adozasitanacsadas.hu
adozasitanacsadas.hu
Az iparűzési adókötelezettség a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerint azokon a településeken terheli a vállalkozót, ahol székhelye vagy telephelye van, függetlenül attól, hogy hol végzi a tevékenységét.
Az ingatlanok igen jelentős értéket képviselnek. A velük történő műveletek során az áfaszabályok hibás alkalmazása esetén a nagy értéből adódó adókülönbözet veszélyeztetheti a vállalkozások működtethetőségét. A szabályozás szerteágazó és bonyolult, a téves értelmezés a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhat. A cikk célja, hogy összefoglalóan bemutassa az ingatlanátruházással kapcsolatos gazdasági események áfahatásait. Az előző számban egy folyamatábrát tettünk közzé az ingatlanértékesítések adókötelezettségének meghatározásával kapcsolatban. Jelen cikkben a folyamatábrából kiolvasható adózási feladatokat mutatjuk be röviden.
Az európai gazdaságban játszott szerepük miatt a KKV-k kiemelt hangsúlyt kapnak az uniós politikában. Az Európai Bizottság ösztönözni kívánja a vállalkozói szellemet, és javítani kíván a KKV-k üzleti környezetén, lehetővé téve számukra, hogy a bennük rejlő lehetőségeket napjaink globális gazdaságában teljes mértékben ki tudják bontakoztatni.
A gyakorlatban rendszerint felmerül kérdésként, hogy mely ingyenes ügyletek után keletkezik áfafizetési kötelezettség, kinek kell az áfát megfizetni, és kell-e számlát kiállítani az áfafizetési kötelezettség alá tartozó ingyenes ügyletek után. E kérdést körbejárva az alábbi cikkben összefoglaljuk az ingyenes ügyletekkel kapcsolatos áfaszabályokat, kitérve azok bizonylatolására is.
A címben írt fogalom – vámáru – az uniós vámjog alapján már nem használatos hivatalosan, mégis a szakzsargonban használjuk, mint amely kellő tömörséggel jellemez egy olyan nem közösségi árut, amelynek vámjogi szabad forgalomba bocsátása még nem történt meg. A közelmúltban a Kúria foglalkozott egy üggyel, aminek az alapja az volt, hogy a címzett a külső árutovábbítási eljárásban hozzá érkezett nem közösségi árut az eljárás indításakor meghatározott határidőt követően pár nappal mutatott be a vámhatóságnak. Emiatt a vámhatóság eljárást indított és vámbírságot is szabott ki, az ez ellen bejelentett jogorvoslat került végül a Kúria elé, amely elvi szintű megállapításokat tett a konkrét, és a hasonló helyzetek kezelésére. A Kúria megerősítette a vámhatóság gyakorlatát a határidő-mulasztás szankcionálásában. A következőkben ezt az ügyet mutatjuk be, a jogkövetkezményeivel – és a tanulságaival – együtt.
A kriptoeszközök (kriptovaluták) népszerűsége egyre növekszik, annak ellenére, hogy időnként igen erős visszaesések, hullámvölgyek mutatkoznak a kriptopiacokon. Ez abból is látható, hogy némely kriptovalutát (pl. Bitcoin) egy-két ország (pl. Szingapúr) már hivatalos devizának ismer el, annak ellenére, hogy a kriptovalutákat nem jegybank bocsátja ki, egyetlen ország bankrendszeréhez sem kötődnek és forgalmuk a bankrendszert megkerüli.
Előlegnek minősül-e, ha a vevő saját elhatározásból fizet a teljesítést megelőzően?
Befolyásolja-e az alkalmi munkavállalás a szakirányú oktatás adókedvezményét?
Módosítható-e a munkavállaló munkaköre a munkáltató egyoldalú döntésével?
Milyen adókedvezményt vehet igénybe a kis benzinkút üzemeltetője az alkalmazottak foglalkoztatása után?
Német adójogi illetőséggel rendelkező, Németországban biztosított magánszemély milyen jogviszonyban láthatja el a magyarországi székhellyel rendelkező, de német tulajdonban lévő gazdasági társaság ügyvezetői teendőit?
Melyik rovaton kell elszámolni a szakirányú oktatás és a duális képzés szociális hozzájárulási adókedvezményét?
Hogyan kell elszámolni a devizába kapott, de szállítói finanszírozással kiegyenlített végleges vissza nem térítendő támogatást?
Melyik rovaton kell könyvelni a tagönkormányzatnál felmerült cégtelefon magáncélú használatát abban az esetben, ha a közös önkormányzati hivatal munkavállalói használják a telefont?
Az új év kezdete az adórendszerben jellemzően új szabályok hatálybalépését hozza magával, ez alól a 2022-es év sem kivétel. Jelen cikkben a 2022. január 1-jén hatályba lépett, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao. tv.) érintő módosulásokat tekintjük át, melyekről elöljáróban elmondható, hogy számosságukban, illetve az érintett adózói rétegek nagyságát tekintve nem mondhatók jelentős mértékű átalakításoknak. A módosítások egy része adózást könnyítő jelleggel született, más részük európai uniós előírások kötelező átvételéből fakad. Kezdjük először a kedvező jellegű szabályokkal. Itt két témakörrel fogunk foglalkozni: a munkáltató által biztosított kerékpárral összefüggő költségek társaságiadó-alapnál történő elismerésére vonatkozó új előírással, valamint a fejlesztési adókedvezmény minimális beruházási értékhatárának csökkenésével. Az uniós jog miatti módosítás az ún. fordított hibrid struktúrákra irányadó szabályok megalkotását jelenti, ezt tárgyaljuk harmadikként. A kerékpárok beszerzési ára, illetve például a tárolásuk miatt felmerülő költségek, vagy a szervizelés díjai mind elismertek a társaságiadó-alapnál.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény tartalmazza, mely 2021. június 9-én került kihirdetésre.
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS AZ IFRS SZERINTI, MÉRLEGKÉSZÍTÉS IDŐSZAKÁBAN ELŐFORDULÓ ESEMÉNYEK KEZELÉSE A TÁRGYÉVI BESZÁMOLÓBAN A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2022. év január 1-jétől hatályos módosításai azt igazolják, hogy a hazai számviteli előírások közelítenek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokhoz, azaz az IFRS-ben foglalt szabályokhoz. Ennek köszönhetően a két számviteli szabályrendszer egyre kevesebb eltérést tartalmaz az egyes gazdasági események elszámolása tekintetében. A közelítési törekvések ellenére azonban bőven maradnak olyan elszámolási, értékelési szabályok, melyek logikája továbbra is lényeges eltérést okoz a számviteli beszámolóban az IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokhoz képest.
EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Az elmúlt években megfigyelhető piaci trend – mind a számviteli szakma, mind a gazdasági oktatás területén – a könyvelői szakma, a könyvelői munka átalakulása, melyet elsődlegesen a digitalizáció felgyorsulása generált. Számos publikáció vizsgálja a számviteli szakma jövőjét (például: Balogh-Kozák-Turi, 2019; Sisa-Siklósi-Harsányi-Veress, 2020; Kepes, 2017; Ketz, 2017.). A számvitel szakma oldaláról jelentkező fő kérdés az, hogy vajon szükség lesz-e a könyvelők munkájára, illetve milyen könyvelői feladatok kerülnek előtérbe.
Juttatható-e adómentesen parkolási bérlet a munkavállalóknak?
Keletkezik-e adókötelezettség az ingyenes kávéra, üdítőre jogosító kupon magánszemély részére történő átadása után?
Fordított adózású ingatlan értékesítéséről szóló számlán hogyan kell a telek, felépítmény ellenértékét feltüntetni, amennyiben a szerződésben egy vagy önálló ellenértéket határoztak meg a tételekre?
Belső képzés szervezőjeként terheli-e adatszolgáltatási kötelezettség a munkáltatót, különös tekintettel a jogszabályi kötelezettség alapján szervezett tűzvédelmi oktatásra?
Mi a helyes eljárás, ha a kötelező védőoltás fel nem vétele miatti fizetés nélküli szabadság elrendelése előtt vagy után lesz keresőképtelen a munkavállaló?
Fizethet-e osztalékelőleget 2022. évi közbenső mérleg alapján a társaság a 2021. év mérlegfordulónapja és a 2021. évi beszámoló taggyűlés általi elfogadása közötti időszakban a 2022. évi eredményre vonatkozóan?
2022. évben is marad az 1%-os HIPA és be kell-e nyújtani újra az NYHIPA nyilatkozatot?
8 Lehetséges-e közhatalmi bevétel követelést termékbeszerzés-kötelezettséggel beszámítani?
Hogyan kell szabályszerűen elszállítani/megsemmisíteni a selejtezett eszközöket?
Az egyéni vállalkozó három féle adózási mód közül választhat. Választhatja, hogy a Kata tv. hatálya alá tartozzon, mely esetben havi fix adófizetési kötelezettség mellett a bevétel nagyságától függően őt vagy a bevétel kifizetőjét százalékos mértékű adó is terhelheti. Amennyiben a vállalkozó az Szja tv. hatálya alatt marad, akkor általános esetben adókötelezettségét a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint teljesíti, ahol bevételével szemben tételesen számolja el a költségeit, de meghatározott bevételi értékhatár alatt dönthet úgy is, hogy jövedelemét bevételének meghatározott hányadában határozza meg. Ez utóbbi adózási mód az átalányadózás, melynek szabályai 2022. évtől kedvezően változtak, így kedvező alternatívát jelenthet a kata adózási mód helyett.
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, a költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a szövetkezeti tagi jogviszony, a felhasználói szerződés, a tanulószerződéses jogviszony, a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszony és a hallgatói munkaszerződéses jogviszony.
2022. január 1-jétől új, adóalapot csökkentő kedvezménnyel bővült a személyi jövedelemadó rendszere. Az adómentesség a fiatalokat a 25. életévük betöltése hónapjáig illeti meg.
A gazdálkodó szervezetek 2021. december 31-ig a szakképzési hozzájárulási adónemen keresztül járultak hozzá a szakképzés és a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti duális képzés és a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés finanszírozásához.
Fizethet-e osztalékelőleget 2022. évi közbenső mérleg alapján a társaság a 2021. év mérlegfordulónapja és a 2021. évi beszámoló taggyűlés általi elfogadása közötti időszakban a 2022. évi eredményre vonatkozóan?
A szállítói kötelezettség elengedéséből származó egyéb bevételt melyik évre kell könyvelni, ha a megállapodás 2021. évi, viszont az elengedés akkor válik véglegessé, ha a kötelezettség megállapodásban rögzített részét 2022. évben fizeti meg a társaság? Kell-e az elengedett összeggel KIVA alapot módosítani?
Melyik üzleti évben kell kivezetni az értékesített üzletrészt, ha annak ellenértéke csak a következő üzleti évben érkezik meg? Az ellenértéket elegendő-e követelésként nyilvántartásba venni vagy esetleg el kell határolni azt?
Alapanyag hiány miatt szükségessé vált egy a gyártó üzemtől távolabb lévő raktár bérlése. Ezen rendkívüli külső gazdasági körülményeket figyelembe véve, az „extra” alapanyag-készlet bekerülési értékébe beleszámíthat-e a raktárt bérbeadó által számlázandó raktározási díj és a készletek kitárolásakor a raktárból a gyárba történő fuvarozás díja, amennyiben ezen díjak közvetlenül hozzárendelhetők az adott alapanyag-készletekhez.
Egy belföldi vállalkozás német vállalkozástól terméket szerez be úgy, hogy a termék egy másik német adóalanytól kerül közvetlenül leszállításra a megrendelő részére (D1-D2-H). Az árut a magyar vállalkozás szállítja el Németországból a saját magyarországi telephelyére. A magyar vállalkozásnak értékesítő német adóalany (D2) helyesen jár-e el abban az esetben, ha adómentes számlát állít ki a termékértékesítésről?
Milyen feltételeknek kell megfelelni, ha a munkáltató kamatmentesen kíván a munkavállalónak 10 millió Ft-ot nem meghaladó lakáscélú kölcsönt nyújtani?
Egy vállalkozás tehergépjárműveket biztosít néhány munkavállalójának munkavégzéshez. Ha a munkavállaló engedéllyel magáncélra is használja a gépjárművet, a magáncélú használatot a munkavállalóval megtérítteti. A NAV üzemanyagár +15 Ft/km megtéríttetése elegendő-e ahhoz, hogy a dolgozónál adóköteles jövedelem ne keletkezzen?
Egy magánszemély adószám kiváltása nélkül ad bérbe ingatlant. Év közben egyéni vállalkozói nyilvántartásba vétel során alanyi adómentességet választ. Kérdésként merül fel, hogy az adószám kiváltását megelőző ingatlan bérbeadási tevékenységet az alanyi adómentességi értékhatár vizsgálatánál figyelembe kell-e venni?
Bár a kisvállalati adóban 2017. évtől már nem a pénzforgalmi szemléletű eredmény képezi az adó alapját, a készpénznek továbbra is jelentősége van ezen adókötelezettség meghatározása során.
2021. július 13-ától új típusú munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) került bevezetésre a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvénynek (a továbbiakban: MRP tv.) az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) általi módosításával. A módosítás megteremtette a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: KMRP) jogszabályi hátterét, és ezzel egy új, speciális tulajdonszerzési lehetőséget nyújt, lehetővé téve, hogy a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság vagyonrészeit a társaság munkavállalói vagy tisztségviselői a hatályos szabályokhoz képest rugalmasabb keretek között, és kedvező közteherviselési szabályok mellett szerezzék meg.
Különélő szülők esetén jogosult-e mindkét szülő a gyermeket nevelő magánszemélyeket megillető adóvisszatérítésre?
Az alanyi adómentes értékhatárába be kell-e számítani az adószámkiváltás előtt teljesített ingatlanbérbeadási tevékenység bevételét?
Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló esetén milyen napokra adható betegszabadság?
Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, apportálása esetén a nettó elszámolást eszközönként vagy gazdasági eseményenként, esetleg üzleti évenkét kell értelmezni és alkalmazni?
A teljesítési fok meghatározására milyen hatással van az alvállalkozó által fordulónapig elvégzett munka, amennyiben a felek a szerződés szerinti teljesítést legkésőbb a fordulónappal, illetve azt követően ismerik el?
Kérheti-e a cégbíróságtól egy nonprofit gazdasági társaság közhasznú nyilvántartásba vételét, amennyiben közzétett beszámolójához nem csatolta közhasznúsági mellékletét?
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban mi képezi a szolgálati elismerésre való jogosultság számításának alapját?
Bölcsődei intézményvezetőt a munkakörhöz tartozó 25 nap pótszabadság, vagy mint magasabb vezető megbízású közalkalmazottként az évi 10 munkanap pótszabadság illeti meg, vagy összeadódnak a pótszabadságok?
Milyen szabályok vonatkoznak az egyesület által önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon végzett ingyenes felújításra?
Hogyan kell elszámolni az önkormányzat és egy gazdasági társaság közötti ingatlancserét?
A gyermeket nevelő magánszemélyek 2022 első hónapjaiban visszakapják az általuk 2021-ben megfizetett közteher meghatározott részét. Cikkünk ismerteti a visszatérítéssel kapcsolatos szabályokat, teendőket.
Az Országgyűlés által 2021. június 8-án elfogadott és 2021. június 9-én kihirdetett, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) több fontos változást hoz a jövő évtől a társadalombiztosítás fedezeti rendszere területén. Ezen kívül az Országgyűléshez 2021. november 23-án benyújtott, a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló T/17668. számú törvényjavaslatban (a továbbiakban: T/17668. sz. törvényjavaslat) is találhatók olyan módosítások, amelyek érintik a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget.
Az eddigi gyakorlattól eltérően 2021-ben csak egy alkalommal módosította az Országgyűlés az adótörvényeket. A módosító rendelkezéseket az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény tartalmazza. Ezen túlmenően néhány más törvényben is fogadtak el az adózást érintő javaslatokat, illetve a cikk megírásának idején még néhány – adószabályokat is tartalmazó – törvényjavaslat vár elfogadásra. Cikkünkben a magánszemélyeket, egyéni vállalkozókat érintő szabályváltozásokat, új rendelkezéseket tekintjük át.
Az év végén már megszokott, adóváltozásokat bemutató cikkben a következő évi lényeges módosításokat szoktam bemutatni. Idén azonban az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy az általános forgalmi adó területén szinte nem is lesz változás 2022-ben. Az összefoglalóban kitérek ezért minden olyan változásra is – a rendelkezés hatályba lépésének időpontjától függetlenül –, mely az elmúlt egy évben került elfogadásra és az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.) érinti. A módosításokat az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény, valamint a veszélyhelyzetre tekintettel egyes általános forgalmi adóval összefüggő szabályok megállapításáról szóló 613/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet (illetve a cikk írásakor a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló T/17671. törvényjavaslat) tartalmazza. A változások túlnyomó többsége – tekintettel az adónem harmonizált jellegére – jogharmonizációs célú.
Mikor válik könyvvizsgálat kötelessé a 2020. januárban alakult Kft., ha a 2020. évi árbevétel és 2021. évi várható árbevétele is meghaladja a 300 millió forintot, létszáma mindkét évben 50 fő alatti?
Egy vállalkozás a tulajdonában lévő üzletrészt értékesíti úgy, hogy a következő három évben, az eladott cég eredményességétől függően maximum 5 millió USD-t is fog kapni részletekben a szerződésben szereplő 25 millió USD vételáron felül. Hogyan lehet ezt a függő vételárat a számvitelben kezelni?
A Bérlővel közösen összeállított kiépítési, átalakítási feladatokat a Bérbeadó közvetlenül végezteti el beszállítókkal és közvetlenül ő fizeti ki azoknak a díját, azonban a teljes bekerülési érték egy részét továbbhárítja a Bérlőre. A bérlő elszámolhatja-e ezen továbbhárított beruházási értéket bérelt ingatlanon végzett beruházásként abban az esetben, ha a bekerülési értékből a Bérlőhöz rendelt érték csak egy arányszám alapján kerül meghatározásra?
Az adójogi telephely olyan tevékenységvégzést jelent, amely adóztathatóságot von maga után. Korábbi cikkünkben elemeztük a telephely meghatározását, megállapítva, hogy az adónemenként eltérhet, és részletesen áttekintettük a közvetlen adózásban alkalmazott telephely-fogalmakat, kitérve a társasági adó telephely-meghatározására és a nemzetközi egyezmények telephely fogalmára is (amelyet a kétoldalú adóegyezmények 5. cikke tartalmaz). E szerint a telephely olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti. Megállapítottuk, hogy a telephely a vállalkozás határon átnyúló tevékenységének azt a szintjét jelenti, amelyre vonatkozóan a másik állam adóztatási joggal lép fel. Ehhez három feltételnek kellett teljesülnie, miszerint létezik, pontosabban a cég rendelkezésére áll egy üzleti hely, amely meghatározott állandósággal bír, és amelyen keresztül a vállalkozás tevékenységét kifejti. Amennyiben ez a három feltétel mind teljesül, akkor a külföldi vállalkozásnak a tevékenység végzésének helye szerinti államban telephelye keletkezik.
A számlaadat-szolgáltatás 2021. január 4-től az összes belföldi adóalany által kiállított számláról kötelezővé vált. Természetesen ez az időpont nem jelentette az adatszolgáltatással kapcsolatos változások végét, hanem „mindössze” egy jelentős mérföldkőnek tekinthető. Ha a különböző szankcionálási moratóriumokra, a jogszabály módosításokra, az adatszolgáltatás informatikai rendszerének pontosításaira gondolunk, akkor láthatjuk, hogy az adatszolgáltatási rendszer folyamatosan változik és fejlődik.
Amióta az Áfa törvény létezik Magyarországon, az örökzöld témák egyike a kártérítés és a kártalanítás elhatárolása. A két egymástól eltérő adózási kategória szabályozása nem vezethető le önmagából az Áfa törvényből, hanem a Ptk. szabályait kell segítségül hívnunk. A két jogszabály együttes olvasatából juthatunk el oda, hogy valamely tényállás kártérítésnek és így áfa hatályán kívülinek vagy kártalanításnak és így áfakötelesnek minősül. Cikkemben ehhez kívánok segítséget nyújtani. Egyrészt értelmezem a két törvény idevonatkozó előírásait, másrészt a cikk végén, a témával kapcsolatban bemutatok néhány gyakorlati példából vett jogesetet.
Az államháztartás szervezeti szintű belső kontrollja – beleértve a belső ellenőrzést – a költségvetési szervek belső kontrollrendszere keretében valósul meg. A belső ellenőrzés egy olyan független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja az ellenőrzött szervezet működésének fejlesztése, eredményességének növelése, aminek érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát.
Az adóhatóságot törvény kötelezte, hogy az áfaadóalanyoknak 2021. július 1-jétől az adóelszámolási időszakra készítsen bevallástervezetet. A megadott határidőre vélhetően nem készültek el a szükséges informatikai fejlesztések, ezért kormányrendelettel új határidőt állapítottak meg. Így csak az október 1-jével kezdődő adóelszámolási időszakról kell először elkészíteni a bevallástervezetet.
A Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai 2021. július 1-jétől lényegesen változtak. A módosítások kedvezően befolyásolják a társaságok folyamatos működését. A Ptk. módosításai sávosan léptek, illetve lépnek hatályba. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat. 2021. június 25. napján a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény, melynek rendelkezései 2021. július 1-jén, és 2022. január 1-jén léptek/lépnek hatályba.
Milyen esetekben nyújtható a kifizető által adómentesen a vezetéstechnikai tréningen való részvétel?
Versenytilalmi díj adóelőlegének megállapításakor a kifizető figyelembe veheti-e a családi adóalap kedvezményt?
Levonható-e a törölt adószámú vállalkozástól befogadott számla áfatartalma?
Külföldi személy foglalkoztatása esetén mi a teendő, ha nincs TAJ szám?
Kell-e társadalombiztosítási járulékot levonni a peren kívüli megállapodásban sérelemdíjként meghatározott összegből?
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a kijelölt foglalkoztató köteles-e átterhelni a munkavállalóval kapcsolatban felmerült minden költséget a ledolgozott idő arányában?
Hogyan hat a társasági adóra a jelentős és nem jelentős összegű hibák javítása?
A devizában fizetett beruházási előlegnek a teljesítéskor történő beszámításakor keletkezett árfolyamkülönbözet része-e a bekerülési értéknek?
Már nullára leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközt ki kell-e vezetni a könyvekből vagy újból meg kell állapítani a hasznos élettartamát és módosítani a már elszámolt értékcsökkenés-adatokat?
Hogyan teljesíthető az elektronikus úton kibocsátott számláknál a számviteli törvény azon előírása, amely szerint a számlákon fel kell tüntetni a könyvelés módjára, idejére történő hivatkozást?
Melyik rovaton kell elszámolni az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő NKA Igazgatósága által kiírt pályázati támogatást?
Keletkezik-e a színházjegy más intézmény részére történő ingyenes átadása után áfafizetési kötelezettség?
A július 1-jétől hatályba lépő új adókedvezmény érvényesítése jelentős problémát okozott mind a gazdálkodó szervezetek, mind pedig a bérszámfejtő programot készítők számára. Leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a szakképzettséget nem igénylő foglalkoztatottak után érvényesíthető 0,75%-os adókedvezményt ki jogosult igénybe venni.
Figyelembe vehető-e a fejlesztési tartalék összege a társasági adóbevallásban adózás előtti eredmény csökkentő tételként abban az esetben, ha annak képzése, azaz lekötése eredménytartalékból elmaradt?
Jogosult-e víz-, gázszereléssel foglalkozó társaság beruházási adóalap kedvezményre termelőtevékenység végzéséhez zárt végű pénzügyi lízingkonstrukcióban vásárolt tehergépjárműre?
Anyagköltség vagy igénybe vett szolgáltatás a reklámtevékenység – szóróanyagok, fényképes kitűzők stb. - költségeinek besorolása és azt hogyan befolyásolja az a tény, hogy a társaságnak van, illetve nincs a termék előállítási folyamatban saját teljesítménye?
Ki kell-e vezetni a könyvekből a nullára leírt tárgyi eszközöket? Kell-e módosítani a hasznos élettartamukat?
Kell-e céltartalékot képezni a jövőbeni kártérítésre, ha a vevőt úgy kártalanítják egy szerződés nem teljesítése miatt, hogy a szerződésből adódó kötelezettségét elengedik és a következő évben ingyen nevelnek palántákat a vevő részére?
A kifejezetten a projekt támogatás bonyolítás célját szolgáló elkülönített számla vezetés során felmerülő bankköltség lehet-e része a létrehozott eszköz(ök) bekerülési értékének, vagy az az adott év költségeként kezelendő?
Kiválás esetén, ha a jogelőd gazdasági társaság a megelőző évben vette igénybe a Tao törvény 7.§ (1) bekezdés zs) pont szerint KKV-k beruházási kedvezményét, a kiválás miatt a jogutód részére átadott, kedvezménnyel érintett eszközökre igénybe vett adóalap csökkentő összeget vissza kell-e fizetni?
Keletkeztet-e és mikor társasági adó fizetési kötelezettséget a változatlan formában továbbműködő társaságnál képzett, de még fel nem használt fejlesztési tartalék átadása a kiválással létrejövő társaság részére?
Hogyan határozzuk meg átalakulás, egyesülés és szétválás esetén a fejlesztési tartalék felhasználására biztosított négyéves időkeretet?
Milyen könyvelési tételei vannak a tárgyi eszközök garanciális időszakon belüli szavatossági cseréje elszámolásának?
Minősíthető-e a Tao tv. szerint ügyvezetésre tekintettel kapcsolt vállalkozásoknak egy kft. és egy zrt. amennyiben ugyanazon magánszemély a kft. ügyvezetőjeként önálló aláírási joggal rendelkezik és a zrt. vezérigazgatója is egyben?
Minősíthető-e a Tao tv. szerint ügyvezetésre tekintettel kapcsolt vállalkozásoknak egy kft. és egy zrt. amennyiben ugyanazon magánszemély a kft. ügyvezetőjeként és a zrt. igazgatósági tagjaként is önálló aláírási joggal rendelkezik?
A Polgármesteri Hivatal a házasságkötés ceremóniájának lebonyolításához kapcsolódóan díj ellenében kiegészítő szolgáltatásokat, illetve élménycsomagokat kínálnak. Ilyenek lehetnek például a munkaidőn túli esketés, hivatalos helyiségen kívüli esketés, pezsgő biztosítása, élőzene biztosítása stb. Az anyakönyvi eseményhez térítési díj ellenében biztosított kiegészítő szolgáltatások után keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a polgármesteri hivatalnak?
Az Őcsg alapító okiratában foglaltak alapján a tagok nem létszámarányosan, hanem tevékenység arányosan osztják meg bevételeiket. A tagok az esetben is jogosultak-e az átalányadózás alapján adózni, ha megfelelnek a feltételeknek?
Egy társaság az alvállalkozója részére a felek által létrejött szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítése érdekében személygépkocsit biztosít. Az alvállalkozó magánszemély, aki e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi. Kérdésként merül fel, hogy keletkezik-e adókötelezettsége a juttatással kapcsolatban az érintett feleknek?
Egy vállalkozás teremgarázsban beállóhelyet bérel. Levonásba helyezhető-e a bérbeadó által felszámított áfa?
A Cég tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó kötelezettségét a jogosult elengedte. Hogyan kell ezt a kötelezettséget elszámolni? Milyen társasági adóvonzata van az ügyletnek?
Egy Társaság szálláshely szolgáltatás nyújtásával is foglalkozik. A vendégektől a szállásdíjon felül az idegenforgalmi adót is beszedik(a szállás számlával együtt kiszámlázzák), amiről havonta bevallást készítenek és befizetik az Önkormányzatnak. Hogyan kell könyvelni a továbbszámlázott idegenforgalmi adót?
Egy társasági adóalany gazdasági társaság vállalkozások részére tárgyi eszköz beszerzéshez nyújt támogatást, azaz ad át véglegesen visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt. A támogatásban részesülő társasági adóalany vállalkozásnak a Tao. tv. 3. számú melléklet 13. pontja szerinti, úgynevezett eredményességi nyilatkozatot a teljes kapott összegre vagy csak a halasztott bevételként az adóévben visszaírt összegre kell kiállítania?
A külföldön megfizetett áfa visszatérítésének ügyintézésével egy céget bízott meg a Társaság, amely díj ellenében visszaigényli az áfa-t a Társaság részére. Hogyan és mikor kell könyvelni a visszakapott áfa-t és az ügyintéző cégnek fizetendő díjat? Kapcsolódik-e az ügylet a társasági adó vagy az iparűzési adó alap korrekció?
2021 júliusától a másik tagállamba, nem adóalanynak történő értékesítés szabályai jelentősen megváltoztak. A változás következtében a jogszabályban bevezetésére került a távértékesítés fogalom, amely fogalmat eddig is használtuk a szakmai zsargonban, azonban magyar jogszabályban még nem került nevesítésre. Jelentősen megváltozott továbbá a harmadik országból nem adóalany által importált kisértékű termék (150 EUR alatt) forgalmi adózása, és ezzel együtt az import áfa megállapításának módját meglehetősen szofisztikáltan állapította meg a jogalkotó.
Az év során kihirdetett jogszabályi változások, különösen a veszélyhelyzetre tekintettel hozott intézkedések, de a 2021. június 9-én kihirdetett 2022. évi adócsomag is számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek már 2021. évben hatályosak. Jelen írásunkban a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos évközi változásokat vesszük sorra.
Cikkünkben a szakképzési hozzájárulás szabályaiban 2021. év során bekövetkezett változásokat vesszük sorra. A változások ismertetése során kitérünk arra, hogy a korábbi szabályhoz képest mit eredményezett a módosítás. A változatlanul hagyott szabályok nem kerülnek teljeskörűen ismertetésre, csupán oly mértékben, ami szükséges a változás bemutatásához. Csak a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletének szabályát, változását ismertetjük, a veszélyhelyzeti alatti gazdaságvédelmi intézkedésekre nem térünk ki.
A telephely az adózás egyik kiemelten fontos alapfogalma, amely a vállalkozások (vállalkozók) tevékenységvégzésének az adóztatható helyét jelöli meg. Amennyiben a vállalkozás telephelyet létesít (avagy telephelye keletkezik) egy adott helyen, az annak betudható jövedelem alapján kell az adót megfizetnie. Cikkünkben ezt a fogalmat járjuk körül, elsősorban közvetlen adózási szempontból, elemezve annak a hazai jogban és a nemzetközi adózási szabályokban megjelenő meghatározását, fogalmi elemeit és azok változását, hogy könnyebben meg tudjuk határozni, a vállalkozás adott tevékenysége esetén az keletkeztet-e telephelyet vagy nem, illetve egy telephely létrehozása esetén milyen adminisztratív és egyéb adókötelezettségeink merülnek fel.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2020/66/21. számú határozata
Hogyan adózik a munkavállalónak juttatott jubileumi ajándék?
Munkaidőkeret alkalmazása esetén, órabéres díjazásnál a hétköznapra eső munkaszüneti napra járó távolléti díjat havonta kell elszámolni, vagy a munkaidőkeret végén, utólag is elszámolható?
Munkabérmegvonási szankciót alkalmazhatnak-e a munkavállalókkal szemben?
Melyik rovaton kell elszámolni a dolgozók részére a havi 1000 Ft bankszámla-hozzájárulás összegét, valamint a nem névre szóló uszodabérletet, amelyet a hivatal dolgozói eseti jelleggel használhatnak?
Elszámolható-e az élelmiszervásárlás, éttermi fogyasztás külföldi kiküldetés keretében?
Hogyan kell kezelni az önkormányzat könyveiben az államháztartáson kívüli vagyonkezelő adatszolgáltatása által megküldött terv szerinti értékcsökkenés különbözetét?
Fizetheti-e az önkormányzat által fenntartott gyermekek átmeneti otthona az ellátott gyermek osztálykirándulását?
Hogyan kell elszámolnia a december hónapban kifizetett táppénzt?
A 3 dimenziós nyomtató és szkenner egyéb gép vagy informatikai eszköznek minősül?
Egy cég egycélú utalványt bocsát ki 10 000 Ft névértékkel. Az utalvány eladási ára 10 000 Ft. Az utalvány kibocsátója egyben az utalvány beváltója is. Az utalványt beváltó által az utalványért levásárolható érték 10 000 Ft. Hogyan kell elszámolni az utalvány értékesítését és beváltását?
Van egy épületünk, ami 1994-ben került a vagyonkezelésünkbe, majd 2020. augusztus 1-én az költségvetési szervünk modellváltása eredményeként jogszabály és szerződés alapján a tulajdonunkba került. Ez az „átvezetés” nem érintett áfát. Ingatlan értékesítés és bérbeadás szempontjából NEM választottuk az áfássá tételt. Számlázhatjuk-e áfa mentesen az Áfa törvény 86 § j pontja alapján mentesen az értékesítést?
Ügyfelünk (normál áfa körös, EU-s adószámmal rendelkezik), tevékenységi körében benne van a hajó bérbeadás. A hajót 100%-ban bérbeadási célra fogja használni. Új vitorlás hajót (f) jacht (vtsz. 8903)) vásárol Horvátországból. (89039190 lesz -valószínűleg- a vámtarifaszáma) Az eladó rendelkezik EU-s adószámmal. A hajó 7,5 métert meghaladó hosszúságú, vagyis, ha jól tudom, új közlekedési eszköznek minősül. Jól gondolom, hogy az alábbi áfa paragrafus szerint: „ a 124. § (1) bekezdésének d)-g) pontjaiban említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja;” a beszerzés áfája levonható (+/-) áfa a bevallásban, EU-s termék beszerzése? Illetve, ha új közlekedési eszköznek minősül, akkor van-e erre valami különleges szabály? Illetve, azt is kérdezem, hogy a hajóhoz kapcsolódó szolgáltatások díjának áfája is levonható lesz-e? • kikötő használati díj • szállítási díj • karbantartási díjak Kell-e a hajó után regisztrációs adót fizetni, ha igen, akkor azt hogyan kell bevallani és megfizetni?
A telepengedélyezési eljárásért beszedett igazgatási szolgáltatási díj összegéről milyen bizonylat kiállítási kötelezettsége van az eljáró hatóságnak? Kell e számla, vagy számviteli bizonylatot kiállítani vagy elegendő, hogy jogszabály előírja a fizetési kötelezettséget? A telepengedélyezési eljárásért beszedett igazgatási szolgáltatási díj összege áfa köteles-e?
Milyen árfolyamon történik a gazdasági társaság tag részére forintban jóváhagyott osztalék átváltása, amennyiben a tulajdonos kérésére annak kifizetése devizában történik és az osztalékot fizető társaság rendelkezik deviza-betétszámlával?
Hogyan könyveljük az ingatlan bekerülési értékét egyösszegű adásvételi szerződés szerinti vételár esetén?
Egy vállalkozás alvállalkozói a szerződés szerinti havi szolgáltatási díjon felül meg kívánják téríttetni a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan felmerült költségeket (például szállás, utazás) is a megrendelővel. Kérdésként merül fel az alvállalkozó részéről, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb költségeket külön sorban feltüntetheti-e a szolgáltatásról kiállított számlában? Továbbá a havi fix összegű szolgáltatási díjon felül külön számlában érvényesíthető-e a felmerült járulékos elemek?
A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén az Önkormányzat közterület használati díjat (hozzájárulás) állapít meg a kérelmező személy részére. Kérdésként merül fel, hogy a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételének díj ellenében történő átengedése az Áfa tv. fogalomrendszerében szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, illetve keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az Önkormányzatnak?
Egy vállalkozás munkavállalói online konferencián, illetve személyesen a közösség más tagállamában megrendezett konferencián vesznek részt. Kérdésként merül fel, hogy online módon szervezett, illetve személyes részvételhez kötött konferencián történő részvétel Magyarországon áfafizetési kötelezettséget keletkeztet-e?
A gazdasági esemény Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja előtt kiállítható-e a számla?
Egy társaság 2019. 01.01-től került a kisvállalati adó hatálya alá. Az első évében veszteséges volt. 2021. január 1-vel visszatért a társasági adó hatálya alá. A 2020. üzleti évi (még KIVA időszak) beszámoló elfogadásakor osztalékot hagytak jóvá a 2020-as adózott eredményből. Ezen osztalék után mikor kell megfizetni a KIVA-t vagy a Tao-t?
„A” társaság 95%-ban, „B” társaság pedig 5%-ban tulajdonosa „C” társaságnak. „C” társaság Felügyelőbizottsága 3 tagú, melyből 2 főt – valamint közülük az elnök személyét – mindenkor az 5%-os részesedéssel rendelkező „B” társaság jogosult jelölni, „A” társaság pedig köteles a jelölést elfogadni. A fentiek alapján a számviteliről szó 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (2) bek. 1. a) pontja alapján „A” társaság a szavazatok többsége okán, „B” társaság pedig az 1. c) pont alapján a Felügyelőbizottsági tagok megválasztásának okán anyavállalatnak minősülhet „C” társaságra vonatkozóan. Ebben az esetben melyik társaság minősül „C” társaság anyavállalatának?
SZEMÉLYES ADATOK TÖRLÉSÉNEK HATÁRIDEJE A GDPR ELŐÍRÁSAI SZERINT Munkavállalók foglalkoztatása esetén elkerülhetetlen, hogy az alkalmazásunkban álló magánszemélyek személyes adatait valamilyen formában nyilvántartsuk. Munkáltatóként bizonyosan kezeljük legalább a munkavállalóink nevét, vagy a munkavállaló bejelentéséhez, bérük kifizetéshez szükséges személyes adatokat. A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) számos kötelezettséget telepít személyes adatok kezelése esetén a munkáltatókra, így mindenképpen szükséges ezekkel tisztában lennünk munkavállalói adatok kezelése során.
Az előleg kikötése a vállalkozási és a határidős adásvételi szerződések esetében igen gyakorinak mondható, amennyiben a szerződéses összeg jelentős, vagy ha a teljesítésre kötelezettnek a szerződéses teljesítéséhez olyan beszerzéseket kell finanszíroznia, amely beszerzések nem vagy nem teljes egészében használhatók fel egy másik szerződési kötelem teljesítéséhez, ha a megrendelő elállna a vételi szándékától. Az Áfa tv. az előlegfogalmat gyűjtőfogalomként használja.
A nyári hónapokban a szabadságolások miatt kieső munkaerő pótlására a gazdálkodó szervezetek számára megoldást jelent a diákok foglalkoztatása. A szorgalmi időszak befejeztével azonban a legtöbb diáknak először a kötelező szakmai gyakorlatát kell teljesítenie. Cikkünk első részében a diákok kötelező szakmai gyakorlatának teljesítéséhez kapcsolódó foglalkoztatói kötelezettségekkel, annak közterheivel foglalkozunk, majd a diákok munkavállalásának lehetséges módjait, azokat érintő közteherfizetési kötelezettségeket foglaljuk össze.
2021. január 1. napjától több fontos változás lépett életbe a Kata törvényben, ezek azonban nem kizárólag a kisadózókat, hanem azok partnereit is érintik. Cikkünk a leglényegesebb változást, az új 40%-os adó szabályait boncolgatja, és bemutatja annak gyakorlati alkalmazását.
A 2020. évi költségvetési beszámoló készítést nemcsak az államháztartás számvitelében előírt feladatok nehezítették, hanem a 2019. évi maradvány 2020. évi igénybevételének számviteli elszámolása során alkalmazandó korrekció végrehajtása is. Az éves költségvetési beszámoló belső ellenőrzésére nagyon gyakran csak utólag, a beszámoló jóváhagyását követően kerülhet sor, így a feltárt hibák sajnos már nem javíthatók csak a következő évben, melyek esetleges helytelen könyvelés miatt újabb hibákat okozhatnak. Összeállításunkban igyekszünk rámutatni a tipikus hibákra, hogy a következő éves költségvetési beszámoló készítéséig javításra kerüljenek, illetve ismételten ne forduljanak elő.
Lehet-e átalányadózás mellett tételes költségelszámolást alkalmazni?
Miket és milyen mértékben kötelező/lehet juttatni a bérjövedelmen felül egy szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében?
Hogyan határozható meg a külföldi adóalany részére nyújtott fuvarozási szolgáltatás teljesítési helye akkor, ha a megrendelő Magyarországon állandó telephellyel rendelkezik?
Melyek a legfontosabb veszélyhelyzettel összefüggő, még hatályban lévő kedvezményszabályok?
Az idegennyelvtudási pótlék a nyelvvizsga-bizonyítvány keltétől vagy a munkáltatónak történő bemutatás időpontjától jár a közalkalmazott/köztisztviselő részére?
Közbeszerzési eljárások lebonyolításáért fizetett szolgáltatási díj része-e a beruházás bekerülési értékének?
Hűtőgép vásárlásakor a számlán szereplő garanciális idő meghosszabbításának díja beszámítható a gép bekerülési értékébe?
Melyik rovatra kell könyvelni a magánszemélytől vásárolt kottát?
A Brexit következményeként az Egyesült Királyság harmadik ország lett vám-, és egyéb szempontból (kivéve Észak-Írországot, amelyre az EU vám-, általános forgalmi adó és jövedéki szabályai – átmeneti időre, 2024 végéig – továbbra is alkalmazandóak), ennek megfelelően az Egyesült Királyság megkezdte a vámellenőrzés szabályrendszerének fokozatos hatályba léptetését. E cikkben be kívánjuk mutatni azokat a legfontosabb, aktuális, vagy a jövőben hatályba lépő szabályokat, amelyek ismerete fontos lehet a Magyarországról az Egyesült Királyságba (az Egyesült Királyságon belül Nagy-Britanniába, azaz Angliába, Skóciába és Walls-be) exportálók számára.
Az egészségügyben dolgozó közalkalmazottak jogviszonya 2021. március 1-jével egy teljesen új jogállássá, egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult át. A központi döntések egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a közalkalmazotti jogállás helyett minél több ágazatban munkaviszony vagy valamely új jogviszony alkalmazására térjenek át, így a honvédelem, rendvédelem, a kulturális ágazat, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat jogállásváltozásai után az egészségügyben is jogviszonyváltás következett be.
2021. január 1-jén alapjaiban változott meg a magyarországi szak- és felnőttképzés. Megszűnt ugyanis az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ), aminek helyébe lépett, a mindössze 174 alapszakmát tartalmazó Szakmajegyzék. Ami eddig látható és az új rendszerből ismert, hogy a szakképző intézmények jóval hangsúlyosabb szerepet kapnak majd a jövő oktatásában, míg az iskolarendszeren kívüli képzésben érdekelt felnőttképzők még keresik a helyüket.
A kiállított számlán szereplő gazdasági esemény adatai eltérhetnek-e a számla-adatszolgáltatásban elküldött adatoktól?
A jogdíj értékesítéséből származó jövedelem 50 százalékos kedvezménye csak a bejelentett jogdíjak esetén érvényesíthető?
Csekély értékű saját teljesítmény közvetlen önköltségét csak úgy lehet betenni a beruházás bekerülési értékébe, ha azt kiszámlázzák a kivitelezőnek?
Saját rezsis beruházásnál hogyan kell számba venni a saját munkavállalók költségét?
Próbaüzem alatt előállított terméket tényleges közvetlen önköltségen, a sikeres próbaüzem keretében megállapított tervezett önköltségen vagy a műszakilag indokolt közvetlen önköltségen kell készletre venni?
Megtörténhet-e az ingatlan üzembe helyezése a használati engedély kézhezvétele előtt? Elegendő ehhez egy jegyzőkönyv?
Hogyan kell a tevékenységet lezáró beszámolót elkészíteni, beadni, amennyiben a katás bt. jogállását a NAV 2020. december 31-ével megszüntette, és a cég 2021. január 1-jével egyszerűsített végelszámolást indít, melyet a NAV-hoz bejelentett?
Felmentési idejét töltő megváltozott munkanépességű dolgozót a rehabilitációs hozzájárulás számításánál hogyan kell figyelembe venni?
Közterülethasználati díjról milyen bizonylatot kell kiállítani, hová kell azt könyvelni?
A számviteli törvény előírása alapján az üzleti évről készült beszámolónak megbízható és valós képet kell a gazdálkodási tevékenységéről mutatnia. 2020-ban a koronavírus-világjárvány sok vállalkozás termelői, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységét befolyásolta, korlátozta, így időszakonként a vállalkozási tevékenység leállítása vagy teljes leállítása is bekövetkezett. A vállalkozási tevékenység olyan mértékű beszűkülése is bekövetkezhetett 2020-ban, hogy akár a vállalkozás folytatásának elve is megkérdőjelezésre kerülhet.
Az eredetileg 2018. július 1-jétől bevezetett, majd idén, 2021. január 4-től széleskörűen kibővített számlaadatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az adózók nagy számban kezdték el használni a különféle számlázó programokat. Az online számlázó programok használata jelentősen leegyszerűsítheti az adminisztrációs feladatokat, azonban elengedhetetlen a bizonylatok kiállítására, megőrzésére a hatályban lévő szabályokat is ismerni a szabályszerű számviteli, adózási elszámoláshoz. Az elektronikus számlák kiállításakor nagyfokú bizonytalanságot tapasztalunk a számlakibocsátók, illetve a számlákat befogadó adóalanyok körében. A felmerülő kérdésekre sok esetben egymásnak ellentmondó véleményeket kapnak az adózók, amely még további bizonytalanságot, adott esetben szabálytalan számviteli gyakorlatot eredményez.
A munkáltatók már minden bizonnyal túl vannak a 2021. évi cafetéria szabályzatok megalkotásán, de az idei évben alkalmazandó, a SZÉP kártya juttatással kapcsolatos speciális adózási szabályok, különös odafigyelést igényelnek a témával foglalkozó szakemberek részéről az elkövetkezendő hónapokban is. A 2021. évi SZÉP kártya juttatási lehetőségek jelentősen eltérnek az eddig megszokottaktól. Az év első és második félévében történő juttatás esetén jelentős különbség van a béren kívüli juttatásként adható keretösszegek és a juttatást terhelő adókötelezettségek tekintetében egyaránt. A juttatást terhelő közterheket a kifizetőnek a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Ennek megfelelően az első és a második félévben biztosított juttatás után eltérő szabályok szerint kell az adókötelezettségeket teljesíteni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény tartalmazza. A számviteli törvény módosítása elsősorban más jogszabályi változásokkal való összhang és a törvényen belüli belső összhang megtemetését szolgálja, illetve egyszerűsítéseket tartalmaz.
2021. január 1-jétől jelentősen átalakult a mezőgazdasági szektorban folytatott tevékenységre vonatkozó szabályrendszer, amely a családi gazdaságokról szóló törvényben került kihirdetésre. A tevékenység működésére vonatkozó változással párhuzamosan módosításra kerültek az adó- és járulékfizetési kötelezettségek is.
2020. január 1-jén lépett hatályba az új szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.), mely a szakképzés rendszerét jelentősen átalakította. A választható szakmák száma 2020. szeptember 1-jétől jelentősen csökkent, a tanulók százhetvennégy szakma közül választhatnak. Az új szakképzési rendszerben a szakmák megszerzése továbbra is iskolai rendszerű képzésben valósul meg, ötéves technikumokban és hároméves szakképző iskolákban (előkészítő évfolyam esetében az említett képzési időtartam egy évvel meghosszabbodik).
A cím szerinti ellenőrző rendszert (EKÁER) azzal a céllal vezette be a Kormányzat, hogy a hazai és az EU-s kereskedelemben erőteljesen jelen lévő áfacsalásokat megakadályozza, legalábbis csökkentse. Az ellenőrzési rendszer a statisztikai adatok szerint eredményesen működött. Az Európai Bizottság azonban kötelezettségszegési eljárás keretében kérte a rendszer módosítását, tekintettel arra, hogy megnehezíti az áruk szabad mozgását és a jelentős adminisztrációnövekedés egyaránt terheli az eladót és a vevőt. Hosszas egyeztetéseket követően ez év január 1-jén léptek hatályba az új EKÁER-szabályok, a 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről, pontosabban ennek 113., 113/A. és 113/B §-ai, valamint a törvény végrehajtására a 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet. A január 1-jétől hatályos EKÁER-szabályok legfontosabb elemeit kiemelve – nem teljes részletességgel – a következőkben mutatjuk be.
A veszélyhelyzet alatt fizetett távmunkavégzés adómentes költségtérítés összegét hogyan kell számolni?
Szükséges-e a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal előzetes K+F minősítése ahhoz, hogy a vállalkozás érvényesíthesse a társaságiadóalap-kedvezményt?
Milyen bejelentési és bevallási kötelezettség merül fel az iparűzési adó tekintetében, ha a vállalkozás megváltoztatja székhelyét vagy telephelyét?
Milyen nyomtatványon kell benyújtani a helyi iparűzési adó felezés igénybevételéhez szükséges nyilatkozatot? Mire kell figyelni annak kitöltésénél?
Hogyan kell elszámolni a 2021. januárban kiállított számlákat, ha azokon januári teljesítési dátum szerepel, de 2020. decemberi szolgáltatást tartalmaz a számla?
Kaphatja-e tovább a nyugdíját az a korhatárt betöltött öregségi nyugdíjas magánszemély, aki közalkalmazotti jogviszonyt létesít?
Hogyan kell elszámolni költségvetési szerv esetében a december havi táppénzt?
Melyik rovatra kell könyvelni a közterülethasználati díjat?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, a költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a szövetkezeti tagi jogviszony, a felhasználói szerződés, a tanulószerződéses jogviszony, a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszony és a hallgatói munkaszerződéses jogviszony.
Az ügyvezető többféle jogviszonyban láthatja el tevékenységét. Egy társaság megalapításakor érdemes jól átgondolni, hogy ki legyen az ügyvezető és milyen jogviszonyban végezze a tevékenységét, mert annak helyes megválasztásával jelentős összegű adó és járulék takarítható meg. Cikkünkben áttekintjük az ügyvezetőre vonatkozó jogi szabályokat, majd részletesen kifejtjük, hogy a különböző jogviszonyokban milyen adó- és járulékkötelezettségek merülhetnek fel. A cikkben a betéti, a közkereseti és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjére vonatkozó szabályokat ismertetjük.
Cikkünk az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Áfa tv.) a határokon átnyúló elektronikus kereskedelmet érintő hozzáadottértékadó-szabályozás korszerűsítésére irányuló uniós jogszabályok átültetéséből fakadó, 2021. április 1-jén, illetve 2021. július 1-jén hatályba lépő módosításairól, továbbá a szabályozás szerves részét képező, minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet idevágó rendelkezéseiről nyújt áttekintést.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt [a továbbiakban: Tao. tv.] számos ponton módosította a 2020. XI. 26-án kihirdetett, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény. A változások oka egyrészt a koronavírus-járványhoz köthető gazdaságvédelmi intézkedésekhez kapcsolódik, másrészt az Európai Unió rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja. Jelen cikkben a legfontosabb módosításokat ismertetjük.
Kevés egyértelműbb dolog volt az adózásban a közelmúltig, mint a közterületfoglalási díj áfakötelezettségének a meghatározása. Alapvetően a közterülethasználati díjat bérleti díjnak tekintettük az Áfa törvény 259. §-ban megfogalmazott általános bérletfogalom alapján. Ha az önkormányzat választotta az adókötelezettséget a lakóingatlanon kívüli ingatlanok bérbeadására, akkor a közterületfoglalási díj áfaköteles volt, ha nem választotta, akkor a 86. § alapján adómentes volt az ügylet. Az egyértelműség mellett azonban mindig is volt némi bizonytalanság az áfakötelezettség meghatározásában.
A 274/2020. számú Magyar Közlönyben 2020. december 10-én került kihirdetésre a 2020. évi CXXVIII. törvény, amely számos ponton módosította a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (továbbiakban: Kbt.). A változások eltérő időpontban lépnek hatályba: fő szabály szerint 2021. február 1-jétől kell alkalmazni a módosításokat, de a sürgős járványügyi rendelkezések már decemberben, a kihirdetés másnapján életbe léptek. A kapcsolódó jogszabályokkal összhangban történtek 2021. január 1-jei változások, viszont az EKR-es fejlesztéseket igénylő módosításokat csak 2021. július 1-jétől alkalmazhatjuk. A módosítások jellemzően a hatálybalépést követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra alkalmazandók, de a szerződések, szerződésmódosítások és teljesítési adatok publikálásának módja, illetve az alvállalkozók bejelentésének új szabályai a korábban kötött szerződésekre is érvényesek lesznek.
Magánszemély részére beszerzett elektromos kerékpárt hogyan kell elszámolni, az azzal kapcsolatban felmerült javítási, karbantartási költségek a vállalkozás elismert költségének minősülnek-e?
A 2020. november 26. napján kihirdetett, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) több ponton módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezéseit. Módosításokat eszközöl továbbá az Szja tv.-ben és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo tv.) az egyes törvényeknek a mozgóképipar versenyképességének növelésével összefüggő módosításáról szóló T/13663. sz. törvényjavaslat is. Jelen írás célja az őszi adótörvény-módosítások ismertetése. Írásunkban nem térünk ki a mezőgazdasági tevékenység végzésének és adózásának újraszabályozásával kapcsolatos módosítások ismertetésére, ezt a témát külön cikkben dolgozzuk fel.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) rendelkezéseit jelentősen módosította a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 2021. január 1-jei hatállyal. Emellett kisebb, pontosító jellegű módosításokat tartalmaz a kata tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) és a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csg. tv.) is. Írásunk célja az új jogszabályi rendelkezések összefoglalása.
A foglalkoztatással összefüggő járulék- és szociális hozzájárulási adókötelezettséget szabályozásában pontosító, de a jogalkalmazás szempontjából kiemelkedően fontos szabályok módosulnak. A mezőgazdaság ágazati szabályrendszerének átalakítása, a gazdálkodási formák átalakulása a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó szabályok újragondolását, azok megváltoztatását igényelte. Ezek a szabályok a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvényben (a továbbiakban: Csg. tv.) kerültek kihirdetésre. A következő írásunkban összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amelyek a segítik a következő évre való felkészülést, a szabályszerű jogalkalmazást.
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csg. tv.) 2021. január 1-jétől (Magyar Közlöny 264. számában került kihirdetésre) jelentősen átalakítja a mezőgazdasági szektorban folytatott tevékenységre vonatkozó ágazati szabályrendszert. Ez a szabályozási reform természetesen maga után vonja a mezőgazdasági tevékenység végzése során teljesítendő adókötelezettségekkel összefüggő rendelkezések átfogó változását is, ideértve a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő szabályokat is. A Csg. tv. alapján a mezőgazdasági tevékenység végzése háromféle szervezeti formában lehetséges: mezőgazdasági őstermelőként, őstermelők családi gazdasága létrehozásával vagy családi mezőgazdasági társaság keretein belül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megszűnik a közös őstermelői igazolvány alapján és a családi gazdaság, keretein belül végzett őstermelői tevékenység ezeket az őstermelők családi gazdasága váltja fel. További új formaként jelenik meg a családi mezőgazdasági társaság, mely működési formát gazdasági társaságok, szövetkezetek és erdőbirtokossági társulatok választhatják, ha megfelelnek a jogszabályi feltételeknek.
Cikkünkben az Áfa tv.1 egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel 2020. november 26-án kihirdetett, eltérő időpontokban hatályba lépő módosításait tekintjük át, kitérve két további, 2021-es jogszabályváltozásra is.
Hogyan kell eljárnia a kisadózónak, amennyiben visszalép a vállalkozói személyi jövedelemadózás hatálya alá; különösen a katás időszak végén még meglévő készleteire, a katás időszak alatt beszerzett tárgyi eszközökre, és a katás időszak alatt még be nem folyt bevételekre?
Milyen számviteli teendői vannak és hogyan hat a visszatérés a társasági adó kötelezettségre, amennyiben katás Bt. visszatér a társasági adó hatálya alá?
Hogyan alakul a költségvetési szervek által adható béren kívüli juttatás éves értékhatára 2020. és 2021. években?
Emelhetik-e a veszélyhelyzetre való tekintettel az önkormányzatok a helyi adó bevételüket a bevétel kiesése miatt?
Hogyan lehet meghatározni a fellelt tárgyi eszköz bekerülési értékét?
Nyilván kell-e tartani a nullás számlaosztályba a bérelt eszközöket?
A vállalkozás elemi érdeke, hogy a működésének finanszírozását olcsóbbá tegye. A beszerzéseinkre sajnos rátevődik a „világbajnok” 27%-os mértékű forgalmi adónk, így azt is kell finanszírozni a vásárlásnál, vagyis a beszerzéseink finanszírozásához jelentős összegű (többlet) likvid forrással kell rendelkeznünk. A források előteremtése költséges és néha nem is lehetséges, így a gazdasági döntéshozóknak érdemes olyan beszerzési konstrukciókban gondolkodniuk, amelyek esetében az áfát nem kell finanszírozni, mivel azt az eladó nem fogja felszámítani az számlájában. Az áfa nélküli beszerzések azon okból is favorizálandók, hogy jelentősen csökkentik a vállalkozás adókockázatát, tekintettel arra, hogy az áfával kapcsolatos adóhatósági megállapítások döntő részben a beszerzést terhelő előzetesen felszámított adóval kapcsolatosak.
Munkám során gyakran tapasztalom, hogy az elévülési szabályok értelmezése, az adómegállapításhoz való jog és a végrehajtáshoz való jog elévülési szabályainak együttes alkalmazása gondot okoz adott esetben még szakmán belül is. A következőkben az elévülés nem egyszer bonyolult szabályait szeretném bemutatni, példákkal segítve a megértést.
Az adóztatás digitalizációja kapcsán már nem az a kérdés, hogy megtörténik, hanem mi lesz a következő digitális lépcsőfok. A folyamat valamikor az online pénztárgéppel kezdődött, majd az EKÁER rendszer, az szja bevallás kiajánlása, valamint a számlaadat-szolgáltatás mind jó példái voltak arra, hogyan lehet korszerű módszerekkel az adóztatást hatékonyabbá tenni. A SAF-T is ebbe a folyamatba illeszkedik bele, még akkor is, ha az előzőktől egy kicsit különbözik, ugyanakkor egy mozaikképnek az egyik nagyon jelentős darabja.
Mennyi SZÉP Kártya juttatásra jogosult a munkavállaló 2020. évben, ha több foglalkoztatónál áll munkaviszonyban?
Keletkezik-e társadalombiztosítási járulékkötelezettség a tanulókat és az alkalmai munkavállalókat megillető felszolgálási díj után?
Milyen időponttal kell a fordított adózású ügyletről kiállított számlát az áfabevallásban és az összesítő jelentésben szerepeltetni?
Ingatlanbérbeadási szolgáltatásról kell-e számla-adatszolgáltatást teljesítenie a bérbeadónak?
A köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál ki lehet megfelelési tanácsadó?
Milyen érteken kell nyilvántartásba vennie az önkormányzatnak a Magyar Államtól ingyenesen kapott ingatlant?
A tenyészállatok esetében milyen százalékos értékű értékcsökkenési leírást kell alkalmazni a költségvetési szerveknél?
Melyik rovatra kell könyvelni a nemzetiségi önkormányzat elnökének az önkormányzat működésével kapcsolatban felmerülő saját gépjármű használatát?
Andókonferencia írásos anyaga
A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1-jei hatállyal a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonnyá alakul át.
A vállalkozások többségének számára elengedhetetlen, hogy lépést tartson a technológiai és piaci környezet változásával. Ez sokszor úgy valósítható meg, hogy a vállalkozás maga kísérletez ki egy új terméket, gyártási technológiát vagy alkot egy új szoftvert. Jelen cikkben összefoglalom a kutatás, kísérleti fejlesztés azon számviteli és adózási legfontosabb tudnivalóit, melyek segíthetnek a megfelelő gyakorlat kialakításába.
A tanácsadó munka során szinte hetente találkozunk olyan irányú megkereséssel, hogy milyen jó ötlet lenne, ha a vállalkozás tulajdonosa nem magánszemélyként vásárolná meg a vitorlás vagy motoroshajót, hanem a tulajdonában lévő cég vásárolná meg, mivel akkor az áfát meg tudná nyerni a beszerzéskor. E kérdésnek nyilván vannak erkölcsi és jogi vetületei is. Az erkölcsi vetülettel itt nem foglalkozunk, de az adózási problémákat viszont megpróbáljuk körüljárni az alábbiakban.
KORONAVÍRUS ÁLTAL OKOZOTT GAZDASÁGI HELYZET HATÁSA, SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS
Ingó adásvételnek tárgya lehet egy személygépjármű, egy Picasso, de akár egy zacskó éti csiga is; folyhat otthon, vásárokon, a közösségi oldalak virtuális piacterén, de egy társaság alakuló taggyűlésén is. Bár az ingó vagyontárgyak értékesítése rendkívül sokszínű lehet, szabályozásuk mégis kimerül az Szja törvény egyetlen passzusában. Lássuk, miért is kell mégis ennek a kis szakasznak egy egész cikket szentelni.
A cikksorozat utolsó részében egyrészt bemutatásra kerül, hogy mi a teendő, ha nincs szükség a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavégzéséhez munkavállalási engedélyre, illetve hogyan egyszerűsödik az összevont engedélyezési eljárás ebben az esetben, másrészt néhány olyan gyakori hibára szeretném felhívni az olvasó figyelmét, amelyek az engedélyezési eljárás során a kérelem elutasítását eredményezik.
Arányosítással levonásba helyezett áfás számlát a ténylegesen levont áfaösszeggel vagy a számlán áthárított áfa összeggel kell a 2065M-es adatszolgáltatásban feltüntetni?
Van-e közvetlen kapcsolat a telefonszolgáltatás általános forgalmi adója és jövedelemadó szabályai között?
Hogyan adózik az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt értékesített, a vállalkozásában használt tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel?
Feltölthető-e az alkalmazottak, ügyfelek képe a céges weboldalra?
Hogyan tudja intézménye, vállalkozása vagyonvédelmét kamerás megfigyelés útján jogszerűen biztosítani?
Beleszámít-e az átlagos statisztikai állományi létszámba az állásidőn lévő munkavállaló?
Milyen módokon kerülhet sor a munkáltatói jogkör delegálására?
Munkavégzés nélküli átmeneti távollét.
Mikortól kötelező a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál a belső kontrollrendszer kialakítása?
Mi a teendő, ha a kapott számlán az intézményem megnevezése nem helyes?
Meddig tart az átláthatósági nyilatkozatok érvényessége?
2020. július 1-jén lép hatályba a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.), azaz a társadalombiztosítási ellátások fedezetére teljesítendő kötelezettséget szabályzó új törvény. Az új Tbj. egységesíti a 2020. június 30-áig hatályos társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Tbj.) és a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályait, kiegészítve új rendelkezésekkel is.
A veszélyhelyzet kihirdetését követően sorra jelentek meg a jogszabályok, amelyek közül számos a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségeket érintő módosítást tartalmaz. Különböző fórumokon folyamatosan igyekeztünk tájékoztatni ügyfeleinket a legfontosabb változásokról. Jelen cikkünkben egy rövid összefoglalóval szeretnénk további segítséget nyújtani a veszélyhelyzet idejére, vagy azzal összefüggésben kihirdetett, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségeket érintő előírásokról.
A veszélyhelyzet kihirdetését követően jelentősen megnőtt a regisztrált munkanélküliek száma, több munkáltató, melynek a gazdálkodását teljesen, vagy részben érintette a koronavírus járvány miatt kialakult helyzet, a munkavállalók elbocsátására kényszerült. A kialakult gazdasági helyzet gazdálkodókat és munkavállalókat érintő negatív hatásának enyhítését számos kormányrendeletben előírt intézkedéssel segíti, így különösen a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkavállalókat megillető bértámogatással, a munkáltatókat és a munkavállalókat terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítése alóli mentesítéssel, a foglalkoztatási szabályok lazításával. Az élet azonban nem áll meg, a veszélyhelyzeti intézkedések lazításával lassan visszaáll a gazdasági élet a megszokott rendjébe, újra indulhat a termelés, beindulhatnak a szolgáltatásukat átmenetileg megszüntetni kényszerülő vállalkozások. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében induló, a munkahelyteremtést segítő program segítséget nyújt azokban a szektorokban, amelyeket a veszélyhelyzeti intézkedések hátrányosan érintettek és kénytelenek voltak munkavállalókat elbocsátani. A program célcsoportja az álláskeresővé vált magánszemélyek, akik álláskeresési járadékot vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak. A program célja, hogy a regisztrált álláskeresőket visszavezessék a munkaerőpiacra.
Az általános forgalmi adó egyik alapelve, hogy az adókötelezettség szervezetsemleges, azaz az adókötelezettség független attól, hogy ki végzi az adótárgynak minősülő termékértékesítést vagy szolgáltatást. Az adóalanyok sokszerűsége, így az eltérő tulajdonviszonyok (állami, önkormányzati, magán), a termék piaci helyzete (élelmiszer, élvezeti cikk), fogyasztói kör különbözősége (felnőtt ruházat vagy gyermek), a szervezet profit vagy nonprofit érdekeltsége, az eltérő elszámolási, nyilvántartási szabályok különbözősége stb. A végletekig lehetne sorolni a speciális helyzeteket és érdekeket. Természetesen minden lobby kör erejétől függően igyekszik bizonyítani az általánostól eltérő helyzetét és elérni a speciális szabályozást.
A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet valamennyiünk életében változásokat idézett elő, beszéljünk akár magánszemélyekről, akár vállalkozásokról. Számos olyan vállalkozás van, amely a veszélyhelyzet okozta változások következtében vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét, vagy annak csak részben tud eleget tenni, de a magánszemélyek jövedelemadó bevallásában szereplő fizetendő adó is okozhat gondot. A következőkben azt tekintjük át, hogy a jogszabályok milyen lehetőségeket biztosítanak a magánszemélyeknek, a vállalkozásoknak – legyenek azok társas vállalkozások, vagy egyéni vállalkozók – abban az esetben, ha a fizetési kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni.
A cikksorozat következő részében az Európai Unió által a 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt, ún. összevont tartózkodási engedély szabályai kerülnek – főként munkavállalási szempontú – rövid bemutatásra.
A koronavírus-járvány következtében kihirdetett veszélyhelyzet negatív gazdasági hatásai, a munkaerő-piaci visszaesés a felsőoktatási intézmények hallgatóit is jelentősen érintette. A gazdasági nehézségek enyhítésére a Diákhitel Központ törlesztési moratóriumot hirdetett 2020. december 31-ig minden fennálló diákhitel tőke- és kamattartozás vonatkozásában, másrészt a már létező Diákhitel 1, valamint Diákhitel 2 mellé a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet okán felvehető hallgatói hitelről szóló 96/2020. (IV. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2020. május 1-jétől bevezetésre került a Diákhitel Plusz. Jelen cikkünk a Diákhitel Plusz részletszabályait ismerteti.
Hogyan kell elszámolni a társasági adóban és a számvitelben a 365 napon túl lejárt vevőkövetelés 20%-át, mint behajthatatlan követelést?
Meddig kell megkötni a támogatási megállapodást ahhoz, hogy a 1929 bevallásban felajánlás útján látvány-csapatsport támogatást nyújtson a vállalkozás?
Hogyan lehet rendezni, ha egy gazdasági társaság a devizás követelésekre/kötelezettségekre 2012. évben nem számolta el az év végi átértékelésből adódó nem realizált árfolyamkülönbözetet, majd ezt 2014. évben pótolta és az átértékelési árfolyamkülönbözetet halasztott ráfordításként kezelte?
Mit tehetnek az önkormányzatok, ha az évközi áfagyakoriság változása a működésüket hátrányosan érinti?
Melyik rovaton kell nyilvántartani a közterületen elhelyezett tájékoztató tábla elkészítésének költségeit?
A magántanuló jogosult-e az ingyenes étkezésre, és milyen módon tudja azt igénybe venni?
Hogyan kell könyvelni a vállalkozási maradványt, ha a fenntartó nem vonja el, hanem az alaptevékenység finanszírozására engedi felhasználni?
Hogyan kell elszámolni a folyószámlahitelt a hitelmoratórium következtében?
Élhet-e az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egyéni vállalkozó olyan gépek beszerzése és ingatlanok beruházása kapcsán a mezőgazdasági csoportmentességi nyilatkozattal, ahol a beszerzett eszközök és ingatlanok közvetlenül szolgálják a mezőgazdasági termelést (pl.: vetőgép, sertéshizlalda, magtárak, etető technológia ..)?
A kialakult veszélyhelyzetre tekintettel a munkáltatóknak egyre több nehézséggel kell szembenézniük. A Kormány a helyzet kezelése, a gazdasági károk enyhítése, a munkavállalók munkahelyének megtartása érdekében számos rendelkezéssel segíti a gazdasági élet szereplőit.
Az év eleji lapszámban részletesen összefoglaltam az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben („Áfa törvény”) 2020. január 1-jétől hatályba lépett változásokat. Vannak azonban olyan módosítások is, melyeket szintén elfogadott már tavaly a Parlament (lásd a 2019. évi C. törvényt a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról, „Módosító törvény”), de az elfogadott törvény szerint csak későbbi, 2020. július 1-jén és 2021. január 1-jei hatálybalépéssel. Azóta az élet jelentősen megváltozott, mások lettek a prioritások. Az adózás területén is inkább a védekezésen van a hangsúly. Az említett és a Parlament által már elfogadott módosításokra azonban előbb-utóbb fel kell készülni, különös tekintettel arra, hogy ha a gazdaság újra beindul, az adóalanyok széles körét érintik majd. Olyan adóalanyok is kötelezettek lesznek például a számla adatait online beküldeni az adóhatóság részére, akik/amelyek eddig nem voltak adatszolgáltatásra kötelezettek, sőt, akár számlát sem kellett kibocsátaniuk. A cikkben ezeket a módosításokat mutatom be, annak érdekében, hogy segítséget nyújtsak az új szabályokhoz, kötelezettségekhez történő minél könnyebb alkalmazkodáshoz.
A cikk keretében a legfontosabb mérlegfordulónapi értékelési eljárásokra, valamint a kapott támogatások elszámolásában bekövetkezett változásokra térek ki.
A mai változatos világban a marketing szakemberek gyakran szerveznek sorsolással egybekötött nyereményjátékokat, a vállalkozás termékeinek, szolgáltatásainak népszerűsítése érdekében. A magánszemélyeknek szervezett sorsolásos nyereményjátékok adózási szempontból sokszínűek lehetnek, ezért az adójogi következményeinek meghatározása komoly fejtörést okozhat még a tapasztaltabb szakemberek számára is. Ennek okán csokorba gyűjtöttem a nyereményjátékok egyes típusait, rávilágítva azok adózási és egyéb vetületeire is.
2020. január 1-jétől módosult a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékos tv.) és kiegészült a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokkal, melyet a 7/J. § részletez. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gtbkr.), a Takarékos tv. végrehajtási rendeleteként szintén 2020. január 1-jével lépett hatályba, amely a részletszabályokat tartalmazza. A jogszabály teljeskörű alkalmazását a jogalkotó a szabályozás újszerűsége miatt 2020. július 1-jétől teszi kötelezővé.
A következő cikksorozatban bemutatom az olvasónak, hogy milyen engedélyezési szabályok alapján dolgozhat egy harmadik országbeli állampolgár Magyarországon. Jelenleg két teljesen különböző eljárásban történik az engedélyek kiadása: a munkavállalási engedély mellett megjelent az Európai Unió által a 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt, ún. összevont tartózkodási engedély. A cikksorozat első részében a munkavállalási engedélyezés szabályait járjuk körül. Munkavállalási engedély iránti kérelmet abban az esetben kell előterjeszteni, ha a harmadik országbeli állampolgár 180 napos időtartamon belül legfeljebb 90 napot kíván Magyarországon munkát végezni.
Hogyan kell számláznia a KATA-s alanyi adómentes egyéni vállalkozónak, ha olasz cégnek nyújt marketing szolgáltatást?
A 1929-es társasági adóbevallásban hol kell feltüntetni a tárgyévi negatív adóalapot, mint elhatárolt veszteséget?
Ha 2019. évben a társaság nem nyújtott látvány-csapatsport támogatást, a 1929-es bevallásban hogyan lehetséges azt megtenni?
Mit jelent az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozás és mik a következményei?
A földterület bekerülési értékét módosítja-e a rekultiváció?
A maradványértékkel rendelkező tárgyi eszközök esetében, hogyan kell alkalmazni a halasztott bevételként nyilvántartásba vett fejlesztési támogatás megszüntetését?
Egy épület teljes körű rekonstrukciója esetében a beruházás értékébe beszámíthatóak-e az épület részleges bontási munkálatai, illetve beruházásnak minősül-e a tereprendezés, kertészeti munka és ráaktiválható-e az ingatlanra?
Riasztó berendezés, klíma, villanybojler beszerzése, valamint szellőző-nyílásba vásárolt beépíthető ventilátor az épület értékét növeli, vagy külön kell aktiválni?
Hogyan kell alkalmazni az időbeli elhatárolásokat a támogatási előlegek esetében?
A hivatali telefonszámlák adóköteles részét – ha nincs a magánhasználatról elkülönített nyilvántartás – személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell elszámolni?
Hogyan könyvelendő a tavalyi évben kapott Erzsébet utalvány tárgyévben történő visszafizetése?
Önkormányzat belső szabályzata alapján 20.000 Ft-ot fizet a munkavállalónak, ha számlát hoz a védőszemüvegről. Kell-e alap és áfára bontani a munkavállaló részére kifizetett összeget? Kell-e a Kincstár felé lejelenteni?
Hogyan kell könyvelni az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok esetében a Bérlő által végzett felújítást, ha az a fizetendő bérleti díj kompenzálásával valósul meg?
Elszámolhatja-e az Önkormányzat a szolgalmi jogot dologi kiadásként?
Melyik rovatra kell könyvelni a saját dolgozóval -munkaköréhez nem kapcsolódó feladatra- kötött megbízási szerződés alapján kifizettet díjat?
Egy vállalkozás tenyészsertést értékesít, melynek áfakulcsa 5 %. Ha az állat kiszállításra kerül, akkor az eladó a fuvardíjat milyen áfakulccsal számlázhatja a vevő részére?
Egy belföldi vállalkozás bérmunka-szolgáltatást végez egy osztrák adóalanynak. A megmunkált terméket a megrendelő Magyarországról közvetlenül egy román adóalanynak értékesíti. A magyar vállalkozásnak kell-e áfát felszámítania a szolgáltatásához kapcsolódóan?
Magyar színházban egy holland társulat vendégszerepel. A társulat érvényes holland közösségi adószámmal rendelkezik. A magyar színháznak keletkezik-e Magyarországon áfafizetési kötelezettsége akkor, ha a holland adóalany nyilatkozik, hogy a letelepedése szerinti tagállamában áfafizetésre nem kötelezett?
Milyen közterhek terhelik a munkáltatót, illetve a munkavállalót akkor, ha a munkáltató a saját tulajdonú személygépkocsiját kedvezményes áron értékesíti a munkavállalójának?
Német beszállítónk áfa regisztrált Magyarországon. A megrendeléseinket közvetlenül Németországból szállítja le telephelyünkre. Szeretné az értékesítést a magyar adószámáról áfa felszámításával számlázni. Helyes a német partner eljárása? Több forrásból sajnos ellentétes véleményeket hallottunk.
Mit tehetek akkor, ha román cégtől veszek igénybe műszaki tanácsadási szolgáltatást, és a románnak nincs közösségi adószáma?
Kata-s alanyi adómentes egyéni vállalkozó olasz cégnek nyújt marketing szolgáltatást (körbejárja a potenciális ügyfeleket belföldön). Hogyan számlázzon a vállalkozó az olasz cégnek?
Számviteli konferencia 2020 előadás írásos anyaga
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak, azaz elszámolóárak vagy más néven transzferárak kérdésköre az adózási rendszer egyik legösszetettebb területe. Számos fogalom, illetve fogalomrendszer pontos ismeretét igényli a transzferárazás, úgymint kapcsolt vállalkozás, többségi befolyás, meghatározó befolyás, középvállalkozás, szokásos piaci ár elve, transzferár-nyilvántartás, csak hogy a közismertebb fogalmakat említsük.
A számviteli törvény 2019. év végi módosítását a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény tartalmazza. A törvénymódosítás részben egyszerűsítéseket és a versenyképesség javítását is eredményező előírásokat tartalmaz, illetve más jogszabályi előírásokkal való összhang megteremtését szolgálja.
A 2020. év több új változást hozott a kötelező továbbképzésekben. A legjelentősebb változás, hogy átalakult az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők továbbképzési rendszere. A továbbképzési kötelezettség eddigi 5 éves időciklusa 2020. január 1-jétől megszűnik, az új rendszer alapelvei megegyeznek a mérlegképes könyvelők továbbképzési rendszerével.
A Kormány által meghirdetett Családvédelmi Akcióterv egyik fontos intézkedése a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, amely adóalap-kedvezményként került meghatározásra. A cikk a kedvezmény törvényi feltételeit, az érvényesítés módját ismerteti, továbbá kísérletet tesz az eddig már felmerült értelmezési kérdések megválaszolására.
2019. december 18-án a 208. számú Magyar Közlönyben jelent meg a Közbeszerzési törvény újabb átfogó módosítása, melyek közül egyértelműen a nemzeti eljárásrend eljárástípusaiban végrehajtott változtatások a legnagyobb horderejűek. A korrekciók hatálybalépése eltérő, többségében 2020. február 1-jétől érvényesek, de voltak január 1-jén és a kihirdetés másnapján hatályba lépett változtatások is, de a felhívást tartalmát csökkentő módosításokat április 1-jétől kell alkalmazni, az ezt követően indított eljárásokban.
Hazánkban a pénzmosás megakadályozásának és a terrorizmus-finanszírozás megelőzésének elsődleges jogi eszközét a 2017. évi LIII. törvény jelenti, melyet az európai Bizottság terrorizmus elleni akciótervének alkalmazása, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 számú pénzmosási irányelve nyomán a tagállamok jogalkotóinak legkésőbb 2020. január 10-ig módosítaniuk kell és összhangba kell hozniuk az irányelv újonnan hatályba lépő rendelkezéseivel. Ennek megfelelően 2020. január 10-től a pénzmosási törvény több ponton módosul, mely változásokat az alábbiakban részletezzük.
Kötelező-e beütni a pénztárgépbe a készpénzes értékesítést, ha a vevő számlát kér és az adóalany számlát bocsát ki az értékesítésről?
Egyéni vállalkozónak az ingatlan-bérbeadásból és a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásból származó bevételét is hozzá kell számolnia a 12 millió forintos áfa alanyi mentes értékhatárhoz?
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén kötelező-e a munkaidő-nyilvántartás?
Mit jelent az önkormányzat, mint tulajdonos által vagyonkezelésbe átadott eszközöknél a visszapótlási követelés könyvelése?
Részesülhet-e támogatásban a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja?
Köztulajdonban álló gazdasági társaság belső ellenőrére milyen új szabály vonatkozik?
100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak szükséges-e a szerződéseihez átláthatósági nyilatkozatot kérni?
A közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének számításánál mely illetményelemeket kell figyelembe venni?
Hogyan kell kezelni a költségvetési szerv könyveiben a csoportos áfával kapcsolatos gazdasági eseményeket?
Hogyan számolható el a vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközökkel kapcsolatosan a terv szerinti értékcsökkenést, ha a vagyonkezelő adatszolgáltatásában elszámolt terv szerinti értékcsökkenések összege és az intézmény által elszámolt terv szerinti értékcsökkenés között különbözet mutatkozik?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, szövetkezeti tagi jogviszony, a felhasználói szerződés, a tanulószerződéses jogviszony, és a hallgatói munkaszerződéses jogviszony.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-jei hatálybalépése a járulékszabályozást rendszerszinten átalakítja, a jelenlegi törvényi és kormányrendeleti szabályozás az új Tbj.-ben egységesen jelenik meg. A szabályrendszer nemcsak struktúrájában, hanem tartalmát tekintve is változást hoz, új fogalmakat, járulékmértékeket és járulékalapokat kell a második félévtől a kifizetőknek, illetve a magánszemélyeknek különböző jövedelmek járulékkötelezettségének elbírálása tekintetében alkalmazniuk. Cikkünkben a július 1-jétől alkalmazandó új társadalombiztosítási szabályok rövid ismertetésével a lényegesebb változásokra kívánjuk felhívni olvasóink figyelmét.
A gyermekekkel összefüggő ellátások sokasága idén is több elemmel bővült. Cikkünkben elsősorban a foglalkoztatók szemszögéből tekintjük át azokat az ellátásokat, melyeket a biztosított, illetve a nem biztosított szülők, nagyszülők, nevelőszülők, örökbefogadó szülők, valamint más személyek vehetnek igénybe akkor, ha gyermeket saját háztartásukban nevelik.
A társadalombiztosítás fedezetei oldalát érintően az új évet rendhagyó módon kezdjük, a szabályok érdemben nem változnak. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló T/8021. számú törvényjavaslat szerint azonban év közben új Tbj. lép hatályba, ami számos kapcsolódó jogszabály módosítását is magával hozza. A következő írásunkban összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amelyek segítik a következő évi változásokra való felkészülést.
Az őszi parlamenti ülésszakban – a tavasszal elfogadott módosítások kiegészítéseként – ismét napirendre kerültek olyan törvények, amelyek egyes adószabályokat módosítanak. A személyi jövedelemadózásban a változások ezúttal nem fajsúlyosak, inkább csak a már módosult, vagy a közeljövőben megváltozó jogszabályi háttérrel való összhangot biztosítják. Ebben a cikkben most csak azokat a változásokat ismertetjük, amelyeket az őszi adócsomag tartalmazott. (A nyáron elfogadott változásokat a hatálybalépésük időpontjától függetlenül a Periodika 2019. évi 4. számban ismertettük.)
2020. január 1-jétől számos izgalmas változás lép hatályba az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben („Áfa törvény”). A módosításokat a nyáron elfogadott két törvény, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény tartalmazza. A változtatások nagy részét az uniós jogharmonizációs kötelezettség indokolja.
Jelen cikk a egyrészt a 2019. december 12-én kihirdetett, a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénynek, másrészt a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénynek (továbbiakban Módt.v), valamint a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénynek az adóeljárási szabályokat érintő jelentősebb módosításait mutatja be az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.), valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) tekintetében.
Az időbeli elhatárolásokkal biztosítható az összemérés elvének megvalósítása. Az összemérés elve szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
A 2019. évi LXXIII. tv. 36. §-a alapján 2020. január 1-jével hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény. Jelenleg az eva hatálya alá tartozó adóalanyok év végéig választási lehetőséggel élhetnek. Vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá, vagy A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adó hatálya alá jelentkezhetnek be.
Az EFOP-1.2.9-17 számú felhívás alapján megvalósuló projektek képzésében résztvevő motivációs díj adóköteles juttatásnak minősül-e?
Hogyan kell számfejteni a munkavállalónak munkaviszonya alatt fizetett versenytilalmi díját?
Közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban beszerzett új tehergépkocsi értékcsökkenését elszámolhatja-e?
Feleslegessé vált készlet selejtezése jár-e áfafizetési kötelezettséggel?
Végrehajtás alatt lévő eszközök értékesítése után az eladónak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
Külföldi munkavállaló foglalkoztatása megkezdhető TAJ szám nélkül?
Milyen szankcióra számíthat a foglalkoztató a külföldi munkavállaló hiányzó TAJ számához kapcsolódó bejelentéssel összefüggésben?
Nemzetiségi önkormányzati képviselők részére nyújtható-e Széchenyi Pihenő Kártya támogatás, mint béren kívüli juttatás?
Polgármester köztisztviselői jogviszonyban álló (közeli) hozzátartozója elláthatja-e a pénzügyi ellenjegyzői feladatokat ugyanannál a települési önkormányzatnál?
Hogyan kell kezelni a könyvekben a pénzben megváltott 5%-os jólteljesítési biztosítékot?
A mérlegben hol kell kimutatni önkormányzat esetében a szolgalmi jogot?
Ugyan a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) több mint negyed százada hatályos, a kapcsolódó szabályok változása, az ágazati életpályák bevezetése, a nyugdíjazás és családtámogatások feltételrendszerének módosulása most is olyan megválaszolandó kérdések elé állítják a jogalkalmazókat, amelyekre nincs magától értetődő, csak jogértelmezés útján levezethető válasz. Cikkünkben ezeket járjuk körül.
Milyen módon számolható el az értékcsökkenési leírás a közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó esetében, ha nyílt végű lízing konstrukció keretében új tehergépkocsit lízingel?
Biztosítottak-e az önkormányzati választáson szavazatszámláló bizottságokban résztvevő magánszemélyek?
Milyen módon jeleníthető meg a számlán az áthárított cégautóadó összege?
Bekerülési érték részeként kell-e elszámolni a munkaerővel kapcsolatban felmerülő egyes költségeket számviteli és adózási szempontból? Hogyan kell ezeket a tételeket a nemzetközi számviteli sztenderdek (IFRS) szerint megítélni? Mennyi ideig tartható beruházáson a befejezetlen beruházás?
Változik-e az EKÁER szabályozás az Európai Bizottság által kezdeményezett eljárás következtében?
Hogyan könyvelendő a kapott kaució és az ajánlati biztosíték?
Felújításra (beruházásra) vagy külön dologi költségként könyvelendő az infokommunikációs akadálymenetesítés keretén belül beltéri eligazító táblák beszerzésre?
Hogyan könyvelendő az előző évben kapott Erzsébet utalvány tárgyévben történő visszafizetése?
A vámrendszer és az általános forgalmi adózás előírásai a nemzetközi kereskedelemben szoros kapcsolatban vannak. Ugyanakkor már a tervezésekor gondolni kell az említett rendszerek eltérő szemléletére, szabályozási előírásaira a jogszerű lebonyolíthatóság érdekében. A következőkben rámutatunk a két rendszer „kényes” találkozási pontjaira és példákon keresztül bemutatjuk a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit és utalunk a nehézségeire is.
Az egyes adójogszabályokkal szemben általános követelmény, hogy a meghatározások logikusan felépített rendszert alkossanak, érthetők, követhetők és nem utolsó sorban végrehajthatók legyenek. Az idő múlásával többek között az előírások részleteinek kifejtésével, a feltárt adórövidítések, adócsalások tapasztalatai alapján a visszaélések lehetőségének csökkentése, az adózási körülmények megváltozása kikényszerítette a bürokratikus, jelentős adminisztratív teherrel járó megoldásokat. A szabályozás „elnehezedésére” jó példa a közösségi adómentes értékesítés egyik alapfeltételének, a termék kiszállításnak az igazolása.
Az őstermelők általános forgalmi adó kötelezettségéről, a különleges jogállással járó előnyökről és az ezzel járó adminisztratív előírásokról, a kompenzációs felár jogosultsági feltételeiről a Periodika előző számában jelent meg egy részletes áttekintésünk. Folytatásként a jelenlegi számunkban az őstermelők szociális hozzájárulással összefüggő, rendszerében is megváltozott jogi kötelezettségeit ismertetjük.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alultőkésítésre vonatkozó korlátozó szabálya 2019. január 1-jétől az 1164/2016/EU irányelvvel összhangban módosításra került. A szabály adózás előtti eredményt növelő és egy csökkentő tételt is tartalmaz.
Az elektronikus ügyintézés 2018. január 1-jétől a közigazgatásban általánossá, az elektronikus ügyintézés minden ügyben főszabállyá vált. Az elektronikus kapcsolattartás a gazdálkodók tekintetében kötelező lett, azonban a NAV előtti eljárásokban mégsem ez jelentette a lényegi változást, hiszen a gazdálkodók többsége ezt megelőzően is elektronikusan nyújtotta be a bevallásait, bejelentéseit.
ÁFA tv. évközi változásai 2019. / KATA, KIVA fő szabályai
A 2020. évi központi költségvetés elfogadásához kapcsolódóan idén is több, az adószabályokat módosító törvényt fogadott el az Országgyűlés. A módosítások egyik része az uniós jogharmonizációt, illetve más jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálja, más része pedig a Kormány által meghirdetett Családvédelmi Akciótervben, illetve a Gazdaságvédelmi Akciótervben meghirdetett intézkedések végrehajtását testesíti meg. Cikkünkben csak a magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat, illetve a mezőgazdasági őstermelőket érintő változásokat ismertetjük.
Már megszokhattuk, hogy az adójogszabályokat rendre nemcsak évi egy alkalommal módosítja az országgyűlés, hanem több alkalommal is változtattak a hatályos szabályokon. 2019. nyarán az Áfa törvényhez is számos helyen hozzányúlt a jogalkotó, a 2019. évi LXXII. és a 2019. évi LXXIII törvényben. A módosítások alapvetően az EU-s jogharmonizáció jegyében történtek. A változásokat igen röviden ismertetjük, remélve, hogy a tömörség segítséget nyújt a törvényszöveg későbbiekbeni tanulmányozásához. A jogszabályok helyenkénti bonyolult, pontosító megfogalmazásai ugyanis gyakran nem segítik a gyakorlati alkalmazásukat, és a problémás helyzetekre, az alul- vagy túlszabályozottságra csak a későbbiek során derül fény.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény tartalmazza (kihirdetve a Magyar Közlönyben 2019. július 23-án).
Az általános forgalmi adó a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok részére felkínálja azt a lehetőséget, hogy speciális szabályok keretében teljesítsék az áfakötelezettségüket. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) XIV. fejezetében található jogállásra való jogosultságot a továbbiakban kompenzációs felárra való jogosultságként fogom említeni. A cikkemben az őstermelőkről és a családi gazdaságokról lesz szó, de megjegyezném, hogy a kompenzációs felárra való jogosultság egyébként az egyéni vállalkozókat, az adószámos magánszemélyeket, a gazdasági társaságokat is megilleti – ugyanazon feltételek megtartásával.
Cikkünkben bemutatásra kerülnek – többek között – a munkavállalókat megillető adatvédelmi jogok, az adatvédelmi tisztviselő intézménye, a munkahelyi kamerás megfigyelés új szabályai és a céges informatikai eszközökre vonatkozó új rendelkezések.
Milyen szankcióval jár, ha a pénztárgépkasszában lévő készpénzállomány eltérést mutat a pénztárgépbizonylaton lévő készpénzegyenleghez képest?
Belföldi fordított adózás alá eső szolgáltatáshoz kapcsolódóan adott előlegre a vevőnek keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
Nyugdíjas munkavállaló részére kiadják-e az A1-es igazolást az Európai Unióba történő kiküldetése esetén?
Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének lejárata előtt visszaadott eszközt?
Hogyan kell könyvelni a lejárat előtt felmondott lízingszerződéssel kapcsolatos elszámolásokat?
Milyen adómértéket alkalmazhat az önkormányzat a telekadóban, ha a törvényi feltételeknek meg akar felelni?
A nyári hónapokban, az idénymunkákra, a szabadságolások miatt kieső munkaerő pótlására megoldást jelent a diákok foglalkoztatása. A munkáltatók a nyári szabadságolások idején szívesen alkalmaznak diákokat az egyszerűbb munkafázisokra, azonban fontos, hogy mindezt a leggazdaságosabban tudják biztosítani. A diákok jelentős részének azonban a szorgalmi időszak befejeztével először a kötelező szakmai gyakorlatukat kell teljesíteni, majd jöhet a nyaralásra szánt pénz előteremtése. Cikkünk első részében a diákok kötelező szakmai gyakorlatának teljesítéséhez kapcsolódó foglalkoztatói kötelezettségekkel, annak közterheivel foglalkozunk, majd a diákok munkavállalásának más lehetséges módjait mutatjuk be.
Komplex ügyletek, egyedi ügyletek sorozata, járulékos költségek
2019. január 1-jétől az adóalanyok köre kiegészül a csoportos társasági adóalannyal, amelyet legalább két, belföldi illetőségű adózónak minősülő, meghatározott feltételeknek megfelelő adózó (csoporttag) hozhat létre.
Az államháztartásban gyakran felmerülő egyes gazdasági események elszámolásakor nehézséget jelenthet a hibák javítása, valamint az évközi módosítások folyamatos figyelemmel kísérése. E cikk a beszámoló javításának előírásait, illetve az egyéb államháztartási számvitel változásait foglalja össze.
A fejlett társadalmakban a for-profit szektor általában komoly szakértelemmel segíti azokat a szervezeteket, ahol hiányoznak a működésükhöz szükséges szakértők. Magyarországon is egyre több nagyvállalat, vállalkozás ismeri fel ennek jelentőségét, és elhivatottan állnak egy egy ügy mellé, dolgozóikat is önkéntes munkára buzdítva.
„Ezúton megpályázom az »adatvédelmi vezető« pozíciót. Az önéletrajzomat mellékelten, kódolva és titkosítva küldöm.” (ismeretlen szerző)1
Különböző kifizetések tekintetében mikortól alkalmazhatjuk a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót?
Milyen ellátásra lesz jogosult a dolgozó, illetve a munkáltatónak keletkezik-e megtérítési kötelezettsége azzal a munkahelyi balesettel kapcsolatban, ahol a baleset a munkavállaló gondatlanságából adódóan történt?
A kiszervezett bérszámfejtési esetén a bérszámfejtési szolgáltatást nyújtó cég köteles-e a társadalombiztosítási feladatokat is ellátni?
Milyen távolléti díjjal kell fizetni a gyesről visszatérő munkavállalót szabadsága idejére?
Naptári naptól eltérő munkarend esetén mikor kell munkaszüneti napi pótlékot fizetni?
Fordított adózás alá tartozó szolgáltatás igénybevételére fizetett előleg után kell-e a költségvetési intézménynek általános forgalmi adót fizetni?
Hogyan kell elszámolni a költségvetési szervnél az ingatlan bontásából származó anyag értékesítését?
E cikk keretében egyrészt a számviteli törvény 2018. őszi változásait mutatjuk be, amely változások a 2018-as üzleti év zárására is kihathatnak, másrészt kitérünk a 2018-as üzleti év zárásának legfontosabb feladataira.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) előírásait 2018-ban két törvény módosította. A módosítások egy része a már korábban meglévő előírások változtatását, más része új előírások törvénybe iktatását jelenti. A változások döntően a 2019-től kezdődő adóév adókötelezettségét érintik, de egyes előírások már a 2018. adóévi adó megállapításakor alkalmazandók vagy alkalmazhatók.
A kapcsolt vállalkozással rendelkező társasági adóalanyoknak legkésőbb a társasági adóbevallásuk benyújtásakor (ennek végső határideje a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja) rendelkezniük kell a kapcsolt vállalkozásaikkal folytatott adóévi ellenőrzött ügyleteik szokásos piaci árát alátámasztó dokumentummal.
Mi az eljárás az szja bevallástervezet jóváhagyására egy olyan magánszemély esetén, akinek nincs ügyfélkapuja és 2019. március 15-ig nem kérte, hogy kipostázza részére az adóhatóság az szja bevallástervezetét?
A cikk a helyi iparűzési adóval foglalkozik, azon belül is kiemelten a közvetített szolgáltatásokkal, alvállalkozásokkal kapcsolatos minősítési, elszámolási kérdésekkel.
A közvetített szolgáltatást, mint fogalmat az Áfa törvény nem használja. Ugyanakkor egyes rendelkezéseinél megjelenik az úgynevezett „szolgáltatást közvetítő” fogalom. Fontos azonban, hogy a „szolgáltatás közvetítői” fogalom alatt a jogalkotó az ügynöki tevékenységet érti, és nem a hazai gyakorlatban elterjedt közvetített szolgáltatásra utal.
Jelen újság hasábjain a legtöbb alkalommal az adózás, számvitel és ezekhez kapcsolódó területek helyes és ajánlott jogalkalmazási megoldásairól olvashatnak. E cikk azonban egy vállalkozás vagy intézmény működésének egy másik aspektusát vizsgálja, nevezetesen, hogy a pénzügyi adatokat milyen rendszerben érdemes tárolni és milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor számunkra, a legjobb informatikai rendszer kiválasztásáról döntünk.
Az önkormányzati körre vonatkozó központosított informatikai rendszert a 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2019-től további önkormányzatoknak tette kötelezővé. Az ASP gazdálkodási és adószakrendszerének használata 2017 januárjában kezdődött több mint 1600 kistelepülés önkormányzatánál. Idén az eddig bevont kisebb önkormányzatok után a nagyobb városok és a kerületi önkormányzatok is az ASP szerinti működésre állnak át.
Hogyan lehet meghatározni az elektromos és hibrid autók alapnormáját?
Önkormányzat és hivatala szabályzatát ki lehet -e terjeszteni az intézményekre?
Melyik EU-s támogatást kell elhatárolni a költségvetési intézményeknek?
Hogyan történik a könyvtári könyvek számviteli elszámolása?
Ki kell-e vezetni az ingatlanvagyonkataszter-nyilvántartásból a vagyonkezelésbe adott ingatlant?
Milyen kormányzati funkcióra, és rovatra kell könyvelni a helyi önkormányzatnak a díjköteles utak használata ellenében beszedett használati díjat, illetve a saját kezelésben lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételére megállapított közútkezelői hozzájárulás bevételeit?
Milyen rovaton kell elszámolnia az önkormányzatnak a kéményseprő-ipari tevékenységből beszedett költségtérítés és a kiszállási díjat?
1./ Számviteli törvény 2018. évi XLI. törvény és a 2018. évi LXXXII. törvény szerinti módosításai, 2018-as üzleti év zárásának kiemelt feladatai, saját tőkevesztés számviteli elszámolása, végelszámolás számvitele 2./ A készpénzeszközök számviteli elszámolási szabályai, a készpénzkezelési szabályok a gyakorlatban a 2019 évben hatályos számviteli törvényi előírások szerint. Tárgyi eszközök számviteli elszámolása.
A változások eltérő hatálybalépéssel egyrészt a Magyar Közlöny 2018. július 25-én megjelent 117-es számában kihirdetett, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Módtv.), másrészt az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Módtv.2.) a találhatóak.
Írásunkban az általános forgalmi adót érintő, 2019. január 1. napjával hatályba lépő jogszabály-módosításokkal foglalkozunk. Ennek keretében bemutatjuk azon, az adóalanyok szélesebb körét érintő változásokat, amelyek az egyes adókötelezettségeket jelentős mértékben befolyásolják, illetve szót ejtünk azokról a szövegpontosításokról, jogszabályi módosításokról is, amelyek célja az adminisztrációs terhek, illetve a jogalkalmazás könnyítése, ezáltal a jogkövető adózói magatartás elősegítése.
A Perodika előző számában (2018/6. szám) már röviden ismertettük a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 2019. január 1-jétől érvényes előírásait. A jogalkotási folyamat lezárásával a következőkben a kifizetők szempontjából legfontosabb szabályokat, és a kedvezmények igénybevételének lehetőségeit tárgyaljuk.
Jelen cikk a 2018. november 23-án kihirdetett, az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az adóeljárási szabályokat érintő jelentősebb módosításait mutatja be az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.), valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) tekintetében.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) utalványokra vonatkozó szabályai 2019. január 1-jétől megváltoztak. A változások az ún. egycélú utalványokat érintik, a többcélú utalványok Áfa tv. szerinti szabályai nem változtak. Az Áfa tv. szempontjából egycélú utalványnak minősül az az utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege. Az Áfa tv. előírása alapján többcélú utalványnak minősül minden olyan utalvány, amely nem egycélú utalvány.
A zárási feladatok megkezdése a könyvelési tételek teljes körű rögzítése után lehetséges. A PM idén is kiadott egy útmutatót a zárási feladatok elvégzéséhez és az adatszolgáltatások pontos szolgáltatásának elősegítése érdekében. Az ASP rendszerben a szorosan vett zárási és nyitási feladatok könnyen elvégezhetőek a 993 menüpont (továbbiakban: mp) segítségével. Viszont annak érdekében, hogy a folyamat könnyen és gyorsan lefusson, szükség van előzetes ellenőrzésekre.
Munkavállalóknak biztosított árengedmény után keletkezik-e a magánszemélynek jövedelme?
A teljesítési időpontot megelőzően kiállított számla elfogadható-e termékbeszerzés esetén?
Gyesen lévő kismamának juttatott SZÉP kártya és helyi bérlet esetén milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek és a munkáltatónak?
Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak milyen közterheket kell fizetni a tagi jövedelme, illetve az osztaléka után?
Saját jogú nyugdíjas maszkmester 2019-től munkaviszonyában választhatja továbbra is az ekho szerinti adózási módot? A havi közlekedési bérlet juttatás közterhe hogyan alakul esetében?
Törökországban öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén milyen közteherfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és a munkavállalót?
Uszodaépítésre az önkormányzat fejlesztési támogatást nyújt a saját cégének. Kérdés, hogy a támogatás átvételéről kell-e számlát kiállítania, és áfát fizetnie a támogatott cégünknek? Befolyásolja-e az átvett támogatás az uszodaépítéssel kapcsolatos költségeknél az adó levonását, illetve kell-e arányosítani az áfát?
Hogyan kell könyvelni a következő évre számlázott és kifizetett újság-előfizetést?
Költségvetési konferencia 2019. - Önkormányzatok és Központi Költségvetés
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, szövetkezeti tagi jogviszony, a felhasználói szerződés, a tanulószerződéses jogviszony, és a hallgatói munkaszerződéses jogviszony.
Változások az adóelj. szab. 2019. jan 1-től és az ÁFA vált. a M.K. 117 szám.-ban kihird. 2018. évi XLI. törv. ill. T/2931 tv.jav., valamint az ÁFA aktuális kérdései, ill. a 2016. évi LXVI. tv. 2019.
A TB fed.rendsz. érintő 2019. vált., v. az SZJA tv., Katv. ls az Ekho tv. 2019. jan 1-től hat. mód. ism. a 2018. júl.-ban elfog. tv. és a 2018. őszi tv.módosítások tükrében
A téma aktualitását az adja, hogy a magyar áfatörvény 2019. évi módosítása egy közel 30 éves jogalkalmazási gyakorlatot változtat meg a nemzetközi szállítmányozás területén, így szükséges hangsúlyosan felhívnunk tisztelt partnereink figyelmét a jogszabályváltozásból származó adókockázatra. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Magyarország a nemzetközi áruforgalom szempontjából központi helyet tölt be, amelyet sajnos a magyar autópályák forgalma is hűen tükröz. A magyar fuvarozók, szállítmányozók minden elképzelhető relációban, minden elképzelhető nációjú megrendelő számára nyújtanak fuvarozási szolgáltatást. A cikkben megpróbálom a nemzetközi fuvarozás áfa (HÉA) szabályait a megrendelők személyének és a fuvar relációjának szempontjából teljes körűen számba venni.
Egyes adók, járulékok esetében az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig az előleget ki kell egészíteni a várható adóra. A legtöbb eseteben be is kell vallani a „feltöltés összegét”, van azonban olyan kötelezettség, amelynél csak befizetést kell teljesíteni.
A jelen cikkben – az általános adatvédelemmel kapcsolatos tudnivaló mellett – elsősorban az önkormányzatok, költségvetési intézmények GDPR megfeleltetésével foglalkozunk, kiemeljük a GDPR általunk legfontosabbnak tartott újításait, illetőleg kitérünk azon kérdésekre is, amelyek ezen intézményeknél a gyakorlatban felmerülnek. Írásunk végén egy általunk követni javasolt cselekvési tervet vázolunk fel.
Egy gazdálkodási rendszer bevezetése mindig nehéz feladat. Az ügymenet hosszabbá válik átmenetileg, mivel az addigi rutinfeladatokat újra kell tanulni, értelmezni. A felhasználók idegenkedésének és félelmeinek legyőzése sem könnyű feladat, hát még akkor, ha kötelezően előírják a bevezetést. Az általánosan használt programok felhasználó barátiabbak és automatizáltabbak voltak.
A szociális hozzájárulási adó szabályai megváltoznak, a kötelezettséget 2019. január 1-jétől új törvény szabályozza.1 Az új törvény magába foglalja a jelenleg hatályos szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket, és jelentősen átalakítja a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményrendszert is. A következőkben röviden ismertetjük a kifizetői adókötelezettség alá eső jövedelmek körét, az adó mértékét és az adóalap meghatározására vonatkozó rendelkezéseket, valamint az adóból igénybe vehető kedvezményrendszer átalakításának fő elemeit.
2018. január 1-jével újra szabályozásra kerültek az adóigazgatási eljárási szabályokat előíró törvények és hatályba lépett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.), valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.). Jelen cikkben a 2018. július 25-én kihirdetett, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény adóeljárási szabályokat érintő jelentősebb módosításait mutatjuk be. Az ismertetésre kerülő módosítások egy része, amelyek elsődlegesen jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaztak, 2018. július 26-án léptek hatályba, míg egyéb rendelkezések 2019. január 1-jétől lesznek hatályosak.
Bérlő által használt ingatlan értékesítése esetén mit kell teljesítés időpontnak tekinteni?
Német cég a Magyarországon igénybe vett szállodai szolgáltatást átszámlázza egy magyar cégnek. Hogyan kell kiállítania a számlát a németnek, a magyar vállalkozás felé?
Vásárolhat-e a magánszemély webáruházon keresztül vám- és áfamentesen Kínából?
Üzleti ajándéknál a bruttó vagy a nettó értéket kell figyelembe venni az adókötelezettség meghatározásánál?
Hogyan kell eljárnia annak a gazdasági társaságnak, amely a reklámadó köteles tevékenységéből nem éri el 100 millió forintot?
Év közben beolvadó cég esetében hogyan történik az iparűzési adó és az innovációs járulék elszámolása, illetve van-e eltérő szabály az IFRS szerinti éves beszámolót összeállító gazdasági társaságok átalakulása estében?
Mely időpontra kell a jóváhagyott járó osztalékot elszámolni?
Hogyan kell elszámolni az oktatási intézmény oktatóinak kifizetett, a tevékenységük végzésével kapcsolatosan felmerült útiköltséget?
Költségvetési intézmény munkatársainak továbbképzésen történő részvétele esetén, hogyan kell elszámolni a részvételi díjat és a kapcsolódó költségeket?
Az aktív időbeli elhatárolásnál a le nem vonható áfa összegét is el kell határolni?
Az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek?
Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a költségvetési szervnél folytatott leltározás során többletként felett kulturális javak körébe tartozó olajfestményt? A művészettörténész által készített értékbecslés elegendő a piaci érték megállapításához?
A 2018. évi XLI. törvény a következőkben részletezettek szerint módosítja a hatályos áfatörvény rendelkezéseit. Az egyes rendelkezések hatálybalépésének időpontja más és más, így azokat – a módosított törvényi hely feltüntetése mellett – a cikkben minden esetben külön jelezzük.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását (kihirdetésre került a Magyar Közlöny 117-es számában). Az új előírások döntő többségben 2019. január 1-jével lépnek hatályba, azokat kötelezően a 2019-ben induló üzleti évben kell először alkalmazni, de a 2018-as üzleti évre is alkalmazhatóak (az ettől való eltérésekre külön kitérek).
Az egységes központi Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) alkalmazása 2018. április 15-től kötelező a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 40. §-a alapján. Az eltelt közel 5 hónap alatt mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldal megismerhette a program működését, megszerezhette a szükséges felhasználói ismereteket. Összefoglalva elmondható, hogy az ekr.gov.hu internetcímen elérhető EKR jelentős fejlődést hozott az elektronikus közbeszerzési folyamatokban, és alapvető változást eredményezett az ajánlatkérők és ajánlattevők közötti kommunikációban. Az eljárási cselekményeken alapuló portál folyamatosan és időkorlát nélkül biztosítja a hozzáférést az eljárás irataihoz az arra jogosult személyek részére. A rendszer megismerését követően nemcsak az ajánlatkérőknek, hanem az ajánlattevőknek is jelentős könnyebbséget okoz, hogy az egységesítés révén valamennyi ajánlatkérő összes eljárásában azonos módon történik a kommunikáció, így nem kell igazodni a kiírók eltérő igényeihez, technikai elvárásaihoz. Továbbá a bárhonnan elérhető internetes felületen akár teljesen papírmentesen, online folytathatjuk le eljárásunkat, vagy tehetünk ajánlatot.
A Periodika szakfolyóirat előző számában már szó esett az adóellenőrzés 2018. évi megváltozott szabályairól. Az új szabályok ismertetését az alábbi cikkben folytatjuk.
A digitális technológia fejlődésének köszönhetően egyre több országban történnek olyan irányú fejlesztések, amelyek lehetővé teszik, hogy egymással összekapcsolt gépek képesek legyenek egymással automatikusan kereskedni. Az informatika fejlettségi szintje lehetővé teszi, hogy hagyományos szerződések helyett „okos szerződések” köttethessenek, vagyis a szerződések feltételeit az összes érintett egyetértése alapján programozzák. Az „okos szerződések” lényege, hogy valamilyen feltétel bekövetkezéséhez köthető ügyletek, események automatikusan végbemennek, azok pillanatok alatt ellenőrizhetők és elszámolhatók. Vegyünk példaképpen egy gépjárműre kötött lízingszerződést. Már megoldható, hogy amennyiben a díj nem kerül kifizetésre, akkor a gépjármű automatikusan mozgásképtelenné válik. Számtalan példát lehetne még felsorolni e téren. Arra is gondolni kell azonban, hogy a háttér-informatika már alkalmas a pénzügyi tranzakciók lebonyolítását is levezényelni, mégpedig direkt módon, a bankrendszer megkerülésével. Ehhez pedig vagy ténylegesen létező, valamely országhoz, országcsoporthoz köthető elszámoló eszközt használnak, vagy pedig a tranzakciókban érintettek, vagy bárki más által kitalált kriptovalutát. Ma már valóság, amiről egykoron álmodni tudtunk. Napjainkra a számítástechnika és az internet olyan fejlettségi fokot ért el, hogy a kiadott szoftverek képesek teljes virtuális világokat, gazdaságokat és pénzeket modellezni. A pénzügytörténelemben léteztek már kitalált elszámoló eszközök, bár ezek nem voltak virtuális valuták.
Az Európai Bizottság 2017. október 4-én tett közzé egy javaslatot a Héa-Irányelv módosításáról, valamint a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó végleges rendszer bevezetéséről.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha egészségi állapotának mértéke 59,5%, jogosult-e 2018 júliustól szociális hozzájárulási adó kedvezményre?
2019. január 1-jével az ASP-hez kapcsolódó Önkormányzatoknak és Önkormányzati Költségvetési Szerveknek milyen teendői vannak?
Változnak-e 2019. január 1-jétől a közbeszerzési értékhatárok?
Milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség terheli a vállalkozást a naptári évtől eltérő üzleti év választásával?
Meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt nyugdíjba vonuláskor?
Az év közbeni kivára áttérés időszakában, hogyan lehet az iparűzési adó kötelezettséget teljesíteni?
A Magyar Közlöny 117-es számában 2018. július 25-én kihirdetésre került az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási adóról szóló 2018. évi XLI. törvény, mely több törvény módosítása mellett 2019. január 1-jétől jelentősen átalakítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) jelenleg hatályos rendelkezéseit. A cikkben a személyi jövedelemadó rendszerét érintő változásokkal, a munkabéren kívül nyújtott juttatások körének szűkítésével, a cafetériarendszer átalakításával foglalkozunk. A törvénymódosítás egyértelműen abba az irányba mutat, hogy – a munkáért a különböző juttatási elemek helyett – elsősorban munkabért fizessenek a munkáltatók a munkavállalóknak. A munkáltatókat terhelőkedvezményes adózású juttatási elemek szűkítésének eredményeként a kormányzat jelentős reálbér-emelkedést vár el, melyet a szociális hozzájárulási adó két százalékkal történő csökkentésével tervez ellensúlyozni 2019. második félévétől. A jövő évtől minden juttatás, amelyet az Szja tv. nem nevesít a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások vagy az adómentes juttatások között, a munkavállalók munkaviszonyból származó jövedelmeként lesz adó- és járulékköteles [Szja tv. 1. § (10) bekezdése]. Nézzük, milyen változást jelent az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos szabályozása a juttatási rendszer tekintetében.
Gazdasági társ. vezető tisztségviselőinek tb. jogállása és a 2018. július 26-i vált.; Munkaidőkeret. történő foglalkoztatás; Engedmények, promóciók, az áfa tv. gyak. Évközi tv. vált.
Mely munkavállaókat milyen számítás alapján kell a statisztikai létszámba beleszámítani?
A munkáltató a helyi BKV bérlet árát, vagy annak 86%-át megtéríti a munkavállaló számára, az minősíthető-e a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 5. §-a szerinti munkába járásnak.
Egy adott vállalkozás az értékesítésről kiállított számlát pdf formátumban küldi meg a vevői részére. Helyes magatartás-e a vevői részéről, ha a pdf formátumban megküldött számlákat kinyomtatják, és az papír alapon kibocsátott számlaként kezelik.
1. A vásárolt tárgyi eszközök és az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök bekerülési értékének meghatározása. Az eszközök bekerülési értékét az államháztartás szervezetei könyvvezetési és beszámolási kötelezettségüknek az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) 15-16. § előírásai szerint kell meghatározni. A Számviteli törvény 47. §-ának rendelkezéseiből az Áhsz. 15. § (1) bekezdése alapján csak a bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára vonatkozó (9) bekezdés előírásait kell alkalmazni, a bekerülési értékbe tartozó tételekre vonatkozó további bekezdéseket nem alkalmazhatják az államháztartás szervezetei.
A kulturális rendezvények szervezőinél gyakori kérdésként merül fel, hogy alkalmazhatnak-e olyan belépőjegyet, mely egyúttal nyugtaként is funkcionálhat.
A vállalkozások az értékesítést megelőzően gyakran megtéríttetik a termékek, szolgáltatások értékének egy részét/egészét. Előzetes megállapodás alapján a fizetésről értesítik a vevőt, melyről bizonylat kerül kiállításra. E bizonylat megnevezésére „díjbekérő” vagy „pro forma számla” megnevezést használnak.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés k) pontja értelmében a törvény hatálya kiterjed az árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el. A Pmt. 3. § 4. pontja szerint árukereskedő: aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 78. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amelyen feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.
Második gyermekével várandós kismama az első gyermekére tekintettel folyósított GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságának megszakításával, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 61. § (3) bekezdésével élve nem teljes munkaidőben, hanem részmunkaidős munkaszerződés keretében visszamegy munkáltatójához dolgozni.
Külföldön született gyermek után milyen feltételekkel jár Magyarországon anyasági támogatás?
Polgármesteri Hivatalnak el kell-e számolnia a halasztott bevételt az ajándékba kapott olyan eszközre, amelyre terv szerinti értékcsökkenést nem lehet elszámolni?
Önkormányzat pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert, amelynek teljes összegét előlegként folyósították, a támogatást a folyósítás évében már nem fogja felhasználni az önkormányzat. Kérdésként merül fel, hogy hová kell könyvelni az előlegként kapott támogatást?
A 2018-as év az adózás eljárási szabályainak szempontjából több érdekességgel szolgál. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (régi Art.) három törvény és egy Kormányrendelet váltotta fel: – az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.), – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), – az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.), valamint – az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Kormányrendelet. (Vhr.)
Március 15-től változtak a Családi Otthonteremtési Kedvezmény szabályai. Az eddigieknél lényegesen egyszerűbb lett, kevesebb papírmunkával jár a CSOK igénylése. Eredeti igazolások helyett például több, korábbi igazolás kiváltható nyilatkozattal. Ugyanakkor az új szabály szerint márciustól több támogatás kapható a bővítésre, vagyis a bekerülési költségek felét már nem magunknak kell finanszíroznunk, hanem a teljes költségre igénybe vehető a CSOK.
Az utazásszervezés személyi kérdései. Az utazásszervezési tevékenység különös szabály szerint adózik az Áfa törvényben akkor, ha az utazási szolgáltatás igénybe vevője olyan személy, aki nem hárítja tovább az utazás költségeit más személyre, illetve ha olyan utazásról van szó, amely nem üzleti, hanem turisztikai célú.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) új, 10. számú mellékletének 2018. július 1-jei hatálybalépésével jelentősen megváltoznak a számlákról teljesítendő adatszolgáltatás szabályai. A változások fő irányai a következők.
A belső piac működéséből következő gazdasági és társadalmi integráció lényegesen megnövelte a személyes adatok Európai Unión belüli áramlását. Tekintettel arra, hogy minden adat, amely természetes személyhez köthető, egyben személyes adat is, így a megnövekedett adattömeg még inkább előtérbe helyezte a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályoknak a megváltozott folyamatokhoz való igazításának, egységesítésének igényét. Jogi keretek között kellett biztosítani, hogy a kezelt adatokhoz csak az arra feljogosított személyek férhessenek hozzá és az adatokat kötelezően sérülésmentesen, bizalmasan és biztonságosan kezeljék és csak célhoz kötötten használhassák fel.
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény kihirdetését követően módosultak az ún. elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (Szja tv. 77/C. §) helyébe lépő munkavállalói értékpapír-juttatási program szabályai.
Vezető munkavállaló munkaviszonyának megszűnése kapcsán kifizetett versenytilalmi díj után milyen kötelezettségek terhelik a feleket.
A napidíj forintra történő átszámításához az előleg felvételét megelőző hónap tizenötödikei árfolyam vagy az elszámolás hónapját megelőző hónap tizenötödikei árfolyam alkalmazandó?
Hogyan történik a térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközökkel kapcsolatos időbeli elhatárolás?
Egy belföldi adószámmal rendelkező külföldi vállalkozás Közösségen belüli adóalanyoknak terméket értékesít. A közösségi adómentes termékértékesítések adóalapját utólag korrigálják. Megfelelő-e az adóalap utólagos korrekciójának bizonylataként olyan módosító számla kiállítása, ahol az eredeti számlák sorszáma ugyan fel van sorolva, de nem lehet meghatározni, hogy mely számlákhoz milyen adóalap korrekció tartozik.
A jelenleg gyakornok fokozatban lévő, minősítéssel nem rendelkező óvodapedagógust soros előrelépésre tekintettel át kell-e sorolni?
Hogyan alakul a készenléti jellegű tevékenység esetén a munkavállalók bérezése, munkabeosztása és a számukra fizetendő bérpótlék.
Milyen törvényi lehetősége van a nyugdíj előtt álló közalkalmazott jogviszonyának megszüntetésére?
Mely feltételeknek kell megfelelnie a munkavállalónak, hogy a munkáltató elismerje jogosultságát a gyermek után járó pótszabadságra.
A digitális fejlődés hatással van az adóhivatalra is. Egyre újabb elektronikus megoldások születtek meg az elmúlt években, például jelentősen elterjedt az elektronikus adóbevallás, megjelentek az online pénztárgépek és az étel-automaták is bekötésre kerültek az adóhivatalhoz. Az EKÁER egy újfajta kapcsolatot és kockázatelemzési lehetőséget jelent az adóhivatal számára. Nem teljesen meglepő, hogy a következő lépés a számlaadatok valós idejű továbbítása jelenti. Számos uniós tagország gyakorlatában már korábban megjelent ez az adatszolgáltatási módszer, ugyanakkor nem lehet általános európai modellről beszélni. Minden tagországban kicsit másként, más módszerrel történik a számla-adatszolgáltatás. Magyarországon inkább a valós idejű adatszolgáltatás és automatizmus jelenik meg a középpontban.
Az évzárás és a 2018. évi változások
Bevezetés – az átmeneti rendelkezések szerepe. A jogszabályok megalkotása, illetve módosítása során minden esetben figyelmet kell fordítani arra, hogy az új rendelkezések hogyan illeszkednek a korábbi szabályozáshoz, illetve hogyan lehet biztosítani a jogalkalmazást illetően a folytonosságot, az új szabályok zökkenőmentes beépülését a joggyakorlatba. Ezt a folyamatot hivatottak biztosítani az átmeneti rendelkezések, amelyek az új szabályozás vonatkozásában – figyelemmel az új szabályok hatálybalépésére – meg kell, hogy határozzák az alkalmazás kezdőidőpontját, illetve az egyes rendelkezések beépülésének módját a folyamatban lévő ügyek, eljárások tekintetében.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) rendelkezései alapján a gazdálkodó szervezeteknek 2018-tól rendelkezniük kell elektronikus tárhellyel, ez lett a Cégkapu. Milyen módon tud ügyet intézni az adózó ezen keresztül? Egyáltalán kinek kell az ügyet intéznie?
A korábbi lapszámban a megszűnő államháztartási szervezet kötelezettségeinek, kötelezettségvállalásainak, kiadásainak véglegesítéséhez kapcsolódó zárlati témák kerültek feldolgozásra. Jelen írás a költségvetési jelentés bevételi oldalának rendezése érdekében a követelések kezelésével kapcsolatos zárlati feladatokat ismerteti. Az államháztartási szervezetek ezen rendezési, zárlati feladataik többségének végrehajtása nemcsak megszűnés esetén alkalmazandó feladat, hanem jelenleg éppen a 2017. évi költségvetési beszámoló elkészítésének időszakában is érdemes tanulmányozni.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 40. §-a a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásokra 2018. április 15-i hatállyal írja elő a központi, egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező igénybe vételét, ezt megelőzően a rendszer önkéntes alkalmazására volt lehetőség. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályait a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) tartalmazza.
2017. évben az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók nem voltak kötelezettek vállalkozói bankszámla nyitására, használhatták a saját privát bankszámlájukat is a vállalkozási tevékenység céljából.
Be kell-e jelenteni a külföldön nyitott bankszámlákat az adóhatóság részére?
Minden üzleti évben újra és újra be kell jelenteni a NAV részére a CbC jelentés tétellel kapcsolatos érintettséget?
Milyen adó- és járulékkötelezettség merül fel 2018-ban az után a katás egyéni vállalkozó után, aki egyben társas vállalkozás ügyvezető tagja is?
A 2018. január 1-jétől hatályos Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (2a) bekezdése szerint nem választhatja az ekho szerinti adózást az egyéni vállalkozó, ha arra a tevékenységre az adóévre a kisadózók tételes adója szerinti adózást korábban bejelentette.
Amennyiben a 2017. évi mérlegforduló napjuk előtt nem utaltak vagy nem ajánlottak fel támogatást elődadóművészeti szervezet, filmgyártás vagy látvány-csapatsport támogatására, a 2017. évi társasági adóbevallás benyújtásakor már csak felajánlás útján van lehetőség arra, hogy ezen szervezetek valamelyikének a tényleges 2017. évi fizetendő, rendezendő társasági adójuk legfeljebb 80%-ának megfelelő összegig támogatást nyújtsanak.
2018. évben vásárolt lakás illetékének kiszámításánál figyelembe lehet-e venni a 2015. évben eladott lakást?
A köztisztviselők vonatkozásában a Költségvetési törvény határozza meg az adott naptári évben rendelkezésre álló cafetériakeret nagyságát. A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 59. § (4) bekezdése szerint az Szja. tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló – együttes összege (törvény eltérő rendelkezése hiányában) 2018. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 78. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével – megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont] vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
Milyen okmánnyal lehet igazolni a zárt végű lízingszerződéssel használt személygépkocsi tulajdonjogát?
Mikor nem kell az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet bevallani?
Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők az ’58-as járulékbevallási kötelezettségüket helyettesíthetik-e az NY-es nyilatkozattal?
Hogyan kell meghatározni a kiva-adóalapot több munkáltatós jogviszony esetében?
Hogyan lehet a kivában az elhatárolt veszteséget érvényesíteni?
Mentesülhet-e az anyavállalatnak minősülő vállalkozás a könyvvizsgálati kötelezettség alól?
Az önkormányzatunk közbeszerzési eljárást írt ki. A nyertes ajánlattevő meggondolta magát és nem kíván szerződést kötni, ezért az általa befizetett ajánlati biztosítékot nem fizetjük vissza. Kérdésünk, hogy a megtartott összegről kell-e áfás számlát kiállítani, és ha igen, rá kell számolni az áfát vagy az összeget tekintsük bruttónak és számoljuk visszafelé az áfát?
Mi fogadható el számla teljesítés időpontjának és mi számít "folyamatos teljesítésnek"?
Minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződését kell-e módosítani a gyermekápolás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ha a minimálbér változik.
Hogyan kell kezelnie a vagyonkezelésbe adónak a nyilvántartásban a vagyonkezelésbe adott ingatlanokon végzett beruházást, felújítást?
Hogyan lehet hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ki rendelkezik az adott reklámfelülettel, ki a reklámadó kötelezett?
A helyi önkormányzatnál ki láthatja el a pénzügyi ellenjegyzéssel, illetve a teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatokat?
Hogyan alakul a több munkáltató által egy munkavállalóval létesített munkaviszony költségeinek elszámolása?
Botka Erika - Számviteli változások 2017., a 2016-os üzleti év zárására Bertalanné Danó Katalin - Átalakulás, egyesülés, szétválás 2018
A köztisztviselők jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításánál figyelembe vehető-e a közfoglalkoztatás időtartama?
Milyen tényezőket kell figyelembe venni a közalkalmazottak fizetési fokozatának és szabadságának meghatározásakor?
Azon tényállás esetén, ha a közalkalmazott óvodaigazgató (magasabb vezető) vezetői megbízásának lejárta előtt nyugdíjba megy, a megüresedett álláshely betöltésére kell-e pályázatot kiírni, illetve amennyiben szükséges, ezt milyen időpontban kell megtenni.
Hogyan alakul a teljesítési idő elszámolási időszakon belüli, illetve elszámolási időszakot követő fizetési esedékesség esetén?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, szövetkezeti tagi jogviszony, a felhasználói szerződés, a tanulószerződéses jogviszony, és a hallgatói munkaszerződéses jogviszony.
Az ellenőrzési nyomvonal jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet és néhány gyakorlati tanácsot adni elkészítéséhez, olyan kisebb szervezeteknek, akik a belső kontrollrendszer kialakítását most kezdik, újrakezdik, fejlesztik, és nem rendelkeznek önálló csoporttal, osztállyal a feladat ellátására.
A munkáltató többféle jogcímen, többféle formában teljesíthet kifizetést, juttatást a munkavállaló részére. E juttatások adó- és járulékkötelezettségének nagyságát az befolyásolja, hogy azt milyen jogcímen és formában adja a munkáltató. Az alábbiakban a munkáltatói juttatások adó- és járulékkötelezettségét hasonlítjuk össze, hogy segítséget nyújtsunk a különböző juttatások közül a legkedvezőbb megtalálásában.
Az ASP-rendszer az önkormányzatoknak egységes felületen, felhőalapú szolgáltatás keretében biztosítja a feladataik ellátáshoz szükséges alkalmazásokat. A rendszer országos kiterjesztése és fejlesztése 2019-ig tervezett. Az igénybe vehető szolgáltatások köre nagyon széles lesz: az iratkezelő rendszer, az önkormányzati települési portál, az elektronikus ügyintézési portál, a gazdálkodási, az ingatlanvagyon-kataszteri rendszer, az önkormányzati aadórendszer, az ipari és kereskedelmi, valamint a hagyatéki leltár-rendszer is része a fejlesztésnek. A szakrendszerek integrációjával csökkenthető, megszüntethető az ügyviteli és az adminisztrációs párhuzamosság, csökkenthető az eljárási költség, rövidül az ügyintézési idő.
Az általános forgalmi adót érintő szabályozás 2018 folyamán két lépcsőben módosul: részben 2018. január 1-jétől, részben pedig 2018 júliusától. A változások alapvetően áfakulcscsökkentéseket és az adózás rendjére vonatkozó előírások újraszabályozása kapcsán az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénybe (Áfa tv.) átkerülő eljárási szabályokat tartalmazzák. Ezek mellett a legfontosabb módosítás a számlázó programokkal kiállított számlákat érintő online adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése, amelynek részletes előírásait rendeleti szinten szabályoznak. A következőkben a hatálybalépés időpontja szerinti sorrendben mutatjuk be a jövő év során hatályba lépő változásokat.
2018-ban az adórendszert számos változás érintette. A jogértelmezést, jogalkalmazást segítő módosításokon kívül több új adómentes jogcím is született. Jelentősen megváltozott az adóeljárásrendszere is. Az alábbiakban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CLVII. törvényben a kisadózó vállalkozások tételes adóját érintően, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben elfogadott évközi és év végi változásokat ismertetjük.
Az alábbiakban összefoglaljuk a járulékszabályozást, a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást érintő 2018. január 1-jétől hatályba lépő módosításokat, melyeket az Országgyűlés a 2017-es tavaszi, valamint őszi ülésszakában fogadott el.
A Periodika 2017 decemberi számában már részletesen ismertettük és utaltunk rá, hogy az adóigazgatás szabályainak megújítása évek óta napirenden lévő igény. Ennek egyik oka, hogy a jelenleg még hatályos, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) szabályanyaga már túl terjedelmes, áttekinthetetlen és bonyolult.
Ha egy vállalkozás veszteségesen gazdálkodik, előfordul, hogy feléli pénzügyi tartalékait és a likviditását csak úgy tudja megőrizni, hogy a cég tagjaitól tagi kölcsönt vesz igénybe. A vállalkozások körében közkedvelt módszer a tagi kölcsön, mivel a vállalkozás számára a tőkével rendelkező tag részéről adminisztrációs terhek, banki procedúra, hosszadalmas eljárások nélkül jut a vállalkozás pénzhez.
Mely esetekben kötelezett a költségvetési szerv átláthatósági nyilatkozat bekérésére?
Hogyan alakul a munkavállaló napi munkába járásának költségtérítése, ha a munkavállaló közigazgatási határon kívülről jár a munkahelyére?
Polgármesteri hivatal év végén az alkalmazásában álló munkatársaknak adhat-e cafetéria juttatást abban az esetben, ha a cafetéria kerete teljes mértékben már felhasználásra került?
Hogyan alakul a középfokú végzettségű bölcsődei dolgozók 2018. évi bértámogatása?
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő bérfizetésnél alkalmazható-e a munka törvénykönyve 80. § (3) bekezdésének szabálya, mi szerint a munkavállaló munkabérét legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő ötödik munkanapon ki kell fizetni.
Költségvetési ankét központi szervek részére Lilliné Fecz Ildikó
Költségvetési ankét önkormányzati és központi szervek részére Lilliné Fecz Ildikó
Költségvetési ankét önkormányzati és központi szervek részére - Beszámoló készítés Lilliné Fecz Ildikó
Költségvetési ankét önkormányzati szervek részére - Peresztegi Gergely
Költségvetési ankét önkormányzati és központi szervek részére - Beszámoló készítés Lilliné Fecz Ildikó
Hogyan rendelkezik a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről?
Szakmai továbbképzés miatti távollét jogcíme, költségviselés.
Hogyan állapítható meg a közalkalmazottaknak járó szabadság?
A kismama rendelkezik folyamatos biztosítási jogviszonnyal, és a pénzbeli ellátásokhoz szükséges 365 nap biztosítási idővel. Munkahely változtatás esetében új biztosítási jogviszonyában milyen ellátásra válik jogosulttá.
Az egyszemélyes Kft. ügyvezető tagjának társadalombiztosítási jogállása hogyan változik meg abban az esetben, ha a tag a Kft. végelszámolói tisztségét tölti be.
Az általános forgalmi adó változásai 2018 - Sike Olga
Aktualitások az Art előírásaiban (2017.évközi és 2018.) - dr. Kovács Ferenc
Tb változások 2018. - Matlné Kisari Erika - Széll Zoltánné
Módosítások az Szja törvényben (2018.) - Kopányiné Mészáros Edda
Módosítások az Art előírásaiban (2017. évközi és 2018.) - dr. Papp Adrienn
Módosítások az Szja törvényben (2018.) - dr. Asztalos Zsuzsa
Módosítások az Szja törvényben (2018.) - dr. Rosenfeld Anita
SZJA 2018. - Greskóné Koller Krisztina - Kissné Horváth Marianna
TB 2018. - Greskóné Koller Krisztina - Kissné Horváth Marianna
ÁFA 2018. - Vira Sándor - Vincze Péter
ART 2018. - Vira Sándor - Vincze Péter
ÁFA 2018. - dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna
A 2018. január 1-jétől változó adótörvényi előírások jelentős része a Magyar Közlöny 2017. június 19-i 93. számában kihirdetett 2017. évi LXXVII. törvényben (továbbiakban: Mód. tv.) jelent meg, illetve jelenleg van a Parlament előtt jelentős számú módosító javaslat, amely érinteni fogja a 2018. évi adózásunkat.
Az utóbbi hónapokban megszaporodtak az adatvédelemmel foglalkozó konferenciák és adatbiztonságot, vagy éppen annak hiányát érintő hírek a sajtóban. Az adatvédelem – mint téma – napi aktualitását az adja, hogy hamarosan jelentősen változik a szabályozási környezet: 2018. május 25-től alkalmazandó az az Uniós Rendelet (General Data Protection Regulation), amely a magyar adatvédelmi törvényt is felülírva a jövőben az adatvédelem, adatkezelés szabályait rögzíti.
A jogszabályi előírások lehetőséget biztosítanak az adózóknak, hogy a vállalkozásuk számára optimális adózási módot válasszanak. Ennek eldöntéséhez több szempontot is mérlegelni kell, többek között a vállalkozás tevékenységére, munkaerőigényre, pénzügyi helyzetére, költségeire stb. figyelemmel kell lenni. Ehhez azonban általában szükség van könyvelő, adótanácsadó, adószakértő segítségére is, akik akár számszaki kalkulációt is el tudnak végezni, hogy a lehető legtöbb szempont mérlegelésre kerüljön az áttérés előtt. A döntés megszületése után általában a könyvelőkre hárul az a feladat, hogy az áttéréssel kapcsolatban elvégezzék a teendőket. Ennek kapcsán le kell zárni a jelenlegi adózási módot, illetve be kell jelentkezni az új adónemre. Vannak olyan adózási módok, melyek esetében megengedett az év közbeni váltás is, illetve vannak olyanok, amelyek esetében a törvény csak év végén engedi a kilépést.
Az öregségi nyugdíjra jogosító feltételeket (korhatár, szolgálati/jogosító idő, jogviszony-megszüntetés) megelőző számunkban már bemutattuk. A következőkben a nyugdíjszámítás menetét ismertetjük, kiemelve az összegszerűséget alapvetően befolyásoló tényezőket. Előzetesen lényeges leszögezni, hogy nyugdíjrendszerünkben a saját jogú nyugdíj nagysága a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset és a szolgálati idő függvénye.
A vállalkozásoknak minden évben nagy feladatot jelent az év közben fizetett társasági adóelőleg kiegészítése a várható adó összegére, amit a szakma feltöltési kötelezettségnek emleget. A feltöltési kötelezettség a társasági adón túl vonatkozik még így az energiaellátók jövedelemadójára, az innovációs járulékra, az egyszerűsített vállalkozási adóra, illetve az iparűzési adóra és a reklámadóra.
A hatályos szabályozás, az adóigazgatás újraszabályozásának előzményei Az adóeljárási szabályok határozzák meg az adózók és az adóhatóság közötti jogviszony kereteit, és rögzítik a jogviszony alanyainak jogait és kötelezettségeit az adókötelezettségek teljesítése kapcsán. E szabályokat jelenleg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) tartalmazza.
Az ellenőrzési tevékenység eredményességét, hasznosságát jelentősen növeli, ha a megállapítások, megismerhetővé válnak nemcsak a vizsgálatban résztvevők, hanem az érintett területen dolgozók és más kontrollt gyakorlók számára is.
A megszűnéshez kapcsolódó általános ismerteteket a Periodika előző számában ismertettük. A második részben alapvetően a megszűnő államháztartási szervezet kötelezettségvállalásainak, kiadásainak, illetve bevételeinek véglegesítéséhez kapcsolódó témák kerülnek ismertetésre.
Azaz milyen kötelezettségeket kell teljesíteni az országonkénti (Country-by-Country Report) jelentéssel kapcsolatban Magyarországon. Az EU a BEPS („Base Erosion and Profit Shifting”) akcióterv alapján alkotta meg az „Adókikerülés Ellenes Csomagot” (ATAP= Anti Tax Avoidance Package), melynek egyik fontosabb lépése az országonkénti jelentés összehangolt bevezetése.
Részesülhetnek-e adómentes juttatásban a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjai?
Adható-e utazási költségtérítés, ha a munkavállaló nem a saját tulajdonú személygépkocsiját használja az üzleti utazás során?
Hol keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség a magyar a magyar vállalkozás által kifizetett megbízási díj után, ha a jövedelemben részesülő magánszemély magyar állampolgár, de tartósan Németországban él és dolgozik?
Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Zrt. és a Kft., ha a Kft. ügyvezetője az Zrt. vezérigazgatója is?
Hogy kell értelmezni az „egy és ugyanazon vállalkozás” fogalmát abban az esetben, amikor egy magánszemély többségi tulajdonosa több vállalkozásnak?
Milyen kötelezettségek terhelik az élelmiszer-értékesítést végző automaták üzemeltetőjét?
A szállítási költség része-e az eszköz bekerülési értékének, amennyiben az önkormányzat által vásárolt eszközt az eladó szállította ki a vevő részére?
A házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés feladatokat másik önkormányzat költségvetési szerve látja el. Ehhez az önkormányzat támogatást nyújt, amelyet a települési önkormányzatok szociális támogatása terhére szeretne elszámolni. Milyen kormányzati funkción kell a nyújtott támogatást az önkormányzatnak lekönyvelni ahhoz, hogy az elszámolásánál figyelembe tudják venni?
A K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovaton kell-e elszámolni, ha az önkormányzat települési támogatásként a rászorulók részére ingyenesen tűzifát ad?
Közös önkormányzati hivatalnál pénzügyi-számviteli feladatok ellátása lehetséges-e megbízási szerződés keretében?
Mi minősül reklámadó köteles tevékenységnek és hogyan történik a reklám közzététel utáni adó bevallása, számlázása?
Levonható-e az áfa telefon, illetve internet szolgáltatás igénybevétele esetén?
Adómentes-e az OKJ-s oktatás továbbszámlázása, ha az oktatáson munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók is részt vettek?
Hogyan történik ekho-s munkavállaló betegszabadságra járó díjazása, ha szerződés szerinti munkabére 500.000 Ft. A munkavállaló a 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.) szerinti ekho adózási módot választott. A munkabéréből havonta a minimálbérnek megfelelő összeg utáni adó- és járuléklevonásokat az általános szabályok alapján teljesítik, a felettes részre az ekhot megfizetik.
Hány óra rendelhető el az óvodapedagógusok kötött munkaidején felül helyettesítésre? Hányan helyettesíthetnek egy óvodapedagógust és hogyan történik a helyettesítési díj elszámolása?
Hogyan kell elszámolni a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló rendkívüli munkaidejét?
Mely esetekben tekinthetők az ingatlan bérbeadásához kapcsolódó közüzemi költségek járulékos szolgáltatásnak?
Önkormányzatoknál hogyan történik a szociális célú tűzifa vásárlás, a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés feladatainak a számviteli elszámolása, cofog meghatározása?
Pénztárgép köteles-e önkormányzat által szervezett rendezvényeken a jegyértékesítés?
A reklámközzétevő adóalanyokra irányadó reklámadó-szabályozás ez év május 26-ai, illetve július 1-jei hatálybalépéssel több tényállási elem tekintetében módosult. A törvénymódosítás következményeként a korábbi adóévekre bevallott és megfizetett reklámadó a túlfizetés szabályai szerint az adózóknak visszajár. A törvény már csak egyetlen adómértéket tartalmaz, emellett de minimis mentességi szabály lépett hatályba, míg a saját célú reklám már nem adóköteles. Mindezzel összefüggésben átmeneti szabály kapcsolódik a 2017. évben kezdődő adóévi adó, illetőleg adóelőleg megállapítására. Az írás a törvénymódosítás gyakorlati alkalmazását magyarázatokkal, példákkal igyekszik segíteni.
A kisvállalati adót (továbbiakban: KIVA) a jogalkotó 2017. január 1-jétől alapjaiban módosította. Az adóalanyi kör, illetve a belépési és megszűnési feltételek nagy része megmaradt, azokban csak apróbb módosítások történtek. Ezek a módosítások az adóalanyok számára kedvezőbb szabályokat tartalmaznak. Ilyen például a bejelentkezéskor meghatározott létszám, ami 50 főre emelkedett, ezzel párhuzamosan pedig a KIVA-t választó adóalany 100 főig bővítheti a létszámát a nélkül, hogy megszűnne az adóalanyisága. A bevételi értékhatár a bejelentkezéskor 500 millió forint, ami az adóalanyiság alatt 1 milliárd forintig terjedhet.
A nyugdíjrendszer 2012. évi átalakításának eredményeként, a különböző kedvezmények megszüntetése következtében, az öregségi nyugdíj igénybevételére kizárólag csak az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésének napjától van lehetőség – természetesen a nők korhatártól független kedvezményes nyugdíjjogosultságától eltekintve.
Általános előírások: az államháztartás szervezeteinek megszűntetésével, átalakításával kapcsolatban.
A külföldi székhellyel rendelkező munkáltató által Franciaországban foglalkoztatott munkavállalók a francia Munka Törvénykönyvének (Code du travail) vonatkozó rendelkezései alapján, legalább a francia minimálbérnek megfelelő bérezésre jogosultak. A munkáltató megfizetési kötelezettsége nem függ a kiküldetés időtartamától, azt akár egynapos kiküldetés esetén is, valamennyi munkavállalóra nézve alkalmazni kell. A foglalkoztatás további feltétele a kiküldött munkavállalók francia jogszabályokban rögzített kötelező bejelentése, a kapcsolódó, előírt, hiánytalanul teljesített, a francia hatóságok által ellenőrzött adminisztráció. Ehhez szeretnénk támpontot nyújtani a francia előírások ismertetésével.
Lehet-e adómentes az állásinterjúra tömegközlekedési eszközzel történő utazás költségeinek megtérítése?
Van-e bejelentési kötelezettsége a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek?
Munkaerő-kölcsönzés esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a kölcsönvevő munkáltatónak?
Milyen feltételekkel lehet az egyéni vállalkozói tevékenységet szüneteltetni?
Miért érdemes az öregségi nyugdíjban részesülőknek közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagként munkát vállalniuk?
Iskolai menzán lehetséges-e a liszt vagy tej felhasználásával készült ételt kedvezményes adókulccsal számlázni a tanulóknak és a tanároknak?
Ha az Önkormányzat július 31-ével megszüntette egyik intézményét, akkor a július havi személyi juttatásokat a megszűnő vagy az átvevő intézménynél kell elszámolni?
A tervpályázatot lebonyolító szerv részére fizetett díj, valamint a beérkezett pályaművek díjazásának költségei, a beruházás bekerülési érték részét képezik-e?
Kiadhat-e a munkáltató 20 nap folyamatos beosztás után egyben 10 pihenőnapot egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén?
Egy alanyi adómentességet választó adóalany saját vállalkozásában tárgyi eszközt állít elő. Keletkezik-e az adóalanynak áfabevallási és -fizetési kötelezettsége?
A munkavállaló heti munkaideje a meghaladhatja-e a 48 órát?
Számlakorrekciók áfa szabályai a gyakorlatban
Készletekkel kapcsolatos számviteli elszámolások
Követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos számviteli elszámolások
Egy költségvetési szerv részére számítástechnikai alkalmazást fejlesztenek ki. Ennek során többféle tevékenységet végeznek el. A számlázás részteljesítésenként fog történni. Kérdés, az egyes tevékenységekből, melyek számítanak a bekerülési értékbe.
Hogyan történik a munkaközi szünet munkaidő-nyilvántartásban történő rögzítése, kiadása. Milyen időtartalmú lehet a munkaközi-szünet?
Fennáll-e a nyugdíjszüneteltetés kötelezettsége közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén?
Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetését munkaviszonyban látta el. A társaság elhatározta a végelszámolást, végelszámoló a társaság tulajdonosa lett. Egyszemélyes kft. tagja a társaság végelszámolását részmunkaidős munkaviszonyban elláthatja-e?
Köthető-e tanulmányi szerződés munkaviszony létesítése előtt?
Hogyan kell helyesen dokumentálni rugalmas munkaidőbeosztás esetén a munkavállalók távolmaradását?
Egy munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya a munkavállaló lemondásával megszűnik, a munkavállaló utolsó munkában töltött napján az új munkavállalónak átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a munkavégzéshez szükséges eszköz átadásra került. Az új munkavállaló kinevezésének időpontja az átadás-átvétel időpontja, vagy esetleg egy későbbi időpont?
Főállású munkaviszony mellett gyesen, majd ezt követően gyeten lévő magánszemély ezen jogviszonya mellett Katás egyéni vállalkozást indít. Hogyan alakul a Katás jogviszonya a gyes, illetve a gyet ideje alatt. Milyen összegű Kata fizetési kötelezettsége keletkezik a gyes és a gyet ideje alatt?
Egy társaság rendezvénysorozatot szervez, melynek keretében belföldi és külföldi cégek bemutatják termékeiket. A társaság a rendezvényen részt vevő cégek részére kiállítási standot biztosít ellenérték fejében. A kérdés, hogy a szolgáltatás teljesítési helyére az Áfa tv. melyik szabályát kell alkalmazni.
Ingatlan berendezési tárgyai - termék vagy szolgáltatás?
Mely költségvetési megállapodások esetén kell alkalmazni azt az előírást, hogy csak átlátható szervezettel köthető meg a szerződés?
A Tao. törvény értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül minden olyan társaság is, amelyben az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyással rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos gyakran felmerült kérdéseket foglaljuk össze.
Szükséges-e a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozó „D” kategóriába történő átsorolása a megszerzett pedagógiai és családsegítő munkatárs végzettségére tekintettel.
Hol és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a német magánszemély belföldi ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedésének apportálása után.
Élhet-e a vállalkozás az önkormányzat által nyújtott iparűzési adó mentességgel, ha az összesített adóalapja meghaladja a 20 millió forintot, bevételének 80%-a támogatásból származik, és több önkormányzat illetőségi területéhez tartozik?
a tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetében.
A Kjt. 2009. december 31-ig hatályos 57. § (4) bekezdése alapján évenként öt munkanap pótszabadság járt a tudományos munkatársnak
Felszolgálható-e a vendéglátó egységben szervezett esküvőn a vendégek által hozott ital?
Mi a helyes eljárási rend a külföldi kiküldetés alkalmával felmerülő kiadások elszámolásánál?
Hozzátartozó halála esetén mentesülhet-e a közalkalmazott 2 munkanapra a munkavégzési kötelezettsége alól az Mt. 55. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, van-e ennek időkorlátja?
A munkába járással kapcsolatban felmerülő kiadásokat általában a munkavállalóknak maguknak kell viselniük. Van azonban olyan tényállás is, amikor a munkáltatónak kötelessége megtéríteni a munkavállalók utazással kapcsolatban felmerülő költségeit. Bizonyos esetekben azonban nehézségekbe ütközik annak meghatározása, hogy egy adott utazás munkába járásnak vagy kiküldetésnek tekinthető-e. Cikkünkben áttekintjük a munkába járás, illetve a kiküldetés munkajogi és adózási szabályait, valamint konkrét példákon keresztül mutatjuk be, hogy mi tekinthető munkába járásnak és mikor van szó kiküldetésről.
Az elektronikus számlázással kapcsolatos viszonya a magyar vállalkozásoknak nem egyértelmű. Valaki számára egy PDF dokumentum e-mailen való elküldése már elektronikus számla, más vállalkozás számára az elektronikus számla egy bonyolult technika. Akik a jogszabályi előírásoknak megfelelő rendszereket építettek ki, számukra sokszor fel sem tűnik az elektronikus számlázás. Ha elmélyedünk a jogszabályi előírásokban, akkor válik egyre bonyolultabbá a számlázás elektronikus lehetősége. Sokakat talán elrettent, hogy milyen apróságokon vagy milyen technikai megoldásokon múlik az elektronikus számlázás bevezetésének sikeressége.
Az államháztartás szervezetei elkészítették a 2016. évi költségvetési beszámolót, így a 2017. évi gazdasági események elszámolási és az adatszolgáltatási feladatok kerültek a figyelem központjában. Az államháztartási számviteli előírások jogszabályi változásai miatt a maradványelszámolás problémásabb kérdéseit szeretné a cikk újra áttekinteni, mivel a szabályozási változások révén bizonyos kérdések megoldódtak és új nehézségek is keletkeztek.
Mióta létezik Áfa törvény azóta vannak problémák a víziközműveknél az áfakötelezettség meghatározása során. A víziközművekre az elmúlt évtizedekben valamilyen megfontolásból mindig különös szabályok vonatkoztak. A legújabb probléma az új víziközmű törvényben foglaltak végrehajtásakor merült fel. A probléma gyökere abban áll, hogy a megépített víziközművet – építse azt bárki is – át kell adni az ellátásért felelős önkormányzatnak.
A 2011. május 1-jétől hatályban lévő Bér- és szociális dömping elleni törvény (Lohn- und Sozialdumping-Bekämpfungsgesetz: LSD-BG) rendelkezései szabályozzák az ausztriai kiküldetés esetén betartandó előírásokat valamennyi, Ausztriában munkavállalót foglalkoztató munkáltatóra és munkát végző kiküldött munkavállalóra kiterjedően. Az osztrák állam a területén megvalósuló kiküldetéssel kapcsolatos nemzeti jogszabályai kialakítása során, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelvével (továbbiakban: Kiküldetési irányelv) összhangban azon alapelv mellett kötelezte el magát, mely szerint az Ausztriába kiküldött munkavállalók számára a belföldi (osztrák) illetőségű munkavállalókkal azonos munkakörülményeket kell biztosítani. Ezért azoknak a külföldi – köztük a magyar – vállalkozásoknak, amelyek munkaerőt küldenek, illetve adnak kölcsön, a helyben érvényes minimálbérre vonatkozó előírásokat és egyéb munkajogi szabályokat kell betartaniuk. Cikkünkben kizárólag a kiküldetés szempontjából releváns osztrák előírásokat tárgyaljuk, a munkaerő-kölcsönzést érintő eltérésekre nem térünk ki.
A gyermekek születéséhez kapcsolódóan a szülők többféle ellátásra szereznek jogosultságot, amennyiben annak feltételei fennállnak. Az ellátásokat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény (Cstv.) előírásainak megfelelően lehet igénybe venni. Az Ebtv. a gyermekek két éves koráig, ikergyermekek esetén a gyermekek három éves koráig rendelkezik az ellátásokról.
A belső kontrollrendszer működtetésével, szabályozásával kapcsolatosan olyan módosítások léptek életbe, amely komoly feladatokat ró a költségvetési szerv vezetőjére. A 2017. október 1-jétől hatályos előírások alapján el kell készíteni két új szabályzatot, szükség esetén módosítani kell a meglévő ellenőrzési nyomvonalakat, valamint ki kell alakítani és működtetni kell az integrált kockázatkezelési rendszert. A jogszabály és a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott Módszertani útmutatók alapján az alábbiakban kísérletet teszünk a belső kontrollrendszert érintő változásokkal járó teendők rövid összefoglalására.
Hogyan kell kiszámlázni kölcsönbe vevő vállalkozás részére a kölcsönzött munkavállalóknak juttatott utalványok értékét?
Hogyan kell az osztalékot kimutatni a 2016. évi beszámolóban, ha egy kft. 2015. évi adózott eredménye 1 000 eFt volt, és a beszámoló elfogadásakor a tagság úgy döntött, hogy a tárgyévi adózott eredményt és még a korábbi évek eredménytartalékából 500 eFt-ot osztalékként fel kíván venni?
Hogyan kell könyvelni a jóváhagyott osztalékot a leányvállalatnál, ha a tulajdonos a 2016. évi beszámoló elfogadásával egyidejűleg arról döntött, hogy az 1 000 eFt adózott eredményt osztalékként kívánja felvenni?
Bevételi nyilvántartást vezető EVA-s betéti társaságnak végelszámolásakor kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni a beszámoló adatokat?
Milyen adókötelezettséget keletkeztet a tételes elkülönítéssel meghatározott magáncélú telefonhasználat értéke, ha azt az intézmény nem térítteti meg munkavállalóival?
Az önkormányzati költségvetési szervek esetén kell-e az Áht. szerint átláthatósági nyilatkozatot kérni szerződéskötéskor vagy csak a központi alrendszerre vonatkozik e kötelezettség, illetve ha nincs szerződés, akkor kell-e átláthatósági nyilatkozat?
Lehetőség van-e arra, hogy a köztisztviselők részére az éves cafetéria keretet bruttó 200 ezer forintnál magasabb összegben meghatározzák meg?
A K337 Egyéb szolgáltatások rovaton kell-e elszámolni az egyéb továbbképzések ellenértékét, mint például a mérlegképes kötelező továbbképzés, a nem iskolarendszerű nyelvi képzés, az egynapos képzések, illetve a konferenciák költségét?
Egy Kft-nek egy másik Kft. pénzbeni támogatást nyújt. A két cég támogatási szerződést kötött egymással, és ebben az szerepel, hogy a nyújtó a Kft. a tevékenységhez kíván támogatást nyújtani, ellenszolgáltatás nincs kikötve a szerződésben. Milyen adó és illeték kötelezettséggel jár a fogadó félnél a megkapott összeg.
Hogyan értelmezzük a helyi iparűzési adó alapjánál a megváltozott jogdíj fogalmat?
Marketingügynökség marketing felületet vásárol és elad. Ki a reklámadó alanya?
Egy Zrt. tulajdonosa egy Kft. A Kft. devizában kéri az osztalék kifizetését, melyre devizában rendelkezésre áll a fedezet. Elegendő-e, ha a Kft. az osztalék kifizetését megelőzően írásban kéri a devizában történő osztalékfizetést?
Hogyan kell megállapítani a munkavállaló szerződés szerinti havi jövedelmét, melyet az OEP foglalkoztatói igazoláson kell szerepeltetni?
Egy vállalkozás (Zrt.) a kapcsolt vállalkozásával (Kft-vel) kötött szerződésében nem rendelkezett a késedelmes fizetés miatti késedelmi kamatról. Viszont a számlán feltüntették, hogy fizetési késedelem esetén a mindenkor hatályos szabályok alapján a késedelmes napokra kamatot számítanak fel. A kapcsolt vállalkozás a 2016. üzleti évvel kapcsolatos késedelmi kamatot a Kft. mérleg készítési időpontjáig nem fizette meg. A Zrt-nél a be nem folyt késedelmi kamattal meg kell-e növelni a Tao alapot?
A Kft. a helyi iparűzési adó alapját eszközarányos módszerrel osztja meg. Figyelembe lehet-e venni a Tao szerinti értékcsökkenési leírás összegét?
Milyen árfolyamot kell alkalmazni az igazolás nélkül elszámolható költség forintra történő átszámításához? A számolásnál mi számít egy napnak, hogyan számoljunk a töredék napokkal?
Hogyan kell elszámolni közösségi megrendelőnek számlázott üzletkötői jutalék áfáját és hol kell szerepelteteni a bevallásban.
arról, hogy a 2016. adóévi nettó árbevételre vonatkozó nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek.
Hogyan adózik a munkerőkölcsönzés magyar-német viszonylatban?
A garantált bérminimumra való jogosultság függ-e a közalkalmazott legmagasabb végzettségétől?
Milyen cikkeket olvashatott a tavalyi évben a Periodikában?
Hogyan adózik a Hollandiában munkát végző KATA-s?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel.
Számlázott engedmény kihatása a helyi iparűzési adó alapra.
Mikor kell a számlát kiállító magánszemélytől adóelőleget levonni?
Végrehajtói iroda megszűnésének legfontosabb tudnivalói.
Melyik államban és hogyan adózik egy amerikai állampolgár magyarországi lakóingatlanának bérbeadásából származó jövedelme?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2016-os üzleti évre vonatkozó új előírásai megváltoztatták a mérleg- és eredménykimutatás sémákat, illetve változott a kiegészítő melléklet, üzleti jelentés információtartalma is. A változásokat a 2015. évi CI. törvény, a 2015. évi CLXXVIII. törvény, a 2016. évi LXV. törvény és a 2016. évi CXXV. törvény tartalmazza. Ezen változások lényegét foglalom össze.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény tartalmazza.
A 2016. év során történt törvénymódosítások több ponton is érintették a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] egyes rendelkezéseit, amelyek egy része még 2016. év közben, más részük 2017-től lépett hatályba, illetve van egy előírás, amely majd csak 2018-tól lesz alkalmazandó.
A helyi önkormányzatok feladat- és finanszírozási rendszere a 2013. évi nagy változásokat követően napjainkra teljesen átalakult. Míg a 2013. évben az igazgatási és köznevelési feladatokkal összefüggő módosítások, addig az utóbbi 2 évben a szociális ellátásokat érintő változások domináltak. 2016-ban ismételten a köznevelési feladatok ellátásának átalakítására helyeződött a hangsúly, amelynek következményeként 2017. január 1-jétől a 3000 lakos feletti önkormányzatoknak a továbbiakban nem feladata az állami intézményfenntartó által fenntartott köznevelési intézmények működtetése.
Az új jövedéki törvény – 2016. évi LXVIII. törvény (továbbiakban Jöt.) – 2017. április 1-jén lép hatályba. A törvény végrehajtási rendelete a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet, amely a jövedéki adóról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szól. A következőkben a végrehajtási rendelet némely szabályát mutatjuk be, a teljesség igénye nélkül.
A Parlament elfogadta a Közbeszerzési törvény módosítását, mely a 2016. évi 203. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre. Ezt követően számos végrehajtási rendelet is napvilágot látott. A főként 2017. január 1-jén hatályba lépett módosítások lényeges változásokat hoznak a közbeszerzési szabályokban, különös tekintettel az értékhatárok rendszerére, és a nemzeti rezsim eljárástechnikai feladataira.
1. Előzmények. Németországban az elmúlt évek egyik legfontosabb szociálpolitikai reformintézkedéseként 2015. január 1-jétől vezették be a központilag megállapított, törvényben rögzített és garantált, óránként bruttó 8,50 eurós minimálbért. A Minimálbér törvény (Mindestlohngesetz – MiLoG) 9. § (1) bekezdése értelmében a Minimálbér Bizottság (Mindestlohnkommission) az elnökből, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőiből kikerülő szavazati joggal rendelkező tagokból, valamint a tudomány területén tevékenykedő tanácsadó tagokból áll. A Minimálbér Bizottság (Mindestlohnkommission) kétévente köteles határozatot hozni a minimálbér mértékének kiigazításáról az első alkalommal 2016. június 30-ig volt kötelessége a minimálbér aktuális összegének felülvizsgálatát elvégezni és javaslatot tenni az esetleges, 2017. január 1-jétől hatályos módosításra.
Kaphat-e egy munkavállaló több munkáltatótól készpénz-cafetéria juttatást?
Az engedélyhez kötött 3,5 tonna alatti gépjárművel áruszállítást végzők alkalmazhatják-e a 3000 forintos adómentes napidíj-átalányt?
Ha a felek nem kötnek ki fizetési határidőt utólagos határozott időszaki elszámolás esetén, akkor milyen módon kell meghatározni az Áfa tv. 58. § szerinti teljesítési időpontot?
Hogyan lehet teljesíteni a számlaadási kötelezettséget egy parkolóautomata esetében?
Van-e lehetőség arra, hogy a 2017. adóévben kötött támogatási megállapodás alapján a 2016. évi társasági adóból nyújtson támogatást az adózó adó felajánlás útján?
Melyik rovaton kell elszámolni az önkormányzat által fizetett kárenyhítési hozzájárulást?
A talajterhelési díjat melyik rovaton és milyen kormányzati funkción kell könyvelni az önkormányzatunknak?
Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnál jegyzett tőkét emeltek az eredménytartalék terhére. Van-e ezzel kapcsolatos könyvelési feladat a tulajdonos önkormányzatnál?
Mikor áll fenn az ügyvezetői kapcsolt vállalkozás esete?
Egy nyomda saját kiadású könyvét a megrendelő kérésére 1-2 oldalas megszemélyesítéssel látja el (cég által írt szöveg, logó) és így értékesíti. Lehet-e ebben az esetben is az általános forgalmi adó 5% és keletkezik-e termékdíj fizetési kötelezettsége a nyomdának?
Hogyan zajlik egy alapítvány kényszer-végelszámolása?
Készlet selejtezéssel kapcsolatban van-e adóalap korrekciós tétel?
Botka Erika - Számviteli változások 2017., a 2016-os üzleti év zárására
Társasági adó változások - Ácsné Molnár Judit/Stieberné Hörcsik Mária/Bertalanné Danó Katalin/Kökényesiné Pintér Ilona
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) az adózók és az adóhatóság közötti kapcsolatot szabályozza az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel (az őszi adótörvényeket módosító csomag). Az Art. módosítására kizárólag a szolgáltató adóhatósági jelleg erősítése és az új törvény hatálybalépéséig elengedhetetlenül változtatni szükséges rendelkezések miatt került sor. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a főbb módosításokat, így az adózói minősítésre vonatkozó szabályok változását, a bevallási tervezettel összefüggő eljárás bevezetését, valamint az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatákra vonatkozó szabályok kiszélesítését, és röviden bemutatjuk az egyéb Art.-ot érintő módosításokat is.
A személyi jövedelemadózás jövő évi feltételeit – a korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is több törvényben módosította az Országgyűlés. Egyes módosítások már év közben hatályba léptek, mások pedig 2017. január 1-jétől hatályosak. A módosítások többsége pontosító jellegű, a jogalkalmazás során felmerült problémák megoldását szolgálja. Legnagyobb jelentősége a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről aláírt megállapodásból következő módosításoknak, illetve a cafetéria rendszer 2017. január 1-jei hatályú átalakításának van. Az alábbi cikkben az egyes módosításokat témák szerint csoportosítva tekintjük át.
A 2016-os év során több adócsomag is módosította a járulékra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat, eltérő hatályba lépési időpontokkal. Az alábbiakban a 2017. január 1-jétől hatályos változásokat ismertetjük, amelyek között az adó és a kedvezmények mértékére vonatkozó jelentős változások mellett találunk számos, a jogalkalmazást segítő, pontosító és kiegészítő rendelkezéseket is. A következőkben a szociális hozzájárulási adót és a járulékszabályozást külön-külön érintő változásokat külön címek alatt, a járulék és a szociális hozzájárulási adóban párhuzamosan megjelenő módosításokat együtt bemutatva foglaljuk össze.
Az Országgyűlés tavasszal jelentős módosításokat fogadott el a kisvállalati adó területén. Az új szabályoknak köszönhetően 2017. január 1-jétől a kisvállalati adó számítása még egyszerűbbé válik, könnyebb lesz az áttérés a társasági adóról, bővül a választhatóság létszám korlátja, valamint az adónem tovább ösztönzi a vállalkozások növekedését. A 9%-os társasági adókulcs 2017-es bevezetése pedig maga után vonja a kisvállalati adókulcs csökkentését, amely 2017. január 1-jétől 14%, 2018. január 1-jétől pedig 13% lesz.
2017. január 1-jétől ismét módosult az általános forgalmi adót érintő szabályozás, illetve lesznek olyan változások, amelyek 2017. év közben lépnek hatályba. A cikk az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) áfához kapcsolódó módosításait1 foglalja össze, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar szabályozás változásain túl a kötelezően és közvetlenül alkalmazandó uniós joganyag is változott.
I. Előzmények: A közös hozzáadottértékadó-rendszer az európai egységes piac egyik fontos eleme, az a terület, ahol a legmagasabb szintű adójogi harmonizációra kerülhetett sor a közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv segítségével. Eredetileg a versenyt torzító és az áruk szabad mozgását gátló adók eltörlése, valamint a belső határokon alkalmazott adóügyi ellenőrzések és alaki követelmények megszüntetése érdekében hozták létre. Az EU jelentős és egyre hangsúlyosabbá váló bevételi forrása, összege 2014-ben megközelítette az uniós GDP 7%-ának megfelelő 1 billió eurót.
A Magyar Közlöny 191. számában jelent meg a 2016. évi CXXXIX. törvény, amely január 1-jei hatállyal módosítja a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényt. Az új, vagy módosító előírások egy részét az alábbiakban mutatjuk be.
Az államháztartási szervezeteknek az elmúlt évi számviteli előírások változásait részben már a 2016. évi költségvetési beszámoló elkészítésekor, részben csak a 2017-től kezdődő új költségvetési év során kell alkalmazniuk.
Lilliné Fecz Ildikó: 2017. évi költségvetési törvény változásai és számviteli változások központi költségvetési szervek részére
Lilliné Fecz Ildikó - Költségvetési beszámoló Önkormányzat / Központi
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:161. § (4) bekezdésének előírása alapján a kft. jegyzett tőkéje nem lehet 3 millió Ft-nál kevesebb.
Miből lesz nyugdíjam? Hogy jutok megfelelő egészségügyi ellátáshoz? Kitől kérhetek támogatást? Az aktív kor előrehaladtával vagy az ország valamely egészségügyi intézményének felkeresését követően mindenkiben felvetődik a kérdés, hogyan tudja majd időskori ellátását, illetve szükség esetén egészségének helyreállítását elfogadható módon, mértékben és minőségben a jövőben kielégíteni.
Automata benzinkúton feltöltőkártyás fizetés esetén a kártya feltöltésekor kell-e a benzinkútnak előleg jogcímén áfát fizetnie, kell-e a feltöltéskor számlát kiállítani?
2012-ben felépült és használatba vett családi ház bővítése esetében, ha az elkészült bővítményről külön használatba vételi engedélyt kap az építtető, akkor a generálkivitelező számlázhatja-e a munkáját 5%-os adókulccsal?
Mi a teendő, ha a vállalkozás a 2012. adóévben képzett fejlesztési tartalékot 2016. adóév végéig nem tudta beruházásra fordítani?
Hogyan kell a több évet érintő devizás számlákat elszámolni?
Térkép másolat kéréséhez kell-e átláthatósági nyilatkozatot kérni? Ha igen, elég-e egy „egysoros” nyilatkozat, miszerint átlátható szervezet, akitől megrendeltük?
Helyes-e az a gyakorlat, ha az étkezési térítési díjakat előre szedik be az étkezést igénybe vevőktől, s ezáltal valakinek túlfizetése keletkezik (mert nem evett a teljes hónapban a gyerek, de előre megfizette a teljes havi ellátási díjat), és azt a következő havi ellátási díjról kiállított számlában számolják el?
Peresztegi Gergely: Az önkormányzatok 2017. évi gazdálkodása
Lilliné Fecz Ildikó: Számviteli változások, beszámolás, zárás feladatai Önkormányzat / Központi
Hány százalékos áfakulccsal kell számlázni a fizikailag decemberben teljesített tejértékesítést, amelynek áfa szerinti teljesítési időpontja 2017. január 25-én lesz?
Orosz állampolgárságú rendezőnek megbízási szerződés alapján kifizetett jövedelem, költségtérítés, valamint felhasználási szerződés alapján havonta fizetett jogdíj adó- és járulékkötelezettségei.
Szűcs Józsefné (12. 13. )
Dr. Rosenfeld Anita (12. 15.)
Dr. Andrási Jánosné - Mórosítások az Szja törvényben
Greskóné Koller Krisztina, Debrecen: 2016. 12. 01. és Szombathely: 2016. 12. 12. Kissné Horváth Marianna, Pécs: 2016. 12. 07. és Miskolc: 2016. 12. 14.
Greskóné Koller Krisztina Debrecen: 2016. 12. 01. és Szombathely: 2016. 12.12. Kissné H. Marianna Pécs: 2016. 12. 07. és Miskolc: 2016. 12. 14.
Vira Sándor, Szombathely: 12. 12. és Miskolc: 12. 14. Vincze Péter, Debrecen: 12.01., Pécs: 12.07.
Vira Sándor, Szombathely: 2016. 12. 12. és 12. 14. Vincze Péter, Debrecen: 2016. 12. 01. és Pécs: 12. 07.
Dr. Kovács Ferenc, Budapest 2016. 11.28., 12.05., Győr 2016.11.30., és Szeged 2016.12.08.
Sike Olga, Budapest 2016. 11. 28. és 2016. 12. 05. Gayerhoszné Hajós Zsófia, Győr 2016. 11. 30.
Dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna, Szeged 2016. 12. 08.
Dr. Asztalos Zsuzsanna, Budapest 2016.11.29.
Széll Zoltánné, Budapest 2016. 11. 29. és 2016. 12. 06. Matlné Kisari Erika, Győr 2016. 12. 13. és Szeged 2016. 12. 15.
A munkáltató a készenléti munkakörben dolgozó közalkalmazottakkal megállapodást köt arról, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 24 óra, a heti munkaidő pedig legfeljebb 72 óra. Mi a munkaidő mértékének helyes számítása és hogyan kell ez alapján jogszerűen kitölteni a szükséges formanyomtatványt.
Hogyan kell könyvelni az üzletrész vásárláshoz igénybe vett jogi, adótanácsadói és könyvvizsgálati szolgáltatások le nem vonható áfa-ját, ha ezeket a szolgáltatásokat az üzletrész bekerülési értékeként számolták el a vásárláskor az áfa nélküli ellenérték összegében.
Cikkünkben összeállítottuk, hogy egy máltai adórezidens személy részére kifizetendő osztalék után milyen adókat kell és hol kell fizetni, illetve ha nem kell, akkor milyen igazolásokat kell tőle bekérni.
Egy magánszemély szellemi terméket apportál egy társaságba. Az apport értékét műszaki értékbecsléssel állapították meg, melyet a könyvvizsgáló is elfogadott. Kérdés, hogy a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az apportálás kapcsán?
Egy társaság állati élelmiszer forgalmazásával foglalkozik, a magyarországi vevők interneten rendelik meg a kívánt terméket, az EU más tagállamából érkező terméket pedig futárszolgálat szállítja ki közvetlenül a magyarországi megrendelőknek. A kérdés, hogy a termék, illetve annak csomagolása után keletkezik-e termékdíj-kötelezettség az adott társaságnál.
A béren kívüli juttatásokra vonatkozó adózási szabályok 2017. január 1-jétől jelentősen átalakulnak. Cikkünkben áttekintjük a módosuló rendelkezéseket és ismertetjük a változatlan szabályokat is.
A munkavédelmi képviselőkre vonatkozó szabályozást a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) tartalmazza. Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény kihirdetésével jelentős változások következtek be a munkavédelmi törvényben, 2016. július 8-ai hatállyal, így a munkavédelmi képviselőkre vonatkozó rendelkezéseket illetően is.
Bár még novembert írunk, de azon vállalkozásoknál amelyek nagy mennyiségű készlettel rendelkeznek, annak érdekében, hogy zökkenőmentesen legyen az év végi zárás, időszerű megtervezni és felkészülni az év végi leltározásra. A Számviteli törvény 69. §-a szerint a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
A Periodika 4. számában megkezdett cikk második részében az államháztartási szerveknél a maradványok keletkezésénél szerepet játszó tényezők bemutatását és hatásuk „boncolgatását” folytjuk.
Magyarország kormánya 2016. október 28-án beterjesztette az Országgyűlés elé a T/12741. számú törvényjavaslatot az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról. Cikkünk írásának időpontjában kezdődik meg a törvényjavaslat vitája. A hatályos változásokról a Periodika 2017. évi 1. számában részletesen olvashatnak. A tervezet számos adónem módosításával foglalkozik, azonban cikkünkben csak a három nagy adónem várható változásait emeljük ki, röviden szólunk továbbá az adózás rendjét érintő tervezett változásokról is.
I. Alapvetések az EU-ban Az Európai Unió a tagállamok szociális biztonsági rendszereinek összehangolásával, vagyis a közös uniós szabályok megállapításával védi a polgárok szociális biztonsággal kapcsolatos jogait. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és azok végrehajtásáról szóló rendelkezések1 ugyanakkor nem helyettesítik egységes európai rendszerrel a nemzeti rendszereket. Minden ország szabadon dönthet és dönt is arról, hogy jogszabályai szerint ki és milyen társadalombiztosítási ellátásban részesülhet, mennyi járulékfizetési idő után és milyen feltételek mellett. A tagállami hatáskörben kialakított társadalombiztosítási modellek ezért uniószerte jelentős mértékben eltérnek egymástól.
Láncügylet esetén melyik szereplő kérjen kiviteli vámeljárást?
Növekedési adóhitel igénybevétele mellett érvényesíthető-e olyan fejlesztési adókedvezmény, melyre a jogosultságot a korábbi években szerezte meg az adóalany?
2017-re választható-e ismételten az alanyi adómentesség, vagy két évig nem választható újra, amennyiben az adóalany 2016. november 10-én átlépte az idei évre vonatkozó 6 milliós értékhatárt, viszont vélhetően nem fogja a 8 millió forintot átlépni 2016-ban?
Milyen szankció keletkezik, ha a társasági adófeltöltés határidejéig nyilatkozatot tesz egy vállalkozás, hogy élni kíván a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezésekkel, majd mégsem él a halasztás lehetőségével?
Látvány-csapatsport illetve előadó-művészeti szervezet támogatásához adókedvezmény mellett élhet-e a növekedési adóhitel későbbi csökkentésével az adóalany, ha az egyéb feltételek teljesülnek?
Előfordulhat-e ugyanazon ingatlan után kétszeres illetékfizetés?
Kinek kell az ARTISJUS jogdíjat fizetnie az üres kép- és hanghordozók után?
Az alábbi cikkben bemutatjuk az adózás rendjéről szóló törvény, valamint a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó törvény 2016. évközi változásait. Kiemelésre kerültek a módosítás hatálybalépésének időpontjai, ugyanis azokat más-más időpontoktól kell alkalmazni.
A kormány 2015. június 12-én jóváhagyta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetésének ütemezést, mely alapján már 2016. január 1-jétől számos gazdálkodó számára választható az IFRS-ekre való áttérés.
Cikkünk a személybiztosítási szerződések szereplőinek szemszögéből a gyakorlatban előforduló jellemző módozatokhoz kapcsolódó adózási tudnivalókról szól, terjedelmi okok miatt mellőzve a nyugdíjbiztosítások adókedvezményére vonatkozó – külön írást igénylő – szabályok ismertetését.
A nonprofit szféra és az önkormányzatok gazdálkodásának célja – ellentétben a profit érdekeltségű társaságokkal – nem egyértelmű, nem a nyereség maximalizálása a meghatározó tényező a döntéshozatal során. E különbözőség okán rengeteg adózási kérdés foglalkozik a nyereségorientált gazdasági társaságok adózásával (ez egyszerűbb), míg az önkormányzatok tevékenységének adózási kérdéseire nincsenek válaszok, vagy legalábbis a válaszok nem mindig egyértelműek.
A Magyar Közlöny 88. számában jelent meg a 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról. Az új jövedéki törvény több lépésben lép hatályba, a főszabályok azonban 2017. január 1-jétől lesznek hatályosak. A továbbiakban ismertetjük az új jövedéki törvény általános elveit, és néhány, kiemelésre méltó legfontosabb szabályát.
A francia adófizetők a Bastille bevételéhez hasonló történelmi időket élnek. A 2012-es elnökválasztási kampányban, a később megválasztott köztársasági elnök, François Hollande 60 pontos programjában meghirdetett adóreform legfontosabb elemei a 2016. évi költségvetési törvény 2015. szeptember 30-ai közzétételével kerültek napvilágra. A két legfontosabb újdonság, a kötelező elektronikus személyi jövedelemadó bevallás többlépcsős bevezetése 2016-tól 2019-ig, valamint a munkáltató általi adóelőleg-levonás bevezetése 2018-tól.
A felsőfokú tanulmányok befejezése után mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a magánszemély, ha nem létesít biztosítási jogviszonyt?
Meddig jogosultak a külföldi magánszemélyek egészségügyi szolgáltatásra a biztosításuk megszűnését követően?
Milyen feltételek alapján lehet adókedvezményt igénybe venni az olimpiai pályázat támogatása után?
Milyen esetben kell a 3,5 tonnát meghaladó összsúlyú gépjárművekre EKÁER számot kérni?
Mikortól és milyen tevékenységekkel bővül az online pénztárgép használatára kötelezettek köre?
Hogyan változnak a diákok iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatásának szabályai 2016. szeptember 1-jétől?
Az előadáson elhangzott ingatlanokhoz kapcsolódó európai uniós magyarázat.
Mérlegtételek év végi értékelésének szabályai, Kiegészítő melléklet
Áfa aktuális kérdései
Dohányboltokban foglalkoztatottak munkaszüneti napon történő munkavégzésének szabályai.
Kell-e módosítani a 2015-ben feltárt, 2014-et érintő hiba miatt a jövedelem-(nyereség-) minimum összegét, ha az önellenőrzéssel feltárt, nem jelentős hiba a 2014. évi árbevételt és költséget módosítja.
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a felhasználási szerződés, a tanulószerződéses jogviszony. A különböző jogviszonyban álló magánszemélyek eltérő módokon juthatnak jövedelemhez, juttatásokhoz. A jövedelemszerzés módjától és formájától függően más és más közterhek kapcsolódnak az egyes kifizetésekhez, juttatási formákhoz. Az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket fő szabály szerint a kifizetőnek kell a jövedelem összege után megfizetni vagy a kifizetésből levonni, míg egyes esetekben a kifizetés, a juttatás összege után a magánszemélynek keletkezik közteher fizetési kötelezettsége. Kiadványunkat a 2016. január 1-jén hatályos jogszabályi előírások szerint állítottuk össze. A jogszabályok évről évre történő változásai következtében nem kis gondot okoz annak követése, hogy az egyes juttatások milyen adó, járulék-, illetve hozzájárulás vonzattal járnak együtt. A vállalkozási tevékenységet folytatóknál fontos annak ismerete is, hogy az előbb említett kifizetések, juttatások hogyan vehetők figyelembe a társasági adó alapjánál, a vállalkozási személyi jövedelemadó alapjánál. Mindezekben segít eligazítást nyújtani a bevezetőt követő – immár huszonharmadik éve megjelenő – táblázatsorozat. A táblázatok figyelemfelhívó jelleggel tartalmazzák a konkrét jogszabályi környezetben, részletes szabályozás ismeretében az adott juttatás, kifizetés adó, járulék és hozzájárulás kötelezettségét. A táblázatok összeállításánál egy-egy juttatáshoz, kifizetéshez kapcsolódóan megtalálhatóak a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő kötelezettségek. Természetesen egyes speciális esetekben az összefoglaló hivatkozás mögötti jogszabályi rendelkezések ismerete elengedhetetlen. A közteherfizetési kötelezettségeket tartalmazó táblázatok mellett fontosnak tartottuk a különböző munkarendekben foglalkoztatottakhoz kapcsolódó speciális munkaidő beosztási és pótlékfizetési kötelezettségek szabályainak rendszerbe foglalását is. Kiadványunkban helyet kapott továbbá a kereskedelmi üzletek vasárnapi nyitvatartásához kapcsolódó legfontosabb szabályok ismertetése, valamint a különböző ellátások melletti munkavégzés lehetőségének, korlátainak bemutatása is.
Milyen kedvezményt kehet igénybe venni a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után.
Jövedelemnek, vagy egyes meghatározott juttatásnak minősül a dolgozóknak szervezett nyelvi képzés költsége?
Hogyan kell termékdíjat fizetni egy erőmű beruházás során külföldről behozott műszaki berendezések és azok csomagolása után?
Meg kell-e szüntetni a közalkalmazott jogviszonyát, ha betöltötte, a rá irányadó nyugdíj korhatárt?
Hogyan kell megállapítani egy társasház vételárából a telek értékét, melyet külön kell kezelni a számviteli nyilvántartásokban?
Vendégelőadók, partner kapcsolatok keretében meghívottak költségeinek megtérítésével, közalkalmazott szállásköltségének fizetésével kapcsolatos adókötelezettségek.
Hogyan lehet költségtérítést fizetni, egy oktatási intézménynél a külsős vizsgáztatók számára?
Csoportos adóalanyiság választásakor, áttéréskor szükséges-e évet zárni, beszámolót készíteni? Mi lesz az adószámmal?
Egyes konkrét tevékenységek kapcsán, keletkezik-e reklámadó kötelezettség?
2016. május 1-jével hatályba lép az új uniós vámjog, ami jelentős változást eredményez az importáló és exportáló gazdálkodóknál, valamint képviselőjüknél. A teljes és részletes vámjogi ismertetésre nincsen lehetőség, tekintve, hogy a joganyag több mint 1000 oldal, így a következőkben a legfontosabb változásokat mutatjuk be.
A szolgáltatások teljesítési helyének szabályait rendkívül bonyolultan fogalmazták meg az Áfa törvényben és annak alapjául szolgáló HÉA irányelvben.
Új törvény került kihirdetésre a negyven eurós behajtási költségátalányról, ez a 2016. évi IX. törvény (a továbbiakban: törvény). A törvény 2016. március 24-én lépett hatályba. A törvény a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének való megfelelést szolgálja. A törvény új alapokra helyezi a késedelmes fizetéshez kapcsolódó negyven eurós behajtási költségátalány fizetési kötelezettséget.
Lassan itt a tanév vége, elkezdődik a diákok nyári szünete, a foglalkoztatók nyári szabadságolása. Vannak diákok, akiknek a tanév befejeztével kötelező szakmai gyakorlatukat kell tölteniük, emellett fontos, hogy a nyári táborozásra, a nyaralásra is előteremtsék a megfelelő anyagi forrást.
A 2016-os év néhány jelentős változást hozott a belföldi és külföldi napidíjak rendszerében. A korábban érvényes 275/2005. (XII. 20.) kormányrendelet hatályát vesztette. A vállalkozásoknak 2016. január 1-jétől a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet írja elő, hogy mikor, milyen esetekben kell kötelezően élelmezési költségtérítést (napidíjat) fizetni. A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezetők és árukísérők adómentesen fizethető napidíja a korábbi 40 euróról 60 euróra emelkedett 2016. január 1-jétől a 285/2011. (XII. 22.) kormányrendelet változásának hatására. Cikkünk a hatályos szabályok alapján tekinti át a kiküldetések és az ehhez kapcsolódó napidíjak munkajogi és adójogi szabályozásának rendszerét.
Az államháztartás szervezetei elkészítették és többségük a K11 rendszerébe leadta a 2015. évi költségvetési beszámolóját, így a figyelem már a 2016. évi gazdasági események elszámolására és az adatszolgáltatások minél pontosabb végrehajtására irányul. Az új államháztartási számviteli előírások közül a maradványelszámolás jogszabályi előírásait és fontosabb kérdéseit tekinti át a cikk.
Mi köti össze az amerikai elnökválasztási kampányt a magyar adóhatóság országos vezetői értekezletével? És mi a közös Bernie Sandersben, a Demokrata Párt egyik elnökjelölt-aspiránsában és Varga Mihályban, a magyar nemzetgazdasági miniszterben? A megoldást az alábbi idézetek jelentik.
Mely esetekben kell önellenőrizni az áfabevallást a fordított adós ügyletek téves számlázásakor?
Hogyan változtak az éves beszámolóról egyszerűsített éves beszámolóra, illetve az egyszerűsített éves beszámolóról éves beszámolóra történő átállás szabályai 2016. január 1-jétől?
Kell-e cégautó adót fizetni a külföldön bérelt személygépkocsi után?
Mennyi lehet az építményadó legmagasabb mértéke 2016-ban?
Az 1991. március 1. és 1992. december 31. közötti időszakban munkanélküli járadék folyósításának időtartama beszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe?
Önkormányzati üzemeltetésben lévő strandra 18 éves korig ingyenes biztosított belépő után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Hogyan kell számlázni felsőoktatási intézmény által harmadik országbeli felsőoktatási intézménnyel kötött szerződés alapján nyújtott oktatási szolgáltatást, amelyhez szállás, étkezés és szabadidős program is kapcsolódik?
Van-e lehetőség arra, hogy közszolgálati tisztviselőt távmunkavégzés keretében foglalkoztassanak? Távmunkának tekinthető minden olyan eset, amikor a dolgozó rendszeresen a székhelyen kívül, illetve otthon végzi el feladatát?
Magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége mellett, milyen feltételekkel végezhet Ekho alá tartozó edzői tevékenységet?
Milyen adózási szabályok érvényesülnek, ha egy költségvetési intézmény gyerekeknek szervezett rajz- és esszépályázaton olyan tárgyjutalmat ad, melyet egy állami tulajdonban álló gazdasági társaságtól kap.
Hogyan kell elszámolni a konferencián történő néhány napos részvétel kapcsán külföldi illetőségű vendégkutatók részére kifizetett napidíjat?
Elő kell-e írni a 2015. évi késedelmes fizetések miatti behajtási költségátalányt kötelezettségként és ráfordításként?
Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a fizetési meghagyás keretében fizetendő ügyvédi díj után?
Kell-e transzferár-nyilvántartást készíteni az állam vagy az önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalkozásoknak?
Hogyan kell 2016. évben átforgatni a saját tőke 2015. évi záró adatait úgy, hogy azok megfeleljenek a 2016. évi előírásoknak?
Az új közbeszerzési törvényben hogyan változtak az alvállalkozókkal kapcsolatos szabályok?
Milyen speciális közbeszerzési szabályok vonatkoznak a központi költségvetési szervek számítógép-beszerzéseire?
Milyen egyéb fontos határidőket kell betartania a kifizetőhelynek az ellátások megállapítása során?
Hány napon belül kell a táppénzt folyósítani 2015. december 31-ét követően?
Szünetel-e a rehabilitációs ellátás folyósítása a táppénz vagy baleseti táppénz folyósítása alatt?
Kell-e igazgatási szolgáltatási díjat fizetni a 2015. évi beszámoló közzététele kapcsán?
Milyen feltételekkel, és milyen összegben jogosult születendő gyermeke után pénzbeli ellátásra az Ausztriában élő és több éve munkaviszonyban álló nő, aki a szülése előtt visszatelepül Magyarországra?
Milyen feltételekkel lehet saját munkavállalót képezni a szakképzési hozzájárulás terhére, milyen korlátokat kell figyelembe venni?
Előírja-e jogszabály, hogy a maradványt eredeti előirányzatként szerepeltetni kell a költségvetési rendeletben?
Költségvetési szervtől pályázati úton kiszervezett tevékenység esetén a közalkalmazottak esetében milyen munkajogi előírásokat kell betartani?
A vállalkozások üzleti évének zárása minden gazdálkodó részére kiemelkedő feladat, hiszen ennek folyományaként kerül bemutatásra az elmúlt év működése, eredményessége. A cikkben a 2015. évi üzleti év zárásának kiemelkedő számviteli feladatai kerülnek összefoglalásra.
Az elmúlt év során jelentősen módosult a számviteli törvény, azonban az új előírásokat csak 2016. január 1-jétől kell alkalmazni. A változásokról részletes cikkünk jelent meg a Periodika 2015. évi 5. számában.
A változások jelentős része 2016. január 1-jétől hatályos, de vannak olyan rendelkezések is, amelyek a kihirdetést követő naptól, illetve amelyek már a 2015. adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazhatóak.
Jelen cikk nem kívánja a határozott időszaki elszámolás szabályait ismertetni, hiszen e körben a NAV egy részletes tájékoztatót tett közzé. Mi néhány gyakorlati példán keresztül szeretnénk segíteni azzal a nem titkolt céllal, hogy az esetleges bizonytalan helyzetekben további fogógzkodójuk legyen a Tisztelt Ügyfeleinknek a napi munkájuk során. A példában szereplő esetek teljesítési időpontjainak a részletes indokolását, a jogszabályi helyre való hivatkozást stb. nem tartalmazza az írás, mivel a NAV útmutatóban megtalálhatók a szabályozás alapjai.
Az államháztartási számviteli előírások előző év végi változásait részben már a beszámoló elkészítéséhez, részben csak a 2016-tól kezdődő új költségvetési év során kell alkalmazni, annak ellenére, hogy a változások csak 2016. január 1-jétől léptek hatályba a kiadott NGM tájékoztatók szerint.
Az országgyűlés 2015. év végén elfogadta az egyes lakások áfakulcsának 5%-ra történő csökkentését. A lakások áfakulcsa 2020. január 1-jéig lesz a kedvezményes mértéken, majd azt követően ismét a normál adókulcsot kell alkalmazni a jelenlegi érvényben lévő szabályok szerint.
Bizonyára sokan emlékeznek még Magyarország európai uniós csatlakozását megelőző kampányra, amelynek egyik óriásplakátján hatalmas betűkkel virított a kérdés: Nyithatok cukrászdát Bécsben? A sokat kritizált és gúnyolt mondat a legkevésbé sem a kávé- és süteményillatú álomról, sokkal inkább a külföldi vállalkozásindítási lehetőségekről szólt.
Egy targoncáról milyen definíció alapján határozható meg, hogy az jármű vagy gép?
Milyen teendők és kötelezettségek merülhetnek fel munkaerő kölcsönzése esetén a kölcsönbe vevő félnél.
El kell-e számolni értékvesztést a csődeljárás alá került külföldi vevő kifizetetlen tartozásai után?
Mi alapján dönthető el, hogy az egy évet meghaladóan használt eszköz tárgyi eszköz, vagy beszerzéskor költségként elszámolható?
Lehet-e egy elszámolási időszak import áfáit egy összegben könyvelni, vagy vámhatározatonként külön-külön kell ezt megtenni?
Hány tizedesjegy pontossággal kell meghatározni az átlagos létszámot a rehabilitációs hozzájárulás számításához?
Hogyan rendezheti a társasház a lakó vagy a közös képviselő által a társasház nevére szóló számlával igazolt beszerzés ellenértékét a beszerző részére, készpénzben illetve a társasház számlájáról történő átutalással?
Van-e Áfa bevallási és fizetési kötelezettsége az alanyi Áfamentes vállalkozásnak más közösségi adóalany részére nyújtott informatikai szolgáltatás kapcsán?
Társasági adó
1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.)
2016.
Számviteli változások
2016.
Társasági adó
1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.)
2015-2016. változások
Két önkormányzat területét érintő ingatlan esetén melyik önkormányzatnak kell fizetni az építményadót?
Hogy befolyásolja a nyugdíj összegét, ha valaki igénybe veszi az aktív korúak járadékát? A végkielégítés bele számít-e a nyugdíj összegébe?
Középfokú szakképesítésnek minősül-e a targoncavezető engedélyhez szükséges OKJ bizonyítvány?
2015. december 29-én jelent meg a Magyar Közlöny 206. számában az Otthonteremtési Program kiterjesztését szolgáló négy kormányrendelet módosítása, melyek több ponton teljesen új szabályozást hoztak a Program életében.
Milyen feltételekkel lehet 3000 Ft belföldi napidíjat adni adómentesen?
Lehet-e önellenőrizni a társasági adó-kiegészítési kötelezettség teljesítésére beadott december 20-i esedékességű 1501-es bevallást?
Hogyan kell figyelembe venni a reklám megrendelőjeként fizetendő reklámadó alapját a Tao-ban?
Van-e lehetőség arra, hogy a 2013. adóévben határidőre (átutalást követő 8 napon belül) be nem nyújtott SPORTBEJ bejelentő miatt igénybe nem vehető adókedvezményt a 2015. évi társasági adóbevallásában érvényesítse az adózó?
Hogyan kell könyvelni a jogszabályok alapján a gyermekek részére biztosított ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést?
Az építtetőnek minden esetben szükséges-e építési engedélyt kérnie lakóház építése esetében?
Hogyan kell megállapítani a munkavállaló távolléti díját, ha a munkaszerződésében havi alapbérben és ezt kiegészítő pótlékátalányban került megállapításra a munkabér?
Lehet-e termékdíjátalány-fizetést választani a gépjárművek alkotórészeire?
Melyik időszakban kell figyelembe venni a saját célú reklám költségét a reklámadó alapjában?
Az új közbeszerzési törvény szerinti eljárásban milyen nyilatkozat fogadható el az üzleti titokká minősítéshez?
Hol kerülnek közzétételre az új közbeszerzési törvény 113. §-a szerinti eljárásban az eljárás megindítását megelőző „összefoglaló tájékoztatások”?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításának egyik fő célja az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése, az adózók és az adóhatóság kapcsolatrendszerének javítása, az önkéntes jogkövetés támogatása, és nem utolsó sorban a gazdaság fejlődésére ösztönzően ható intézkedések jogszabályba ültetése. Az Országgyűlés által elfogadott és 2015. november 27-én kihirdetett törvény-módosítással lehetőség nyílik az adózók jogkövetési hajlandósága alapján történő minősítésére is.
A 2016. évi központi költségvetés egy szempontból mindenképpen rendhagyónak tekinthető. Az elfogadása már 2015. I. félévében megtörtént, így – mivel az önkormányzati támogatásokat érintően azóta sem történtek érdemi módosítások – a települések minden eddiginél korábban ismerhették meg a 2016. évi finanszírozási rendszert. Bízva abban, hogy a szakértők kellő mélységben tanulmányozták a költségvetés főbb kondícióit, számait és feltételrendszerét, ebben a cikkben most – a korábbi évektől eltérően – nem általános ismertetésre, hanem alapvetően az előző évhez képest történt változásokra, a részletekben megbújó „finomságokra” fogok koncentrálni.
Még nyáron fogadta el az Országgyűlés az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvényt, amely – a Kormány adópolitikai céljaival összhangban – 2016. január 1-jétől 16%-ról 15%-ra csökkenti a személyi jövedelemadó általános mértékét. [Szja tv. 8. § (1) bekezdés]
2016. január 1-jétől bár módosult az általános forgalmi adót érintő szabályozás, a változások számossága azonban nem jelentős, és a felkészülésre hosszabb idő állt rendelkezésre, tekintettel arra, hogy már 2014-ben és 2015 év közben is folyamatosan elfogadásra kerültek a 2016. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok. A cikk az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) és az ahhoz kapcsolódó, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlás rendelet) módosításait foglalja össze.
A szakképzés rendszerének átalakítása a kapcsolódó jogszabályok módosítását is indukálják, ezek sorába tartozik többek között a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 2016. január 1-jén hatályba lépő módosítása is (a továbbiakban: Szht.).
A társadalombiztosítás területén jelentős módosulások nem voltak a 2015-ös évben és 2016. január 1-jétől sem lépnek hatályba. Ugyanakkor a kisebb horderejű változások is fontosak lehetnek például egy bejelentés, bevallás kapcsán, valamint az új tb- és szocho kedvezmények ismeretei is igen hasznosak. Ezért az alábbiakban összefoglaltuk a 2015 évközi és a 2016 januártól hatályos változásokat a járulék, a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás területén.
2015-re az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Áhsz.) és az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendeletben meghatározásra került az év közbeni és lezárt költségvetési év(ek)hez kapcsolódó szabályos hibajavítások, téves, stornó tételek elszámolási módja, lehetséges időszaka és a beszámolóban történő szerepeltetése [az előírásokat az Áhsz. 40. § (2)-(5) bekezdése, az Áhsz. 54/A-54/B. §-ai, az Áhsz. 15., 17. melléklete, Kr. XII. fejezet P) és Q) pontja tartalmazza]. Az államháztartásban az „ellenőrzések számvitelének” szabályrendszere jelentősen eltér a vállalkozások esetében alkalmazott gyakorlattól.
Több telephellyel rendelkező vállalkozásnál használható-e munkába járásra a céges tehergépkocsi?
Államháztartási gazdálkodási változások
2016
Az önkormányzatok 2016. évi költségvetési
támogatásai, szakmai jogszabályok változásai
2015. évi költségvetési beszámolókészítés
zárlati feladatai
Államháztartási számvitel 2016
Több ingatlan létrehozatala esetén, hogyan kell megosztani a költségeket az egyes ingatlanok bekerülési értékének meghatározásához?
Hogyan kell könyvelni a kötelező előírás alapján vásárolt védőruházat költségeit?
Duplázódik-e a szolgálati idő, ha valakinek egy időszakban két biztosítási jogviszonya van?
Milyen feltételekkel lehet a társasági adó alapját csökkenteni a K+F költségeivel?
Változások az adóeljárásban, 2016.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai
2016.
Személyi jövedelemadó
2016
A személyi jövedelemadó
2016. évi változásai
A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét,
és a szakképzési hozzájárulás kötelezettséget érintő
2015. évi évközi és 2016. évi változások
Személyi jövedelemadó változások
2016.
Általános forgalmi adó változások
2016.
Az adózás rendjéről szóló törvény
2016. január 1-től hatályos változásai
Hogyan kell elszámolni a hitelbiztosítónak engedményezett követelést, ha a kötelezett az eredeti jogosultnak teljesíti a tartozását?
Hogyan kell megőrizni az elektronikus számlákat, van-e lehetőség arra, hogy az elektronikus számlákat a kibocsátó partner tárolja?
Helyi iparűzési adónál milyen esetben kell a kapcsolt vállalkozások adóalapját összeszámítani?
Milyen feltételei vannak a szakképzési hozzájárulás hallgatók szakmai gyakorlatával történő teljesítésének
Milyen kötelezettsége keletkezik annak a külföldi magánszemélynek, aki Magyarországon lakóingatlant vásárol, majd azt bérbe kívánja adni?
Mely vállalkozásoknak kell a számlázó programmal kapcsolatos új követelményeket teljesítenie 2016-tól?
Használt személygépkocsi közösségen belülről történő beszerzése, és belföldi értékesítése kapcsán keletkezik-e a használtautó-kereskedőnek áfafizetési kötelezettsége?
Ha az importáló helyett a vámeljárásban közreműködő fizeti meg a közterheket – vámot, általános forgalmi adót –, akkor hogyan kell/lehet az importálótól bekérni ezen összeget, számlával vagy más okmánnyal?
Értékvesztés visszaírásként kell-e elszámolni, amennyiben az értékvesztéssel csökkentett követelést mégis kiegyenlítik?
Az adóeljárási szabályok változásai
Az általános forgalmi adózást érintő szabályok változásai 2016
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2015. évi törvény
Az új közbeszerzési törvény (Kbt.) 2015. november 1-jén lépett hatályba, mely alapvető változásokat hozott a közpénzből gazdálkodó szervezetek beszerzési folyamataiban. A módosítást a 2014-ben elfogadott uniós irányelvek tették szükségessé, de számos – eddigi jogalkalmazói gyakorlatból adódó – kiigazítást is tartalmaz.
A társasági adó törvény 26. § (10) bekezdése értelmében az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteni (fel kell tölteni).
Mindenek előtt szeretnénk előre bocsátani, hogy ebben az összeállításban a Saldo általános gyakorlatával ellentétben nemcsak a már hatályos előírásokat mutatjuk be, hanem a jogalkotónak a témakörhöz kapcsolódó tervezett, várható elképzeléseit is ismertetjük.
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (továbbiakban Ratv.) rövid múltja ellenére, már több jelentős változáson ment keresztül. Mindezek közül a legjelentősebb módosítást mégis, az idei év június 4-én kihirdetett 2015. évi LXII. törvény (továbbiakban Mód tv.) hozta, mely egyúttal a társasági adóról szóló törvény reklámadóval kapcsolatos szabályait is megváltoztatta.
Az adóhatóság informatikai rendszerével összekötött, online pénztárgépek bevezetése új fejezetet nyitott az adóigazgatási munkában. Az NGM a 3/2013. (II. 15.) és a 48/2013. (XI. 15.) rendeleteiben meghatározott adózói körben több mint 200 ezer online pénztárgépet helyeztek üzembe 2015 szeptemberéig Ez a nagyságrend jól érzékelteti, hogy az átállás nemcsak az adózóknak jelentett egy új időszakot, hanem az adóhatóságot is kihívások elé állította.
Beruházási hitel felvételéhez a bank által kért hatósági iratok beszerzésének költségei beszámíthatók-e a beruházás bruttó értékébe?
Írásunkban egy adott társaság másik társaságba való beolvadása kapcsán vizsgáljuk, hogy lehet-e az kedvezményezett átalakulás, illetve keletkezik-e illeték kötelezettség?
Milyen értéken kell figyelembe venni a felszámoló által közölt követelés megtérülését?
Kell-e értékvesztést elszámolni a göngyöleg első forgalomba helyezésekor, ha azt a beszerzési árnál olcsóbban értékesítjük?
Cikkünkben a munkavállaló részére kedvezményes áron biztosított értékpapír megszerzésével kapcsolatos SZJA szabályokat ismertetjük.
2015. június 16-án az Országgyűlés elfogadta a 2016. évi adótörvény változásokat, melyről szóló 2015. évi LXXXI. törvényt a Magyar Közlöny 2015. évi 90. számában hirdették ki. Ezen változások érintik a magánszemélyek és a vállalkozások jövedelemadózását, a szektorális adókkal kapcsolatos adózást, továbbá az Áfa törvény vonatkozásában a sertéshús áfájának csökkenését.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2. § (2) bekezdése és 3. § (1) bekezdés 2. pontja alapján a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, mint vállalkozás a számviteli törvény hatálya alá tartozik.
Az általános forgalmi adó szektor semleges adó, de a költségvetési szervezetek – sajátosságaikból adódóan – másféle problémákkal találják szembe magukat, mint a vállalkozások. A bérbeadás az egyik leggyakoribb szolgáltatás, amely szinte minden költségvetési szervezetnél előfordul.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (a továbbiakban: számviteli törvény) a 2015. évi CI. törvény módosította.
Az államháztartási szervezetek számvitel-politikai döntéseit az előző cikk tartalmazta, a második részben leírtak a számvitel politika egyes szabályzatainak legfontosabb kérdésköreit taglalja.
Felfokozott várakozás övezi a 2014-2020 időszakra vonatkozó Széchenyi 2020 fejlesztési program pályázatainak megjelenését. Bár az eredeti tervekhez képest jelentős csúszással érkeznek a kiírások, a vállalkozási szektor továbbra is érdeklődést mutat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) iránt. A GINOP elsődleges célja a hazai gazdaság fejlesztése, különösen a KKV-kon keresztül.
Közigazgatási határon belüli munkába járás címén adható-e adómentesen költségtérítés óvodás vagy bölcsődés gyermeket nevelő szülőnek?
Milyen adózási vonzatai vannak a termény felesbérleti szerződés alapján történő megszerzésének és értékesítésének?
A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozás milyen módon adhat támogatást egy felsőoktatási intézménynek?
Mikortól lesz lehetőség arra, hogy egy vállalkozás az egyedi beszámolóját csak az IFRS szabályai szerint készítse el, és milyen főbb teendői vannak a magyar számvitelről az IFRS-re való átállással kapcsolatban?
Mi a teendő azzal a közbeszerzési ajánlattal, melyet az ajánlattételi határidő után, azaz késve nyújtottak be? Megfelelő-e, ha felbontás nélkül visszaküldik az ajánlattevőnek?
Központosított közbeszerzésben a verseny újranyitásával megvalósított közbeszerzés végén közzé kell tenni az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetményt?
Lehet mentesülni a megrendelőként fizetendő reklámadó alól, ha a vállalkozás külföldi szolgáltatótól (pl. Google, Facebook) vesz igénybe reklámszolgáltatást?
Webáruházból történő rendelés esetén szükséges pénztárgépbe ütni a vevőnek átadott csomag ellenértékét, ha a csomag átadója nem a termék értékesítőjének minősül, mert ő csak az átadást végzi?
A koraszülött gyermek születésekor mikor lehet az általánostól eltérő szabályokat alkalmazni az ellátások igénybevétele esetén?
Mi a teendő üzemi baleset esetén, ha a munkáltatónál nem működik kifizetőhely?
EGYKE adatlapon magánszemély más nagykorú magánszemélynek tud állandó meghatalmazást adni a NAV előtti képviseletre?
Kell-e irodai papír után termékdíjat fizetnie annak a nyomdai vállalkozásnak, amely könyvgyártáshoz – termékdíj felszámítása nélkül – beszerzett papírtekercs maradékából A/4-es papírt állít elő és azt saját maga felhasználja?
Hogyan kell kiszámítani a 2015. szeptember 15-én fizetendő helyi iparűzési adó előleg összegét, amennyiben az adott önkormányzatnál 2014. évben még 1% volt a helyi iparűzési adó mértéke, 2015. január 1-jétől pedig 2%-ra növelte az önkormányzat.
Adószámos magánszemélytől kapott számlát hogyan kell lekönyvelni?
Költségvetési intézményként működő felsőoktatási intézménynek milyen teendői vannak azzal kapcsolatban, hogy a társasági adóban elismert támogatást fogadjon vállalkozásoktól?
Hogyan kell könyvelni az utólag kapott engedményt, ha arról nem áll rendelkezésre számla?
Aktuális számviteli kérdések (Kapott támogatások, ellenőrzések és a követelések, kötelezettségek számviteli elszámolásai)
Az áfa ellenőrzés gyakorlati tudnivalói
Meddig lehet igénybe venni az első házasok kedvezményét?
A társaság munkavállalói az előző évi teljesítményük alapján jutalmat kapnak. Kérdésük, hogy választhatja-e azt a munkavállaló, hogy a jutalmat adómentes lakáshitel törlesztési támogatásként veszi igénybe?
Írásunkban egy 40 év munkaviszonnyal rendelkező köztisztviselő nő felmentésével és jubileumi jutalmával kapcsolatos szabályokat ismertetjük.
Magyarországi székhelyű Kft. német állampolgár magánszemély tulajdonostól kapott kölcsönt. A kölcsönszerződésben évi egyszeri kamatfizetés lett rögzítve. A német magánszemélynek melyik államban kell a kamat utáni Szja-t bevallania és megfizetnie?
Milyen dokumentumok szükségesek az értékhelyesbítés visszaírásához?
Hol van a magánszemély adóztatásának helye, amennyiben angol lobogó alatt közlekedő hajón végez munkát és a hajó tulajdonosa máltai cég, míg a munkaszerződés szerinti munkáltató egy Guernsey szigeteken bejegyzett vállalkozás.
Hogyan alakul a termékdíj kötelezettség külföldről behozott alapanyagból gyártott termék, külföldre történő továbbértékesítése esetén?
A vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés lehetőségét, szabályait „A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” (Mt.) szabályozza.
A számla egyik legfontosabb tartalmi eleme (ha lehet egyáltalán fontossági sorrendet felállítani) a teljesítési időpont, vagyis általánosságban az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja.
Az Európai Bíróság C124/12 számú döntése iránymutatást ad a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerült költségeknél érvényesíthető adólevonásra.
E cikkben bemutatásra kerül a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv gazdálkodókra vonatkozó változásoknak, módosításoknak a számviteli elszámolása.
Az átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó jogi szabályokat egyrészt az új Ptk., másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: átalakulási törvény) tartalmazza.
A cikk megjelenésének idejére az államháztartás szervezetei elkészítették a 2014. évi költségvetési beszámolót és a 2015. I. negyedéves mérlegjelentést a Kincstár felé.
Milyen bizonylatot kell adni webáruházi értékesítés esetén, ha a vevő bankkártyáját már a megrendeléskor megterhelik?
Hogyan érvényesíthető a külföldi utas termékbeszerzéséhez kapcsolódó adómentesség?
Kell-e transzferár-nyilvántartást készíteni a külföldi telephellyel kapcsolatos ügyletekről?
Hogyan változott 2015. január 1-jétől a civil szervezetek beszámolóinak letétbehelyezésével kapcsolatos eljárás?
Mi minősül gyakorlatigényes alapképzési szaknak a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése tekintetében?
Kell-e termékdíjat fizetni az irodai papír után?
Mikor kell a vevőnek kérnie az EKÁER számot?
Egyenes ági rokontól kapott ajándékot be kell-e jelenteni az adóhatósághoz?
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén mikor kell illetéket fizetni, ha közös az ügyvezetés?
Közüzemi díjakat hogyan kell helyesen továbbszámlázni?
Önkormányzat tulajdonában lévő társasházi lakás közös költségét milyen bizonylat alapján lehet elszámolni és továbbszámlázni?
Költségvetési szervek kötelesek-e szerződéses kapcsolataikban behajtási költségátalány fizetésének kötelezettségét előírni?
Egy cégnek két tulajdonosa van, akik házastársak. Egyikük munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat. A tagi jogviszonyban álló tulajdonos édesapja elhunyt. Kérdés, hogy az Szja tv. 1. sz. mellékletének 1.3 pontja alapján adhat-e a cég temetési segélyt adómentes juttatásként tulajdonosai részére.
Cikkünkben a munkavállalói értékpapír juttatási program keretében szerzett jövedelem adókötelezettségére vonatkozó SZJA és EHO szabályokat ismertetjük
Egy belföldi társaság, a jelenleg hatályos szabályok alapján milyen formában jogosult horvát állampolgárokat Horvátország területén foglalkoztatni? Milyen alternatív foglalkoztatási forma lehetséges.
Az iparűzési adó alanya egy nyugdíjas, Katás egyéni vállalkozó. Milyen kedvezmény illeti meg őt, továbbá, az évi 2.500.000 Ft adóalap helyett 1.250.000 Ft adóalapra számítva is fizetheti-e a helyi iparűzési adót?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a felhasználási szerződés, a tanulószerződéses jogviszony.
A jogalkotó módosította a 2015.01.01-jén hatályba lépett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer szabályait. A módosítás 2015.03.01-jétől érvényes szabályai szerint a részletes előírások kikerültek az Art. 22/E. §-ból valamint a 11. számú mellékletből, és a 5/2015. (II. 27.) NGM rendeletben kerültek megfogalmazásra.
Ez év január 1-jével ismét módosult a környezetvédelmi termékdíjat és a jövedéki adót szabályozó törvény. A módosítások nem alapjaiban történtek, de mégis meglehetősen jelentős változásokat eredményeztek. A változások lényegét a következőkben mutatjuk be.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint annak végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet módosítása 2015. január 1-jétől lépett életbe. E cikkben a 2014. december 31-ét követően életbe lépett legfontosabb jogszabályi változásokat tekintjük át.
A számviteli törvény módosítását az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza. Az új szabályok 2015. január 1-jével léptek hatályba, azonban azokat a 2014-es üzleti évre is lehet alkalmazni.
A kérdésnek az EUB C-224/11 számú ítélete ad aktualitást. Az ítélet, ha nem is rázza meg alapjaiban a jelenlegi hatósági jogértelmezést, mindenképpen el- gondolkodtató a magyarországi jogalkalmazási gyakorlat szempontjából.
A 2014. január 1-jétől hatályba lépő új államháztartási számviteli kormányrendelettel (az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, továbbiakban: Áhsz.) összhangban, szabályrendszerének megfelelve váltotta fel a „Szakfeladatrendről és államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet”-et a „Kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet” (továbbiakban: Kfr.).
A téma aktualitását az adja, hogy közeledik a május 31-i bevallási határidő, és nagyon fontos annak az ismerete, hogy mely speciális adóalap megállapítási módszert tudnak alkalmazni, mely módszert kellett előre választani, mely módszer választását lehet az éves bevallásban megtenni.
Az államháztartás szervezeteinek többsége márciusra túljutott az új számvitel előírásain alapuló első nagy megmérettetésen, a 2014. évi költségvetési beszámoló elkészítésén és leadásán. Az államháztartási számviteli előírások tavalyi év végi változásait részben már a beszámoló elkészítéséhez, részben csak 2015-től kezdődő új költségvetési év során kell alkalmazni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) egyes rendelkezései legutóbb a 2014. évi LXXIV. törvénnyel sup>1 kerültek módosításra, amely változtatások – néhány kivételtől eltekintve – 2015. január 1-jével léptek hatályba. A részleteket a következők szerint ismertetjük.
Mi a különbség a családi kedvezmény közös érvényesítése és megosztása között?
Kell-e a 1453-as bevallásban szerepeltetni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet?
Hogyan befolyásolja a családi járulékkedvezmény a magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségének 450 000 forintos határát?
Hogy számlázzon a könyvelő július 1-jétől?
E-számlának minősül-e a PDF formátumban küldött számla?
Hogyan kell megállapítani a telefonszolgáltatás le nem vonható 30%-os áfa összegét, illetve a személyi jövedelemadó kötelezettséget, amennyiben a munkavállalók nem térítik meg a telefon magánhasználatát?
Ügyvezetés egyezősége mikor tekinthető kapcsolt vállalkozásnak?
Mi fogadható el piaci ártartományként a transzferárazásban?
Hogyan kell figyelembe venni a reklámadó számításánál a nyomdától megrendelt reklámanyagokat? Kell-e nyilatkozatot kérni a nyomdától?
Mit kell tenni, ha a reklámszolgáltatás közzétevője nem ad nyilatkozatot?
Belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozás tulajdonában álló külföldön forgalomba helyezett személygépkocsi után keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettség akkor, ha a személygépkocsit belföldön használják?
Hogyan szüntetheti meg határozott idejű munkaszerződését a kölcsönzött munkavállaló, ha a kölcsönbeadó nem fizeti ki munkabérét?
Mi a helyes megoldás vámszempontból, ha egy németországi cég Magyarországra szállít alapanyagot, itt egy logisztikai szolgáltató raktárában tárolja, és igény szerint kiszállíttatja Ukrajnába feldolgozási céllal, majd a feldolgozás után a késztermék visszaérkezik Magyarországra, a németországi cég innen értékesíti azt különböző tagállami cégeknek?
A mikro- és kisvállalkozásoknak kell-e 2015. évtől innovációs járulékot fizetnie?
Hogyan, milyen kódon kell a polgármesterek biztosítási jogviszonyát bejelenteni?
Önkormányzat által magánszemélyeknek adott támogatások hogyan adóznak?
Amennyiben az önkormányzat a START munkaprogram keretében előállított mezőgazdasági terményeket szociális rászorultság alapján a lakosság részére szociális juttatásként kívánja átadni, keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség, illetve a számviteli elszámolás hogyan történik?
A költségvetési szerv aktiválhatja-e, és kimutathatja-e a könyveiben, a más tulajdonában lévő ingatlanon végzett beruházást?
Önkormányzat saját tulajdonában álló gazdasági társaság tőketartalékának emelésére adhat-e át pénzeszközt és mik lesznek a könyvelési lépések?
2012. szeptember 3-án pályakezdő pedagógust alkalmaztunk határozott idejű szerződéssel. 2014. augusztus 1-jétől határozatlan idejűvé módosítottuk, de gyakornoki időt nem kötöttünk ki. Mikor kell Gyakornok fokozatból Pedagógus I. fokozatba átsorolni az óvodapedagógust?
EKÁER szám igénylése, ha a közösségi termékbeszerzés során az eladó rendelkezik magyarországi adóregisztrációval, és a megrendelt terméket a megrendelő első belföldi vevőjéhez szállítják.
A számviteli törvény 2015. évi változásai, hatása a 2014. évi zárásra
Megfelel-e a törvényi szabályozásnak az elektronikus munkaidő nyilvántartás és az elektronikus szabadság jóváhagyás? Ki felel az adatok helyességéért?
Az adótörvényeket – köztük a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2015-től hatályos szabályait is – az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvényben módosította az Országgyűlés.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2014. évben elfogadott módosításai jellemzően a feketegazdaság visszaszorítását, továbbá az adminisztrációs terhek csökkentését célozták, illetve más törvényekkel való összhangot teremtették meg.
A gazdaság kifehérítését szolgáló rendelkezések között kiemelkedő jelentősége van az úgynevezett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) bevezetésének.
Általánosságban elmondható, hogy 2015-ben alapvető változások az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztásban nem lesznek.
Cikkünkben a „nagy adókon” kívüli néhány fontosabb, „kisebb adó” 2015. január 1-jétől hatályba lépő változását mutatjuk be.
Az ún. élőmunkát terhelő közterhek fizetésére vonatkozóan szabályozásban átfogó változtatásokra nem került sor, de a vonatkozó törvények alkalmazása tekintetében meghatározó jelentőségű módosítások történtek. A gyakorlati jogalkalmazás elősegítése érdekében a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő új szabályokat nem „adónemenként”, hanem komplexitásában tárgyaljuk.
Tombolasorsoláson kisorsolt tárgynyeremények után a szervezőnek, illetve a nyertesnek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Hogyan kell elszámolni a 2014. december havi személyi juttatásokat?
A 2015. január 20-ai önkormányzati és a január 21-ei központi költségvetési ankét írásos anyaga
Több mint félévszázada, 55 évvel ezelőtt alakult meg a SALDO Zrt. jogelődje a Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézet. Az eltelt több évtized során számos „ön átszervezés,” tulajdonos és tulajdonforma változás után jött létre a mai arculat és tevékenységi kör.
A SALDO Zrt. 2014- ben ünnepli alapításának 55. születésnapját.
Ennek alkalmából megköszönjük több ezer Ügyfelünknek, hogy a SALDO Zrt. Tanácsadó Igazgatóságát választották a különböző adó, számvitel, járulék, munkajog témakörökben szakmai konzultációra.
A reklámadóról a 2014. évi XXXIV. törvénnyel módosított 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Ratv.) rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 2014. évi 82. számában, majd a módosítása a 95. számban került kihirdetésre. A 2014. évi XXXIV. törvény 7. §-a alapján a reklámadóról szóló szabályozás 2014. augusztus 15-én lépett hatályba, előírásait e naptól kell alkalmazni.
Az Áfa törvény a tárgyi eszközökkel és 2014-től az egy éven túl használt vagyoni értékű joggal kapcsolatban figyelési időt határoz meg. Ha a beszerzését követő években megváltozik az eszköz adólevonásra jogosító felhasználási aránya a beszerzés évéhez képest, akkor korrekciót kell végeznünk, amely korrekció alapján vagy még igényelhetünk vissza áfa-t vagy a korábban levont adónak egy részét visszafizetjük.
A nemzetközi kiküldetések adózási kezelése komoly kihívás elé állíthatja a magyar vállalatokat, hiszen ilyen esetben nem csak a speciális magyar adó- és járulékszabályokkal, a költségtérítésekre vonatkozó kivételes előírásokkal kell megbirkózniuk, hanem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket és a biztosítási jogviszonyra vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket is figyelembe kell venniük.
Lényeges felhívni a figyelmet arra, hogy az iparűzési-adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén a tevékenység megkezdésétől [Art. 19. § (2) bekezdése] számított 15. napon belül be kell jelenteni az önkormányzati adóhatósághoz.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásai általában meghatározzák a beruházás, felújítás, karbantartás fogalmát.
Az államháztartás szervezeteinél a követelések nyilvántartásba vételével, elszámolásával, értékelésével, a követelés kezelésével kapcsolatos feladatok jelentősen módosultak 2014-re, mely változások döntően az új államháztartási számviteli jogszabályok következménye, de figyelembe kell venni a 2014 március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) idevonatkozó változó tartalmú rendelkezéseit is, az államháztartási gazdálkodási jogszabályok mellett.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15-i hatálybalépéséről értesült a széles közvélemény, a gazdasági társaságok tagjai és vezetői számára különösen sok és szerteágazó információt próbált a jogalkotó és jogalkalmazói közösség eljuttatni. A két leginkább tematizált kérdéskör a vezető tisztségviselőkre vonatkozó módosult felelősségi szabályok, illetve a cégek „Ptk. alá helyezkedési kötelezettsége”.
Mikor évül el a munkavállaló munkabér követelésre vonatkozó igénye, ha a munkáltató 2008. januárjától a havi háromszázezer forintos munkabéréből csak a minimálbérnek megfelelő munkabért fizette ki számára?
Van-e lehetőség a transzferár adó-oldali kockázatának csökkentésére, lehet-e mentesülni az adminisztrációs terhet jelentő transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége alól?
Bérelt ingatlanon létesített raktár telephelynek minősül-e a helyi iparűzési adó szempontjából.
Mire terjed ki a PTGSZLAA nyomtatványon az adatszolgáltatási kötelezettség?
Milyen esetekben és meddig használhatók a hagyományos (2013. március 20-át megelőzően engedélyezett) pénztárgépek?
Saját áru szállítása esetén a gazdálkodó szervezetnek mely esetben kell menetlevelet kiállítani?
Vonatkozik-e a Kjt. 37. § (3) bekezdése olyan közalkalmazottra, akinek lejár a határozott idejű kinevezése, de az meghosszabbításra kerül vagy csak arra, aki a lejárat után kilép, majd hat hónapon belül újra belép? Össze kell-e számítani a kinevezés és annak meghosszabbítása időtartamát a végkielégítés szempontjából?
Hogyan lehet megállapítani az eszköz bekerülési érétkét, ha egy nagy értékű tárgyi eszközt kedvezményes áron vásárolt meg egy kórház?
Hogyan kell könyvelni a költségvetési szerveknél a tartalék alkatrészeket, tartozékokat? Van-e különbség, ha külön szerzik be, illetve ha az eszköz vételárában számlázzák azt le?
Németországi fiókteleppel rendelkező magyar székhelyű társaság, Németországban kiküldetés keretében munkát végző munkavállalóinak bérköltség megosztása
A társaság neve és az általa bejegyezett védjegyek rendszeresen megjelennek a médiákban, a különböző kiadványokban. A megjelenés a vállalkozás neve, megjelölése, közhasznú tevékenységének népszerűsítésére, ismeretségének növelésére irányul.
Írásunkban bemutatjuk a termőföld feles bérletével kapcsolatos adózási és számviteli szabályokat.
Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
Az új feltételekkel fejlesztési adókedvezmény július 18-tól igénylehető, mivel az igénylés egyes tartalmi és formai feltételeit csak a kormányrendelet tartalmazza.
A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet előírásai alapvetően megváltoztatták a korábbi szabályozást. Ezek közül is talán a legjelentősebb változás a számlázó program és az online számlázó rendszer alkalmazásához kapcsolódó bejelentési kötelezettség.
A cikk megjelenésének idejére az államháztartás szervezetei elkészítették és leadták a Kincstár felé, a 2014. II. negyedéves kincstári jelentést és a mérlegjelentést is. Elvileg 2014. májusára már elkészítették az új szabályok mentén átalakított számviteli politikájukat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) szerint, melynek negyedik, jelenlegi utolsó módosítása a 159/2014. (VI. 30.) Korm. Rendelettel 2014. július 1-jén lépett hatályba.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a korábbi munka törvénykönyve munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályainak nagy részét átvette, ebből fakadóan a korábbi jogalkalmazási gyakorlat túlnyomó részt alkalmazható. Viszont sok jogalkalmazási kérdés merült fel olyan rendelkezésekkel kapcsolatosan, amelyek a korábbi szabályokhoz képest eltérő tartalmúak, megválaszolandó kérdések nagy számban első sorban a munkajogviszony jogellenes megszüntetésével és a várandóság alapján fennálló felmondási tilalommal kapcsolatosan jelentkeztek.
Történelmi áttekintés
A szülési szabadság illetve a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően a biztosított gyermekgondozási díjra szerezhet jogosultságot.
A Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő
időpontban kell kiadni.
Történelmi áttekintés
A szülési szabadság intézménye a régmúltra vezethető vissza, már az 1884. évi XXIV. törvénycikk, az úgynevezett Ipartörvény ismerte, a szülés után 4 hét szülési szabadságot engedélyezett a munkavállaló nőknek.
1927. évi XXI. törvénycikk értelmében terhességi segély, gyermekágyi segély, valamint szoptatási segély volt megállapítható.
Hogyan kell a reklámadó előleg összegét megállapítani, különös tekintettel az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozóknál?
Levonható-e a reklámszolgáltatás Áfatartalma, melynek nyújtója nem adott – a reklámadó tv. szerinti – nyilatkozatot?
Mi minősül K+F tevékenységnek?
Mennyiben érinti az ellátásokat a terhességi gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj időszakára fizetett titoktartási és versenytilalmi díj?
Milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van az elektromos és elektronikus be rendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozásoknak az OKTF felé?
Hogyan alakul a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazott 2014. évi szabadsága?
Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az intézménynél az ilyen tevékenységet végző közalkalmazott szabadságát 2014. első félévében is
a nevelési-oktatási munkát végzőkre vonatkozó szabályok alapján állapították meg, tehát megadták a 25 nap pótszabadságot?
Mennyi lesz az őszi önkormányzati választások után a polgármesterek, illetve képviselők tiszteletdíja, egyéb juttatása, mennyiben változik a szabályozás?
A 2014. szeptemberi ankét írásos anyaga a saját tőke és a tárgyi eszköz elszámolásával kapcsolatos változásokról.
Egy gazdasági társaság saját konténeres üzemanyagkútjából egy társcég kamionjai tankolását kívánja megoldani. A tevékenység jövedéki törvény szerinti megítélése iránt érdeklődik.
Közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel szűnt meg. A munkavégzés alóli felmentés időtartama 1,5 hónap, mely időszakra a munkavállaló, a szerződésben foglaltak alapján, távolléti díjra jogosult. A munkavállaló alapilletményén felüli kereset-kiegészítése a felmentési időre leállításra került. Kérdés, hogy leállítható-e a kereset-kiegészítés jelen esetben, és hogyan kell a távolléti díjat számolni?
2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv („Ptk.”), mely jelentős mértékben átalakította a polgári jog felelősségi szabályrendszerét. Ezzel együtt változott a gazdasági társaságok és egy egyéb jogi személyek vezető tisztségviselőinek (ügyvezetők, vezérigazgatók, igazgatósági tagok) a felelőssége is. Mindenekelőtt tisztázni szükséges, hogy ki minősül vezető tisztségviselőnek, illetve vezetőnek.
Az üzleti biztosításokból származó jövedelmek újraszabályozott rendelkezései 2013. január 1-jén léptek hatályba. Az új előírásokat a 2014. évi módosítások pontosították, egyértelművé tették, de ezek a változtatások – a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos rendelkezési jog bevezetésén túl – jelentős változást nem eredményeztek. Tekintettel arra, hogy ezek a szabályok három egymástól eltérő, de párhuzamosan létező biztosítás-típusra vonatkoznak, ezért az alábbi cikk segítséget, útmutatást kíván adni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) üzleti biztosításokra vonatkozó szabályainak értelmezéséhez.
A határozott időszaki elszámolás szabályait nagyon lassan tette magáévá a magyar adózói társadalom. Azonban, hogy 2013. év végére a szabályokat többnyire tudatosan és helyesen alkalmazta az adóalanyok döntő hányada.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (a továbbiakban: Tao. tv.) 2014. január 1-jétől hatályos előírása szerint nem jelentős összegű hiba feltárása esetén a vállalkozást önellenőrzéskor választási lehetőség illeti meg, ha a feltárt társasági adókülönbözet a vállalkozás javára mutatkozik. Ebben az esetben nem kell önellenőrzéssel helyesbítenie megelőző évek társasági adóalapját (adóját), hanem a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veheti figyelembe. Ez a szabály akkor alkalmazható, ha a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.
A cikk megjelenésének idejére az államháztartás szervezetei túl vannak hatalmas erőfeszítések árán a 2013. évi költségvetési beszámoló elkészítésén és leadásán, a 2014. I. negyedéves mérlegjelentés elkészítésén, melynek részeként a rendező mérlegről is adatszolgáltatást is teljesítettek a Kincstár felé.
Az Szja törvény szerint a munkáltató adómentesen akár 5 millió forint lakáscélú támogatást is adhat a munkavállalójának. 2014. január 1-jétől a munkáltató már a lakáscélra felvett banki hitel visszafizetéséhez is adhat adómentes támogatást. Áttekintésünkben a támogatás hatályos szabályozását ismertetjük, e rövid ismertetőnek nem célja a jogintézmény fejlődésének elemzése, a korábban hatályos szabályozással összehasonlítás megtétele.
A Ptk. szakértői és miniszteri indokolása utalt rá, hogy a bizalmi vagyonkezelés magyar jogba való bevezetésének célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása, illetve az erre irányuló gazdasági igény kielégítése.
Adható-e üzleti partnernek adómentesen ajándék?
Az Art. 34/A § új rendelkezése értelmében lehetőség van-e az ingatlan bérbeadást áfa kötelessé tenni évekre visszamenően?
Egyenes adózással kiállított szállítói számla fordított adózásra történő módosítása esetén a számlát befogadó adóalanynak önrevíziót kell beadnia, vagy a módosító számla berkezésének időszakában kell az áfa bevallásában szerepeltetnie?
Mikor kell növelni és mikor kell csökkenteni a társasági adó alapját a terven felüli értékcsökkenéssel?
Mit jelent a kisvállalati adó hatálya alatt adózók beruházáshoz kapcsolódó veszteség leírási lehetősége?
A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozások hogyan tudják érvényesíteni a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó előírásokat?
A kisvállalati adó kiváltja-e az innovációs járulék fizetési kötelezettséget?
A külföldi útszakaszra megfizetett útdíj 7,5 %-a levonható-e a helyi iparűzési adó alapjából?
Áfa köteles-e a felszólító levél „díja” és kell erről számlát kiállítani?
Helyesen jár-e el a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezet, ha a hirdetményellenőrzési és szerkesztési díjat áfásan számlázza át a megbízó Önkormányzat részére?
Milyen közterhek terhelik az intézményt a juttatás következtében, ha a volt munkavállalónak a bíróság béren kívüli juttatást ítélt meg?
Választ adunk arra, hogy a társasági adó alap kedvezmény igénybevételének feltétele-e az, hogy a támogatott szervezet közhasznú minősítése az adóév végén is fennálljon.
Ingatlan értékesítés történt 2009-ben. A vevő tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlan nyilvántartásba. A vevő fizetési késedelembe esett, ezért az eladó 2014-ben elállt az ügylettől.
A márciusi vállalkozásoknak szóló ankétunk írásos anyagai letölthetőek a linkekre kattintva.
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a felhasználási szerződés, a tanulószerződéses jogviszony. A különböző jogviszonyban álló magánszemélyek eltérő módokon juthatnak jövedelemhez, juttatásokhoz.
A 2013-es üzleti év zárásának kiemelkedő számviteli feladatai az alábbiakban foglalhatók össze.
Az átrendezés feladatainál az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.), valamint az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet (a továbbiakban: átfordító rendelet, Átr.) jogszabályok előírásait kell figyelembe vennie az államháztartás szervezetének.
Az új Polgári Törvénykönyv néhány fontos újítása, különös tekintettel a szerződésekre vonatkozó szabályokra
Cikkünk a társasági adózás 2014. január 1-től hatályos egyes változásait foglalja össze kiegészítve a 2013-as évközi jogszabály-módosításokkal is.
A kis- és középvállalkozások adózási feltételeinek javítása, a foglalkoztatás növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2013. január 1-jével két új, választható adónem került bevezetésre a kisadózó vállalkozások tételes adója, és a kisvállalati adó. A bevezetést követő tapasztalatok fényében a 2013-as év folyamán is és 2014. január 1-jétől is több lényeges módosításra sor került a kisvállalati adózást illetően.
2014. január 1-jétől a hatályba lépő új államháztartási számviteli kormányrendelettel összhangban, szabályrendszerének megfelelve váltotta fel a „szakfeladat rendről és államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet”-et a „kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet”.
Az önkormányzati feladatrendszer átalakulásához kapcsolódva 2013. január 1-jétől komoly változások történtek az önkormányzatok finanszírozásában is. Amellett, hogy az átengedett bevételek köre jelentősen leszűkült (megszűnt a települések SZJA részesedése és a korábbi 100%-ról 40%-ra csökkent a gépjárműadó-átengedés), a központi költségvetési támogatásoknál is szemléletváltás következett be: a korábbi, alapvetően normatív elveken nyugvó finanszírozást egy, a feladatok kiadásait jobban figyelembe vevő támogatási rendszer váltotta fel.
A vám és a jövedéki szakterületeket sem kerülte el a törvény-módosítások sora, a következőkben az e területeket érintő fontosabb változásokat mutatjuk be.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló, 2012. január 1-jén hatályba lépett 2011. évi LXXXV. törvényről a jogalkalmazás során kiderült, hogy számos félre érthető megfogalmazást tartalmaz és ezek a jogértelmezés során sem voltak minden esetben tisztázhatóak. Ezért a jogalkotó ez év január 1-jével a korábbi tapasztalatok alapján nagyobb terjedelmű módosítást fogadott el.
Mi a különbség a visszáru és a visszavásárolt áru számlázása között ?
Hogyan kell alkalmazni KATA adózás esetén az általános forgalmi adóra vonatkozó alanyi mentesség értékhatárát?
Amennyiben a szociális szövetkezet személyesen közreműködő tagja TÁMOP-os képzési programban vesz részt, és annak keretében keresetpótló juttatásban részesül, utána meg kell-e fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
A táppénz számításánál mikor nem lehet a nem rendszeres jövedelmet figyelembe venni?
Gyeden lévő „Katás” egyéni vállalkozó kismamának mennyi lesz a tételes adófizetési kötelezettsége 2014-ben?
Felmerül-e a munkavállalók munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásának a negyvennégy napos korlátja a munkáltató Magyarország területére kiterjedő tevékenysége esetén?
Milyen lehetőség van a nők 40 év jogosultsági idővel történő nyugdíjba vonulásának elősegítésére?
Mezőgazdasági őstermelő az általa befogadott szolgáltatási számlában szereplő anyagköltséget levonhatja-e a helyi iparűzési adó alapjából?
Keletkezik-e a magánszemélynek cégautó adó fizetési kötelezettsége akkor, ha a saját tulajdonú személygépkocsiját ingyenesen egy vállalkozásnak bérbe adja?
Kiknek kell március 31-éig a gazdasági kamarai tagdíjat megfizetni?
Milyen kereseti korlátot kell alkalmazni, ha a „nők negyvenéves öregségi nyugdíjában” részesülő magánszemély egészségügyi dolgozóként közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a nyugdíj szünetelésének időtartama alatt jövedelem kiegészítésben részesül?
A Szép kártya ellenében történő értékesítésről kötelező-e számlát kiállítani?
Hogyan kell teljesíteni az áfa fizetési kötelezettséget a költségvetési szervezetnek, ha közösségi adóalanytól bizományos értékesítésre vesz át terméket?
Az országgyűlési választásokkal összefüggő kiadások tekintetében ki lehet a kötelezettségvállaló, ellenjegyző, illetve a hivatal vagy az önkormányzat nevére kell, hogy szóljanak a számlák?
Anyagunkban egy adott tevékenység kapcsán foglaljuk össze, hogy a gazdasági társaság kötelezett-e az agrárkamarai regisztrációra.
Egyházi vezetőnek fizetett bruttó bér adó és járulékkötelezettségével kapcsolatos ismertetésünk.
Termék visszaszállítása a szállítónak visszáruzással, illetve a termék átvevő általi visszaszámlázásával. A két eset közötti lényeges különbséget ismertetjük.
Szolgálati járandóságban részesülő vezető tisztségviselő bejelentésével és járulék fizetési kötelezettségével kapcsolatos tájékoztatásunk.
Családi kedvezmény igénybevételével kapcsolatban iskolából igazolatlanul hiányzó gyermek esetét tárgyaljuk.
TÁMOP projekt keretében a szakorvosok, egészségügyi szakdolgozók részére folyósítandó motivációs ösztöndíj adó-és járulék kötelezettségével kapcsolatban tájékoztatunk.
Fuvarozási tevékenységgel foglalkozó adózókat tájékoztatjuk arról, hogy milyen szövegnek kell feltüntetésre kerülnie a különböző szolgáltatásokról kiállított számlán.
A bölcsőde, az óvoda és főzőkonyha egy intézményként működik. A főzőkonyha tehát főz az óvodások, bölcsődések részére, ezenkívül az önkormányzat részére számlázza az iskolai és a szociális étkezést és a főzőkonyhával rendelkező intézménynél is és az önkormányzatnál is van dolgozói, illetve vendégebéd étkeztetés. Kérdés az áfa levonhatósága az önkormányzat illetve a főzőkonyha vonatkozásában.
Több kérdés merült fel a jövedéki engedély kérelmezésére vonatkozóan.
Költségvetési szerv kérdésére válaszolunk.
Magyar cég terméket értékesít holland cégnek, de azt közvetlenül cseh adóalanynak szállítják le. Álláspontunkat a következők szerint fejtjük ki.
Részletező tájékoztatásunk az önkormányzati vagyonkezelésnek, valamint a vagyonkezelési szerződés megszűnését követően az eszközök visszavételének számviteli elszámolására vonatkozik.
Az építőipari vállalkozás és megrendelője megállapodhatnak részteljesítésben, illetve időszaki elszámolásban.
EGT államban székhellyel rendelkező munkaerő-kölcsönző cégen keresztül kölcsönzött külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatban adunk tájékoztatást.
Az üzembe helyezési jegyzőkönyv készítésére vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban fejtjük ki szakmai véleményünket.
A központi költségvetési szervek és az önkormányzati költségvetési szervek részére 2014. január hónapban tartott előadás anyagai.
Az írásos anyagokat .pdf formátumban tudja letölteni az alábbi linkekre kattintva.
Írásunkban társasházban lévő tulajdon miatt a társasháznak fizetendő közös költséghez befogadható bizonylatról adunk tájékoztatást.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói járulékokat érintő szabályozás 2014-re csak kismértékben változik, a munkahelyvédelmi akcióprogramnak nevezett intézkedéscsomaggal 2013-ban beiktatott bérjárulék-kedvezményeket továbbra is igénybe vehetik a vállalkozások, bizonyos munkavállalók után azonban idén még kedvezőbb feltételek mellett.
A 2014. évi változások a jelenleg hatályos rendelkezések könnyebb végrehajtását segítik. A bevezetett pontosítások mellett kiemelést érdemel ugyanakkor a családi kedvezménnyel és az öngondoskodással kapcsolatos szabályok változása.
A jelen cikk az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek (a továbbiakban: áfa tv.) az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) szerinti módosításait kívánja ismertetni, valamint kitér az áfatv. egyéb, 2013. év során történt változásaira is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (Art.) érintő 2014. évi jogszabály módosítások többsége a hatályos adóeljárási rendelkezések közötti nagyobb összhang megteremtését szolgálja, illetve a meglévő jogintézmények alkalmazása során felmerült szükséges kiegészítések, módosítások kodifikációját tartalmazza. A módosítás legfontosabb rendelkezéseket részletezi az összeállításunk.
Az önkormányzati finanszírozás 2014. évben történő változásait a 2013-ban bekövetkezett módosulások rövid áttekintésével kell kezdeni: ezek felidézése ugyanis elengedhetetlen annak érdekében, hogy a 2014-es - szakmai körökben kis túlzással csak „finomhangolásnak” nevezett - változásokat értékelni, magyarázni lehessen.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról a 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) rendelkezik. A bevezetett új rendelkezések többsége könnyítést, vagy kedvezőbb feltételeket tartalmaz az adóalanyiságot választók számára.
Közművek, utak ingyenes átadása után az átadónak milyen esetben keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, illetve az átadónak van-e áfa levonási joga a beruházással kapcsoltban?
Mikor nem kell a kiegészítő tevékenységű egyéni- és társas vállalkozónak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?
Gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben részesülő kismama mikor és milyen feltételekkel dolgozhat 2014-ben?
Érinthetik-e kedvezően a „GYED EXTRA” szabályai azokat a szülőket, akik a gyed-et a jogosultsági időn belül azért szüneteltetik, mert díjazás ellenében munkát végeznek?
Van-e lehetőség arra, hogy a szülő a gyermekeire tekintettel megállapítható ellátások közül egyidejűleg több ellátásban részesüljön?
Hogyan változik 2014. január 1-től a rokkantsági ellátás folyósítása melletti kereseti lehetőség?
Áfa köteles-e az önkormányzat tulajdonában lévő gépekkel felszerelt konyha bérbeadása az étkeztetést folytató Kft. részére?
Az óvodai gazdasági vezetőnek, aki főiskolai végzettséggel rendelkezik, magasabb vezetőnek minősül-e és hány nap szabadság jár összesen?
Részletesen ismertetjük a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokat.
Az írásos anyagokat .pdf formátumban tudja letölteni az alábbi linkekre kattintva.
A kiegészítő státuszban tevékenykedő társas vállalkozóra vonatkozó szabályokat részletezzük írásunkban.
Választ adunk arra a kérdésre, hogy egy külföldi cégtől, mint beolvadó társaságtól átvett ügyfélkört a jogutód könyveiben szerepeltetni kell-e, ha igen, akkor mivel szemben és milyen értéken.
A swap ügyletek könyveléséről részletes tájékoztatást adunk.
Magyar adóalany svájci megrendelő részére végzett tevékenységeire vonatkozó áfa szabályokat tárgyaljuk.
A 2013. szeptember 3. és szeptember 25. között tartott ankétsorozat írásos anyaga.
Mindenek előtt előre bocsátjuk, hogy az illeték törvény előírásait, beleértve az ajándékozási illeték tudnivalóit, részleteit, értelmezéseit több száz oldalas könyvben lehetne pontosan, teljes terjedelmében kifejteni. Összeállításunkban az ajándékozási illeték témaköréből csak azokat a kérdéseket ismertetjük, amelyeket a Saldo Zrt. Tanácsadó Igazgatóság munkája során legtöbbször feltettek, illetve felhívjuk a figyelmet egyidejűleg a kapcsolódó jogszabályi változásokra is.
Az adóhatóság a múltban és a jövőben is kiemelt figyelmet fordít az e-kereskedelemben érdekelt adóalanyok ellenőrzésére, mivel a kereskedés körülményei melegágyul szolgálnak a bevétel eltitkolásának, valamint a fiktív cégek nevében folytatott értékesítéseknek. A következőkben a fő szabályokat ismertetjük.
Ezt a beszámolót jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozások választhatják, ha az alábbi mutatószámokat tudják teljesíteni.
Év elején jelent meg az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.), melynek előírásait 2014-től kötelező alkalmazni az államháztartás egészében, 2013. augusztusában került először módosításra a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelettel, de év végéig az államháztartási gazdálkodási és egyéb államháztartást érintő jogszabályok várható őszi módosításai miatt további módosítások, változások is várhatók.
2013. július 5. napján kihirdetésre került az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény, mely módosította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. LXXXIII. (továbbiakban Eb-törvény) törvény egyes rendelkezéseit.
Napjainkban a különböző termék-értékesítések vagy szolgáltatások igénybevételének ösztönzése, illetve termék vagy szolgáltatás piacra történő bevezetésének, megismertetésének céljából a fogyasztónak gyakran lehetősége van a vásárlást követően egy játékban is részt venni.
A Ptk. 301/A. § (2) bekezdésének az előírása szerint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke.
Közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után számla hiányában hogyan teljesíthető az áfabevallási kötelezettség?
Csökkenthető–e a fizetendő társasági adó összege a külföldön megfizetett osztalék utáni adóval?
Milyen adó és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szociális szövetkezet tagjának a kifizetett jövedelme után?
Hogyan kell megállapítani a végrehajtó behajtási jutalékát munkabérből történő letiltás esetén?
Ha a munkavállaló munkakörébe nem tartozó feladatokon kívül megbízási szerződés alapján más tevékenységet is ellát, abból érvényesíteni kell-e a letiltást?
Hogyan történik a közalkalmazottak esetében a felmentési időre járó átlagkereset számítása, fi gyelembe vehető-e a jutalom, illetménypótlék?
A nyugdíj előtt álló pedagógusok 2014. április 30-ig kezdeményezhetik a munkáltatónál az átsorolásukat Pedagógus II-be, és nem kell portfóliót feltölteni?
Hogyan történik egy önkormányzati üzlethelyiség bérbeadás miatt fizetett óvadék számviteli elszámolása?
Hogyan kell eljárnia az önkormányzatnak, ha kölcsönt nyújt egy gazdasági társaságnak, viszont az a kölcsön visszafizetése helyett ingatlant ad át az önkormányzat tulajdonába?
Korábbi tulajdonos által teljesített pótbefizetés az új tulajdonosnak kerül visszafizetésre. Írásunkban a helyes eljárás kerül kifejtésre.
Összefoglaljuk a szolgálati idő megállapításának alapvető szabályait.
Befektetési jeggyel kapcsolatos gazdasági események könyvelésével kapcsolatos szakmai állásfoglalásunk.
Magyarországi vámjogi szabadforgalomba helyezéssel kapcsolatos áfajogi kérdésre adunk választ arra az esetre, amikor a vámeljárásban érintett termék rendeltetési országa a Közösség egy más tagállama.
Útmutatásunk önkormányzatoknál az óvadék számviteli elszámolására vonatkozik.
Írásunkban termelő gépek beszerzésének, üzembe helyezésének, értékcsökkenés elszámolásának számviteli kezelésével kapcsolatban adunk szakmai állásfoglalást.
Havidíjas és órabéres dolgozó munkaszüneti napi keresőképtelenségének díjazásával kapcsolatban törvényi változásról adunk tájékoztatást.
Költségvetési szerveknél a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban adunk tájékoztatást.
Kérdésként vetődött fel, hogy a trafikonként fizetendő koncessziós díjat költségként kell-e könyvelni.
Sportegyesület, önkormányat részére értékesíthetetlen készlet átadásának adóvonzatával foglalkozunk.
Év elején megjelent az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.), melynek előírásait 2014-től kötelező alkalmazni az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerében teljes körűen.
A munka törvénykönyvében (továbbiakban: Mt.) is jelentős változásokat hozott a 103. Magyar Közlönyben kihirdetett egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény.
Az előző évekhez hasonlóan 2013. év közben is módosították az adótörvényeket és új kötelezettséget is vezettek be. Valamennyi évközi módosítást – ebben az összeállításban – két ok miatt nem tárgyalhatjuk.
A gazdasági életben egyre gyakrabban fordult elő, hogy a likviditási gondok áthidalása vagy egyéb gazdasági erőfölény kihasználásának megfontolása érdekében a megrendelők hosszú, akár 120–160 napos fizetési határidőt diktáltak. Ezáltal azonban a beszállítók, termelők kerültek igen nehéz helyzetbe, sok esetben akár fizetésképtelen állapotba, s a „fizetés-képtelenségi spirál” végén sorra kerültek a vállalkozások felszámolás alá. A lánctartozások felszámolását eredményezheti a Ptk. 2013. július 1-én hatályba lépett módosítása.
... ellenőrzésről akkor beszélhetünk, amikor a tulajdonos által már elfogadott beszámolóban a vállalkozás vagy az adóhatóság hibát talál ...
Ha egy gazdálkodó szervezet bajba kerül, már nem akar, vagy nem képes továbbműködni, akkor a legjobb megoldás szakértő jogászhoz fordulni annak érdekében, hogy a megfelelő módon – a lehető legkisebb veszteséggel és keserűséggel – lehessen befejezni a tevékenységet.
A végszámla teljes áfa összegét, vagy az előleggel csökkentett áfa összeget kell az értékhatárnál fi gyelembe venni és jelenteni a belföldi összesítő jelentésben?
... A magánszemély által felszolgálási díj címen megszerzett bevétel adómentes, ugyanakkor járulékalapot képez ...
A teljesítések igazolásának kérdése, kiállítása az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat következtében kissé értelmetlen irányt vett az elmúlt években.
2013. július 15-ét követően hogyan kell a táppénz összegét megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló munkáltatót váltott?
Be kell e jegyezni az alkalomszerű megbízási jogviszonyt a Tb-igazolványba?
A látvány-csapatsportok támogatásával kapcsolatosan mik a legfontosabb 2013 évközi változások? Lehet e a társasági adó feltöltésnél fi gyelembe venni a látvány-csapatsport támogatást?
Milyen szerződéses kapcsolatban végezhetők szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységek, és a jövedelmet milyen adó és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Hogyan kell lekönyvelni a személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízing keretében történő beszerzését?
A bizományossal kötött szerződés tartalmazza, hogy az el nem adott árut visszavásárolják, akkor melyik a helyes eljárás, ha visszáruként, vagy visszavásárlásként kezelik az ügyletet?
Közösségen belüli termékbeszerzés felszámított adóját levonásba lehet-e helyezni számla hiányában?
Foglalkoztatható-e az önkormányzatnál nyugdíjas közalkalmazott megbízási szerződéssel a korábbi, gazdasági feladatokat ellátó munkakörében?
Hogyan történik egy szünetmentes áramforráshoz beszerzett akkumulátor cseréjének számviteli elszámolása? Tartozékként, illetve karbantartásként helyes ennek könyvelése?
Az anyagköltségek között vagy a karbantartási szolgáltatások között szabályos a nyomtatóba beszerelésre kerülő dobegység, illetve toner számviteli elszámolása?
Áfás-e a szociális ebéd kiszállításának díja?
Az önköltség-számítási szabályzat a készítésével kapcsolatban részletes tájékoztatást adunk.
Magyar társaság által Franciaországba importált áruk értékesítésével kapcsolatos számlázási szabályokat foglaljuk össze.
Írásunkban mikrogazdálkodó pénzkezelési szabályzat készítési kötelezettségével kapcsolatos szabályokat foglaljuk össze.
Kompenzációs felárra jogosult termelőktől takarmánybúza felvásárlása esetén a felvásárlási okmány kiállításával, bevallásával kapcsolatos szabályokat részletezzük.
Írásunkban munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók bérpótlékaival kapcsolatos ismereteket részletezzük.
Magánszemély tulajdonában álló, külterületi szántóból telekmegosztással kialakított több, önálló helyrajzi számmal rendelkező belterületi ingatlan értékesítésével kapcsolatos áfa és szja szabályokat tekintjük át.
Részletezzük az elektronikus számlákkal kapcsolatos előírásokat.
Önkormányzatnál a START munkaprogram keretében, saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztéssel, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolásával kapcsolatos tájékoztatásunk.
Egy betéti társaság képviseleti joggal felruházott kültagjának biztosítási kötelezettségéről adunk tájékoztatást.
A kérdés lényege az, hogy egyrészt milyen feltételekkel lehet az ún. kereskedelmi gázolaj után jövedéki adót visszaigényelni, másrészt mely korábbi időszakra érvényesíthető a visszaigénylés.
Társaságok egybeolvadása kapcsán létrejött jogutódlással továbbfoglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatos adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség tárgyában feltett kérdésekre adunk tájékoztatást.
Konkrét eset kapcsán ismertetjük az ügylet számlázását és bevallását.
Költségvetési szerveknél tekintjük át a TÁMOP pályázat elszámolásával azon belül pedig az utófinanszírozott pályázatok előlegével, elkülönített számla használatával és az unió-s támogatás pénzforgalmi elkülönítésével kapcsolatos teendőket.
Részletezzük a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott diák miatt szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos kérdéseket.
Írásunkban kulturális és sport intézmény áfa levonási lehetőségeiről adunk tájékoztatást.
Írásunkban ciprusi illetőségű társaság Magyarországon lévő ingatlantulajdonainak értékesítésének jövedelem-és vagyonadózását, valamint forgalmi adózását tekintjük át.
Részletezzük a munkaviszony fennállása alatt folyósított hitel munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan felmerülő adókötezettségét.
Művelődési intézménynél lévő művelődésszervezők, gazdasági dolgozók, illetve technikai dolgozók bérpótlékával kapcsolatban adunk részletes tájékoztatást.
Amatőr sportszerződés adójogi megítéléséről szól rövid tájékoztatónk.
Írásunkban a külföldre irányuló munkaerő-kölcsönzés sajátos szabályait tekintjük át.
Központi költségvetési szervek által a dolgozók részére biztosított lakásépítési számla megszüntetésével kapcsolatos számviteli szabályokat részletezzük.
Tájékoztatást adunk költségvetési szerv követelésről történő lemondásának jogszabályi lehetőségeiről.
Írásunkkal sertéstartó szövetkezetnek a "normál" működési hozzájáruláson felül, a veszteség fedezésére adott hozzájárulás minősítésében nyújtunk segítséget.
Az új civil szervezetekkel kapcsolatos szabályozás jelentősen változtatta meg a közhasznúság feltételeit. A jogszabályváltozást megelőzően már közhasznú szervezetek közhasznú minőségüket 2014. május 31-ig megtarthatják, de ha ezen időpont után is közhasznú szervezetek szeretnének maradni, akkor ettől az időponttól már meg kell felelniük az új feltételeknek.
Az Országgyűlés 2013. április 8-i ülésnapján elfogadta a 2013. évi XXXVII. törvényt (továbbiakban: Módtv.) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól. A Módtv. – az egyes fejezeteknél leírt eltérések és átmeneti rendelkezések figyelembevételével – a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.
A személygépjárművekkel kapcsolatos elszámolások mindig is kitüntetett figyelemre számíthattak az adóellenőrzések során. Ennek elsődleges oka az egyértelműnek mondható szabályzás és ennek következtében az egyszerű ellenőrizhetőség volt.
2013. január 1-je az önkormányzatok „életében” jelentős fordulatot, komoly átalakulást hozott. Feladataik megváltoztak, az állam és a helyhatóságok felelősségében átrendeződés történt: míg korábban a közszolgáltatások zömét a településeknek kellett biztosítani – így az oktatás, szociális ellátás, egészségügy stb. terén is jelentős volt a szerepük –, addig ez évtől a súlypont az állam felé tolódott el.
Folytatjuk a követelések számviteli kezelésével kapcsolatos ismeretek áttekintését, melynek során áttekintjük az állományból történő kivezetésük módjait és a társasági adóalapot érintő vonatkozásaikat.
Mire kell figyelni a több munkáltató által létesített munkaviszony gyakorlati alkalmazása során?
Növelni kell-e a társasági adó alapját a felszámolónak be nem jelentett követeléssel?
Hogyan igényelhető támogatás a kötelező bérminimum emeléséből adódó többletterhek csökkentéséhez?
Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás telesítésénél a súlyosan mozgáskorlátozott munkavállaló?
Egy vállalkozás Ausztriában épületszerelési tevékenységet folytatott. A cég dolgozói részére szállást bérelt, melyről osztrák áfával terhelt számlát kapott. Hogyan kell eljárni ezen számlák áfa tartalmával kapcsolatban?
2013-tól az Áht. 23. §-a, illetve az önkormányzatokról 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. §-a alapján az önkormányzati alrendszerbe tartozó szervezeteknek költségvetési kiadásaikat és bevételeiket tovább kell részletezniük, hogy azok a kötelező, az önkéntes, illetve állam(igazgatás)i feladat érdekében kerültek-e teljesítésre, vagy beszedésre mind a tervezés, az év közbeni gazdálkodás, illetve a zárszámadás során. A Saldo Számlakeret tükre ezen követelmény teljesítéséhez kíván segítséget nyújtani.
Kell-e áfát fizetni, illetve közösségi adószámot kérni közösségen belülről ajándékba kapott tárgyi eszköz miatt?
Üzemgazdászi diplomával vállalkozási szakterületen mérlegképes regisztrált könyvelő több mint 5 éves belső ellenőri gyakorlattal kérheti-e államháztartási szakon a mérlegképes regisztrációt?
A korábbiakban megkötött szerződés későbbi módosításán a pénzügyi ellenjegyzés hiánya érvénytelenné teszi-e a szerződést, illetve szabályos-e? Teljesíthető-e a megbízott által elvégzett szolgáltatás után a kifizetés, ha a szerződés módosítását csak a kötelezettségvállaló írta alá?
Milyen szakfeladaton kerül kimutatásra az oktatásban történt átszervezés következtében az önkormányzatnál maradt működési kiadások könyvelése?
Milyen elvek szerint szükséges a szakfeladatok 7211 Alaptevékenységek szakmai feladatainak, illetve 7212 Alaptevékenységek működtetési feladatainak megbontása?
Mikor válhat a gyakorlati képzést szervező szakképzési hozzájárulásra kötelezett viszszaigénylővé ?
Írásunkban arra adunk választ, hogy egy cég megnevezését hol és milyen formában kell a cég székhelyén elhelyezni.
Írásunk egyesület adománygyűjtési tevékenységével kapcsolatos szabályait foglalja össze.
Választ adunk arra, hogy mi minősül jogos munkáltatói érdeknek, mely megalapozza a határozott idejű munkaszerződés többszöri meghosszabbítását.
A kérdés költségvetési szerveknél az EU-s pályázatok elszámolásával, azon belül pedig az utófinanszírozott pályázatok előlegének számviteli elszámolásával kapcsolatos.
Írásunk az alanyi adómentes értékhatár átlépése esetére vonatkozó bejelentési és számlázási kötelezettségekre vonatkozik.
Kifejtjük, hogy helyes-e az az eljárás, hogy a dolgozóknak járó bérpótlékok helyett fix pótlék átalányt állapítanak meg.
Kifejtjük, hogy mikor, milyen munkakörben kell a munkavállaló részére legalább a garantált bérminimumot biztosítani.
Részletesen kifejtjük, hogy a polgármesterre és az önkormányzati képviselőre a személyi jövedelemadó törvény szerint milyen szabályok vonatkoznak.
Írásunkban segítséget nyújtunk abban, hogy a 365 napon túl lejárt esedékességű követelés bekerülési értékének 20%-ával melyik adóévben lehet csökkenteni először az adó alapját.
Tájékoztatást adunk közhasznú minősítéssel nem rendelkező alapítvány könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségéről.
A márciusi vállalkozásoknak szóló ankétunk írásos anyagai letölthetőek a linkekre kattintva.
A következőkben könyvelési tételekkel szemléltetve a külföldi kiküldetés előlegének elszámolására vonatkozó elfogadott eljárásokat ismertetjük.
A számviteli törvény módosításait a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósításával összefüggő 2012. évi CXLVI. törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (kihirdetve 2012. október 15-én), valamint az egyes adótörvények és ahhoz kapcsolódó változásokról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény tartalmazza (kihirdetve 2012. november 29-én).
Közeledik a 2012. évi helyi iparűzési adóbevallás leadási határideje, a 2013. május 31, ezért cikkünkben felhívjuk a figyelmet néhány olyan változásra, amelyet feltétlenül szükséges ismerni a bevallás helyes kitöltéséhez.
Cikksorozatunk jelenlegi részében folytatjuk a követelések számviteli kezelésével kapcsolatos ismeretek áttekintését.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [tao-törvény] legutóbbi – 2012. december 22-én kihirdetésre került [Módtv.] – módosítása kapcsán bekövetkezett változások egy része a 2012. adóévi adókötelezettség meghatározása során irányadó, jelentős részük pedig 2013. január 1-jétől lépett hatályba.
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy gazdasági társaságok tulajdonosai amellett döntenek, hogy befejezik a vállalkozás tevékenységét, megindítják a végelszámolást. A végelszámolás, mint jogutód nélküli megszűnési forma a nem fizetésképtelen cégeknek ad lehetőséget arra, hogy vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett szűnhessenek meg.
A 2012-től bevezetett rendelkezések szerint társadalombiztosítási nyugellátás csak az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően folyósítható.
Mely esetben keletkezhet a közösség tagállamából beszerzett személygépkocsira tekintettel áfafizetési kötelezettség?
Milyen beszámoló készítési, és adóbevallási kötelezettségei vannak a társaságoknak a felszámolási eljárás megindításakor?
Milyen beszámolási és közzétételi kötelezettsége van egy közhasznú minősítéssel nem rendelkező alapítványnak?
Start kártyával rendelkezők esetében érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjába bele számít–e a betegszabadságra járó díjazás?
Milyen szempontok alapján különíthető el az alaptevékenység a vállalkozási tevékenységtől és mely esetben szükséges az önköltségszámítás?
Hogyan kell a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozók munkabérét elszámolni?
Milyen módon történhet az önkormányzati hiány költségvetésben történő tervezése? Van-e lehetőség ebben az esetben kiegészítő támogatás tervezésére?
Önkormányzat által gazdasági társaság részére átadott pénzeszköz mikor áfa köteles?
A 2012. novemberétől juttatott védőnői feladatellátás emelt pontértékű többletfinanszírozás csak és kizárólag a védőnők béremelésére fordítható? Hol került szabályozásra a védőnői feladatellátás után járó finanszírozás és annak feltétele?
Mi történik, ha a nyugdíjban részesülő közalkalmazott felmentési idejének utolsó napja 2013. június 30-át követő időszakra esik?
Közalkalmazottként dolgozó nyugdíjas esetén hogyan szűnhet meg a jogviszony, ha a közalkalmazott a nyugdíját választja? Korhatár előtti ellátásban részesülő közalkalmazottra milyen szabályok vonatkoznak?
Köztisztviselők esetében mi számít jubileumi jutalom számításánál jogosító időnek?
Hogyan változtak a közalkalmazotti jogviszonyban a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó szabályok?
Adómentes-e, ha az önkormányzat tulajdonában lévő Kft. rendez falunapot?
Egyéni vállalkozói jogállás egyéni céggé alakulás miatti megszűnésével kapcsolatos szabályokat ismertetjük.
Írásunk az adókötelezettség eldöntésében nyújt segítséget.
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társaság tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a felhasználási szerződés, a tanulószerződéses jogviszony stb.
Válaszunk internetes felület külföldi igénybevevők részére történő biztosításának eseteit foglalja össze.
Az ügylet áfa bevallásban illetve az összesítő nyilatkozatban történő szerepeltetése nem változott 2013-ban.
Választ adunk arra, hogy a gyakorlóhelynek milyen feltételeknek kell megfelelni, illetve milyen regisztrációval kell rendelkezni.
Írásunk az Mt. 2013. január 1-jétől érvényes szabályairól szól.
A központi költségvetési szervek és az önkormányzati költségvetési szervek részére 2013. február hónapban tartott előadás anyagai.
Az írásos anyagokat .pdf formátumban tudja letölteni az alábbi linkekre kattintva.
A betöltött munkakört kell figyelembe venni a minimálbér megállapításánál.
Alábbiakban a döntést elősegítően tájékoztatást adunk arról, hogy önkormányzati tulajdonú irodaház bérbeadását vállalkozási tevékenység keretében vagy nonprofit Kft-ben célszerűbb-e folytatni.
Írásunkban pedagógus illetményének helyes megállapításához nyújtunk tájékoztatást.
Az adókötelezettség megítélésénél első lépésben azt kell megvizsgálni, hogy az Internet szolgáltatást ki veszi igénybe, azaz kinek a nevére szól a számla.
Alábbiakban részletesen kifejtjük tudományos, kutató tevékenységet folytató fióktelep működésével kapcsolatban felmerülteket.
EVA adóalanyra speciális szabály vonatkozik, melyet példával vezetünk le.
Alábbiakban kifejtjük a beruházás elszámolásának szabályait.
A számviteli törvény változásával összefüggésben foglaljuk össze a beszámoló megőrzéséhez kapcsolódó előírásokat.
Alábbiakban ismertetjük az új civil törvény által érintett fontos kérdéseket.
Az általános forgalmi adó 2013. évi változásai igen szerteágazóak, a változások az egyszerű pontosító, kiegészítő rendelkezésektől a pénzforgalmi elszámolási rendszer bevezetésén keresztül, a jelentős adminisztrációs terhet jelentő tételes bevallásig terjednek.
A személyi jövedelemadót érintő, 2013. január 1-jén hatályba lépett változások zöme inkább pontosító jellegű. Jelentős változás következett be azonban a kifizető által fizetett biztosítási díj, valamint a biztosítók által kifizetett összeg adókötelezettsége tekintetében. A következőkben a legfontosabb változásokra kívánom a figyelmet felhívni.
A munkahely-megőrzését és a foglalkoztatás bővítését célzó új adókedvezményeket a munkaerő-piaci szempontokból leghátrányosabb helyzetű munkavállalók után lehet igénybe venni. Mivel a meglévő kedvezményrendszer bővítéséről van szó, a kifizető a jövőben is választhat, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezmények közül melyiket veszi igénybe, amennyiben az ugyanazzal a személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel az adókedvezmények közül több érvényesítésére is jogosult lenne.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2013. január 1-jétől hatályba lépett módosításai egyrészt a költségvetési bevételek védelmének fokozását, az adóelkerülés hatékonyabb kiszűrését szolgálják, másrészt az egyszerűsítés, az adminisztráció csökkentés, és az alkalmazhatóság irányába hatnak.
Az államháztartási körben 2013-ban a gazdálkodási területen dolgozókra újra kemény kihívások várnak, gondolva itt pl. az önkormányzati alrendszer jelentős átalakítására, vagy központi körben a Magyary közigazgatás-fejlesztési program soron következő feladataira. Jelen cikk a terjedelmi kereteket is figyelembe véve a gazdasági vezetőkkel kapcsolatos szabályozás változására kívánja a figyelmet felhívni.
A követelések állományba vételének elszámolása, a bekerülés legjellemzőbb módjaitól függően, a következőképpen történik.
Az összeállítás a 2012. évi LXIX, a 2012. évi CLIV, a 2012. évi CLXXVIII, illetve a 2012. évi CCVIII. Törvény az egyéb adónemekre vonatkozó, 2013. évtől hatályos módosító előírásait ismerteti elsősorban figyelemfelhívó jelleggel.
Milyen tartalmú adatszolgáltatást kell teljesíteni a Kata adózóktól befogadott számlákról?
Hogyan kell könyvelni a behajthatatlanná vált követeléseket, ha előzőleg értékvesztés került elszámolásra?
Kell-e módosítani a korábbi évek halasztott ráfordításként elszámolt árfolyamveszteségét, ha a 2012. 12. 31. mérlegfordulónapi értékelésből adódóan nem realizált árfolyamnyereség kerül kimutatásra a beruházáshoz kapcsolódó hiteltartozások esetében?
Számviteli és adózási szempontból hogy kell elszámolni a tulajdonosnál illetve a kötelezettnél az elengedett osztalék összegét?
2012. évben melyik év számviteli bizonylatai selejtezhetőek, illetve a 2012. évi számviteli bizonylatokat mikor lehet majd selejtezni?
Ha értékvesztéssel csökkentett követelésre év közben a csökkentett könyvszerinti értéket meghaladó pénzügyi rendezés történt, vissza kell-e írni az értékvesztés összegét?
Egy peres ügyben az önkormányzatot képviselő ügyvéd megbízási díjának kifizetéséhez szükséges-e szakmai teljesítés igazolás a részfeladatok kifizetéséhez abban az esetben, ha a peres ügy tárgyalására még nem került sor?
Mi a különbség a pénzforgalmi szemléletű áfa adózás és a halasztott adófizetés között?
Hogyan történik a szoftver fejlesztésének, internetes portál fejlesztésének, integrált ügyviteli rendszer használati jogának számviteli elszámolása?
A társulás további működésével, illetve esetleges megszűnésével kapcsolatos részletes írásunk.
Alábbiakban egyes devizás, valutás események elszámolását ismertetjük, amennyiben a társaság forintban vezeti könyveit.
Az írásos anyagokat .pdf formátumban tudja letölteni az alábbi linkekre kattintva.
A következőkben a közalkalmazottak fizetési fokozatának megállapítási módját ismertetjük.
Írásunk az új MT egyes kérdéseinek alkalmazásához nyújt segítséget.
Rövid anyagunkban fel-és összeszerelés tárgyául szolgáló termék harmadik országba történő értékesítésére vonatkozó szabályokat foglaljuk össze.
Írásunkban a költségvetési szervek által lakásvásárláshoz nyújtott kölcsön szabályaival foglalkozunk.
2012. december 3-án tartott konferenciánk videói és írásos anyagai érhetők el ezen az oldalon.
Próbálja ki kalkulátorunkat is!
Rövid írásunkban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti adótartozás fogalmát határozzuk meg.
Írásunkban összefoglaljuk, hogy költségvetési szerveknél mely személyek rendelkezhetnek aláírási jogosultsággal.
Rövid írásunkban bemutatjuk, milyen feltételek mellett lehet saját kútra közvetlenül külföldről üzemanyagot vásárolni.
Anyagunkban bemutatjuk, hogy 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességűek minősítése milyen hatással lehet a hozzájárulási kötelezettség teljesítésére.
Rövid írásunkból megtudhatják, hogy a külföldről behozott újrafelhasználható csomagolószer után keletkezik-e termékdíjfizetési kötelezettség, ha azt külföldre visszaszállítják.
2013. január 1-jétől a 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: törvény) lehetővé teszi a legkisebb vállalkozások részére, hogy az adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek a lehető legegyszerűbb módon tegyenek eleget. Az új adózási mód egyrészt jelentősen csökkenti az érintett vállalkozások közterheit, másrészt nagyon egyszerűvé teszi a könyveléssel, bevallással, az adó-és járulékfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeiket is. Az adminisztrációs kötelezettségeken túl költségkímélő is az új adónem, hiszen az egyszerűsége folytán nem lesz szüksége a vállalkozásoknak segítségre a kötelezettségek teljesítéséhez, továbbá a banki kiadások is jelentősen csökkennek azoknál, akik ezt az adózási módot választják.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. törvény megalkotásával a jogalkotó lehetőséget kíván adni arra, hogy 2013-tól a vállalkozások meghatározott köre a korábbinál kedvezőbb – a jogszabály indokolása szerint gyökeresen új és egyszerű – szabályok szerint teljesíthesse adókötelezettségei jelentős részét.
Hamarosan itt az ideje a társasági adóelőleg várható adóra történő kiegészítésének (a feltöltési kötelezettségnek), ennek ellenére indokolt áttekinteni az esetleg szükségessé váló intézkedések megtétele érdekében néhány olyan kérdést, amely befolyással van a várható adó összegére. A cikk nem vizsgál minden – a várható adókötelezettséget befolyásoló – szabályt. Elsősorban azokra koncentrál, amelyek 2012-től változtak, vagy ettől az adóévtől hatályosak, továbbá azokra, amelyekkel kapcsolatban szélesebb érdeklődésre lehet számítani.
Jelen cikkünkben egy rövid kitekintést adunk a pénzügyi instrumentumok különböző formáiról, azok számviteli nyilvántartásáról és értékeléséről, illetve a gyakorlati életben azokkal kapcsolatban felmerülő legjellemzőbb problémákról. Az összeállítás első részében a követelésekkel foglalkozunk.
2012-től az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos törvényi szabályozások az Alaptörvényben, illetve ennek felhatalmazásai alapján hatályba léptetett nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: nemzeti vagyontörvény, illetve Nvt.), illetve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) találhatók.
Az Európai Unió négy alapszabadságra épülő, egységes belső piacának működéséből következően, a gazdálkodó szervezetek naponta alakítanak ki határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatokat. Előfordulhat, hogy egy társaság a székhelytől eltérő tagállamban végez tevékenységet, munkavállalói külföldiek, esetleg pénzügyeit más tagállamban bonyolítja, vagy külföldi ingó-, illetve ingatlanvagyonnal rendelkezik.
A nemzetközi kereskedelemben egy-egy ügylet lebonyolítását követően a könyveléshez, adóbevalláshoz stb. különféle okmányok szükségesek, és többnyire azt is indokolt ismerni, hogy az ügylet teljesítése során hol, melyik hatóságnál mi történt, vagy történhetett, hiszen például az áfa-bevallás helyessége ezeken a tényeken alapul. E cikkben bemutatjuk azokat a legfontosabb okmányokat, amelyekkel például a könyvelő találkozhat és példákkal illusztráljuk a folyamatokat, rávilágítva a helytelen megoldásokra is.
Mikor adómentes a betegbiztosítás díja és hogyan kell nyilvántartani a könyvekben?
Milyen számlázási, bejelentési, engedélyezési kötelezettség vonatkozik a villamos energia továbbszámlázására?
Választható-e 2013. január 1-jétól az alanyi adómentesség, ha a 2012 évi árbevétel 6 millió forintot nem haladja meg, de 2012. szeptember 14-én (év közben) átlépte az adóalany az alanyi adómentesség határát az 5 millió forintot, ha 2013-tól az alanyi adómentesség határa 6 millió forintra növekszik?
Vállalkozásunk az előző években beruházásba kezdett. A beszerzések áfa tartalmát folyamatosan levontuk. Sajnálatosan pénzügyi problémákból adódóan a beruházás befejezése kitolódott egy még általunk nem ismert időpontig. Kérdésünk, hogy a korábban levont adót vissza kell-e fi zetnünk a NAV-nak.
Hová kell bejelenteni a telephelyet?
Meddig lehet megváltani a gyermek ápolása céljára kapott fi zetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot?
A gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás, ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást, mentes az ajándékozási illeték alól. E tekintetben a külföldi gazdálkodó szervezet gazdálkodó szervezetnek minősül-e?
Kötelezett agrárkamarai tagságra az a gazdasági társaság, aki csak melléktevékenységként folytat agrárgazdasági tevékenységet?
Keletkezik-e az önkormányzatnak áfa fi zetési kötelezettsége a civil szervezetek részére nem pénzben adott támogatás után?
Kell-e élelmiszerlánc felügyeleti díjat fizetni az iskolai, óvodai étkeztetés után?
Hogyan kell megállapítani a közmunka program keretében előállított termények értékét és hogyan kell azokat könyvelni?
Anyagunkban összefoglaljuk a GYES mellett 6 órában, illetve teljes munkaidőben visszatérő dolgozónak a szabadság idejére fizetendő díjazására vonatkozó szabályokat.
Írásunk a csoportos létszámleépítés megvalósulása során felmerülő kérdések megválaszolásában nyújt segítséget.
Anyagunkban egy adott tevékenység kapcsán foglaljuk össze, hogy a gazdasági társaság kötelezett-e az agrárkamarai regisztrációra.
Anyagunkban levezetjük, hogyan történik költségvetési szervek esetén a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök számviteli elszámolása.
Összefoglalónk az illetékkötelezettség megállapításában nyújt segítséget.
Írásunk az áfa-fizetési kötelezettség megállapításában nyújt segítséget, ha a harmadik országból rendelt terméket a Közösségben helyezik szabadforgalomba, a vámot a közösségi vevő fizeti meg.
Anyagunkban bemutatjuk, miért nem tekinthető közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet a munkaidő részének.
Rövid írásunk külföldi munkavállaló repülőgéppel történő hazautazásának költségtérítésére vonatkozó szabályokat mutatja be.
Két szempontból vizsgáljuk az adókötelezettség megállapítását: a résztvevők a juttatóval nem állnak jogviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban vannak.
Anyagunkban a jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén alkalmazandó szabályokat foglaljuk össze.
Alábbi írásunkban összefoglaljuk, hogy a költségvetési szervek működéséhez mely szabályzatokat szükséges elkészíteni.
Összefoglalónkban bemutatjuk az árfolyamkülönbözet számviteli elszámolását devizás kölcsön apportálása esetén.
A főépítészi tevékenységet kizárólag magánszemély láthatja el. Írásunkban összefoglaljuk ennek jogszabályi hátterét.
Anyagunkban bemutatjuk hogyan kell eljárni, ha egy vállakozó éves beszámolóját közzététel céljából könyvvizsgálói jelentés nélkül küldte meg.
Élelmezési költségtérítést kiküldetés esetén kell fizetni. Anyagunkban összefoglaljuk, hogy mi minősül kiküldetésnek.
Az elmúlt évek „sláger” adóhatósági megállapításai a gabonapiachoz kapcsolódtak. A gabonapiac számos szereplője vett részt adórövidítésben, hol tudatosan elkövetőként, hol megtévesztett szereplőként, úgymond áldozatként.
2012. január 1-jén a helyi önkormányzatok vagyonához kapcsolódóan több jogszabály változott, melynek hatását figyelembe kellett vennie a vagyongazdálkodási feladatok végrehajtása, és annak önkormányzati szabályozását érintően. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a szabályozási rendszer 2012-ben évközben több ponton módosításra, pontosításra került és a módosítások következtében valamennyi önkormányzatnak újra felül kell vizsgálni és át kell alakítani a vagyonrendeletét 2012. október 31-éig.
A 2012. júliusában hatályba lépő új Munka Törvénykönyve újraszabályozza a munkajogviszony megszüntetésének rendszerét, a rendelkezésre álló jognyilatkozatokat és azok részletszabályait is. A munkajogviszony megszüntetés szabályainak alkalmazásakor júliustól ezeknek a rendelkezéseknek lesz jelentőségük, mivel a Munka Törvénykönyvét hatályba léptető törvény szerint a jognyilatkozatok közlésekor hatályos szabályokat kell majd alkalmazni (azaz július 1-jét követően az új Mt. szabályait, függetlenül attól, hogy mikor keletkezett az adott munkajogviszony).
Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő
áttérés szabályait a számvitelről szóló 2000. évi C.
törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 163. §-a
tartalmazza.
A számviteli törvény előírása szerint egyszeres könyvvitelről
kettős könyvvitelre való áttéréskor az egyszerűsített
mérleg alapján nyitómérleget kell készíteni úgy,
hogy a nyitómérleg főösszege ne változzon meg. Az
egyszeres könyvvezetésnél készített eredménylevezetés
alapján viszont nem kell nyitó eredménykimutatást
készíteni. Ez azt jelenti, hogy a kettős könyvvitelre
történő áttérés üzleti évében a beszámoló
eredménykimutatásának előző üzleti év adata üresen
marad.
Az adózók részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy üzletrész vásárlás esetén mikor kell illetéket fizetni. A kérdés azért is jogos, és cikkünkben is azért foglalkozunk vele, mert az ezzel kapcsolatos szabályozás az elmúlt években gyakran – volt, hogy évente kétszer is – változott. Hozzá kell tennünk, hogy a változás az adózók javára történt minden esetben, azaz minden jogszabály módosítással szűkült az illetékköteles ügyletek köre.
A teljesítések igazolásának kérdése, kiállítása az adóhatósági
ellenőrzési gyakorlatban az elmúlt években
sok vitára adott okot.
A probléma arra vezethető vissza, hogy az adóhatóság
a fiktív számlák, és színlelt szerződések vizsgálata során
a bizonyítási kötelezettsége teljesítésekor igyekszik
bizonyos iratok hiányát vagy hiányosságait a vevő
adólevonási jogának elvitatása érdekében bizonyítékként
felhasználni.
Ezen cikkünk a jelenleg még nem hatályos, de kihirdetett, 2013. január 1-jétől életbe lépő törvény változást ismerteti. Aktualitását az adja, hogy a törvénymódosítás ugyan csak 2013. január 1-jétől lép hatályba, ezen időponttól alkalmazandó, ugyanakkor nagyon sok kérdés merül fel vele kapcsolatban. Elsősorban azért érdekli már jelenleg az adózókat ez a törvénymódosítás, mert ezen adatszolgáltatási kötelezettséget csak megfelelő számítógépes háttérrel lehet megoldani, amelynek megvalósítását, kialakítását nem lehet az utolsó percre hagyni. Azon cégek, amelyek jelentős számlatömeggel érintettek a kérdésben, már hozzá kellett, hogy kezdjenek a rendszer kialakításához.
A szakképzési hozzájárulás gazdálkodó szervezetek
által történő felhasználásának és teljesítésének szabályai
2012. januárjától jelentősen megváltoztak.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló 2011. évi CLV. Törvény teljesen
új alapokra helyezte a szakképzési hozzájárulás
befizetését és felhasználásának lehetőségét.
Ismert az a helyzet, hogy 2012. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege több mint 25 százalékkal emelkedett. Így a tavalyi havi 5 100 (nap l70) forint helyett ettől az évtől már havi 6 390 (napi 213) forintot kell fizetni.
Milyen feltételekkel helyezhető levonásba a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított áfa?
Hogyan kell a fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékértékesítést a pénztárgépben kezelni?
Befogadható-e egy 2010. évben teljesült, határozott idejű elszámolás alá eső szolgáltatásnyújtásról 2012. évi teljesítési időponttal kiállított számla?
A megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozók után igénybe vehető-e a szociális hozzájárulási adókedvezmény?
Milyen esetben kell 18%-kal, 27%-kal, illetve adómentesen számlázni a kollégiumi férőhelyeket?
Intézményünk nem ad a dolgozóknak helyi bérletet béren kívüli juttatásként. Adhatunk-e a kézbesítőknek bérletet és milyen feltételekkel?
Anyagunk azt mutatja be, hogy a nyugdíjas alkalmazott milyen keresethatárig jogosult a teljes nyugdíjra is.
Egy társaság, vagy szakszervezet által rendezett sportnapon különféle költségek merülnek fel. Írásunk az adókötelezettség megállapításában nyújt segítséget.
Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy mely esetben adómentes, illetve adóköteles a számítógép-használati utalvány juttatása.
Összefoglalónk a hallgatóktól átvállalt tandíj adózására, szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére történő elszámolására vonatkozó szabályokat értelmezi.
Készenléti jellegű, portás munkakörben dolgozó munkavállalók reggel 7 órától este 19 óráig, illetve este 19 órától másnap reggel 7 óráig terjedő műszakokban egymást váltva dolgoznak.
A helyi iparűzési adóalapnál a közvetített szolgáltatások elszámolásához szükséges-e szerződés vagy elég a megrendelés?
A kérdés vállalkozó háziorvos által megbízási szerződés alapján végzett és kiszámlázott bölcsődei orvosi ellátásnak, illetve ügyeletnek számviteli elszámolására vonatkozik.
Az elszámolhatóság kapcsaán figyelembe kell venni az államháztartásról szóló törvény előírásait, miszerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel államháztartási támogatás.
A kérdés egy peres ügyben önkormányzatot képviselő ügyvéd megbízási díjának kifizetéséhez szükséges szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos.
Az egyetemi hallgatók nyári szakmai gyakorlatának költsége elszámolható-e a szakképzési hozzájárulás terhére.
Amennyiben a cég egy bankkal vállalati számlavezetésre szerződést köt, a cég munkavállalóinak lehetősége nyílik arra, hogy a vállalati számlára való tekintettel kedvezményes kondíciókat nyújtó bankszámlaszerződést kössenek a bankkal.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében a szociális étkeztetés nem mentes az adó alól. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor bentlakásos otthon lakóinak az ellátás részeként ellenértékért biztosítják az étkezést.
A termék alapvetően Angliában marad és ott kerül értékesítésre. A terméket angol adószám alatt és angliai áfa felszámításával értékesítették az intézmény részére.
Külföldi munkaviszony figyelembevételéhez a Legfelsőbb Bíróság határozata az irányadó szabály.
Termelő részlegben dolgozó munkavállalók munkaidejébe, ezen belül a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenységbe beletartozik-e a munkavállalók tisztálkodásra fordított ideje.
Az új civil törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályváltozások figyelembevételével milyen letétbe-helyezési szabályok vonatkoznak a 2011-es és 2012-es évre.
Hogyan változott július 1-jétől a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany gabonaértékesítésének áfája?
A munkavállaló éves cafetéria kerete 150 ezer forint, melyet SZÉP kártyára utaltak. A dolgozónak év közben megszűnik a munkaviszonya. Kérdés, hogy milyen adófizetési kötelezettség merül fel akkor, ha a munkavállaló visszafizeti, vagy ha nem fizeti vissza az időarányosan járó kereten felül igénybe vett összeget.
A kérdés arra vonatkozik, hogy milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek az értékpapír értékesítésekor, amennyiben annak egy részét szövetkezet átalakulásakor az üzletrész után kapta, másik részét névérték alatt vásárolták.
Közszolgálati jogviszonyban hogyan kell a rendkívüli munkaidőt elrendelni, elrendelés nélkül tartózkodhat-e a dolgozó a munkahelyen.
A kérdés a dolgozók által történő meleg étkezés igénybevételének számviteli elszámolására vonatkozik saját konyhával rendelkező költségvetési szerv esetében, ha a térítési díj alacsonyabb az élelmiszer tényleges bekerülési értékénél és a különbözet utáni adófizetési kötelezettség a MÁK KIR rendszerén keresztül kerül teljesítésre.
Az ingyenes étkeztetésből adóköteles bevétel nem származik, ebből következően erre tekintettel adólevonási jogot sem lehet gyakorolni.
A kérdés prémiumévek programban részt vevő közalkalmozott jogviszonyának megszűnésével, illetve a 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultságával kapcsolatos.
A költségvetési szervek belső kontrollrendszerének szabályozása.
Az "A" vállalkozás ingatlant és gépjárműveket ad bérbe "B" vállalkozásnak, mely eszközöket használva "B" vállalkozás élelmiszer nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Ebben az esetben szomszédos piacon tevékenykedik a cég?
Magyarországi cég bécsi fióktelepére küldi ki hetente egy alkalommal teljes (heti 40 órás) illetve részmunkaidőben (heti 20 órában) foglalkoztatott dolgozóját. A kiküldetésért a belföldi munkáltató havi 353,25 EUR-t fizet mindkét esetben a munkavállalónak.
A kérdés egy 17 évvel ezelőtt megszerzett ingatlan több telekre történő szétválasztását követő értékesítéséből származó jövedelem személyi jövedelemadó kötelezettségére vonatkozik.
Termelő vállalkozás belföldről és külföldről vásárolt csomagolószerben hozza forgalomba termékeit.
Egy vállalkozás gyártelepének megőrzését egy másik cég alkalmazottai végzik. Étkeztetésüket a cég biztosítja számukra az üzemi konyhán.
Erzsébet utalvány adható közeli hozzátartozó részére?
A kérdés munkavállalóknak adott angol nyelvoktató szoftver adózásával kapcsolatos.
A számviteli törvény 41. § (4) bekezdése szerint a céltartalék képzést egy arányszám segítségével kell kiszámolni.
Gumiabroncs nagykereskedelmével foglalkozó Társaság meghirdetett egy akciót, melynek keretében az üzleti kapcsolatban lévő kiskereskedőkön keresztül gumiabroncs vásárlás esetén 2000.-Ft értékű üzemanyagkártyát juttat a gumiabroncs vásárlónak.
A 2012. júliusában hatályba lépő új Munka Törvénykönyve újraszabályozza a munkajogviszony megszüntetésének rendszerét, a megszüntetésre rendelkezésre álló jognyilatkozatokat és azok részletszabályait is. A munkajogviszony megszüntetés szabályainak alkalmazásakor júliustól ezeknek a rendelkezéseknek lesz jelentőségük, mivel a Munka Törvénykönyvét hatályba léptető törvény szerint a jognyilatkozatok közlésekor hatályos szabályokat kell majd alkalmazni (azaz július 1-jét követően az új Mt. szabályait, függetlenül attól, hogy mikor keletkezett az adott munkajogviszony).
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján 2012-től élelmiszerlánc- felügyeleti díjat kell fizetniük az élelmiszer előállításában, a termelésében, feldolgozásában, forgalmazásában résztvevő személyeknek és vállalkozásoknak.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 2012. január 1-i hatálybalépésével jelentős mértékben megváltozott a katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás. A Kat. többek között megalkotta a katasztrófavédelmi hozzájárulást mint pénzügyi jogintézményt.
Az utóbbi időszakban mind gyakrabban került előtérbe az államháztartási szervezetek adóalanyisága, önálló jogi státusza. Ez adódhatott akár központi átszervezésekből (pl. a Kormányhivatalok létrejöttével), vagy akár az új Áht. rendelkezéseiből (pl. az önkormányzatok és költségvetési szerveik elkülönítéséből). Ez utóbbival kapcsolatban több adójogi teendőre is felhívtuk a figyelmet a Periodika 2012/1-2. lapszámában.
A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében a magyar jogrendszerben is bevezetésre került – elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében – az adószám felfüggesztésének és törlésének jogintézménye.
2012. január 1-jétől a gyermeknevelési ellátások jogosultsági feltételeiben, valamint a vállalkozási tevékenységet végzők járulékfizetésével kapcsolatos szabályokban, jelentős változások történtek. Külön érdemes megvizsgálni azt, milyen hatással vannak azokra, akik valamely gyermeknevelési ellátás igénybevétele mellett folytatnak vállalkozási tevékenységet. A következőkben áttekintést adunk a szabályozások közötti összefüggésekről, illetve példák bemutatásával segítjük a szabályok alkalmazását.
A látvány csapatsport támogatásához kapcsolódó társassági adókedvezmény mikor minősül de minimis támogatásnak?
Hogyan módosult a sportfejlesztési programok benyújtási határideje a látványcsapatsport támogatásoknál?
Kaphat-e a látvány csapatsport támogatással összefüggésben támogatási igazolást olyan támogató, aki adótartozással rendelkezik?
A de minimis támogatások igénybe vehetőek-e ha a munkáltató nem hajtja végre az elvárt béremelést?
Milyen feltételek teljesítése mellett vehet igénybe szociális hozzájárulási adókedvezményt egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó társaság?
Hogyan kell megállapítani a teljes havi munkabért hó közben ki és belépők esetén a Szochó kedvezmény figyelembevételénél?
A munkavállaló rendkívül felmondása esetén hogyan kell kiállítani az OEP felé az egészségbiztosítási ellátásokra szóló jövedelemigazolást?
Hogyan módosulnak a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó- visszatérítés feltételei?
Hogyan célszerű megszervezni a közétkeztetést az önálló adószámmal rendelkező intézményeknél?
Hogyan történik az önkormányzatok számláinak kompenzációval történő rendezése?
Hogyan történik a dolgozók által történő meleg étkezés igénybevételének számviteli elszámolása a saját konyhával rendelkező költségvetési szervnél, ha a térítési díj alacsonyabb az élelmiszer tényleges bekerülési értékénél, és a különbözet utáni adófizetési kötelezettség a MÁK KIR rendszerén keresztül kerül teljesítésre?
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető részkedvezmény alapja a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személyt megillető bruttó munkabér.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében bevételnek tekinthető a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában nem pénzben megszerzett vagyoni érték.
A kérdés a japán munkavállalók belföldi adókötelezettségére vonatkozik abban az esetben, ha évközben kezdődik, illetve fejeződik be a magyarországi munkavégzésük.
Kérdés, hogy a társaság iratanyagait mennyi ideig kell őrizni.
Az átmeneti szabályok alapján 2012. első félévében csökkenthető-e a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség egyetemmel kötött együttműködési megállapodás alapján.
Az Szja tv. alapján a reprezentációs kiadások meghatározott részére mentesség illeti meg a társadalmi szervezetet, köztestületet, egyházi jogi személyt, alapítványt. A költségvetési intézmény egyik törvényben felsorolt kategóriába sem tartozik, ezért a költségvetési szervekre ez az adómentesség nem vonatkozik.
A garantált bérminimum szempontjából azonban nem a dolgozó tényleges végzettségét, hanem a betöltött munkakört kell figyelembe venni.
A többcélú kistérségi társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezete gondoskodik.
A kérdés a továbbszámlázott szolgáltatás elszámolására vonatkozik.
A folyamatosan foglalkoztatottak átlagos havi béremelését 216.805 forintos munkabérekig kell végrehajtani.
2012. évben hogyan kell meghatározni a 2009. évben megkezdődött iskolarendszerű képzés átvállalt költségének adókötelezettségét.
A társaság Budapesten kíván lakást bérelni vidéki lakóhellyel rendelkező munkavállalója számára.
A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében gépkocsi beszerzését tervezi oly módon, hogy a szerződés 36 hónapra kerülne megkötésre, a szerződés tartalmazná a gépkocsi maradványértékét is. A társaság által fizetendő önerő a bruttó ár 40%-a, amely - első részletként - előre kerülne megfizetésre.
Mi a teendő abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtója az áfát felszámította?
A kormánytisztviselők esetében a távmunkavégzéssel kapcsolatosan a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a felhasználási szerződés, a tanulószerződéses jogviszony stb. A különböző jogviszonyban álló magánszemélyek eltérő módokon juthatnak jövedelemhez, juttatásokhoz. A jövedelemszerzés módjától és formájától függően más és más közterhek kapcsolódnak az egyes kifizetésekhez, juttatási formákhoz. Az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket a kifizetőnek kell a kifizetés, a juttatás összege után megfizetni, vagy a kifizetésből levonni, míg egyes esetekben a kifizetés, a juttatás összege után a magánszemélynek keletkezik közteher fizetési kötelezettsége.
A márciusi vállalkozásoknak szóló ankétunk írásos anyagai letölthetőek a linkekre kattintva.
Az államháztartási számviteli kormányrendelet 7. §-a, illetve 10. §-a rögzíti az államháztartási szervezetek beszámolási kötelezettségének kereteit. 2011. végéig az Áhsz. 7. § (3) bekezdése rögzítette, hogy főszabály szerint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója a saját és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját összevontan tartalmazza.
A betéti társaság, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselőjének társadalombiztosítási jogállását 2012. január 1-jétől új szabályok szerint kell megállapítani. E szabályok alkalmazásához kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy összefoglaljuk a változással összefüggő legfontosabb tudnivalókat.
Napjainkban egyre több azoknak a vállalkozásoknak a száma, melyeknél a veszteség miatt csökken saját tőke, a veszteségek egymást követő üzleti években nem kigazdálkodhatóak, illetve a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, a vagyona a tartozásait nem fedezi.
A 2012. júliusában hatályba lépő új Munka Törvénykönyve újraszabályozza a munkajogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket is, sok helyen pontosítja azokat vagy új kötelezettségeket rögzít. Ha a korábbi jogszabályt összehasonlítjuk az újjal, sok hasonlóság fedezhető fel az alapvető jogok és kötelezettségek vonatkozásában (lásd az 1. pontban), ez abból fakad, hogy a munkajogviszony fogalmához kapcsolódó alapvető jogok és kötelezettségek hosszú ideje kialakultnak, állandónak mondhatóak.
2008. évtől kezdődően az alanyi adómentesség szabályainak részletei jelentősen megváltoztak. A szabályok a kisebb adóalanyok tömegét érinti, és a Saldo Zrt. eddigi tapasztalatai alapján igen sok bizonytalanság tapasztalható a tárgykörben. A jogalkotó célja volt, hogy a kis gazdasági teljesítményt felmutató gazdálkodók adózási szabályait egyszerűsítse. Azonban az egyszerű adózási mód viszonylag bonyolult szabályozással került meghatározásra, így az meglehetősen nagy tévedési lehetőséget hordoz magában.
2012. január 1-jén lépett hatályba a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) és a képzési normatívák mértékét, illetve a csökkentő tételek számítására vonatkozó szabályokat tartalmazó 280/2011. (XII. 20.) Kormányrendelet.
A Periodika hasábjain többször foglalkoztunk a de minimis támogatásokkal. Ismertettük az uniós előírásokat, valamint a kedvezmény igénybevételi lehetőségeket. A téma áttekintése jelenleg is indokolt, hiszen az előírások alkalmazása még mindig számos gyakorlati problémát okoz.
A vállalkozásoknak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló többször módosított 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kk. tv.) 3. §-a alapján kell a mikro-, a kis-, a középvállalkozási kategóriába (a továbbiakban: Kkv.) történő besorolásukat, vagy a Kkv.-n kívüli státusukat megállapítaniuk.
Hogyan és mikor kell szerepeltetni a kiegyenlítetlen számlák előzetesen felszámított adóját az Áfa bevallásban?
Hogyan történik a devizás eszközök év végi értékelése?
Mi társadalombiztosítási jogállása és minimum járulék fizetési kötelezettsége annak az ügyvezetőnek, aki egyben a társas vállalkozás tagja?
Meddig élhetnek az adózók a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének intézményével?
Mi a feltétele a gyakorított áfa adóhatósági engedélyezésének?
Hogyan változott 2012. január 1-jétől az innovációs járulékfizetésre kötelezett társaságok köre, és az újonnan kötelezetteknek milyen bevallási kötelezettsége keletkezik?
Visszalépés lehetősége az állami nyugdíjrendszerbe
Hogyan változott a telekadó tárgyi hatálya 2012. évben?
Érvényesíthető-e kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból a betegszabadság és táppénz összegére?
Mi a helyes eljárás, ha az óvoda főzőkonyhája főz az iskolásoknak is? Az óvoda szedje be az iskolásoktól az ebédpénzt, vagy az óvoda számlázzon az iskolának?
Adható-e havi 12 500 Ft-ig természetbeni étkeztetés béren kívüli juttatásként, amennyiben a polgármesteri hivatal dolgozói az iskola konyháján étkeznek?
Hogyan határozható meg a közalkalmazott vezető és magasabb vezető részére járó pótszabadság?
A jubileumi jutalom szempontjából hogyan vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő.
A kérdés a tárgyévben érkezett szállítói számla 2011. évet követő kifizethetőségére vonatkozik a pénzmaradvány jóváhagyását megelőzően.
A béremelést a kormányrendeletben meghatározott dolgozók körében kell végrehajtani.
2012. évben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a szakszervezet tagjait a következő juttatásokban részesítheti.
Az Áfa törvény vonatkozó előírásaiból indokolt kiindulni. Az árrés adóztatásának az az egyik jellemzője, hogy az áfát nem a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértéke alapján kell megfizetni, hanem egy - az Áfa-tv. szerinti meghatározott - különbözet alapján.
A kérdés arra vonatkozik, hogy a számla mellé kell-e csatolni minden esetben a szerződés másolatokat.
A 2011. december 31-i leltár szerinti csomagolószereket termékdíjfizetési kötelezettség terheli.
A munkavállaló a kérdező társaság anyavállalatának német leányvállalatánál végez munkát. A munkát kiküldetés keretében végzi, azaz rendelkezik A1-es nyomtatvánnyal, ezért a magyar társadalombiztosítás keretei között marad továbbra is biztosított, azaz az egyéni és a társaságot terhelő járulékokat a NAV felé kell bevallani és befizetni.
A kérdés, hogy a közösségi belépési helyig felmerült, és a belépés helyén vámeljárás alá vonás során a vámértékbe beépített fuvardíjat egy magyarországi illetőségű szállítmányozó hogyan számlázzon tovább a magyarországi illetőségű megrendelőnek.
24/72-es munkarendben, őrző-védő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára kell-e bérpótlékot fizetni.
Üzemi étkezőhelyen a munkavállalók által elfogyasztott adag (szokásos piaci) ára: 600.-Ft/adag, a munkavállalók ezért 400.-Ft-ot fizetnek adagonként. Így a munkáltató által juttatott jövedelem 200.-Ft/adag.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerint 2011. január 1-jétől az adóalanynak művészeti szolgáltatás teljesítés helyének az a hely számít, ahol a szolgáltatásokat igénybe vevő gazdasági céllal letelepedett, székhely, telephely hiányában pedig a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye van.
A központi költségvetési szerveknek 2012. január 26-án tartott előadás anyagai.
Az írásos anyagokat .pdf formátumban tudja letölteni az alábbi linkre kattintva.
Az önkormányzati költségvetési szerveknek 2012. január 24-én tartott előadás anyagai.
Az írásos anyagokat .pdf formátumban tudja letölteni az alábbi linkre kattintva.
Ismét magunk mögött hagytunk egy esztendőt és egy adóévet is. Az új év új adónemeket is hozott, ilyen többek között a szociális hozzájárulási adó. A személyi jövedelemadóban megszűnt a bérjövedelemre vonatkozó kedvezmény, az adójóváírás. Változtak az adóalap-kiegészítésre, a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] különböző törvényekkel módosított egyes rendelkezései 2012.01.01-jén léptek hatályba. Az e körében bekövetkezett legfontosabb változások a Tao. tv. jogszabályhelyeire hivatkozással a következők.
Az általános forgalmi adó szabályai 2012-től számos helyen megváltoztak. A legfontosabb módosulásokat a következő összeállításunkban ismertetjük.
Az egyes adótörvények, és azzal összefüggő törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény több
ponton módosította a gazdasági kamarákról szóló
1999. évi CXXI. törvényt.
A törvénymódosítás szerint 2012. január 1.-től, minden
gazdálkodó szervezetnek a Magyar Kereskedelmi
és Iparkamaránál / MKIK / kezdeményeznie kell a
kamarai nyilvántartásba vételét.
Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényt az Országgyűlés 2011. december 19-ei ülésén fogadta el. A költségvetési törvény a 2011. évi 161. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre.
Közel két éve tartja lázban a kérdés az önkormányzatokat, kell-e, érdemes-e önálló adószámot kiváltani az önkormányzatoknak, ha igen, akkor milyen bejelentéssel éljenek? Tavaly azoknak az önkormányzatoknak volt kötelező adószámot kiváltani, amelyek bizonyos pályázati támogatásokat nyertek el.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény számos olyan változást hozott, amely valamilyen formában és mértékben érinti a számviteli nyilvántartásokat. Cikkünkben azokat a rendelkezéseket tekintjük át, amelyek közvetlen hatással vannak a könyvvezetésre, beszámoló-készítésre.
A foglalkoztatókat és a biztosítottakat érintő járulékok tekintetében 2012. január 1-jétől több lényeges változás következett be.
A jogalkotó az adóigazgatási törvény módosításainak fő irányát az eljárás egyszerűsítésében, az adminisztrációs terhek csökkentésében, illetőleg az adóhatóság eszköztárának növelésében jelöli meg. Ezeket a szempontokat a változtatások jelentős mértékben érvényesítik.
Az Országgyűlés a nyár folyamán fogadta el a 2011. évi LXXXV. törvényt a környezetvédelmi termékdíjról, amelyet időközben két alkalommal módosított (részben még a hatályba lépés előtt). Ez a törvény hatályon kívül helyezte a korábbi, 1995. évi LVI. törvényt, és bizonyos tekintetben teljes filozófia-váltást eredményezett. A 343/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet foglalkozik a részletszabályokkal, így például a kötelezettségek teljesítésének módjáról, a számlazáradékok pontos szövegéről, a nyilvántartások adattartalmáról, az átmeneti szabályokról, és tartalmazza a csomagolóeszköz katalógust is.
2012. júliusától új munkajogi kódex rendezi a magánszférában történő foglalkoztatást hazánkban. A teljesen új törvénykönyv szabályainak megismerése, az alkalmazásukra való felkészülés a munkajogi jogalkalmazók egyik legfontosabb feladata lesz ez évben. Cikksorozatunk tematikusan sorra veszi a törvény jogintézményeit, bemutatja az azokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Elsőként néhány általános tudnivalót ismertetünk a törvénnyel kapcsolatosan és áttekintjük az első részében szabályozott általános rendelkezéseit.
A szakképzési hozzájárulási kötelezettséget 2012. január 1-jétől új, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szabályozza. Cikkünk a szakképzési hozzájárulási kötelezettségre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismerteti.
A korábban magasabb adómértékkel kibocsátott bizonylatot az értékesítő utólag helyesbítette. Melyik időszakra vonatkozó áfa bevallásban kell az eladónak a módosítást szerepeltetnie?
2011. évi transzferár nyilvántartás elkészítésénél alkalmazható-e és miként az 54/2011 (XII.29.) NGM rendeletben meghatározott 3-7% közötti szokásos piaci haszonkulcs? Hogyan változtak a mulasztási bírság szabályai a transzferár nyilvántartással kapcsolatban?
Elszámolható-e 2012-ben ellenőrzött külföldi társaságtól igénybevett szolgáltatás a társasági adó alap korrekció nélkül?
Hogyan változott az anyagköltség fogalma?
A 2011 évben vásárolt 2012 évi utazási bérleteket melyik időszakban kell elszámolni?
Ingatlanforgalmazó társaságokra milyen kedvező illeték megállapítási átmeneti intézkedések vonatkoznak?
Hogyan változott az alvállalkozói teljesítések, valamint a közvetített szolgáltatások fogalma az iparűzési adó alap meghatározásakor?
A külföldi telephelyen végzett tevékenység utáni adóalap 2012-től mentes a helyi iparűzési adó alól?
1953-ban született nő a 2011. évi CLXVII. törvény alapján 2012-ben még jogosult a korhatár előtti ellátásra. Közalkalmazottak esetében 2012-ben fentiekre tekintettel megszűnhet felmentéssel az illető jogviszonya?
Hogyan adózik a reprezentáció és üzleti ajándék 2012-től a költségvetési szerveknél?
Mi minősül munkahelyi étkeztető helynek a költségvetési szférában?
Hogyan kell lekönyvelni a december havi munkabért, ha a kifizetés december hónapban megtörtént?
A lakás vásárlásához, építéséhez kapcsolódó különböző kedvező adókötelezettség alá tartozó munkáltatói juttatások iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében, a munkavállaló lakás megszerzéséhez, építéséhez a munkáltatónak lehetőséget biztosít adómentes vissza nem térítendő támogatás, és kamatmentes kölcsön nyújtására.
A vállalkozásoknak komoly gondot és egyidejűleg adókockázatot jelent az egyes gazdasági események után az áfa fizetési kötelezettség időpontjának megállapítása.
„A” társaság ingatlan bérbeadással foglalkozó belföldi társaság, mely „X” társaság tulajdonában van. „Z” társaság (mely nem kapcsolt vállalkozása egyik társaságnak sem) 74 %-os részesedést szerez „A” társaságban. Ezt követően „A” társaság megvásárolja „X” társaságtól a saját üzletrészét, amit majd az egy év letelte után tovább értékesít.
A vállalkozás Romániába teljesített ügylet esetében a partnerével határozott időre szóló elszámolásban állapodott meg. Az elszámolási időszak 1 hónap. A számla kiállítás napja a tárgyhónap utolsó napja. Fizetési határidő a tárgyhót követő hónap 10. napja.
A Kft. az általa több éve alapított társaságnak folyamatosan biztosít tagi kölcsönt, amellyel kapcsolatosan több kérdés merült fel.
Ajándékozás útján történő vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Pontgyűjtő akció során a vevő a meghatározott feltételek teljesítése okán jutalom pontokat kap, amellyel egyidejűleg a pontot kibocsátó egy jövőbeni kötelezettséget vállal az adott pontok értékében történő beváltására (levásárlására) egy meghatározott termékkör, szolgáltatás igénybevételének a lehetőségére.
A kérdés arra irányul, hogy el kell-e számolni bevételként az alapított cégnek leszámlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját, illetve, lehet-e mellőzni a kamat elszámolását. A kamat elszámolása esetén megfelelő-e az alapkamat alapján történő elszámolás, illetve társasági adóalap módosító tételt képez-e a kamat.
A termelési folyamat során, a termékek pasztillává történő zsugorításához jelentős értékű gőzt használ fel, amelyet egy külső szolgáltatótól szerez be. A külső szolgáltató nem csak továbbítja, hanem elő is állítja a gőzt. A számlázás GJ-ban történik, és nincs elkülönítve a számlán a gőz előállításához felhasznált víz értéke és a gőz előállítási költsége.
Magánszemély tulajdonosok felé ki nem fizetett osztalék összegére a cégben szükség van, e mellett a törzstőke emelését is szükségesnek tartják. Kérdés, hogy van e lehetőség a tagok osztalék követeléséből tőkét emelni, illetve annak milyen adóvonzata van.
Jogutódlás esetén a jogelőd által beszerzett tárgyi eszközökre vonatkozó figyelési időszakot a jogelődnél történő rendeltetésszerű használatba vétel időpontjától kell számítani.
A telefonszolgáltatásnál a törvény magáncélú használatot feltételez. A magáncél pedig nem alapozza meg az általános forgalmi adó levonását. Amennyiben a telefont magáncélra is használhatják, akkor a hivatalos célú szolgáltatás-igénybevételt és a magáncélú használatot el kell különíteni egymástól, és a magáncélra jutó áfa egyáltalán (tehát részben, arányosítással sem) nem helyezhető levonásba.
Az írásos anyagokat .pdf formátumban tudja letölteni az alábbi linkre kattintva.
A felügyeleti szervtől átvett nem nyilvános könyvtári könyveket hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni, illetve a beszámolóban megjeleníteni.
A kérdés a közvetlenül az Európai Uniótól kapott EU-s támogatások kedvezményezettnél történő elszámolására vonatkozik, abban az esetben, ha a program több ország részvételével és devizában bonyolódik le.
A gazdasági vezetők képesítési előírásait az államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendelet fogalmazza meg.
Az írásos anyagokat .pdf formátumban tudja letölteni az alábbi linkre kattintva.
"...nem adókötelesek azon termékek, amelyeket a kiszolgálás helyén fogyasztanak, vagy a vevő kérésére a vásárlás helyén csomagolnak..."
A Tárasaság játékot szervez, amely esetében a vállalkozás népszerűsítése érdekében néhány, a vállalkozásra vonatkozó kérdés megválaszolása után a válaszadóknak ajándékot sorsolnak ki.
A külföldi rendszámmal ellátott járművek milyen feltételekkel vehetnek részt a belföldi forgalomban?
Mikor keletkezik az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén illetékfizetési kötelezettség?
Mint ismeretes, az adóbevételek befolyásának egyenletesebbé tétele érdekében bizonyos adónemekben előleget kell fizetni, amely általában az előző évek adatán alapszik, ezen túlmenően bizonyos adók vonatkozásában a vállalkozásoknak feltöltési kötelezettségük van.
A vállalkozásoknak komoly gondot és egyidejűleg adókockázatot jelent az egyes gazdasági események után az áfa fizetési kötelezettség időpontjának megállapítása. Az adóáthárítással megvalósuló, az adómentes és a fordított adózású ügyletek során, a bizonylaton egyaránt feltüntetésre kerül a teljesítési időpont. Az adóáthárítással megvalósuló gazdasági eseménynél és az „importszolgáltatás” igénybevételekor a számlán feltüntetett teljesítési időpontban keletkezik az adófizetési kötelezettség.
Több olvasónk fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy ismertessük a társadalombiztosítás terhére járó utazási költséggel kapcsolatos tudnivalókat. a Kérésüknek eleget téve – e-havi számunkban – ezzel a sokak által nem ismert szolgáltatással foglalkozunk.
Év végén mindig aktuális kérdés, hogy milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, vannak-e olyan nyugdíjazási lehetőségek, amelyek már csak az év végéig vehetők igénybe, milyen szabályok, esetleg új szabályok szerint lesz mód a következő évtől nyugdíjba vonulni.
A jogszabályok értelmezése gyakran okoz problémát még a sok éve az adott témával foglalkozó gyakorlati szakembereknek is. A normaszövegek ugyanis nem tartalmaznak és nem is tartalmazhatnak utalást az előforduló összes életviszonyra, így az alkalmazandó rendelkezések megtalálása, értelmezése sokszor hosszadalmas folyamat, mely sok esetben a vonatkozó bírói joggyakorlatra, jogi állásfoglalásokra kell, hogy támaszkodjon.
Mikor adómentes a munkáltatói lakáscélú támogatás?
Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, ha munkavállalójának olyan fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására jogosító utalványt juttat, amely készpénzre is beváltható?
Hogyan adózik a külföldi követség számára értékesített személygépkocsi, ha a gépjárműnek DT rendszáma lesz?
Hogyan kell elszámolni a közfoglalkoztatatási jogviszonyban alkalmazott bérét?
Vállalkozás milyen feltételekkel vehet igénybe közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatást?
Hogyan határozható meg az Mt. 117/C. §-a szerinti rövidebb, illetve hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimál- illetve garantált bére órabéres foglalkoztatás esetén?
A Gyesről visszatérő anyukákat hány nap szabadság illeti meg, és melyek a szabadság kiadásának szabályai?
A szakképzési hozzájárulás saját munkavállaló képzésére történő felhasználás mértékének megállapításánál hogyan kell a KKv. besorolást alkalmazni?
Hogyan kell számba venni a létszámot a rehabilitációs hozzájárulás számításánál munkaerő kölcsönzés esetén?
Szerepelhet e a beszámolóban olyan kötelezettség, amit a tulajdonos nem ismer el? Lehet erre a kötelezettségre céltartalékot képezni? Mit tehet a tulajdonos, ha az ügyvezetés nem hajlandó javítani a beszámolót?
A kétnapos hivatali rendezvényeken, üzleti eseményeken a társaság tagjai, azok képviselői, a vezető tisztségviselők valamint a vállalatcsoport egyéb vezetői vesznek részt. A felmerült költségek adózása és elszámolása a következők szerint történhet.
Az írásos anyagokat .pdf formátumban tudja letölteni az alábbi linkre kattintva.
Hogyan hajtható végre a Kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél az államháztartás körébe tartózó szolgáltatás ellátása külső gazdasági szervezet által, illetve szakmai alapfeladat ellátása keretében végzett szellemi jellegű tevékenység?
Közgazdasági szakközépiskolában szerzett képesített könyvelői végzettségű munkavállaló megfelel-e a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjeként rá vonatkozó előírásoknak?
Hogyan kerül elszámolásra az előző évben kapott támogatási program előlegének visszafi zetése, ha a pályázati beruházás egy részét szabálytalannak minősítette a támogató?
Egyházi intézmény egyszerűsített foglalkoztatás keretében abban az esetben foglalkoztathat munkavállalót, ha a jogviszonyt nem az alaptevékenységbe tartozó feladat ellátására létesítik.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezései alapján öregségi nyugdíjra egyéb feltételek fennállása mellett az jogosult, aki azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat részére megállapítják nem áll biztosítási jogviszonyban.
Egy vállalkozás kb. 30 liter pálinkát vásárolt Magyarországon és azt kiszállította – valamint értékesítette – a Közösség más tagállamába, a kérdés az, hogy ehhez a szállításhoz kellett volna-e hatósági eljárás és kellett volna-e adót fizetni.
Egy adóalany a tulajdonában lévő műszereit ingyenesen használatba adja egy másik adóalany részére. Az ingyenes használatba adást tulajdonjog átruházás nem kíséri. A műszer vásárlásakor a beszerzést terhelő áfa-t levonásba helyezték.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint az a magánszemély, aki meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytat, a tevékenység ellenértékeként megszerzett bevételére alkalmazhatja az ekho szerinti adózást.
Ha a gépjármű az Szja tv. fogalmi meghatározása szerint nem minősül személygépkocsinak, akkor a magánhasználatra speciális szabályok vonatkoznak.
A kórház adományként, azaz térítésmentesen átvett gyógyszert milyen számviteli bizonylattal számolja el, illetve számviteli elszámolása hogyan történjen?
A kérdés gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalókat ezen időtartamra megillető szabadság mértékével kapcsolatban merül fel.
Napelemmel kívánják biztosítani a Polgármesteri Hivatal és szervezeti egységeként működő intézményei áramellátását. A kérdés arra vonatkozik, hogy a beruházás és az áramdíj előzetesen felszámított áfája levonásba helyezhető-e. A napenergia beruházással áramot termel a Hivatal, amelyet értékesít az áramszolgáltató részére. A termelt áramot az intézmények fogyasztják.
A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenés összegének megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ezen kötelezettségek, illetve a tartalék elszámolásának és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni.
A polgármester a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. Törvény 18. §-a szerint a polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni, vagy választása szerint költségátalány illeti meg.
A kérdés a közfoglalkoztatási és a köztisztviselői jogviszony egyidejű alkalmazhatóságának lehetőségére vonatkozik.
Villamos energia kereskedői tevékenységet, illetve földgáz kereskedői tevékenységet végző társaságnak hogyan kell a helyi iparűzési adóalapját megosztani?
Elektronikus számlák kibocsátására 2004. májusa, vagyis az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta van lehetőség. Az elmúlt 7 évben sem sikerült ugyanakkor a jelentős áttörés, sok vállalkozás még most sincs tisztában a lehetőségekkel. Jelen cikk célja, hogy a legfontosabb rendelkezéseket ismertesse az elektronikus számlázással összefüggésben, illetve tisztázzon olyan kérdéseket, melyek több adózónál felmerültek az utóbbi időben a témakörrel kapcsolatban.
Az Országgyűlés a 2011. június 27-ei ülésén a sportot támogató társasági adóalanyok számára az adóból érvényesíthető kedvezményt fogalmazott meg. A módosító törvény és a végrehajtását szabályozó 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2011. évi 74. számában jelent meg és – egy rendelkezés kivételével – július 1-jén hatályba lépett. Egy rendelkezés az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatát követően lép hatályba.
Az elmúlt lapszámunkban megkezdett témát folytatva, most a szerencsejáték törvény hatálya alá nem tartozó nyeremények adózását ismertetjük.
Milyen adófizetési és bevallási kötelezettség keletkezik a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után?
Egyéni vállalkozónak egyéni céggé átalakulása során kell-e a beapportált eszközök után áfát fizetni?
Mikor kell a kapcsolt vállalkozásokat bejelenteni?
Az adókockázat csökkentésének milyen lehetőségei vannak a transzferár alkalmazásával összefüggésben? Megoldás-e az APA eljárás?
Kik létesíthetnek 2011. szeptember 1-jétől közfoglalkoztatási jogviszonyt?
Az Európai Unió-s pályázat kedvezményezettjeként ki részesülhet előlegben?
Kötelező-e elkülönített célelszámolási számla nyitása és a támogató által elutalt támogatási előleg összegének ezen a számlán történő tartása a felhasználást megelőzően az Európai Unió-s pályázatok esetében?
"...tilalomba ütköző munkáltatói rendes felmondás..."
Mint azt az előző számunkban már jeleztük a táppénz folyósításának szabályai felülvizsgálatra kerültek a Kormány a Széll Kálmán Tervben vállalt feladatainak megfelelően.
2011. október 1-jétől az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény hatályon kívül helyezte az Szja törvény 71. §-ának üdülési csekkre vonatkozó rendelkezéseit.
Egyszemélyes kft-nél az alapító okirat tartalmára a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
A közhatalmi tevékenység 2008. évtől is az áfa hatályán kívül van, a mellette megszerzett adóköteles bevételek azonban az első forinttól áfásak, hacsak nem választott alanyi adómentességet a közhatalmi szerv.
A Polgármesteri Hivatal adókötelesen végzi a lakás-és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az ingatlan értékesítésre viszont nem választottak adókötelezettséget.
A reprezentáció fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény definiálja.
A társaság az alapanyag beszállítójával kötött megállapodása szerint a beszállítótól engedményben részesül, abban az esetben, ha a negyedéves beszerzés meghaladja a szerződésben előre meghatározott mennyiséget.
Egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott mezőgazdasági idénymunkát végző munkavállaló részére a jogviszonyának megszűnése esetén milyen igazolásokat kell kiadni?
A támogatás után más pénzösszeghez hasonlóan akkor kell általános forgalmi adót fizetni, ha ellenértéknek minősül.
Elszámolható-e a szakképzési hozzájárulás terhére egy tanfolyamnak csak a vizsgadíja?
Milyen iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a számlákra, egyéb számviteli dokumentumokra?
Tagi kölcsön elengedése esetén mikor keletkezik illeték fizetési kötelezettség?
"...a munkakörét és a munkavégzési helyét a munkáltató bizonyos feltételek együttes fennállása esetén a kormánytisztviselő hozzájárulása nélkül is módosíthatja."
"A kártya olyan eszköz, amellyel a munkavállaló a munkáltató terhére – a felhatalmazott és rendszerbe bevont vállalkozásoknál – szolgáltatásokat vásárolhat."
"...pénzügyi, számviteli terület, internetes értékesítés (vállalati webáruház)..."
"Azonnali, illetve a teljesítésig adott árengedményről tehát akkor beszélhetünk, ha az árengedményt az adott ügylet teljesítésével egy időben nyújtják."
2011. január elsejétől illetve május elsejétől hatályos jogszabályok változásait – részletesen – a Periodika 2011/3. számában mutattuk be. Az elvi háttér ismertetése után – ígéretünknek megfelelően – néhány módosítás lényegét gyakorlati példákon keresztül is igyekszünk érzékeltetni.
A mai gazdasági életben mind nagyobb teret hódít a különböző termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fellendítéséhez kapcsolódó ajándékozás. Ennek is egyik legközkedveltebb módja, amikor szerencse folytán kerül kiválasztásra a nyereményben részesülő. Az ajándékok, nyeremények lehetnek adómentesek vagy adókötelesek.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2007. évtől kezdődően lehetővé tette, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen vagyon vagyonkezelésbe adható. Ebben a cikkben ennek a „gazdasági eseménynek” a szabályrendszerét mutatom be a gazdálkodás és a számvitel oldaláról. Ezt megelőzően a közfeladat ellátást szolgáló vagyonát csak üzemeltetésre adhatta át.
Egyéni vállalkozónak az igénybe vett kisvállalkozói beruházási kedvezmény után keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, ha egyéni céggé „átalakul”?
Keletkezik-e általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak, ha eszközeit egyéni cégébe az „átalakuláskor” beapportálja?
Mikor kell a fizetendő adót megállapítani, ha közösségi adószámmal rendelkező adóalanytól vesznek igénybe havi rendszerességgel ügyvédi szolgáltatást, és a szolgáltatásról óradíj alapján a tárgyhó utolsó napján számolnak el, a fizetési határidő tárgyhót követő 15. nap?
Az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának mikor keletkezik belföldön adókötelezettsége?
Az önellenőrzési tilalom szempontjából mi minősül az ellenőrzés megkezdéséről szóló adóhatósági értesítésnek?
Minden ingatlannal rendelkező társaságnak keletkezik bejelentési kötelezettsége?
A távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni az ügyeleti díjat?
Nappali tagozatos főiskolai hallgató milyen feltételekkel vállalhatok munkát a nyári szünidőben?
A gyógyszertárak közfeladatot ellátónak minősülnek-e szakképzési hozzájárulás tekintetében?
Hogyan történik az Európai Uniós támogatások elszámolása funkcionális osztályozás szerint 2011. évtől?
Milyen formában adható a központosított támogatásból biztosított, rászoruló gyermekek részére nyújtott nyári étkeztetés?
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról 2004. évi CXXII. törvény rendelkezik.
Kérheti-e a köztisztviselő visszamenőlegesen az illetmény különbözet megfizetését?
Milyen fizetési osztályba kell sorolni az óvodai konyhán szakácsnő beosztásban dolgozó közalkalmazottat, aki 8 általános iskolai végzettséggel és 33782602 OKJ számú szakképesítést igazoló végzettséggel rendelkezik?
A nyári étkeztetésre vonatkozó, kötött felhasználású normatívát olyan élelmiszerek beszerzésével kívánják megoldani, amelyek élelmiszer alapanyagnak minősülnek. Ilyenek például a liszt, tészta, olaj, cukor, stb. Ez a fajta kiadás elszámolható-e a kérdéses kötött felhasználású normatíva részeként.
A kérdező önkormányzat önállóan működő költségvetési szerv, ezért nincs saját gazdasági szervezete.
Külön kell választani az önkormányzat és a polgármesteri hivatal adószámának, illetve az önállóan működő intézmények adószámának kérdéskörét.
Hogyan adózik a belföldi illetőségű magánszemély Ciprusról származó osztalékjövedelme attól függően, hogy a jövedelmet juttató társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül, illetve nem minősül annak, továbbá hogyan adózik a belföldi illetőségű magánszemély, amennyiben a külföldi társaságban lévő tulajdoni részesedését értékesíti.
A vállalkozás saját tulajdonú üdülőt üzemeltet, melyben a dolgozók és közeli hozzátartozóik, valamint más magánszemélyek részére is üdülési szolgáltatást nyújt. A szolgáltatás árait árképzési szabályzatban határozták meg, a szabályzat szerint a gyermekek életkoruktól függően a felnőtt ár 50%-kal illetve 100%-kal csökkentett értékéért vehetik igénybe a szolgáltatást.
Egy kft. többségi tulajdonosa elhunyt. A társasági szerződésben kikötötték, hogy a tag halálával üzletrésze nem száll át a jogutódra, a tagok az átszállást kizárják, de ez esetben az üzletrészt a tagok vagy a társaság az örököstől az üzletrészt örökléskori forgalmi értéken kötelesek megváltani.
A távolléti díj számítására az Mt. vonatkozó szakaszait értelemszerűen alkalmazni kell.
A társaság közhasznú tevékenységet és vállalkozási tevékenységet is folytat. A közhasznú tevékenységnek minősülő gyógyító tevékenységhez az OEP-től támogatást kap.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében mentes az adó alól a belföldről küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga vagy javára más végezi.
A szakképzési hozzájárulás saját munkavállalók angol nyelvi képzésére történő felhasználásának milyen feltételei vannak?
Egy magyarországi társaság EU tagállambeli anyavállalata a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz. A hivatkozott anyavállalatnak Európában több leányvallalata is van, melyek az anyavállalattal egyezően – a naptári évtől eltérő – üzleti évre készítik beszámolójukat, a magyar társaság kivételével.
Kell-e éjszaka foglalkoztatott dolgozónak éjszakai pótlékot, illetve munkaszüneti napon foglalkoztatottnak távolléti díjat számfejteni?
Egy társaság külföldön bejegyzett kapcsolt vállalkozásától kölcsönt kapott, amely követelést a kapcsolt fél elengedi. Az adott ügylettel kapcsolatosan milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség merül fel.
Kérdés, hogy az Szja törvény a telefonszolgáltatást a korábbi évekhez képest 2011. évben miként minősíti.
Kérdés, hogy a munkabér elszámolásánál hogyan kell figyelembe venni azokat a bérszámfejtést befolyásoló információkat (táppénzes állomány, visszamenőleges béremelés stb.), melyek utólag jutottak tudomására a munkáltatónak.
A külföldi vállalkozás Magyarországon vásárolt egy ingatlant bérbeadási célból. A vásárolt ingatlant a külföldi vállalkozás felújította.
Közösségen kívüli országból behozott termék vámjogi szabad forgalomba helyezését a Közösség területén bárhol, bármely vámhivatalnál lehet kérni, függetlenül a rendeltetési országtól.
Önkormányzati döntő tulajdonú társaságoknak a nyilvántartást vezetniük kell.
A rokkantsági nyugdíj az egészségkárosodás miatt elvesztett keresetet pótló ellátás.
Az eszközök és kötelezettségek a beszámolóban piaci értéken szerepelnek.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak juttatott étkezési utalvány, munkahelyi étkezésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás révén juttatott bevétel, akkor is ha az adóéven belül utólag kapja.
Nagykereskedelmi vállalkozásnál az üzletekbe történő kiszállításokhoz kapcsolódó különféle gazdasági események bizonylatolása, a szükséges önrevíziók, és ezek számviteli elszámolása.
A kérdés az életbiztosítási szerződésre és az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásra vonatkozik.
A kérdés egy a szakorvosi rendelő a 2009. évben fizetett, majd jogosulatlanság miatt visszautalt OEP finanszírozásra és annak peres úton történő visszakövetelt és 2011. évben visszakapott támogatás könyvelésére vonatkozik.
A kérdés a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft. által, államháztartáson kívül nyújtott támogatások jogszerűségére vonatkozik.
A kérdés az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas biztosítási jogviszonya esetén az ekhós jövedelmének figyelembevételére vonatkozik.
E cikk keretében a pénzeszközben – fejlesztési és költség-ráfordításra – kapott – támogatások elszámolási kérdéseire, gyakorlati problémáira szeretnénk kitérni.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. március 23-án közzétették a Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendeletét. A rendelet a 2006/112/EK irányelv (Hozzáadottérték-adó, továbbiakban HÉA irányelv) végrehajtását segíti elő, gyakorlatilag a HÉA és ennek következtében az Áfa törvény rendelkezéseit 63 szakaszon, cikkelyen keresztül értelmezi.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXII törvény (EbTv.) módosult január 1-jétől, illetve május 1-jétől. E cikk keretében a változásokat ismertetjük. Az EbTv. 39. §-a rendelkezett és rendelkezik továbbra is az ellátások közötti választás szabályairól és a választás napjáról, eljárási és folyósítási szabályairól.
A közelmúltban a kereskedelmi promóciókról és azok adózásáról tájékoztató előadást szerveztünk, ahol felmerült az igény a írásos megjelenítésre is.
Egy adózó Kft. egy egyházi közösségtől bérelt ingatlant 10 évre. A szerződés szerint a felek bérleti díjat nem állapítottak meg, a bérleti díj fejében a bérlő a bérelt ingatlanon beruházásokat hajt végre a bérleti szerződésben foglaltak szerint:
Ingatlan bérbeadás esetén a bérbeadó magánszemélynek keletkezik-e jövedelme, ha a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbevevő által felújított ingatlant térítés nélkül kapja meg a bérbevevőtől?
Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az elszámolási időszakhoz kapcsolódó (Áfa törvény 58. §) teljesítés adó alapját utólag módosítják?
Levonható-e a lakóingatlan felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó, ha az ingatlant iroda céljából használják?
Kell-e a foglalkoztatónak 2011. januártól Nyenyi adatszolgáltatást adnia?
Milyen közteher fizetési kötelezettség keletkezik, ha egy magyar cég egy svéd illetőségű magánszemélyt távmunkában Svédországban foglalkoztat?
Kiket érint a szakképzési hozzájárulás előleg bevallási kötelezettség, és melyek az elszámolható kötelezettség csökkentő tételek?
Hogyan kell az építőipari telephelynek nem minősülő településeken felmerülő személyi jellegű ráfordítást és az eszközértéket figyelembe venni a helyi iparűzési adóalap megosztásánál?
Hány nap szabadságra jogosultak a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízású közalkalmazottak? Jár-e nekik pótszabadság?
Hogyan kell értelmezni az államháztartási szervek esetében vállalkozási maradvány befizetési kötelezettséget?
Hogyan kell értelmezni a gazdasági esemény fogalmát kötelezettségvállalásra, kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, utalványozásra, utalványozás ellenjegyzésére vonatkozóan?
A Magyar Közlöny 32. számában, 2011. március 25- én kihirdetésre kerülő, az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXX. törvény többek között módosította a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (továbbiakban Ktjv.), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Pép tv.), valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) egyes rendelkezéseit.
Egy magánszemély többségi befolyással rendelkezik V1 társaságban. V1 társaság 34%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik V2 társaságban, amelyben a magánszemély közvetlenül is rendelkezik 18%-os részesedéssel. V1 és V2 társaságok kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek-e?
A társaság szerződése szerint időszakos elszámolású szolgáltatást végez.
A szolgáltató a számára bérbe adott közmű ingatlanon bővítést végzett, melynek keretében vízvételi kutat épített. Az elvégzett tevékenység vízjogi létesítési engedélyköteles. A munka tulajdonosnak történő továbbszámlázása fordított adózásba esik-e?
A társaság új munkavállalóval kíván munkaszerződést kötni. A munkavállalónak az előző munkahelyén tanulmányi szerződés alapján kötelezettsége áll fenn. Ezt a tartozást az új munkáltatója átvállalja. A kérdés a kötelezettség átvállalás formájára és annak adóztatására irányul.
A kapcsolt vállalkozások egymás közötti kölcsönügylettel kapcsolatos szerződései, amennyiben kamatfizetésben nem állapodnak meg.
A magánszemély szerzői jogi védelem alá tartozó szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem pénzbeli hozzájárulásként apportál gazdasági társaságba.
A vállalkozás saját tulajdonú üdülőt üzemeltet, melyben a dolgozók és közeli hozzátartozóik, illetve egyéb magánszemélyek részére is üdülési szolgáltatást biztosít. A dolgozók és hozzátartozóik 2000 Ft/fő, míg egyéb személyek 3000 Ft/fő térítést fizetnek vendégéjszakánként.
Kérdés, hogy havi 1000 km saját gépkocsi hivatali célú használatára költségtérítés útnyilvántartás alapján számfejthető-e?
A követeléseket és a hozzájuk tartozó értékvesztéseket a könyvekből kivezetni alapvetően kétféle jogcímen lehet, a kivezetések társasági adóra gyakorolt hatása függ a kivezetések jogcímétől.
Bt. beltagja saját tulajdonú gépjárművének a vállalkozási tevékenység érdekében történő használatakor kiküldetési rendelvény alapján költségtérítés elszámolása lehetséges-e.
Kérdés, hogy a záráskor nyilvántartott devizás összegre milyen előírások vonatkoznak.
A kérdés az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 15/A. §-ának (6) bekezdésének helyes alkalmazására vonatkozik.
Az elektronikus úton történő számlázás tekintetében az Áfa törvény előírásai mellett az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet előírásait is figyelembe kell venni.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) az önkormányzatok tekintetében a könyvvizsgálati kötelezettségről.
A gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek) különböző jogviszonyokat alakít(hat)nak ki a velük kapcsolatban álló (magán)személyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony és a felhasználási szerződés. A különböző jogviszonyban álló (magán)személyek eltérő módokon juthatnak jövedelemhez, juttatásokhoz. A jövedelemszerzés módjától és formájától függően más és más közterhek kapcsolódnak az egyes kifizetésekhez, juttatási formákhoz.
A 2010-es üzleti év zárását egyrészt befolyásolják a számviteli törvény változásai, másrészt új jogszabályi előírások. A gazdasági válság tovább folytatódott 2010-ben is, melynek következményeként sok esetben a vállalkozásoknál a tevékenység további szűkülése tapasztalható. Alapvetően az ezekből adódó zárlati feladatokra szeretnék kitérni.
Az összeállítás egyrészt a nonprofit szervezetek reprezentációs és üzleti ajándékok jövedelemjuttatásaira vonatkozó szabályokat ismerteti. Másrészt e szervezeteknek és támogatóiknak a támogatásaikkal összefüggő személyi jövedelemadójukkal, társadalombiztosítási járulékukkal (ide értve a járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást is) valamint a társasági adó kötelezettségeikkel foglalkozik.
Az adóigazgatást érintő legjelentősebb változás 2011. január 1-jétől mindenképpen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrehozása (erről a Saldo Zrt. a közeljövőben kiadványt fog megjelentetni), ugyanakkor az adózás rendjéről szóló törvény a hagyományokhoz hasonlóan számos, jelentős módosításon is átesett.
Az Új Széchenyi Terv keretén belül 2011. február 10-én 77 pályázat jelent meg közel 510 milliárd forint keretösszeggel. A pályázatok hat fejlesztési programon belül érhetőek el.
Minden év elejét megelőzi a várakozás, milyen jogszabály módosítások figyelembevételével kell 2011. január 1-jétől a feladataikat ellátni. A változások között elsőként kell megemlíteni az egészségbiztosítót is érintő szervezeti változást, integrálódást.
Az adóhatósági vizsgálattal érintett időszakban adózó a 2006. és 2007. évi fejlesztési tartalékok lekötését nem hiteles belső bizonylatok alapján analitikus kartonokra vezette fel, mellyel egyidejűleg könyvelésében (főkönyvi kartonok, főkönyvi kivonat) ezt a gazdasági műveletet, mint a társaság beruházásra vonatkozó vállalati döntését nem rögzítette.
Mikor adómentes a külföldi kiküldetésre való tekintettel fizetett napidíj?
Köteles-e az eladó előzetesen írásban megállapodnia a vevővel, ha elektronikus számlát kíván kiállítani?
Melyek a feltételei annak, hogy a tevékenység saját K+F tevékenységnek minősüljön? Kizárólag az adózó által végzett tevékenység minősül annak, vagy más személy szolgáltatása is igénybe vehető a kutatáshoz?
Tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés összegével kell-e növelni az adózás előtti eredményt a társasági adóalap számításakor?
Kell-e járulékot fizetnie a mezőgazdasági őstermelőnek 2011-ben?
Jogszerűen használható-e Magyarországon a PayPal rendszer, ha igen, akkor hogyan kell elszámolni az azon bonyolódó számviteli tranzakciókat?
2011. évtől az építményadóban a törvényi felső adómérték négyzetméter szerinti megállapítás esetén 1100 Ft/négyzetméter, míg a korrigált forgalmi érték szerinti adó megállapítás esetén 3,6 százalék. Jogosultak- e az önkormányzatok ennél magasabb összegű építményadó mértéket megállapítani a helyi adókról szóló rendeletükben?
Mikortól szűnik meg a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésének lehetősége?
Hogyan jelennek meg a költségvetési beszámolóban az év végi szállítói tartozások, és mikor képezik a pénzmaradvány részét?
Az írásos anyagokat .pdf formátumban tudja letölteni az alábbi linkekre kattintva.
Kérdésük arra irányul, hogy helyes-e azon jogértelemezés, miszerint az innovációs járulékfizetési kötelezettség csökkentésénél figyelembe vehető más szolgáltató által végzett K+F tevékenység esetén önálló szolgáltatónak minősül mind a költségvetési kutatóhely, mind a nonprofit kutatóhely.
A közösségi adóalapból történő juttatás adómentessége 2010. január 1-től megszűnt.
A személyszállító autóbuszok után visszaigényelhető jövedéki adó után kell-e általános forgalmi adót fizetni?
Amennyiben a dolgozók rendkívüli körülmények miatt – késő éjszakai munkavégzés – hazautazáshoz tömegközlekedést nem tudnak igénybe venni, több (3-4) munkavállaló utazása esetén megvalósul a csoportos személyszállítás.
Svéd állampolgárt foglalkoztat magyar illetőségű kft. távmunka keretében. A munkavégzés Svédországban történik.
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén végkielégítés jogcímen, a munkáltató által megállapodásban rögzített juttatást terhelik-e egyéni járulékok?
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet vonatkozik.
A kérdés egy folyamatos teljesítésű, közüzemi számla szállítói tartozásának értelmezésével, és a kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány elszámolásával kapcsolatos.
Az egyes szakfeladatokhoz tartozó tevékenységek leírása, meghatározása az államháztartási szakfeladatok rendjéről szóló 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató 2. számú mellékletében található. Az ebben található szöveges leírás nem tartalmaz konkrét definíciókat a szakfeladat meghatározásához, kiválasztásához, csak a főbb tevékenységek tartalmi megfogalmazására kerül sor.
A köztisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg.
A kérdés munkaviszonyban álló illetve munkaviszonyt még nem létesített magánszemélyek eseteire vonatkozik.
A közalkalmazotti jogviszony jogutód nélküli megszűnéséről a Kjt. rendelkezik.
A kérdés a Tbj. törvény értelmezésére vonatkozik.
A munkakörök betöltéséhez szükséges képzettség megítélésében segítséget nyújt a FEOR besorolás. Ebből a szempontból a FEOR-ban az 1.főcsoportot vizsgálnunk nem kell, miután ebbe a csoportba a vezetői, felsővezetői munkakört betöltő munkavállalókat kell besorolni.
A társaság női dolgozója 40 év munkaviszonnyal rendelkezik.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben foglalt szabályokat kell figyelembe venni a csoportos adóalanyiság választása esetén.
A felek munkaszerződésben kiköthetik, hogy a munkavállaló változó munkavégzési helyen köteles a munkát végezni. A változó munkahely nem terjed ki szükségszerűen a munkáltató teljes működési területére, a felek meghatározhatják annak terjedelmét. Annak ellenére, hogy a munkáltató működési köre az egész megye területére kiterjed, a felek megállapodhatnak hogy a munkavállaló kizárólag mely helységekben köteles munkát végezni. Amennyiben ilyen szűkítő megállapodást nem tartalmaz a munkaszerződés, a munkavállalók az egész megye területén foglalkoztathatók.
Adómentesen juttatható-e a munkavállalónak helyi utazási bérlet?
Az átirányítás iletve a kiküldetés szabályai alkalmazhatóak-e a változó munkahelyen foglalkoztatott munkavállalónál?
A Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással – megszüntetheti felmentéssel abban az esetben, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált. Jelen esetben az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye.
A személyi jövedelemadózás rendszere 2011-től egykulcsos típusú adóztatássá alakul át, minden gyermekre kiterjedően érvényesíthető kedvezménnyel kiegészítve, amellyel családi típusú adóztatás jön létre.
A tavalyi év végén több törvény is módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.), illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) egyes rendelkezéseit, érdemes ezért összességében megnézni a változásokat.
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (Költségvetési törvény) 2010. december 23-án került elfogadásra, amely a Magyar Közlöny 2010/200. számában, 2010. december 30-án került kihirdetésre.
Öregségi nyugdíjjogosultság 2011. Év elején ismét aktuális kérdés, hogy milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, vannak-e olyan nyugdíjazási lehetőségek, amelyek már csak az előző év végéig vehetők igénybe, milyen szabályok, esetleg új szabályok szerint lesz lehetőség ettől az évtől nyugdíjba vonulni.
A tájékoztatás teljes palettáját felvonultató kiadvány, cikk, elemzés, összefoglaló született már a személyi jövedelemadó témakörében, mely adónem részben a szüntelen változása miatt, részben a csaknem valamennyi adózót érintő alkalmazási kötelezettség miatt egy olyan terület, amely folyamatosan tud újdonsággal szolgálni.
Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a munkáltató által a munkavállaló saját személygépkocsijára tekintettel juttatott éves autópálya bérlet után?
Változik-e 2011-ben az import áfa fizetés és bevallás az APEH-VPOP fúziója miatt, azaz a kivetéses import áfa esetén továbbra is a VPOP számlára kell-e fizetni és az áfa bevallásban igényelhető vissza a befizetett áfa?
Hogyan kell a 2009. évre vonatkozó hibának a hatását bemutatni a beszámolóban, melynek feltárása 2010. év végén történt, azonban az önellenőrzés esedékessége már 2011. év?
Letiltás esetén a munkáltató milyen összeghatárig vonhat le a munkavállaló munkabéréből ?
Mi alapján kell megállapítani a garantált bérminimum megállapításához, hogy mely szakmákhoz kell középfokú iskolai végzettség, vagy szakképzettség?
Hogyan változott a nemzetközi kereskedelemben használt ún. klauzulák?
Hogyan változtak a közalkalmazott vezetőkre vonatkozó szabályok 2011. január 1-jétől?
Megszüntethető-e a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel abban az esetben, ha a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő igénybe veheti az öregségi nyugdíjat? Amennyiben a közalkalmazott ezt kéri, az kötelező- e a munkáltatóra?
Minden esetben indoklás nélkül megszüntethető felmentéssel a köztisztviselői jogviszony 2011-től? A felmentési idő mindenki esetében két hónap?
A társaság részére vízvezetési szolgalmi jog került alapításra, amely bejegyzésre is került a Földhivatalnál. A szolgalmi jog fejében a szolgáló telkek tulajdonosait ellenérték nem illeti meg. Ebben az esetben keletkezik-e valamelyik félnél áfa fizetési kötelezettség? Illetve kell-e az így kapott jogot térítés nélküli jogként aktiválni?
A társaság mezőgazdasági terményeket értékesít közösségi adószámmal rendelkező eltérő tagállambeli adóalanyok részére. Az értékesítés során a termékek Magyarországról más tagállamba történő fuvarozását a vevő végzi az eladó telephelyén történő átadását követően.
A kérdés a tereprendezés (földkupacok elegyengetése, terep felásása), füvesítés (fűmaggal behintés, behengerezés), számviteli elszámolásara vonatkozik.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 8.37. pontja szerint 2010. évben adómentes természetbeni juttatásnak, 2011. évben pedig adómentes nem pénzben kapott juttatásnak minősül munkáltató által a munkavállalónak biztosított személygépkocsi magáncélú használata, illetve az ezzel összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet (autópálya használati díj) juttatása, így adóelőleg és járulék fizetési kötelezettség a juttatás után nem keletkezhet.
A kérdés az, hogy mi a különbség 2009. és 2010. években a belföldi előállítású termék adóraktárba (áfa-raktár) történő értékesítése, illetőleg onnan külföldre értékesítése termékdijkötelezettségében.
A társaságnál a 2002. és az azt követő években jóváhagyott osztalék kötelezettségként van nyilvántartva. Kérdés, hogy az ily módon kimutatott, korábban képzett osztaléknak van-e elévülési ideje, meddig lehet kötelezettségként nyilvántartani a könyvekben.
A társasági adó alanyai hogyan adóznak az üzleti ajándékok értéke után?
A kérdés német illetőségű magánszemély részére fizetett osztalék, megbízási és igazgató tagsági díjazás, valamint munkaviszonyból származó jövedelem adózására és járulékfizetésére vonatkozik. Németország és Magyarország között a kettős adóztatás elkerülését a jövedelemadók tekintetében az 1979. évi 27. törvényerejű rendelet tartalmazza.
A kérdés arra vonatkozik, hogy építési projekt esetén a fővállalkozó adókötelezettsége fennáll-e akkor is, ha a munkálatokat alvállalkozók végzik.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A) 13. pontja alapján milyen tartalmú nyilatkozatot kell kérni, ha az alapítvány nem végez vállalkozási tevékenységet.
A vállalkozás kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit vasárnapi munkavégzéssel.
A számlák polgári jogi teljesítése 2010. évben történt, a teljesített szolgáltatásról kiállított számlában a fizetési határidő 2011. évre esik.
Kérdés, hogy a 2011. februárban, illetve márciusban kifizetett 2010. évi prémiumot milyen személyi jövedelemadó kulccsal kell adózni.
A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséggel kapcsolatos előírásokról a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) 18. § (5) bekezdése rendelkezik.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 74. § (3) bekezdés szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett – szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó – a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértékén.
A 2010. november 18. és december 16. között tartott ankétsorozat írásos anyaga.
A 2011. január 11.,18. és 20-ai ankét írásos anyaga.
Közeledik az év vége, és ezzel lassan megkezdődnek a beszámoló- készítéssel és a könyvviteli zárlattal kapcsolatos munkálatok. A továbbiakban egy kiemelt területtel – a devizás tételek év végi értékelésével – kapcsolatos teendőket tekintjük át.
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvényt (Eák.tv.) az Országgyűlés 2010. október 18-án fogadta el. A gazdaság három szektorát terhelő, határozott időre (3 évre) vonatkozó adónem részletszabályai a következők.
A társasági adótörvény 2010 évközi módosítása következtében a 2010. adóévi adókötelezettséget az adóév január 1–június 30. közötti időszakára és a július 1–december 31 közötti időszakára eltérő módon (eltérő mértékkel) kell meghatározni, ha az adózó nem választott a naptári évtől eltérő üzleti évet, illetve nem áll végelszámolás alatt.
A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény a Magyar Közlöny 167. számában került kihirdetésre.
Köteles-e a munkáltató foglalkoztatni munkavállalóját, aki a gyes igénybevétele mellett kíván dolgozni?
Kell-e illetéket fizetni, ha tartozásátvállalás során az átvállaló ingatlannal rendelkező társaság részesedését szerzi meg?
Mikortól kell alkalmazni az új FEOR besorolást?
A polgármesteri költségátalány és képviselők tiszteletdíjának Szja kérdései
Egyszerűsített foglalkoztatás keretében 2010. augusztus 1-jétől a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette a 2009. évi CLII. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról.
Részletre történő ingatlanbeszerzés esetén vizsgálni kell-e a kiegyenlítetlenséget, vagy visszaigényelhető-e teljes összegben az előzetesen felszámított áfa?
Saját váltóval történő szállítói számla kiegyenlítettnek minősül-e az áfa visszaigénylésekor?
Belföldi adóalanytól elfogadható-e számviteli bizonylatként, illetve alapítható-e adólevonási jog az e-mail-en vagy faxon kapott számla birtokában?
Kell-e társasági adóalapot módosítani tartozásátvállalás esetén?
Cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség témakörével foglalkozunk, melynek során – a teljesség igénye nélkül – ismertetésre kerülnek az ezzel kapcsolatos legalapvetőbb törvényi előírások, és azokhoz kapcsolódóan a bírósági joggyakorlat alapján, konkrét példákon keresztül mutatjuk be annak gyakorlatát.
Mentesül-e minden második hónapban a cégautóadó megfizetése alól a polgármester, ha a költségátalányával szemben egyik hónapban egyáltalán nem számol el saját gépjárműhasználatra tekintettel (útnyilvántartás) költségátalányt, a következő hónapban pedig igen, és így tovább havonta váltakozva?
Meg kell-e szüntetni a közszolgálati járadék folyósítását, ha a korábbi polgármester közszolgálati járadékra vált jogosulttá, ugyanakkor megválasztották helyi önkormányzati képviselőnek, s a tevékenységéért nem részesül tiszteletdíjban?
Hogyan adják át az irányító szervek térítésmentesen a költségvetési szervek részére a tárgyi eszközöket?
Mikor kell állományba helyezni a még ki nem számlázott, de leszállításra került tárgyi eszközt a költségvetési szerveknek?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 106. §-a értemében a munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető, azaz kirendelhető.
A vállalkozás nem tudja fizetési határidőn belül kiegyenlíteni szállítói számláját. A felek megállapodnak, hogy erről a kötelezettségről váltót állítanak ki. Kérdés, hogy áfa szempontból kiegyenlítettnek tekinthető-e a számla és ezáltal beállítható-e a bevallásba, mint visszaigényelhető áfa.
A társaság konferenciát szervezett üzletvezetői részére. Kérdés, hogy a konferencia miatt felmerült utazási és szállásköltség, illetve a konferencia részét képező programba meghívott előadóvendégek költsége természetbeni juttatásnak minősül-e.
Évzáró rendezvény megszervezésével kapcsolatos kiadásokat reprezentációnak lehet-e tekinteni.
A gyesen lévő munkavállaló amennyiben a gyes mellett vissza akar menni dolgozni, akkor, a munkáltató köteles-e foglalkoztatni, és milyen feltételekkel.
A céget ingatlan beruházás kapcsán törvényi előírás kötelezte szennyvízhálózat megépítésére. A szennyvízhálózat a társaság könyveiben szerepel. Ingyen át kell adni a helyi Önkormányzatnak. Kérdés, hogy át lehet-e adni áfa és társasági adó mentesen.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a betéti társaság vonatkozásában – eltérő rendelkezés hiányában –a közkereseti társaságra irányuló szabályokat rendeli alkalmazni. Közkereseti társaság – így betéti társaság - esetében a tag kilépésére a Gt 102. §-ban foglalt szabály az irányadó.
Uniós anyavállalat Magyarországon és uniós országban is teljesít oktatási tevékenységet, Magyarországon áfa regisztrációval rendelkezik.
A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. §-a szerint hogyan lehet igénybe venni adókedvezményt a Tao törvény 4. § 38. pontja szerinti igazolás alapján, valamint az adókedvezmény összegére nézve a törvény határoz-e meg szabályt.
A Társaság új és használt személygépkocsikat szerez be a Közösségből, melyeket ugyancsak a Közösség más tagállamaiba értékesít. A kérdés, hogy a környezetvédelmi termékdíjat mikor, hogyan kell rendezni.
A Társaság gépi úton, integrált vállalat irányítási rendszer segítségével állítja elő számláit. Az előállított számlák megőrzése elektronikus formában történhet-e, ha igen, akkor annak milyen jogszabályi feltételei vannak.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a volt munkavállalónak megítélt elmaradt bért, felmondási időre fizetett átlagkeresetet, szabadságmegváltást, kártérítést és a késedelmi kamatot milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 46. § (4) bekezdése értelmében a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott bevételből. Azonban ha nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, akkor a kifizetőnek levonási kötelezettsége keletkezik.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 70. § (1) bekezdés b) pont szerint az adó alapjába beletartoznak a nyújtott szolgáltatás során felmerült járulékos költségek, amelyeket a szolgáltatás nyújtója hárít át a szolgáltatás igénybevevőjére (pl. biztosítással összefüggő díjak).
A 2010. október 1-jén hatályba lépő különadó fizetési kötelezettség milyen jogviszonyban álló magánszemélyekre, illetve milyen kifizetésekre vonatkozik.
A 2010. szeptember 2. és szeptember 22. között tartott ankétsorozat írásos anyaga.
2010. évben már több olyan törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyek vagy már 2010 évközben vagy 2011. évtől módosítják az adórendszer egyes elemeit. A módosítások egyrészről a Kormány által a Nemzeti Együttműködés programja alapján összeállított 29 pontos I. Akcióterv részbeni megvalósítását szolgálják, amelyeket az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény tartalmazza (megjelent a Magyar Közlöny 132. számában). Másrészről megváltoztatja az adórendszert is többek között a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. Törvény révén (megjelent a Magyar Közlöny 129. számában).
A számítástechnikai úton előállított számla kiállítása során szükséges-e biztosítani az eredeti és másolati példányok megkülönböztethetőségét illetve azok hiánytalan elszámolását?
Az új pénzügyi kormányzat a megelőzőtől jelentős mértékben eltérő szabályrendszert tart megfelelőnek a költségvetési rendszer egésze, a költségvetési szervek működése, gazdálkodása tekintetében is.
Az Európai Unión belül a társadalombiztosítási rendszerek tagállamonként jelentősen eltértek, a szociális biztonság koordinációjára vonatkozó uniós szabályok nem törekedtek a különböző nemzeti tb-rendszerek összehangolására.
A vállalkozások ellenőrzése során az adóhatóság egyre gyakrabban találkozik azzal a jelenséggel, hogy több milliárd Ft-os forgalommal rendelkező, prosperáló gazdasági társaságok – tevékenységük bizonyos szegmensét érintően, az esetek egy részében nem is tudatosan – fiktív számlázási láncolatok és körbeszámlázásos csalások résztvevőivé válnak. A láncszámlázás gyanúja esetén az adóhatóság a vizsgálatok körét a számlázási láncolat valamennyi lépcsőjére kiterjeszti.
Hogyan változott a családi pótlék folyósítása 2010-ben?
Vállalkozások közötti megbízási szerződés felmondási idejére fizetett díjazás áfa alapot képez-e?
Meddig jár a családi pótlék az iskolás gyermek után?
Mentesül-e a cégautóadó fizetési kötelezettség alól az egyéni vállalkozó háziorvos, ha a tulajdonában lévő személygépkocsit háziorvosi tevékenységéhez használja?
Mely költségvetési szervekre, illetve azon belül mely dolgozókra, személyekre terjed ki a közszférát érintően bevezetett ún. bérplafon?
Kell-e önálló adószámmal rendelkezniük az önállóan működő költségvetési szerveknek?
Hogyan változtak a gazdasági vezetőkre vonatkozó képesítési követelmények 2010. augusztus 15-től?
Áfa köteles-e a közoktatási intézményeknél a „jó gyakorlat” átadása?
Az önkormányzatoknál a helyi önkormányzati választásokat megelőző 30 nappal jelentést kell közzé tenni a vagyoni, pénzügyi helyzetről, a későbbi éveket terhelő kötelezettségekről.
A közvetett képviselőként eljáró személy a vámtartozás megfizetése szempontjából adósnak, az importot terhelő általános forgalmi adó szempontjából pedig adófizetésre kötelezett minősül.
Az Áfa törvény 168. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a számla tartalmát módosító okirat – melynek formai kellékeit a 170. § sorolja fel – a számlával egy tekintet alá esik.
Egy társaság 2003. év óta eltérő üzleti évre tért át A külföldi tulajdonos döntése miatt 2011. január 1-jétől szeretnének visszatérni a naptári évhez igazodó üzleti évre.
Egy magánszemély tulajdonában levédett „logo” van. A magánszemély egy kft. tulajdonosa. A magánszemély használatba szeretné adni a kft-nek a logo-t, amiért díjat kapna. A levédett „logo” bérbe adására felhasználási szerződés alapján kerülhet sor.
A társaság 100%-os tulajdonában áll egy külföldi cégnek. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint a társaság kisvállalkozásnak minősül, ha csak a saját vállalkozásra vonatkozó mutatóértékeket veszik számításba, amennyiben viszont az anyavállalat adatait is hozzászámítják, úgy nem felel meg a kisvállalkozás e jogszabály szerinti kategóriának.
Mely időszak bevételeként kell elszámolni az egyes támogatási összegeket, illetve mikor kell elszámolni a támogatással kapcsolatban felmerült költségeket.
Az Országgyűlés 2010. június 21-ei ülésnapján elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényt (továbbiakban: Ktjv.1), és ennek részeként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényre (továbbiakban: Ktv.) vonatkozó módosításokat. A törvény a Magyar Közlöny június 28-ai, 108. számában került kihirdetésre, és a kihirdetést követő 8. napon, azaz 2010. július 6-án lépett hatályba.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) módosításáról szóló 2009. évi CXXXIV. törvény alapján 2010. január 1-jétől a magyar munkaerőpiac teljesen megnyílt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek előtt. A szabad mozgás és tartózkodás jogáról szóló 2007. évi I. törvény 2. §-a alapján harmadik országbeli állampolgár aki nem magyar vagy nem EGT-állampolgár azaz (EU tagállamai, svájci, liechtensteini), vagy hontalant.
A 2010. évi LVII. törvény – melyet az Országgyűlés 2010. június 21-ei ülésnapján fogadott el és a Magyar Közlöny 2010. évi 108. számában került kihirdetésre – 2010. június 29-ei hatállyal módosította a helyi iparűzési adóval kapcsolatos törvényeket.
Cikkünkben a munkajogi jogutódlás kérdésével foglalkozunk a bírói joggyakorlat tükrében, aktuális bírósági perek anyagait feldolgozva. A munkáltatói jogutódlás a munkáltató személyének megváltozását eredményezi. A jogutódlás időpontjától a jogelőd helyett a jogutód lesz a munkáltató. A munkáltató személyét érintően automatikusan módosul a munkavállalók munkaviszonya, a munkaszerződés módosítása nélkül.
Az adó- és a nyugdíjtörvény módosításáról 2009. május 11-én döntött az Országgyűlés. A törvénymódosítás egyes táppénz szabályaira vonatkozó változásairól a Periodika 2009. évi 4. számában már röviden beszámoltunk. E cikk keretében részletesen szólunk valamennyi pénzbeli ellátás 2010. évi változásairól.
Az adóhatósági eljárásban történő képviselet általános szabályai, a végelszámolás során a gyakorlatban felmerülő képviseleti módok, különös tekintettel az írásbeli meghatalmazására. Az állandó meghatalmazás és a különleges képviseleti formák (ügygondnok, belföldi fióktelep, pénzügyi képviselő, kézbesítési meghatalmazott)
Kifizethető-e adómentesen a hétvégi hazautazási költségtérítés havi 30 000 Ft-ot meghaladó összege?
Munkaviszony jogellenes megszűnése esetén a bírósági határozattal megítélt járandóságok után milyen közterheket kell fizetni?
Milyen adókötelezettség mellett és mire lehet felhasználni a szövetkezeti közös alapot?
Hogyan kell számlázni az építési telek és a 10 éve útként nyilvántartott és használatban lévő ingatlant, ha az értékesítés során egy ellenértéket tüntettek fel az adásvételi szerződésben?
Mikor keletkezik a követelésbehajtás sikerdíja utáni áfa fizetési kötelezettség?
Dolgozók részére biztosított munkába szállítási szolgáltatás áfája levonásba helyezhető-e?
Mi minősül az Áfa törvény szerint telephelynek?
Hogyan kell számláznia a felszámolás alatt lévő társaságnak?
A K+F meghatározásakor hogyan kell alkalmazni a „Frascati Kézikönyvet”?
Módosítható-e az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat ?
2010. júliusától keletkezik-e visszatartási kötelezettség az Art. 36/A. § alapján a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó kifizetéseknél?
Fennáll-e a bejelentési kötelezettség az APEH felé, ha a kapcsolt vállalkozási viszony közvetve valósul meg?
Útépítési tevékenységet végző építőipari társaság által végzett azon garanciális javítások, melyekből árbevétele nem származik, helyi iparűzési adó szempontjából adóköteles tevékenységnek minősülnek-e?
Kell-e innovációs járulékot fizetni annak a vállalkozásnak, amely önállóan mikrovállalkozásnak minősül, azonban van kapcsolt vállalkozása amelynek mutatói összeadásával középvállalkozás kategóriába esik?
Melyek az iskolaszövetkezeten keresztüli diákmunka vállalás szabályai?
Az ellenjegyzési feladatokat a jegyző távolléte esetén pénzügyi-számviteli végzettség nélkül elláthatja-e az őt helyettesítő aljegyző?
Egy Zrt-nél megszűnik az MRP szervezet, melynek jogi, adózási szabályait ismertetjük.
Egy cég dolgozóinak munkába szállítása céljából személyszállítási szolgáltatást vesz igénybe. Kérdés, hogy ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele kapcsán felmerülő áfa levonásba helyezhető-e?
Uniós tagállambeli vállalat Magyarországon termékeket vásárolna és adna el. Minthogy ez a tevékenység a magyar Áfa törvény hatálya alá esik – Magyarországon áfa bevallási kötelezettséggel is jár –, be kell jelentkeznie Magyarországon áfa alanynak, ami adószám kiváltási kötelezettséget jelent. A külföldi az adóhatóság előtti képviseletére pénzügyi képviselőt kíván megbízni. Kérdés, hogy ebben a konstrukcióban a pénzügyi képviselőnek konkrétan milyen feladatokat kell ellátnia a külföldi helyett, illetve melyek azok, amelyek a külföldit terhelik?
A kérdés szerint a vevő részére papír formában kiállított számla eredeti példányának másolatait elektronikus formában kívánják megőrizni, és a megőrzésre egy külső vállalkozást bíznak meg.
A társaság 2008. november 30-án lejárt, még jelenleg sem kiegyenlített követe-léssel rendelkezik, melyet 2009. évben peresítettek, továbbá ugyanebben az évben 100% mértékű értékvesztést számoltak el rá a könyvekben. A kérdés arra irányul, hogy a 2009. évi társasági adóalapnál a követelés értékének 20%-a figyelembe vehető lett volna-e adóalap csökkentő tételként.
Előleg fizetés esetén mikor kell számlát kiállítani, illetve devizában történő fizetés esetén milyen árfolyamot kell alkalmazni az áfa fizetési kötelezettség megállapításakor.
A társaság több tehergépkocsijánál is engedélyezett a magáncélú használat, a munkavállalók egy része ugyanis így jár munkába. Kérdésként merül fel ennek megítélése, adózása.
2010. évben milyen jogi és adózási feltételekkel lehet dolgozói részvényt juttatni, illetve azok elidegenítése esetén milyen adókötelezettség keletkezik.
Feloldható-e a kedvezményes adókulcs miatt képzett lekötött tartalék a fizetett kamatok összegére és a fejlesztési tartalék terhére megvalósított beruházásra?
Tagállami partner részére saját gyártású terméket értékesítenek. A terméket a partner a cég telephelyén veszi át, a számlát 25% általános forgalmi adó feltüntetésével állítják ki abból a megfontolásból, hogy a tagállami partner rendelkezik magyar áfa adószámmal. Az ügylettel kapcsolatosan ugyanezen vevő a termék tárolását rendeli meg a cégtől, és a számla kiállítását a tagállami partner közösségi adószámának feltüntetésével fordított adózás szerint tervezik. Figyelembe kell-e venni azon tényt, miszerint a vevő rendelkezik magyar adószámmal; gazdasági célú letelepedésnek minősül-e az, hogy a vevő magyar adószámmal rendelkezik, de Magyarországon sem székhelye, sem telephelye nincs.
A munkába járásról szóló, május 1-jén életbe lépő 39/2010. Korm. rendelet új szabálya miatt adható-e adómentesen a 9 Ft / km összegű költségtérítés?
A gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek) különböző jogviszonyokat alakít(hat)nak ki a velük kapcsolatban álló (magán)személyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony és a felhasználási szerződés.
2010. április 23-án közzétett hírlevelünk óta számos kérdés érkezett a pedagógus szakkönyvvásárlás és a megbízási díjak költségelszámolásának szabályainak értelmezésével kapcsolatban.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010.(II.26.) kormány rendelet május 1-jétől újraszabályozza a munkába járással kapcsolatos költségtérítés rendjét.
Külföldi partnercég által (magyar vállalkozáshoz) kiküldött munkavállalók részére adott természetbeni juttatások (szállás, étkezés, utazás) adózásával kapcsolatban felmerült kérdések.
Az Áfa tv. alapelvéből következik, hogy adólevonási joggal olyan mértékben lehet élni, amilyen mértékben az adott szolgáltatást illetve beszerzést az adózó gazdálkodási (azaz bevételszerző) tevékenysége érdekében hasznosítja (120. §).
A cégautóadó fizetési kötelezettség csökkenthető a gépjárműadó és a nagyteljesítményű gépjárművek adójának összegével.
A munkavállalók képzési költségeit átvállalhatja-e a munkáltató adó- és járulék mentesen?
A kockázati élet- vagy balesetbiztosítási díjat milyen adó- és járulék terheli, illetve a szerződésmódosítás következtében kinek, milyen adókötelezettsége keletkezik.
A pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak dokumentum (szakirodalom) vásárlására jogszabály alapján adott összeg 2010. január 1-jétől kikerült az adómentes juttatások köréből.
A kérdés külföldi szervezet részére fizetett szolgáltatási díj adózásával kapcsolatban merül fel.
an-e különbség a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjével, illetve az egyéb munkakört ellátó magánszeméllyel kötött munkaszerződés között.
EU-s partner által utólag adott engedmény összegét melyik áfa bevallásban és annak melyik sorában kell szerepeltetniük, és milyen árfolyammal kell forintosítani?
Szerződéskötésnek minősül-e, ha az anyavállalat a leányvállalat törzstőkéjét banki átutalással teljesíti, illetve apportál.
010. január 1-jétől, ha a szolgáltatás megrendelője adóalany, a szolgáltatásnyújtások teljesítési helyét az Áfa törvény – a 39, 40, 42, 44 és 45. § alá tartozó szolgáltatások kivételével – 37. § (1) bekezdése a megrendelő székhelyén, illetve telephelyén határozza meg.
A távozó ügyvezető részére titoktartási díjat fizetnek. A kérdés a titoktartási díj adókötelezettségére vonatkozik.
Kérdésként merül fel, hogy a magánszemély, aki az ingatlan bérbeadója, hogyan adózik a bérbeadásból származó jövedelme után?
A cég néhány munkavállalót kirendel egy másik vállalkozáshoz, ellenszolgáltatás nélkül. Csupán a kirendelt munkavállalók bér és járulék költségét számlázzák át. Kérdés, hogy milyen áfa kötelezettséggel jár ez az átszámlázás?
A megrendelő minden esetben magyarországi adóalany.
A társaság a székhelyén folytat csak bevételszerző tevékenységet, a telephelyén csak a bérelt ingatlan felügyeletét látja el dolgozó a bérleti szerződés lejártáig. Kérdés, ebben az esetben is meg kell-e osztani a helyi iparűzési adóalapot a telephely és a székhely között.
2010. márciusi vállalkozásoknak szóló ankét sorozat írásos anyaga.
2010. márciusi vállalkozásoknak szóló ankét sorozat írásos anyaga.
A törvénymódosítás kibővíti az euróban való könyvvezetési és beszámoló készítési lehetőségét azzal, hogy bármely vállalkozó részére lehetővé teszi, hogy saját döntésétől függően, külön feltételek nélkül nyilvántartásaikat, valamint éves beszámoló készítési kötelezettségüket euróban teljesítsék. Ennek az a feltétele, hogy a vállalkozás erre vonatkozó döntését számviteli politikájában rögzítse és a létesítő okiratában az eurót jelölje meg.
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (társasági adótörvény).
A társasági adóalapnál illetve az adókedvezményeknél több lehetőség is van a fizetendő adót csökkentésére. Az adótörvény egyes de minimis támogatásként figyelembe vehető összegek esetén vagylagosan említi a 800/2008/EK rendelet alkalmazhatóságát. E cikk a kis és közepes vállalkozásokat érintő adótörvényi rendelkezéseket tekinti át, illetve ezen vállalkozások részére 2009. adóévet érintő döntésüket megkönnyítő javaslatokat tesz.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) szabályozott – jogi és közgazdasági tartalmuk szerint is különféle – közterhek mindegyike egyaránt terhelheti a magánszemélyeket és a vállalkozásokat is Az Itv. tehát „szektorsemleges”, azaz nem beszélhetünk csak magánszemélyeket vagy csak vállalkozásokat terhelő illetékekről.
Cikkünkben – tekintettel a Periodika olvasói körére – a közszolgálati munkajogi változásokon belül a közalkalmazottakat és köztisztviselőket érintő jelentősebb módosításokkal fogunk foglalkozni, megemlítve a prémiumévek programban résztvevőkre vonatkozó változásokat is.
A költségvetési szervnél dolgozó szakemberek már megszokhatták, hogy évről évre szembesülniük kell a jogszabályok sorozatos változásával. Az utóbbi éveket tekintve a változásoknak száma rendkívüli módon megnövekedett, ez egyre fegyelmezettebb, feszesebb munkát és szakmai tudást követel meg a végrehajtóktól.
Hogyan változtak 2010-től a falusi vendéglátásra, fizetővendéglátásra vonatkozó adózási szabályok?
E cikk nem törekszik a felszámolási eljárás teljes körű bemutatására, nem tér ki részletesen minden, a 2009. szeptember 01-jétől hatályos Csődtörvényben (továbbiakban Cstv.) szereplő változásra, csupán a felszámolási eljáráshoz köthető hitelezői igények bejelentésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat mutatja be.
Milyen feltételek fennállása esetén lehet igénybe venni a korengedményes nyugdíjat 2010-ben?
Milyen módon lehet teljesíteni a 2009. évről a NYENYI adatszolgáltatást?
Hogyan mentesülhet a munkáltató a korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő korkedvezmény- biztosítási járulék megfizetése alól?
Milyen feltételek mellett lehet a határozott idejű munkaviszonyt meghosszabbítani és megszüntetni?
Heti 36 órás foglalkoztatás mellett az egyszemélyes Kft. tagja milyen jogviszonyban láthatja el ügyvezetői tevékenységét?
Keletkezik-e vagyonadó fizetési kötelezettsége a magyar illetőségű tulajdonosnak a külföldi hatósági nyilvántartásban szereplő nagy teljesítményű személygépkocsija után?
Milyen adózási vonzata van annak, ha a Ktv. hatálya alá tartozó intézmény a 2009. évi ruhapénzt 2010. évben fizeti ki?
Kinek a nevére szóló számla fogadható el a polgármesterek költségtérítése, és költségátalánya esetében?
Milyen szakfeladatra számolható el az önkormányzatnál, a többségi tulajdonú Kft-nek nyújtott támogatás?
Az ellenjegyzési feladatokat a jegyző távolléte esetén pénzügyi-számviteli végzettség nélkül elláthatja-e az őt helyettesítő aljegyző?
Hogyan változik 2010-től a költségvetési szerv dolgozója számára költségvetési forrásból kifizetett napidíj adózása? Hogyan alakul az adókötelezettség, ha a dolgozó a kiküldetés alatt történő étkezésről (ebédről, vacsoráról) számlát hoz az intézmény nevére?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 50. §-a szerint átalányadózást választó egyéni vállalkozó az Szja tv. 53. §-a szerint megállapított jövedelme után fizet személyi jövedelemadót.
A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettséget a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. §-a írja elő.
Egy magánszemély heti harminchat órát meghaladó munkaviszonyban áll, és mellette egyszemélyes kft. tagja, egyben ügyvezetője.
A társaság több gazdasági társaságban rendelkezik üzletrésszel. A társaságok kapcsolt vállalkozások, egy része felszámolás alá került, és az üzletrészre értékvesztést számolt el a társaság. A felszámolásnak nincs vége, nem zárult le. A le nem zárult felszámolásnál, ahol már a felszámoló látja, hogy a megtérülésnek nincs esélye, és erről kiad egy felszámolói nyilatkozatot akkor az üzletrész kivezethető-e a Társasági adónál csökkentő tételként elszámolható-e, vagy meg kell várni a felszámolás végső időpontját.
Kérdés, hogy a szakképzési hozzájárulás alapjába bele tartozik-e a Start kártyás foglalkoztatott részére kifizetett munkabér.
Egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság tulajdonosa alkalmazotti jogviszonyban van. Vonatkoztatható-e rá is a társas vállalkozások tagjaira kötelező tevékenységre jellemző kereset szerinti bevallás?
60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről
Életbiztosítási szerződés keretében a munkáltató által befizetett díj egy részét a magánszemély felveszi (rendelkezési jogával él). Keletkezik-e a kedvezményezettnek adófizetési kötelezettsége.
Társaságuk dán tulajdonban lévő vállalatcsoport tagja. A csoporthoz tartozó, Magyarországon bejegyezett „testvérvállalattal” valamint 30-40, a cégcsoporthoz tartozó külföldi partnervállalkozásokkal állnak üzleti kapcsolatban.
Köteles-e a kifizető vizsgálni, hogy a magánszemély nyilatkozata az Ekho törvény szerinti adózásra valós-e?
A 2008. január 1-től életbe lépett új Áfa törvény 166. § (2) bekezdése – a korábbi szabályozástól eltérően – bevezette azt a szabályt, hogy az az adóalany, aki pénztárgéppel köteles teljesíteni nyugtaadási kötelezettségét, készpénzes számla kiállítása esetén mentesül a gépi nyugtakibocsátási kötelezettség alól.
Korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék fizetést a munkáltató elkerülheti-e?
Az Áfa törvény 2010. január 1-től hatályos szabályai alapján, a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározásakor döntő jelentősége van annak, hogy az adott ügylet adóalanyok, vagy nem adóalanyok között jön létre.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) szabályainak legjelentősebb – 2010. január 1-jétől hatályos – módosítását az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló a 2009. évi CX. törvény (továbbiakban: módosító törvény) tartalmazza. (A módosító törvényt a Magyar Közlöny 2009. november 13-ai 160. számában hirdették ki.)
A 2009. évben öt törvénymódosítás érintette a társasági adózásra vonatkozó előírásokat. Az ezekben megfogalmazott rendelkezések különböző időpontokban léptek hatályba, egy részüket már a 2008. adóévi adókötelezettségre is lehet alkalmazni, más részük a 2009. adóévi kötelezettség egészére, más részük annak egy részére vonatkozik, illetve 2010-től hatályos.
2009. november 16-án elfogadta a Parlament a Munka Törvénykönyve 2010-ben hatályba lépő módosításait is tartalmazó, az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CXXVI. törvényt.
A Parlament 2009. június 29-én fogadta el az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényt (Nért.). A törvény elfogadása után számos kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz a jogszabály alkotmányellenességének megállapítására.
Az 1997-ben létrehozott alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás speciális formaságokkal, ehhez kapcsolódó közteher kedvezményekkel felruházott munkaviszonynak minősült, alkalmazása egyszerű volt.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvényt (Költségvetési törvény) 2009. november 30-ai ülés napján fogadta el az Országgyűlés, mely a Magyar Közlöny 2009/179. számában, 2009. december 11-én került kihirdetésre.
A jogalkotás 2009. év végén újabb törvényeket fogadott el, melyek érintik az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseit is. Ezek közül a legfontosabbak kerültek összefoglalásra a módosító törvények kihirdetésének sorrendjében.
A közszolgálati jogviszonyt érintően a közigazgatási alapvizsga kötelezettséget fokozatosan felváltja a közigazgatási versenyvizsga rendszer. A közigazgatási versenyvizsga célja annak felmérése, hogy a vizsgázó, közigazgatási állásra pályázó rendelkezik-e a közigazgatásban való munkavégzéshez szükséges műveltséggel, készségekkel és képességekkel.
A téma aktualitását nem csak a csődtörvényt módosító 2009. évi LI. törvény elfogadása, hanem a hazánkba begyűrűző nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság is szolgáltatta.
Milyen szabályt kell figyelembe venni az eva alapjának meghatározásakor, ha az Eva hatálya alá tartozó Kft. a tulajdonában lévő személygépkocsit a társaság tulajdonosának értékesíti?
Milyen korlátozás vonatkozik 2010-ben az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött magánszemélyekre, ha a nyugellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytatnak?
Mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a magánszemélynek, ha fizetés nélküli szabadságra megy, illetve a biztosított egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti ?
Keletkeztet-e cégautóadó fizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők által igazolás nélkül elszámolt havi 500 kilométer átalányköltsége?
A használati, illetve bérleti jog megszerzése érdekében felmerült bankköltséget hogyan kell a beszámolóban kimutatni, ha a bankköltség időben korábban merül fel, mint ahogy a vagyoni értékű jogot a társaság megszerzi?
Hogyan módosítható a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, ha a tárgyi eszköz átmeneti időre használaton kívül kerül?
A munkavállalók elbocsátása miatt felmerült költségek kimutathatók-e az alapítás-átszervezés aktivált értékekeként?
Hogyan kerülnek kimutatásra a beszámolóban azok az áfatörvény 58. §-a alá tartozó tételek, ahol is a polgár jogi teljesítés 2009. évben van, de a fizetési határidő 2010. évre esik?
2010. január 1-jétől hogyan változtakaz üzemanyag elszámolás szabályai?
Kinek és meddig kell regisztrálnia a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett építőipar kivitelezői nyilvántartásba?
„C” vagy „D” fizetési osztályba kell besorolni a GAMESZ-nél alkalmazott villanyszerelőt, amennyiben szakmunkásképző bizonyítvánnyal és szakközépiskolai érettségivel rendelkezik?
Hogyan kell besorolni GAMESZ-nél az intézményvezetőt, ha üzemgazdász főiskolai oklevéllel, szakközgazdász főiskolai oklevéllel, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó képesítésekkel rendelkezik? Ha elvégzi a közgazdálkodás és közpolitika mesterszakot, „I” fizetési osztályba besorolható lesz-e?
Áthelyezéssel vesznek át egy dolgozót, kinevezésében kiköthetnek-e próbaidőt?
Költségvetési szerv gazdasági vezetője 2010. július 17-én tölti be a 62. életévet és 36 év munkaviszonnyal rendelkezik. Ettől az időponttól szeretne nyugdíjat igénybe venni. Az intézményvezető további foglalkoztatást ajánlott a nyugdíj mellett. A felmentési idő alatt dolgozhat-e, végig dolgozhatja-e a 8 hónap felmentési időt?
2010. januári ankét sorozat írásos anyaga.
2010. januári ankét sorozat írásos anyaga.
2009. november - 2010. januári ankét sorozat írásos anyaga.
2009. november - 2010. januári ankét sorozat írásos anyaga.
2009. november - 2010. januári ankét sorozat írásos anyaga.
2009. november - 2010. januári ankét sorozat írásos anyaga.
„A” magyar cég terméket értékesít „B” magyar cégnek adóraktári betárolással, majd „B” továbbértékesíti az adóraktárban lévő terméket „C” cégnek, amely a Közösség más tagállamában rendelkezik illetőséggel. A kérdés az, hogy a „B” cég jogosult-e áfa mentesen értékesíteni „C” cégnek, és a „C” jogosult-e az adó raktárból adómentesen kiszállítani a terméket a Közösség más tagállamába, vagy harmadik országba.
Egy angol állampolgárságú és lakhelyű természetes személy üzletviteli tanácsadást és üzletszerzési szolgáltatást nyújt egy belföldi székhelyű gazdasági társaság részére. Kérdésként merül fel ennek adózása, járulék elszámolása és számlázása.
A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapításánál figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességűként a rokkant nyugdíjas személy?
A vevőkövetelésekre képzett értékvesztés 2009. évi társasági adó vonzata.
A devizás könyvvezetésre vonatkozó megváltozott számviteli szabályok alkalmazhatóságának időbeli hatálya.
A cég munkatársa külföldön kiküldetése idejére autót bérel, az ezzel kapcsolatos költségeket a magyar cég számolja el. Kérdés, hogy ebben az esetben keletkezik-e cégautó adó fizetési kötelezettség, ha igen, mikor keletkezik az adókötelezettség, és mikor szűnik meg.
A gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa az általa nyújtott rövid lejáratú kölcsönt elengedi. Ezen ügylet illeték és társasági adó vonzata.
Kérdés, hogy a társasághoz belépni szándékozó munkavállaló tanulmányi szerződésszegésből származó kötelezettségének átvállalása milyen adójógi következménnyel jár.
Egy vállalkozás rendszeresen rendel nyomdáktól plakátokat, szórólapokat, különböző kiadványokat, rendezvényeik reklámozása céljából, és a kérdés az, hogy terheli környezetvédelmi termékdíj ezeket, és ha igen, milyen módon kell azt rendezni.
Lift beépítését meglévő liftaknába valamint nyilászárók értékesítését és szerelését áfa felszámításával vagy fordított adózással kell-e számlázni?
A 2010. január 1-jétől hatályba lépő személyi jövedelemadó törvényváltozások szerint (Szja tv. 70. §) kedvezményes adókulcs alá tartozó adóköteles természetbeni juttatás lesz többek között a helyi utazási bérlet. A bérletjuttatás után jövőre 25% SZJA-t kell a kifizetőnek fizetni. A juttatást járulék, illetve EHO fizetési kötelezettség nem terheli.
A Szja tv. 7. § (1) bekezdés p) pontja 2009. február 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a minimálbér két és félszereséig az iskolarendszerű képzés átvállalt összegét nem kell a jövedelemszámításnál figyelembe venni.
2009. december 28-án kihirdetésre került a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet). A Rendelet hatálya kiterjed a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, hivatásos szolgálati, honvédségi szolgálati viszonyban állókra, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyában állókra, ügyészségi szolgálati viszonyban állókra, a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra, a hivatásos nevelőszülőkre.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 160. § – 161. §-ai, valamint a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/I. §-a tartalmazzák az ide vonatkozó szabályokat.
Kérdés, hogy az áram, gáz, víz közüzemi számlákon szereplő tételek közül melyek minősülnek anyagköltségnek (tehát csökkenthető vele a helyi iparűzési adó alapja), és melyek szolgáltatás költségének.
2010. január 1-jétől ismét társasági adót kell levonni külföldiek részére kifizetett egyes szolgáltatások számlázott értékéből.
A fedezeti ügylet fogalmát jogszabályi szinten a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 10. pontja határozza meg, illetve a számviteli elszámolás módjára is ad eligazítást a hivatkozott törvényi szakasz.
Az iskolarendszerű képzés adózási szabályai 2009. február 1-től a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés p) pontja és az átmeneti rendelkezés a 2008. évi LXXXI. törvény 257. § (14) bekezdése figyelembevételével az alábbiak szerint változtak.
Kérdésként merült fel, hogy a riasztórendszer telepítésének fordítottan adózik-e?
A 2010. évre vonatkozóan az adó- és járulékszabályok módosulásának döntő többségét a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXVII. törvény tartalmazza. Ezen túlmenően további változtatásokat találunk az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi törvényben és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényben, amelyet 2010. november 9-én fogadott el az Országgyűlés.
2009. január 9-én került kihirdetésre a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény, valamint az egyes vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény, amely a járulékokra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozást is módosította. Az anyag első része a már elfogadott törvénymódosításokkal kapcsolatos tudnivalókat, míg a cikk vége a már benyújtott, de a kézirat leadásáig még el nem fogadott törvényjavaslatokat ismerteti.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao tv.) 18. § (5) bekezdése rendelkezik a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartás elkészítésének határidejéről. A társasági adó alanyai a bevallás benyújtásáig kötelesek kapcsolt vállalkozásaikkal kötött szerződéseik tekintetében a szokásos piaci árat meghatározni, valamint a dokumentációban rögzíteni az alkalmazott módszert és az azt alátámasztó tényeket, körülményeket. A könyveiket naptári év szerint vezető adóalanyoknak tárgyévet követő év május 31-ig, a könyveiket eltérő üzleti év szerint vezető adóalanyoknak a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül kell a nyilvántartásukat elkészíteni.
A Periodika 2009/5. számában a szakképzési hozzájárulás elszámolásának 2009. évi jogszabályi változásait ismertette írásában Pósa Józsefné. Tanácsadóinkhoz érkezett gyakori kérdések alapján fontosnak tartjuk, hogy a saját munkavállalók képzési költségeinek szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásának lehetőségét, annak évközi változását részletesebben, példákon keresztül ismertessük.
A belső kontrollok – bár a szakirodalomban nem teljesen új elemek – a hazai szabályozásban újszerűnek tekinthetők, melyeknek jogi alapját a 2009. év elején hatályba lépett jogszabály-módosítások [az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) módosítása, és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) módosítása] biztosítják.
Az Mt. 90. §-a felmondási tilalmakat állapít meg, mely időtartamok alatt a határozatlan idejű munkaviszony munkáltatói rendes felmondással való megszüntetése tilos.
Az építési szerződés esetén a teljesítés időpontjának meghatározásakor mikor alkalmazható a részletfizetési valamint a határozott időre vonatkozó, illetve mikor a részteljesítés szabály?
Termékértékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként kell számlázni a nyomdák által végzett nyomdai tevékenységet a kiadó felé?
Csökkentheti-e a jegyzett tőkéjét az Eva törvény hatálya alá tartozó Kft. ?
Mi a teendője annak a bevételi nyilvántartást vezető evás betéti társaságnak, aki végelszámolással szüntetné meg a vállalkozását?
Hogyan kell a könyvekben elszámolni a hiteltartozással terhelt eszköz megvásárlását a fennálló hitelösszeg átvállalása mellett?
Termékértékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként kell elszámolni a nyomdák által végzett nyomdai tevékenységet a kiadó felé?
Milyen feltételek teljesülése esetén lehet áttérni az euróra történő könyvvezetésre?
Mikor és milyen feltétellel lehet igénybe venni a közeli hozzátartozó halálakor megillető két munkanap szabadidőt?
Mikor nem kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni a csekély forgalom után, ami de minimis támogatásnak minősül? Mi ez a támogatás pontosan, és mi a teendő ezzel?
A mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének költsége elszámolható-e szakképzési hozzájárulás terhére 2009. július 1. után?
Hogyan változik a képviselői tiszteletdíj, illetve a polgármesterek költségátalányának adózása 2010-től?
Csökkentheti-e a jegyzett tőkéjét az Eva törvény hatálya alá tartozó Kft. ?
A köztisztviselők jutalmazásának egyes átmeneti szabályairól szóló 240/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (Mód. rendelet) módosítja a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet (Vhr.). A 2008. évhez hasonlóan a teljesítményértékelést és az ahhoz kapcsolódó jutalmazást érintően ismét új, átmeneti rendelkezést iktattak be a végrehajtási rendeletbe, mely így az alábbi új 19/A. §-sal egészült ki.
Az Országgyűlés módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvényt, 2010. január 1-jei hatállyal. A módosítások közül az alábbiakra hívjuk a figyelmet.
Németországban biztosítással rendelkező ügyvezető magyarországi díjazásának járulék vonzata
Az építési vállalkozó készültségi fokonként (20% - 40% - 40%) számlázza le az elkészült munkát a megrendelőnek. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 58. §-ának részletfizetésre vonatkozó szabálya, mely szerint a teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vonatkozik, alkalmazható-e a számlázás során?
A 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet értelmében munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkába járás díjának 86 %-át, ha országos közforgalmú vasút 2. osztályon, illetve 80 %-át ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.
Több mint 120 hónap magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkező pénztártagnak, aki 2009. január 1. előtt betöltötte az 52. életévét, van-e lehetősége visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe?
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott céloknak megfelelő támogatási formákat és a támogatások igénybevételének, elszámolásának szabályait – többek között – az „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásá-ba megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól” szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet tartalmazza.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetében a szabadság és a betegszabadság kiadását és elszámolását a gyakorlatban hogyan kell végezni?
Kérdésként merül fel, hogy milyen adóbevallásokat kell készíteni illetve mik a számviteli teendők.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 1. § (1) bekezdés szerint a Ktv. hatálya kiterjed – többek között – a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára.
A dolgozó közalkalmazotti jogviszonya 2005-ben megszűnt felmentéssel.
Európai Bíróság C/74-s döntése alapján visszaigényelhető áfa feltételeinek vizsgálata a költségvetési szerveknél.
A gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek) különböző jogviszonyokat alakít(hat)nak ki a velük kapcsolatban álló (magán)személyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony és a felhasználási szerződés. A különböző jogviszonyban álló (magán)személyek eltérő módokon juthatnak jövedelemhez, juttatásokhoz. A jövedelemszerzés módjától és formájától függően más és más közterhek kapcsolódnak az egyes kifizetésekhez, juttatási formákhoz. Az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket a kifizetőnek kell a kifizetés, a juttatás összege után megfizetni, vagy a kifizetésből levonni. Egyes esetekben a kifizetés, a juttatás összege után a magánszemélynek kell a közterheket megfizetnie.
A társasággal szemben munkaügyi pert nyert munkavállalóknak megítélt, utólagosan kifizetendő munkabért terhelő, és egyéni járulékok, ha a munkaügyi pert nyert munkavállalóknak a bíróság a munkaviszony megszűnése napját módosította, azaz a munkaviszonyuk megszűnésének időpontját kitolta, s ennek megfelelően a társaságot elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte.
Magánszemély értékesíteni illetve bérbeadni szeretné a tulajdonában lévő domain nevet egy társaság részére, melyben tulajdonos.
Társaság által előállított termék vásárlói csomagolva kérik azt. A terméket külföldre értékesítik.
Egy társaság marketing stratégiai tervei között egyforma ruházati kiegészítők (sál, öv, táska, blúz stb.) beszerzése szerepel. A kiegészítőket fotózáshoz használnák, valamint a partnerekkel kapcsolatot tartó területi képviselők és az irodai dolgozók viselnék. Kérdésként merül fel ennek adózása.
Egy Kft Litvániában tudományos konferenciát szervez magyar, más uniós és unión kívüli adóalanyok részére. A konferenciával kapcsolatosan főként Litvániában, de Magyarországon is merülnek fel költségek. Kérdés, milyen áfát kell felszámítani a kiszámlázott ellenérték után, illetve hogyan igényelhető vissza a beszerzést terhelő áfa?
A társaság beruházás keretében csarnokot épít. Kérdésként merül fel, hogy a technológiát is szolgáló kazánház milyen értékcsökkenési kulccsal számolható el.
Közösségen kívüli – azaz exporthoz, illetve importhoz kapcsolódó – teherfuvarozás esetén az Áfa törvény 39. §-a alapján a teljesítés helyét a megtett útvonal határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a belföldi, azaz a Magyarországra eső útvonal szakaszra eső szállítási költség a magyar Áfa törvény hatálya alá esik, míg a Magyarországon kívüli útszakasz szállítási költsége a magyar Áfa törvény hatályán kívüli szolgáltatás.
A szövetkezetből kilépő tagok elszámolása során érvényesítendő saját tőkevédelmi szabályok értelmezése.
A társaság saját munkavállalóinak pénzintézeten keresztül kamatmentes lakásépítési kölcsönt nyújtott. A kölcsön lejárata előtt munkaviszonyát több dolgozó megszüntette.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1998. évi LXXX. törvény (Tbj tv.) 25. §-a szerint
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet alapján fejlesztési támogatás kérelem került benyújtásra, melyre a 91/2009. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján támogatási előleget folyósítottak.
Egy társaság saját fejlesztésű szoftver licencét ingyenesen szeretné átadni egy partnere számára. Kérdés, milyen áfa vonzattal jár ez az átadás, illetve milyen számviteli elszámolási kötelezettséget jelent ez az ügylet?
Gyakorlati képzőhely, a szakképzési hozzájárulás felhasználása tekintetében a saját munkavállalók képzése esetén figyelembe kell-e vennie a 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet előírásait.
Ha egy pedagógusnak nem tudunk elég óraszámot biztosítani, s ő nem akar a részmunkaidős foglalkoztatásba (eddigi munkaidejének csökkentésébe) beleegyezni, milyen lehetősége van az intézménynek?
A dolgozó 2002-ben pedagógus szakvizsgát tett, ami alapján 2003. január 1-től átsoroltuk „I” fizetési kategóriába. Alapdiplomája mérnöki, ezután elvégezte a műszaki tanárit, amire tekintettel 7 %-os illetménynövekedést kapott.
Az alvállalkozói teljesítményeket figyelembe lehet-e venni a nyereségminimum számításakor?
Nem könnyű eligazodni a szakképzési hozzájárulás elszámolását illetően, főleg a jogszabályok gyakori változásai miatt. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. (továbbiakban: Szht.) 2009-ben harmadik alkalommal változott. A változások mindkét adózói kört, a gyakorlati képzést szervező, valamint a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezetteket is érinti.
Írásunkban olyan témaköröket válogattunk össze, amelyek több önkormányzatot, illetve intézményt érintenek, de eddig az APEH honlapon olvasható tájékoztatók nem adtak választ a felvetődött kérdésekre, illetve amely kérdések a szaklapokban nem kaptak kellő publicitást. A cikkben közöltek az adóhatósággal egyeztetett állásponton alapulnak.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 2009. évi LXXIX. törvény (95. számú Magyar Közlöny) módosította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben szabályozott terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve a gyermekgondozási díjra vonatkozó szabályokat. az alábbiakban ismertetésre kerülnek a gyermekek születésekor igényelhető ellátások módosított feltételei.
A Csődtörvény 1991. évi megalkotása óta ugyan több módosításon is átesett, azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy – különösen a csődeljárásra vonatkozó szabályozás – a gyakorlatban nem szolgálta megfelelően a fizetési nehézséggel küzdő vállalkozások érdekeit. Ennek köszönhetően például 2008-ban egyetlen csődeljárás sem indult, és bár 2009-ben már 13 eljárás kezdődött, gyakorlatilag sikertelenségre voltak ítélve. A gazdasági válság kialakulása előtérbe helyezte a szabályozás módosításának szükségességét, a sok tekintetben elavultnak tekinthető Csődtörvény korszerűsítését.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. tv. (továbbiakban Szf. tv.) alapján a magánszemélyek adójuk 1%-áról 1997. óta rendelkezhetnek civil szervezetek számára. Az elmúlt időszakban a szabályozás számos ponton módosult, jelen cikk a civil szervezeteket érintő fontosabb rendelkezéseket taglalja, melyek közül kiemelt szerepet kap a szervezetnek átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény elektronikus formában történő közzétételének módja.
Cikksorozatunk befejező részében a munkaidő, pihenőidő, és a munkarend, munkaidő-beosztás problémakörével foglalkozunk. A munkarend kialakítása a munkaidővel való gazdálkodás, a pihenőidők biztosítása talán az egyik legnehezebb munkaügyi feladat. A téma átfogó ismertetése meghaladja egy cikk terjedelmi kereteit, ezért a következőkben gyakran felmerülő, alapvető kérdésekre, problémákra igyekeztünk koncentrálni.
A munkavállaló kártérítési felelőssége a vonatkozó törvényi szabályok szerint háromféle felelősségi alakzat szerint állapítható meg. Így beszélhetünk egyrészről az ún. vétkességi felelősségről, másrészről az ún. megőrzési felelősségről, harmadrészt pedig az ún. leltárfelelősségről. Jelen cikkben az egyes felelősségi alakzatokra vonatkozó, a Munka Törvénykönyvében (Mt.) megállapított szabályok rövid leírása mellett gyakorlatias megközelítésben vizsgáljuk a munkavállaló kártérítési felelősségét, kiragadva egy-egy gyakorlati probléma és annak megoldása ismertetését.
Bár a keresetindítási határidő „jogásziasabb” téma, gyakorlati jelentősége vitathatatlanul nagy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók oldaláról, betartása nélkül ugyanis a jogok nem érvényesíthetőek.
Melyik áfa bevallásban és hogyan kell szerepeltetni a közösségi beszerzéshez kapcsolódó minőségi kifogás miatti számlakorrekció áfa vonzatát?
Hogyan változott 2009-ben a fejlesztési tartalék felhasználására vonatkozó szabály?
Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak a magánszemély bérbeadónak, aki lakóhelyének egy helyiségét jogi személynek szeretné bérbe adni?
Felmerül-e adó- és járulékfizetési kötelezettség, ha a társaság ügyvezetője – aki teendőit munkaviszonyban látja el – piaci ár alatt megvásárolja az általa használt cégautót?
Mely esetben mentesül a nonprofit gazdasági társaság a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettség alól?
Kell-e illetéket fizetni, ha a gazdasági társaság jogi személy tulajdonosa korábban folyósított tagi kölcsönkövetelését elengedi?
Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Hogyan kell a létszámot számba venni a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása tekintetében?
Végelszámolás során mely beszámolókat kell elektronikus úton eljuttatni a Céginformációs Szolgálathoz?
Vállalkozások közötti kölcsönszerződés esetén kötelesek-e a felek kamatot felszámítani abban az esetben, ha nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak?
Ki jogosult gyakorolni az oktatási intézmények gazdasági vezetői felett a főbb munkáltatói jogokat (kinevezés, megbízás, felmentés, megbízás visszavonása, díjazás)?
Végezheti-e gazdasági társaság költségvetési intézmény könyvvezetését?
Költségvetési területen dolgozók részére továbbképzésen történő étkezési szolgáltatásnyújtásnak milyen adó és járulék vonzata van?
Áfa köteles-e a köztemettetés utólag történő megtéríttetése?
A közalkalmazottak részére, a Kjt. 77. § alapján kereset-kiegészítés jogcímén, havi rendszerességgel kifizetett összeg minden esetben nem rendszeres juttatásként kerül könyvelésre?
Megigényelhető-e a falugondnoki busz iskolabuszként történő üzemeltetése esetén a többcélú kistérségi társulás által fenntartott óvodába, iskolába járó gyerekek, tanulók ellátásához kapcsolódó támogatás?
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 37/B. § (1) bekezdés szerint a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha
A 19/2000. (VI. 16.) AB határozatban az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte egy önkormányzat rendeletének azon rendelkezéseit, amelyek a kötelező étkezést szabályozták.
Magántulajdonú személygépkocsival, hivatalos kiküldetési rendelvénnyel megtett út során
A szakmai vezető által készített teljesítésigazolásnak többek között az a célja, hogy a szerződésben foglalt követelmények teljesítését igazolja.
Az iskola, óvoda, zeneiskola, könyvtár, tűzoltóság adminisztrációját és könyvelé-sét egy másik költségvetési szerv, a Városgondnokság végzi. Ezt az intézményt meg kívánjuk szüntetni, és az eddig az intézmény által ellátott tevékenység az önkormányzathoz kerülne szakfeladatként. A Státusz törvény előírásait figye-lembe véve kivitelezhető-e ez az elképzelés, és hogyan alakul a dolgozók munka-jogi helyzete (áthelyezéssel átkerülhetnek-e az önkormányzathoz)?
Végezheti-e Bt, vagy KFT a költségvetési szervek könyvvezetését?
A visszatartott összeget vagy az adóhatóságnak, vagy – ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette adótartozását –, akkor a vállalkozásnak kell kifizetni.
Kinek lehet visszalépni a magánnyugdíj pénztárból a TB nyugdíj rendszerébe?
Mikor adómentes a munkáltató által dolgozójának adott lakáscélú támogatás?
Kell-e a nyugdíjas munkavállalónak keresőképtelenségét orvosi igazolással igazolnia?
Milyen adókulccsal kell a megkötött szerződések esetén az ingatlanokat értékesíteni?
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás időtartama beszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe a besorolás szempontjából?
A kinevezett vezetőnek a Kjt. 66/A. § szerint (és az átmeneti szabályok figyelembe vételével) megállapított illetményén felül még jár-e a Kjt. 66. §-ában szabályozott illetménynövekedés?
Próbaidőt kell kikötni a határozott idejű, helyettesítésre létrejött közalkalmazotti jogviszonyra. Mi a jogszerű eljárás, ha a határozott idő eleve kevesebb, mint 3 hónap, és meghosszabbítják a jogviszonyt?
Milyen gépjárművek esetében keletkezhet cégautóadó fizetési kötelezettség?
A 2009. évi XXXV. törvény 2009. július 1-től módosította a foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget.
Egy magyar kft építőipari (ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó) szolgáltatást végez Szlovákiában. A Kft rendelkezik szlovák adószámmal is.
A Magyar Közlöny 2009/79. számában megjelent 2009. évi XLIV. törvény a szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt módosította.
Fizetés nélküli szabadság igénybevételével kapcsolatban több kérdés merült fel.
Az Szja törvény módosítása miatt képződött első félévi adóelőleg „túlfizetés” visszatérítésével kapcsolatos a kérdés.
A fejlesztési tartalék törvény szerinti elszámolásának feltételei
A társaság egyik alkalmazottját beiskolázza. Kérdés ezzel kapcsolatosan az adókötelezettségre, illetve a juttatási lehetőségekre (tanulmányi szabadság, tankönyvek, vizsgadíjak) vonatkozóan merült fel.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 103. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni.
A költségvetési szervtől a feladatait egy Kft. veszi át, a Kjt. 25/A. § szerinti átadás valósul meg. Amennyiben a Kft. nem szeretne minden dolgozót továbbfoglalkoztatni, mi a jogszerű eljárás? Velük szemben felmentésnek van helye vagy a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni?
Hogyan változott a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetéshez szükséges adóigazolás szabályozása?
Kinek kötelező transzferár nyilvántartást készítenie, milyen következménnyel jár a nyilvántartás elmulasztása egy adóhatósági vizsgálat során?
Hogyan változott a műanyag reklámtáskák és zacskók környezetvédelmi termékdíja?
Milyen módon teljesítheti az ügyvezető a cégbíróság felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettségét, ha a Kft taggyűlése 2009. májusában osztalékfizetésről döntött?
2009/3. számunkban elindított cikksorozatunkban az általunk végzett munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait feldolgozva a munkaviszony létesítésével, a munkaszerződések megkötésével és a munkaköri leírásokkal, a munkaszerződésekhez kapcsolódó tájékoztatásokkal kapcsolatban igyekeztünk hasznos tanácsokkal szolgálni.
Az Európai Bizottság a biztonsági intézkedések végrehajtása érdekében létre hozta az EORI-rendszert. Az EORI számjelrendszer az Európai Közösség egészében egységes, valamely tagállam vámhatósága (ill. kijelölt hatósága) által a gazdasági szereplőknek és más személyeknek a Vámkódex végrehajtási rendelkezéseiben megállapított szabályokkal összhangban kiadott azonosító szám.
Az elektronikus kereskedelemnek nem alakult ki egyetlen, egységes meghatározása. Megközelítéstől függően mindenki egy kicsit mást ért alatta. Talán a következő meghatározás írja le a legrövidebben és a legteljesebben az elektronikus kereskedelem fogalmát:
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (Státusz törvény) fontosabb előírásait, az irányító szervek feladatait, a törzskönyvi bejelentés szabályait a Periodika 2. számában ismertettük.
Az Országgyűlés 2009. május 11-ei ülésnapján fogadta el az 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010. január 1-jétől hatályos 2009. évi XL. törvényt, amelynek rendelkezései jelentősen megváltoztatják a nyugdíjba vonulás eddig ismert feltételeit.
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és az azt módosító 2009. évi XL. törvény rendelkezései alapján Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az alábbi táblázatban foglalta össze a 2010. január 1-jétől hatályos öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit.
Az adó- és a nyugdíjtörvény módosításáról 2009. május 11-én döntött az Országgyűlés.
Milyen árfolyamon kell átszámítani az Uniós beszerzéshez kapcsolódó minőségi kifogás következtében kiállított helyesbítő (jóváíró) számlát?
Milyen költségként és mikor kell elszámolni a korengedményes nyugdíjazás miatt fizetendő munkáltatói hozzájárulás összegét?
Hogyan változnak a III. rokkantsági csoportba tartozó munkavállalók foglalkoztatásának feltételei 2009. július 1-jétől?
Milyen törvényi keretek között lehet a munkaidőt átcsoportosítani válság idején?
A 2009. évi havi kereset-kiegészítés rendszeres személyi juttatásnak minősül-e vagy egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásnak?
A társaság heti 32 órás munkahétre tért át, melyet a munkavállalók négy nap alatt, 8 óra munkaidő teljesítésével dolgoznak le. A „szabadnap” kiadása nem egy meghatározott napon, hanem dolgozónként, illetve dolgozói csoportonként eltérő napokon történik. Kérdés, hogyan történjen szabályosan a szabadságok kiadása.
A társaság munkavállalóinak gyermekei ösztöndíjat pályáznak meg egy külföldön bejegyzett alapítványnál felsőfokú oktatás támogatására. Az „ösztöndíj” igényelhető költségvetési finanszírozású vagy magán felsőoktatási intézményben, illetve belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén. A pályázók jellemzően belföldi felsőoktatási intézményben folytatnak tanulmányokat. Kérdés, hogy milyen adó és járulékfizetés kapcsolódik a juttatáshoz?
A cég uniós országból terméket szerzett be. Minőségi kifogás miatt a beszerzett termékek egy részét visszaküldték, melyről a partner jóváíró bizonylatot állított ki. Kérdés, hogy milyen árfolyamon kell a jóváíró bizonylatot könyvelni, illetve melyik áfa bevallásban kell szerepeltetni?
A társaság a feltételekkel rendelkező munkavállalóik számára korengedményes nyugdíjba vonulást tesz lehetővé 2009. év végéig. A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996.(XII.6) Kormányrendeletnek megfelelően a munkáltató előre átutalja a munkavállaló nyugdíját a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára. Kérdésként merül fel ennek számviteli elszámolása, illetőleg adó és járulékvonzata.
Egy Kft. 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, mely összeget a mai napig sem használt fel. Kérdés, hogy mely éveket kell önellenőrizniük.
Az Áfa törvény módosításából eredően a számlázással és az áfa felszámítással kapcsolatban különféle értelmezési kérdések merültek fel.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő bevételeit az Szja tv. 2. mellékletének rendelkezései szerint állapítja meg. Az Szja tv. 2. melléklet I. fejezetének 1. pontja szerint a mezőgazdasági őstermelő bevételeinek részét képezi az értékesített termék, áru, szolgáltatásra tekintettel fizetett előleg is. Tehát ha a vevő előleget fizet, akkor azt a mezőgazdasági őstermelőnek a bankszámlán történő jóváírás-, illetve a kézhezvétel napján bevételként kell nyilvántartania.
2009. júniusi ankét előadás írásos anyaga.
2009 júniusi ankét előadás írásos anyaga
A 2004 – 2005. állami támogatások miatti utólagos áfa levonásával kapcsolatban a következő tájékoztatást adjuk.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2005. január 1-től hatályos módosítása bevezette a közös tevékenység fogalmát, amelynek eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként illetve ráfordításaként kell elszámolni.
A tényállás szerint egy magyarországi gazdasági társaság Kínából vásárol terméket, azt Hamburgba szállíttatja, majd onnan történik az értékesítés részben közvetlenül, részben raktári tárolást követően közösségi és harmadik országos vevők részére.
Német tulajdonos társaság Magyarországon keletkezett osztalékjövedelme adóztatása tekintetében a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló 1979. évi 27. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Német-magyar kettős egyezmény) és a Magyarországon hatályos társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) az iránymutató.
A részvénytársaság egyik részvényese a tulajdonában lévő részvényből 300 eFt névértékű, 600 eFt forgalmi értékű részvényt ajándékoz gyermekének. Kérdésként merült fel e jogügylet következtében az ajándékozó és az ajándékozott adó- és illetékfizetési kötelezettsége. Ezen túlmenően az illetékfizetési szempontból milyen időszakon belül kell az értékhatárt figyelembe venni, van e értékhatáronkénti sávváltozás, valamint ha az ajándékozás helyett visszterhes vagyonátruházás történik, milyen adó, járulék illetve illetékfizetési kötelezettség jelentkezik az eladónál és a vevőnél.
A magyar társadalom jelentős része lassan adóértő szakemberré válik a médiákban folyó, az adóterhelés és adószerkezet megváltoztatására irányuló politikai csatározások folytán. Kétségtelen, hogy mindkét oldalról populista politikai köntösbe vannak csomagolva az érvek és ellenérvek az egyes bevezetendő intézkedések szükségességéről vagy azok elvetéséről.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (röviden: Tbj.) végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás segítő új szabályokat tartalmaz. E szabályok gyakorlati alkalmazásához kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy a következőkben összefoglaljuk a változások lényegét.
Jelen számunkban elindított cikksorozatunkban az általunk végzett munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait feldolgozva szeretnénk hasznos gyakorlati tanácsokkal ellátni olvasóinkat, elsősorban a munkaszerződésekkel, munkaügyi nyilvántartásokkal és a munkarend, munkaidő-beosztás témájával, munkaviszony megszüntetésekkel összefüggésben.
Jelen cikk arra vállalkozik, hogy a személygépjárművekkel kapcsolatos, általános forgalmi adót érintő kérdéseket gyűjti csokorba, ezért már elöljáróban célszerű tisztázni, hogy az áfatörvény alkalmazása során mit tekintünk személygépjárműnek. Az áfatörvény személygépjármű fogalmat nem tartalmaz, kizárólag a levonási jog kapcsán [áfatörvény 124. § (1) bekezdés b) pont] utal vámtarifaszámmal (8703) a személygépkocsikra.
A transzferárakhoz kapcsolódó egyes adókötelezettségek teljesítésének 2005. évi preventív jellegű kérdőíves felmérése óta – az adózók eleget tettek-e a vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletben előírt nyilvántartási kötelezettségnek – az APEH ellenőrzési gyakorlatában is jelentős minőségi változás történt módszertani és szervezeti szinten egyaránt. A korábban jellemző transzferár-nyilvántartás ellenőrzéssel egyidejűleg központi kérdéssé vált a transzferárak tartalmi ellenőrzése. Az APEH elnöke által évente kiadott ellenőrzési irányelvben egy-két éve kiemelkedő hangsúlyt kapott/kap annak vizsgálata, hogy a társaságok valóban független félként viselkednek-e kapcsolt vállalkozásaikkal, amikor egymás közötti ügyleteik során az áraikat meghatározzák.
Az adó- és járulékszabályok módosításáról szóló törvényeket az Országgyűlés május 11-én fogadta el. Ebben csak a 2009. évet érintő módosítások szerepelnek. A Kormány május hónapban kívánja a 2010. évet érintő módosításokat benyújtani az Országgyűlésnek és azokról várhatóan még júniusban lesz szavazás. A cikk keretében a 2009. évre vonatkozó, döntően július 1-jétől hatályba lépő módosításokról adunk tájékoztatást.
Írásunkban foglalkozunk a kinevezett és megbízott közalkalmazotti vezetõkre vonatkozó elõírásokkal, a költségvetési szervek gazdasági vezetõit érintõen a képesítési követelmények jövõbeli változásaival, a gazdasági vezetõk feletti fõbb munkáltatói jogkörök gyakorlásának jogosultságával, a belsõ ellenõrök szakmai nyilvántartásba vételére és továbbképzésére vonatkozó szabályozás változásaival.
A tagsági szerződés keretében a Vállalkozási és Költségvetési Tagszervezeteink számára tartunk előadást a "Módosítások az adótörvényekben és a járulékfizetési szabályokban" címmel.
Heti 32 órás, négy napos foglalkoztatás esetén melyek a szabadság és betegszabadság kiadásának szabályai?
Mi a követendő eljárás önellenőrzéskor, ha az eredeti időszak adóellenőrzéssel lezárt időszak?
Milyen árfolyamot alkalmazzon a társaság a devizában folyósított kölcsön forintban történő törlesztése esetén?
A heti négy munkanapos foglalkoztatásra történő átállás esetén kell-e munkaszerződést módosítani?
Milyen esetben nem keletkezhet áfa fizetési kötelezettség az apport után?
Hogyan kell megállapítani az áfa bevallási gyakoriságot 2009-től?
Milyen adó és járulékfizetési terhe van a munkavállaló, illetvew a volt munkavállaló részére fizetett hallgatási díjnak?
Mely adó-elszámolási idõszakban kell figyelembe venni a zárt végû pénzügyi lízingszerzõdésnél, a lízingbe vevõ késedelmes teljesítése miatt megszûnt szerzõdés miatti helyesbítõ számlát?
Hazánk versenyképességének alapvetõ záloga, hogy mennyire tudjuk kihasználni az uniós forrásokat. Különösen igaz ez a 2009-es évre, amikor a válság hatása szinte mindegyik gazdálkodó szervezetet hátrányosan érinti, és önerõbõl történõ fejlesztésre kevés tulajdonos gondolhat.
Évek óta napirenden vannak az államháztartást érintő reformfolyamatok, a költségvetési gazdálkodás átalakítására vonatkozó elképzelések. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta felerősödött annak igénye, hogy a Magyarországon történő gazdasági folyamatok változásáról, a gazdaság szereplőiről pontos információtovábbítás és adatszolgáltatás történjen.
A kérdés az állami támogatás társasági adóbeli és különadóbeli megítélésére vonatkozik.
’A’ Kft-től személyautót és motort bérel ’B’ Kft, akitől ’C’ Kft. tovább bérli e járműveket. Az ’A’ Kft. a gépjárművek biztosítását továbbszámlázza ’B’ Kft. felé. Kérdésként merült fel, hogy ’B’ Kft-nél levonásba helyezhető-e a bérleti díj valamint a biztosítási díj után felszámított általános forgalmi adó.
A számviteli törvény a 166-167. §-ban a számviteli bizonylatok tartalmára ír elő követelményeket.
A társaság új Kollektív Szerződést kötött. Ebben új elem az ún. hűségjutalom, amely juttatásban a főfoglalkozású és a nyugdíjas dolgozók eltérő feltételekkel részesülnek.
Magyar illetőségű bérmunkát végző vállalkozás kérdései a számlázásra vonatkoznak.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint termékdíjat fizet belföldi előállítású termék esetén annak első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója.
KFT. tagja, apportként bevitte vállalkozásába – törzstőke emelésként – a szellemi termékének használati jogát. Az apportot a cégbíróság bejegyezte, a vállalkozás a bejegyzés dátumával, vagyoni értékű jogként tartja nyilván, és értékcsökkenti a használati jogot.
A termékdíj megfizetésére kötelezett:
A gazdasági válság egyik következménye a kereslet csökkenése, mely sok vállalkozásnál a megrendelések drasztikus visszaesésével jár. A helyzet kezelésére gyakorta a létszám csökkentésének eszközét alkalmazzák a társaságok. Ennek elkerülése érdekében más munkajogi megoldásra is sor kerülhet.
A cég fejlesztésekkel is foglalkozik, és együtt dolgozik egy Kft.-vel. A fejlesztéshez szükségük van a témában szakértő dolgozóra, akit a Kft. vett fel az állományába. Munkabérének 50 %-a cég részére átszámlázásra kerül, jelenleg szóbeli megállapodás alapján. Kérdés, mi a helyes eljárás.
A cafetária rendszer keretében történő juttatás akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha az megfelel a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 69. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak, azaz minden munkavállaló részére azonos módon, azonos keretösszegben biztosított.
A Kft. a vevő kérésére megfelelő méretre vágja a vásárolt papírtermékeket. Hogyan kell elszámolni a felvágás költségeit ?
A társaság különböző eszközökre zárt végű pénzügyi lízingszerződéseket kötött, amelyek némelyike a kötelezett késedelme miatt megszüntetésre került. A lízingbe vevő késedelmes teljesítése miatt megszűnt szerződés okán a teljesítéskor kibocsátott számlát módosítani kell.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) 3. § 45. pontja definiálja a személygépkocsi fogalmát.
A készpénzforgalmat korlátozó jogszabályt 2009. március 13-i időponttól hatályon kívül helyezték.
A megváltozott munkaképességű munkavállalónak a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében 2008. január 1-jéig a 8/1983. (VI. 29.) EÜM-PM rendelet 28. §-a által szabályozott munkavállalók minősültek. A hivatkozott jogszabályt a 387/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (továbbiakban: Szöv. törvény) 58. § előírása alapján a szövetkezet az adózás előtti eredményéből a közgyűlés által meghatározott mértékben közösségi alapot képezhet, ami része a fel nem osztható vagyonnak, s ezáltal annak összegét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni [Szöv. törvény 71. § (1) bekezdése].
A 2009. február 1-től bevezetésre került új típusú cégautóadó alapvetően vagyoni, tárgyi típusú adó. Az adófizetésre a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosa köteles.
A szlovák társaság az év során osztalékban részesült magyarországi bejegyzésű leányvállalatától. Ugyanez a szlovák társaság tárgyévi eredménye alapján osztalékban részesítette saját társasága tulajdonosait – akik egyéb jogviszonyaikban a magyar kft.-nél ügyvezetői és alkalmazotti munkakörökben tevékenykednek.
Egy társaság, megrendelője felé határidőben, a szerződéses feltételeknek megfelelően teljesített. A megrendelő a teljesítést elismerte, ugyanakkor csak jelentős késedelemmel tudta a felé kibocsátott számlát kiegyenlíteni. Ebből következően a felhalmozódott késedelmi kamat is jelentősnek minősíthető, de a régi partneri kapcsolatra tekintettel e késedelmi kamatból származó követelést a teljesítő elengedné. Kérdésként merült fel, hogy az elengedett késedelmi kamat miatt érheti-e valamilyen adójoghátrány a megrendelés teljesítőjét.
Az alábbi cikkben a 2008. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Módtv.) által bevezetett két új szabályozás részleteit ismerhetjük meg, így a tagi kölcsön elengedésével összefüggésben kifizetett osztalék adózására vonatkozó, és az állampapír vásárlás-ösztönzését célzó rendelkezéseket.
Hogyan gyakorolhatja a pénzügyi bizottság ellenőrzési jogosultságát?
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.) 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6. pontja szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban Mt.) munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezései (118/A. §) alapulvételével oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. A jogszabálynak megfelelően, a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával kell megszervezze.
Milyen szabályok vonatkoznak a III. rokkantsági csoportba tartozó munkavállaló foglalkoztatására?
Hogyan lehet 2009. január 1-jétől „nullás” bevallást benyújtani?
Milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak a társaság által kibocsátott vásárlási utalványokra, hogy kell elszámolni azokat a számviteli nyilvántartásokban?
Hogyan kell elszámolni a szoftvertermékek beszerzését?
Gyermekek után járó pótszabadság milyen feltételekkel és kinek jár?
Részvénytársaság jegyzett tőkéjének emelése esetén a nyomdai úton legyártatott részvényeket be kell-e vonni, vagy elegendő az új jegyzéshez kapcsolódó részvények legyártatása?
Hogyan kell elszámolni a meg nem valósuló, költségvetési beruházáshoz kapcsolódó tanulmány tervet?
Hogyan és milyen feltételekkel használható a központi költségvetési szervek esetében az intézményi kincstári kártya?
Az elmúlt években többször változott annak megítélése, hogy a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői milyen jogviszony alapján láthatják el ezt a tevékenységüket, hogyan befolyásolja ezt a társaság tulajdonosi szerkezete, milyen szabályok irányadók akkor, ha maga a vezető tisztségviselő is egyúttal tulajdonos, vagy ha a társaságnak csak egy tulajdonosa van, stb.
Folyóiratunk 2008. évi 2. számában részletesen foglalkoztunk a de minimis támogatások igénybevételének szabályaival és annak 2007. évi társasági adóbevallásban történőõ szerepeltetésével.
Előző számunkban elkezdtük a költségvetési szférát érintő főbb jogszabályi változások ismertetését. Ezen összeállításunk az említett cikk folytatása.
A gazdasági válságból adódó megrendelés csökkenések, gyárleállások, pénzügyi nehézségek a gazdálkodó szervezeteket az élőmunka költségeinek csökkentésére kényszerítik. Átmeneti megoldásként sok vállalkozás kíván élni a munkaidő csökkentés lehetőségével, munkaidőkeret alkalmazásával, esetleg átmeneti termelésleállítással.
Egy korábbi lapszámunkban (2008. évi 6. szám) már áttekintettük a 2009. február 1-jétől alkalmazandó cégautóadóra vonatkozó legfontosabb törvényi rendelkezéseket.
A 2009. évben a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény az év egyik legjelentősebb törvénye a központi és önkormányzati költségvetési szervek életében, amely kihatással, változással van a hozzá kapcsolódó, többi törvényre és jogszabályra is.
2009. március 10-én a Magyar Közlöny 2009/28. számában kihirdették a 2009. évi V. törvényt az egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről.
A 2009. február-március hónapban vállalkozási tagszervezeteinknek tartott előadás anyaga.
A 2009. február-március hónapban vállalkozási tagszervezeteinknek tartott előadás anyaga.
Devizaalapú lízingszerződés esetén meghatározzák azt is, hogy az egyes lízingdíjakat milyen (mikori) devizaárfolyamon számlázzák.
Kérdés, a folyamatos munkarendben dolgozó portások havi munkaidőn felüli munkavégzésének díjazása.
A kifizető ill. a munkáltató által a magánszemély javára kötött biztosításokból származó jövedelmek fő szabályként adókötelesek, de a jogszabály ebből a körből kiemel néhány biztosítási kockázatot, melyeket adómentesnek tekint.
A cég operatív lízing keretében bérel személygépkocsikat, melyeket a társaság menedzsmentje és értékesítési képviselő munkatársai használnak.
A szállító az általa kiállított számlán a vevő neve alatt a cég székhelye helyett annak telephelyét szerepeltette. Kérdés, hogy a számla tartalmi előírásának ez megfelel-e?
Egy betéti társaság évek óta veszteséges, és mínusz saját tőkével rendelkezik. Lehetőség van-e a kedvezményes adókulccsal történő osztalék kivételre?
A fordított adózás szabályai tévesen kerültek alkalmazásra, a számla tévesen adóáthárítással került kiállításra, a módosítás adókülönbözetét milyen bevallási időszakban kell figyelembe vennie az eladónak, illetve a vevőnek.
Egy magánszemély ingatlan bérbeadására kötött szerződést egy vállalkozással. A bérbeadási tevékenység január 1-jével kezdődött, de a magánszemély az adószámot csak decemberben váltotta ki. A bérbeadásról szóló számla kiállítására már az adószám birtokában került sor.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 105. § (1) bekezdése határozza meg a kiküldetés fogalmát.
A 2009-ben hatályba lépő jogszabályi módosítások, illetve új jogszabályi rendelkezések egy része a „szokásosnak mondható” éves új szabályokat rögzíti, míg a szabályozórendszer változásának egy másik, jelentős hányada a költségvetési szférát érintő reformok jórészt 2010-es bevezetésének előkészítését célozza. Utóbbi szabályok jelentős feladatok elé állítják az államháztartás szervezeteit, bőven tartogatva új, megismerésre váró, majd végrehajtandó jogszabályi rendelkezéseket már 2009-re is.
Melyik jogszabályban találom a 250 000 forint feletti készpénzfizetés korlátozásáról szóló rendelkezést?
Munkáltató adóköteles biztosítási díja milyen járulékfizetési kötelezettségeket keletkeztet?
Milyen közterheket kell fizetnie a munkáltatónak 2009. január elsejétől a munkavállalójának juttatott adóköteles természetbeni juttatások után?
Hogyan változott a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke és alkalmazási feltétele 2009. január 1-jétől?
Hogyan változott 2009-ben a betegszabadság idejére járó távolléti díj utáni munkavállalói járulék fizetési kötelezettség?
Mikor kell adatot szolgáltatnia a munkaügyi központnak a saját dolgozók szakképzési hozzájárulás terhére elszámolt képzési költségeiről?
Hogyan változtak a tizenharmadik havi illetménnyel kapcsolatos szabályok?
Az utólag finanszírozott EU-s támogatásokból megvalósított tárgyi eszköz beszerzés számviteli elszámolásának milyen követelményei vannak év végén költségvetési szerv esetében?
Hogyan kell elszámolni „Az egész életen át tartó tanulás” program keretében elnyert támogatás felhasználását?
Hogyan változik a képviselők, polgármesterek költségtérítésének adózása 2009-től?
2009-től hatályba lépnek a közbeszerzés alapján történő kifizetésekhez kapcsolódó, elsősorban az államháztartás szervezeteit érintő – 2008-ban technikai okokból – elhalasztott szigorítások. A vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) és a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) tartalmazza.
Egyre gyakoribb gazdasági esemény, hogy a vállalkozások között tartozásátvállalási megállapodás jön létre, melynek tárgya bármilyen tartozás lehet. Így jellemzően a szállítói tartozásokról és a hiteltartozásokról lehet szó, de ide tartozik például a dolgozó új foglalkoztatója által átvállalt, a régi foglalkoztatónál kimutatott tartozása is.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) által szabályozott adónemek – a helyi adók – között a legjelentősebb a helyi iparűzési adó. A helyi adók sajátossága, hogy azok működtetése az önkormányzatok számára nem kötelezettség, hanem lehetőség.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követő években az európai uniós számviteli irányelvekhez történő közeledés és az elvárásoknak való megfelelés eredményeképpen évről- évre megtapasztalhatjuk a jogszabályok módosítását. A számviteli előírások egyre inkább megfelelnek a a nemzetközi szabályoknak, továbbra is szükségszerű azonban az értelmező rendelkezések, fogalmak pontosítása, a kapcsolódó jogszabályok módosítása.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 2009-ben csak néhány pontban változott, melyek hatálybalépése – az adóváltozások többségéhez hasonlóan – február 1-je.
Épület felújítására kötöttek szerződést egy szlovák kivitelezővel. Az eltérő tagállamban nyilvántartásba vett kivitelező a szlovák adószámát adta meg a szerződésben és a szlovákiai székhelye mellett feltüntette magyarországi fióktelepét is. A szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött felújítás, ami az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXII. évi törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fordított adózás alá tartozik.
Arányosítási kötelezettség merülhet fel a pótszabadság igénybevételénél?
A kereskedelmi vámtarifákat és azok magyarázatait a 64/1995. IKM-PM együttes rendelet tartalmazza. Ezen rendelet a 4901 vámtarifaszám alá sorolja a könyvet, brosúrát, röpiratot és hasonló nyomtatványokat. A kereskedelmi vámtarifákat és azok magyarázatait a 64/1995. IKM-PM együttes rendelet tartalmazza. Ezen rendelet a 4901 vámtarifaszám alá sorolja a könyvet, brosúrát, röpiratot és hasonló nyomtatványokat.
A gépjármű adó törvény cégautó adóval kapcsolatos szabályai értelmezhetők-e úgy, hogy a társaság munkavállalói kiküldetési rendelvény alapján éves elszámolási keretet, illetve a ténylegesen megtett km-re jutó átalányt kapnak.
Külföldi anyacég szerencsejátékot szervezett az interneten, melynek fődíj nyertese magyar állampolgár lett. A nyeremény személygépkocsi, melyet az anyacég juttatott el a nyerteshez, a magyar leányvállalat költsége az átírás díjából és a regisztrációs adóból keletkezett. Az „ingyenes” nyereményt az eszközök között ki kell-e mutatni?
Egy számítógép meghibásodása miatt winchester cseréjét kellett végrehajtani. Kérdésként merült fel, hogy a tranzakciót a tárgyévi dologi kiadások közé mint karbantartás, vagy mint beruházás (ráaktíválás) kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
2009. február 1-jével a személyi jövedelemadó törvény cégautó adóra vonatkozó 70. §-a hatályon kívül lett helyezve [az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 238. § (2) bekezdés 3.) pontja], és ugyanezen időponttól a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gj. tv.) az új „Cégautóadó” fejezettel egészült ki.
Az Áfa törvény 172. §-a értelmében a devizában kiállított számlában az áfa összegét forintban fel kell tüntetni. A deviza forintra történő átszámításánál a jogszabály 80. §-a szerinti árfolyam alkalmazandó.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 118/A. §-a szerint a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje a napi munkaidő mértékének alapulvételével munkaidőkeretben is meghatározható. A napi munkaidő hosszának és a munkaidő kereten belül meghatározott munkanapok számának szorzata adja a munkaidőkeretben ledolgozandó órák számát.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 7. § (1) bekezdésének r) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a munkavállaló saját személygépjárművének használatára tekintettel kiküldetési rendelvény alapján elszámolt hivatali utazás költségtérítése címen a teljesített kilométer távolság figyelembevételével az utazásra kapott összeget feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott igazolás nélkül elszámolható mértéket.
Válogatási költséget számolnak fel egy más tagállami beszállító által küldött minőségi hibás termékekkel kapcsolatban. A válogatás költségét általános forgalmi adóval számlázzák, mivel a termék elszállítása Magyarországról nem biztosított. A külföldi partner vitatja a számla áfa-tartalmának helyességét.
Az ingatlan bérbeadás alapesetben, az új Áfa törvény előírásai alapján, hasonlóan a 2008-ig érvényben lévő jogszabályhoz adómentes adólevonásra nem jogosító tevékenység. Viszont 2009. évtől kezdődően olyan ingatlanokra is lehet választani az adókötelezettséget (lakóingatlan, külterületi föld), amelyre 2008-ig nem volt lehetőség.
A 2009. január elején a költségvetési tagszervezeteinknek tartott előadás írásos anyaga.
A 2009. január elején a költségvetési tagszervezeteinknek tartott előadás írásos anyaga.
Az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi CX. törvény (Mód. tv.) által megállapított rendelkezések a törvény 10. § (6) bekezdése alapján csak 2010. január 1-jén lépnek hatályba.
A 2008. november-december folyamán tartott előadás írásos anyaga.
A 2008. november-december folyamán tartott előadás írásos anyaga.
A 2008. november-december folyamán tartott előadás írásos anyaga.
A 2008. november-december folyamán tartott előadás írásos anyaga.
A 2008. november-december folyamán tartott előadás írásos anyaga.
Termelőüzemnél az alkatrészek külső vállalkozóval történő felületkezelési munkafázisa a bérmunka kritériumának felel meg, és a bérmunka ellenértéke nem tekinthető alvállalkozói teljesítménynek.
A cég egyik partnerével határozott időre szóló elszámolásban állapodott meg, és így kötötte meg a szerződését a szolgáltatás igénybevételre. A szerződés szerint euróban számolnak el. A levelükben foglaltak szerint a számlán feltüntetik az általános forgalmi adót Ft-ban a számlázáskori MNB árfolyamon, és így kerül a fizetési határidő szerinti Áfa bevallásban levonásra.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében két magánszemély és egy Kft. közös tulajdonában lévő üzleti célú épület közös bérbeadása esetén adóalanynak – a tulajdonostársak helyett – a tulajdonostársak közössége tekintendő.
A közelmúltban megjelent 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet üzenetét úgy foglalhatnám össze, hogy az adótanácsadói és adószakértői szolgáltatás nyújtásához 2009. január 1-jétől nem elegendő a hozzáértést tanúsító szakképesítés, ill. szakmai gyakorlat, hanem kell hozzá egy hatósági nyilvántartás is. Aki pedig szerepel ebben az „önkéntes” nyilvántartásban, annak ötévente formális képzésen kell részt vennie, és az ötéves időszak alatt 100 kreditpontot kell szereznie.
Csekély értékű ajándékként adható-e étkezési utalvány?
Milyen szabályok alkalmazandók a munkavállalók Bulgáriában, kiküldetés keretében történő foglalkoztatása esetén?
Keletkezik-e és kinek forgalmi adó fizetési kötelezettsége a végelszámolással megszűnő vállalkozás tulajdonosainak átadott ingatlan után?
Hogyan kell számlázni a bérleti szerződéshez kapcsolódó közüzemi díjat?
Igénybe veheti-e kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő a Tao. törvény beruházási adóalap-kedvezményét de minimis támogatásként?
Rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónál hogyan kell díjazni a munkaszüneti napon történő munkavégzést?
Bérköltségként kell-e elszámolni és alapját képezi-e a szakképzési hozzájárulásnak a munkavállalónak kifizetett munkabér ekho-val adózott része?
Milyen esetben kell a magánszemélynek készpénz ajándékozása után ajándékozási illetéket fizetnie?
Milyen esetben kell a magánszemélynek a bankszámlán keresztül történő pénzátadás után ajándékozási illetéket fizetnie?
A Magyar Közlöny 161. számában jelent meg a 2008. évi LXIX. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról. A következőkben a 2009. január 1-jén hatályba lépő új szabályok közül azokat a legfontosabbakat mutatjuk be, amelyek még ebben az évben gazdasági/pénzügyi döntést igényelnek a gazdálkodóknál.
Az új cégautóadót az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 2008. december 9-ei számában jelent meg.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2009. évi módosítása sok szempontból különleges a korábbi évekhez képest.
A jövedelemadó törvények módosítását az Országgyűlés a 2008. december 1-jei ülésnapján elfogadta, amely a 2008. december 9-ei 174. számú Magyar Közlönyben jelent meg. A 2009. évi változásokat az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény tartalmazza.
A cég lakást vásárol melyen felújítást kíván végrehajtani, majd a felújított lakást bérbeadja.
Az értékesítésre kerülő használt tehergépkocsik ideiglenes rendszámmal, de „saját lábukon” hagyják el Magyarországot. A birtokbaadásról készült jegyzőkönyv megfelelő bizonyíték-e annak igazolására, hogy a termék értékesítése belföldről a közösség más tagállamába történt.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnését követő három éves időszakra, megfelelő ellenérték fejében versenytilalmi korlátozás köthető ki.
A közösség más tagállamából terméket szállítanak a cég konszignációs raktárába. A terméket feldolgozzák és visszaszállítják a partnernek. Kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha a partner a beszállított terméket nem számlázza le.
Egy 10 éves eszköz ingyenes átadása esetén az általános forgalmi adó alapját milyen beszerzési ár alkalmazásával kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a kérdéses eszköz az eltelt idő alatt veszített a forgalmi - értékéből.
A Start kártyával foglalkoztatott részére történő kifizetés járulék alapjának megállapítása.
A társaság haszongépjárművek operatív lízingjével foglalkozik. Az értékesítésekről EUR-ban állítják ki a számlákat és a szállítótól is EUR-ban érkeznek a beszerzések számlái. Előfordul, hogy a lízingbevevővel kötendő szerződés időpontjában még nem ismerik a lízingbeadással kapcsolatban felmerülő összes költséget, mint például a szállítótól beérkező forintos számla EUR bankszámláról történő kiegyenlítés árfolyamkülönbözetét. Kérdés, hogy milyen jogcímen állítható ki a plusz költségekről a számla, és mi a helyes számviteli elszámolása.
Az a vállalkozás, amelynek főtevékenysége nagykereskedelem, 2008-ban több alkalommal nyújtott leányvállalata illetve más, tőle független vállalkozások részére kölcsönt.
A társaság a közeljövőben vásárlási utalvány kibocsátását tervezi. A vásárlási utalványok kibocsátásától kezdve a folyamat teljes lebonyolításán keresztül, az utalványok könyvekből történő kivezetéséig kéri tájékoztatásunkat.
A cég lengyel állampolgárságú munkavállalót alkalmaz Lengyelországban történő munkavégzésre abból a célból, hogy a magyar munkavállalóit ne kelljen külszolgálatra küldeni. A munkaviszony létesítésének nincs akadálya.
A cég földterületet kíván megvásárolni, amelynek jelenlegi státusza nem építési telek, így a fordított adózás szabályai alapján kellene értékesíteni a területet.
A számlán soronként kell az adó összegét feltüntetni.
"A" és "G" Kft kapcsolt vállalkozás, mivel mindkét cégnek ugyanaz a két magánszemély (házaspár) a tulajdonosa.. "G" az évek folyamán folyamatosan kölcsönt nyújtott "A"-nak, melynek visszafizetését részben vagy teljes egészében elengedné.
A költségvetési szervek arra jogosult dolgozóinak 2008. december 5-ig, a 2008. novemberi illetmény kifizetésével egyidejűleg ki kell fizetni bruttó 20 ezer forint eseti kereset-kiegészítést.
A társaság termékeket értékesít. A forgalom növelése érdekében konkrét termékekre akciót hirdetnek, melynek keretében minden, az előírt feltételeknek megfelelő vevőpartner – köztük kapcsolt vállalkozás is – árkedvezményre válik jogosulttá. Kérdés, hogy az engedmény összegét hogyan kell bizonylatolni a különböző esetekben?
A devizában meglévő beruházási hitel év végi átértékeléséből adódó nem realizált árfolyam különbözet elhatárolható-e?
Az átalakulás folyamán átvett eszköz értékcsökkenését a jogutódnál milyen elvek szerint kell a társasági adóalapnál érvényesíteni?
A szállító a hibás teljesítésből adódó kárt pénzben téríti meg.
A vállalkozás olyan biztosítási szerződést kötött, amelyben a biztosított a magánszemély, díjfizető a munkáltató, míg a kedvezményezett szintén a munkáltató. Kérdés a biztosítási díj elszámolása, valamint a biztosítási szolgáltatás munkavállalónak történő kifizetésének adókötelezettsége.
A munkaszüneti napi munka végzésért minden esetben jár díjazás. A díjazás mértéke attól függ, hogy a munkaszüneti napon végzett munkára milyen körülmények között kerül sor.
A társaság a könyvek egy részét üzletpolitikai megfontolásból magánszemélyek részére juttatja ingyenesen. A kérdés az ingyenesen átadott termék adóvonzatára irányul.
Beolvadó társaság alkalmazhatja-e a külföldi pénzértékre szóló hosszúlejáratú kötelezettség értékelésekor elszámolt nem realizált árfolyamnyereség miatt az adóalap korrekciót?
A kutatás, kísérleti fejlesztéshez kapott támogatásnak valamint a kutatás, fejlesztés közvetlen költsége társasági, illetve különadó alap csökkentő tételként hogyan érvényesíthető?
A székhelyen és a telephelyeken végzett tevékenység alapján történő iparűzési adó kötelezettség megosztásának szabályai.
A társaság tevékenységének szinte teljes egésze olyan szolgáltatásnyújtásból áll, melynek számlázására az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 58. §-ában megfogalmazott határozott idejű elszámolásokra vonatkozó előírások érvényesek, ezért kérdésként merült fel, hogy az üzleti év végén, a kiszámlázott, teljesítéssel áthúzódó tételek esetében milyen eljárási szabályokat kell követni.
A kérdés az, hogy az áram, a gáz, a víz, a csatornadíjak anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolhatók el.
A Közösségen belüli, harmadik országos és belföldi termékek hogyan, milyen jogi feltételekkel tárolhatók „konszignációs” raktárban?
A kérdés arra vonatkozik, hogy pénztárgép alkalmazása esetén mi a teendő, ha egy vevő visszahozza a már korábban megvásárolt árut minőségi kifogással, és az ügylet érvénytelensége miatt az ellenértéket vissza kell fizetniük.
A cég rendezvényszervezéssel foglalkozik. Többször előfordul, hogy a rendezvényre előleget fizetnek, de az előleget nem az fizeti, akivel a szerződést megkötik. Kérdés, hogy ha nem a szerződött fél fizet, ki szerepeljen vevőként a számlán?
A tartozásátvállalás, mint szolgáltatás Áfa törvény szerinti adózásának megítélése nem egyértelműen megállapítható.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Áfa tv.) 11. § (2) bekezdésének d) pontja alapján, a végelszámolással megszűnő vállalkozás esetében a megszűnés időpontjában a tulajdonos részére átadott ingatlan ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül, ha az ingatlan beszerzéséhez részben vagy egészben adólevonási jog kapcsolódott.
Az anyagárak emelkedése miatt a cég a szerződött árhoz képest magasabb árat kíván termékeire érvényesíteni.
A szövetkezetről szóló 2006. évi X. törvény 99. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a szövetkezetnél az üzletrésztulajdonosok üzletrészeit névértéken alakították át szövetkezeti részjeggyé. A szövetkezeti tag örökösével el kell számolniuk.
A cég az innovációs járulékfizetési kötelezettségét csökkenteni szeretné a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC törvényben (a továbbiakban: Atv) meghatározott szervezettől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban felmerült költséggel, azonban a költség nem kapcsolódik a cég jelenlegi tevékenységéhez.
A részvény névérték alatt történő visszavásárlásakor keletkezik-e a tulajdonos magánszemélynek adófizetési kötelezettsége.
Kérdés, hogy a cégnél bevezetésre kerülő Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszer szerződés szerinti ellenértéke elszámolható-e az innovációs járulék terhére?
Fordítottan adózik-e a tervezési tevékenység, az építőanyag fuvarozója, a darus kocsi személyzettel történő igénybevétele, a festési, burkolási, gáz- és villanyszerelési szolgáltatás?
A közvetített szolgáltatások illetve az alvállalkozói teljesítmények fogalmát el kell különíteni. A közvetített szolgáltatás nem azonos az alvállalkozói teljesítményekkel, hanem több annál.
A melegétkeztetés és a melegétkezési utalvány együttes elszámolási lehetőségei a következők.
A szövetkezet élt a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényben (a továbbiakban: Szöv. törvény) foglalt közösségi alap képzésének lehetőségével. Terveik szerint, – mivel hízómarha tartással is foglalkoznak – az alap egyéni keretének terhére a tagoknak önköltségi áron marhahúst osztanak, az alap közösségi része terhére pedig saját üzemelésű konyhájukban nőnapi, arató, nyugdíjas ebédeket rendeznek.
Kérdés, hogy egy ajándékba kapott erdőnek és szántóföldnek az értékesítése esetén milyen összeg lesz a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó alapja.
A kérdés a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén kapott végkielégítés adó és járulékfizetési kötelezettségére vonatkozik.
2007. december 31-ét megelőzően megállapított rokkantnyugdíj folyósítása mellett milyen feltételekkel lehet munkát vállalni 2009. január 1-jétől.
Mi a teendő át nem vett nyeremény esetében.
2008. január 1-jétől megváltozott a bérbeadási céllal beszerzett személygépkocsik áfa rendszerbeli szabályozása.
A társaság 2008. június hónapban közösségen belüli beszerzésre proforma számla alapján euróban előleget fizetett. Az előleg számlája nem érkezett meg az áfa bevallás határidejéig, hanem csak 2008. július végén. A társaság az összegre felszámított általános forgalmi adót a 2008. június havi bevallásában sem fizetendő, sem levonható adóként nem szerepeltette. Kérdése, helyes-e, ha ezen összeget a 2008. július havi bevallásában szerepelteti, mind fizetendő, mind levonható áfa soron.
Egy francia magánszemély kiküldöttként dolgozik Magyarországon, és egy magyar kft-vel is munkaviszonyban áll. Bért Franciaországból és a magyar társaságtól is kap, a magyar szabályok szerint biztosított és Magyarországon fizet személyi jövedelemadót. Helyes-e, hogy a francia társaság által fizetett bér után számított járulékokat (a foglalkoztatót és a magánszemélyt terhelő járulékot is) a magyar társaság vallja be és fizeti meg az adóhatóság felé?
Egy vállalkozás osztrák partnere által szállított anyagból előállított termékek nem Ausztriába kerülnek visszaszállításra, hanem részben Németországba fuvarozzák el azokat, részben pedig vámkezelés után amerikai cég címére kerülnek feladásra.
A cég közvetített szolgáltatásként közüzemi díjat (víz, gáz, villamos energia) számláz tovább, valamint bérleti díjról – a szerződésben foglaltak szerint – havi rendszerességgel, a hó első napján számlát bocsát ki.
Egy cég terméket ad át térítés nélkül. Ennek fejében elvárják, hogy a juttatásban részesülő egy éven keresztül kizárólag a cégtől vásároljon havi meghatározott mennyiségben.
Kell-e támogatási szerződést kötni ha támogatni kívánják az iskolákat?
A KKV. törvény előírásait hogyan kell alkalmazni az innovációs járulék kötelzettségénél?
Néhány közérdekű információ azokról a ritkán előforduló juttatásokról, amelyekre sajátos számítási és járulékszabályok vonatkoznak.
Nevezett magánszemélyeket a németországi munkáltatójuk rendelte magyarországi munkavégzésre. Munkájukat nem kiküldötti minőségben látják el, hanem munkajogviszonyt létesítenek a céggel. A kérdés arra irányul, hogy a magyarországi munkavégzéshez szükséges hivatalos okmányok, illetve a lakáshasználat költségének átvállalása adómentes juttatás-e, vagy adókötelezettséggel jár együtt?
Az általános forgalmi adóról szóló CXXVII. törvény 80. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz a meghatározott árfolyamot kell alkalmazni
Egy magánszemély földterülettel rendelkezik, majd ott gyümölcsöst telepít, mint egyéni vállalkozó és a jövőben a gyümölcsöst eladja vagy haszonbérbe adja.
2008. január 1-jétől hatályos új Áfa törvény szerint fordított adózás alá esik-e az a termékértékesítés, ha egy villamossági cikkekkel kereskedő cég áfa adóalany személy részére értékesít.
A szakképzési hozzájárulás terhére történő képzési költségek elszámolásának feltételeiről részletesen a 13/2006.(XII.27.) SZMM. rendelet intézkedik.
2008. évben lényegesen változott az üzletpolitikai célból adható juttatások értelmezése.
Az iskolarendszerű képzés költségeinek elszámolhatósága, a munkáltató kötelezettségei - közérdekű információk
A szövetkezeti tagok az 1992. évi I. törvény szerint a vagyonnevesítés során ingyenes szövetkezeti üzletrészhez jutottak. 2000-ben a közgyűlés döntést hozott arról, hogy átalakulás keretében részleges kiválással a Zrt. kiválik a szövetkezetből, mely átalakulás 2001. május 4-én a cégbíróság által bejegyzésre került. Az átalakulási folyamat során a vagyon felértékelés történt, s a vagyonnövekménynek megfelelő összeg erejéig még az átalakulást megelőzően, 2000. december 1-jén – a levélben nem tértek ki rá, szóban elmondták, hogy a szövetkezet felhalmozott vagyonából jegyzett tőke emelés keretében – újabb vagyonrész került nevesítésre.
Milyen módon fizethető saját tulajdonú gépjármű használatára költségtérítés az olyan munkavállalóknak, akik területi képviselők és feladatukat szokásosan a cég telephelyén kívül végzi?
Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén milyen jogcímű kifizetésekre alkalmazható az ekho adózás?
Szükséges-e módosítani a bérleti szerződést az Áfa törvény változása miatt?
Milyen összegű tételes eho terheli a kifizetőt részmunkaidős és teljes munkaidős foglalkoztatás esetén, ha a foglalkoztatott többes jogviszonyban áll?
Milyen áfa szabályok vonatkoznak az építési engedély köteles közművek létrehozására, illetve a közműfejlesztési hozzájárulásra fizetett összeg után?
Minőségi kifogás miatt a termék ellenértékének visszafizetését hogyan kell bizonylatolni a kereskedelmi egységben?
Hogyan kell elszámolni a szénipari szerkezetátalakítási támogatást?
Megszakítás nélküli munkarendben, kéthavi munkaidő keretben történő foglalkoztatás esetén elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, és mikor jár túlórapótlék?
Köteles-e a munkáltató a rendkívüli munkavégzést írásban elrendelni, és az elrendelés tényét hány nappal korábban kell a munkavállalóval közölni?
Ki minősül megváltozott munkaképességűnek a rehabilitációs hozzájárulás keretében?
Saját munkavállalók nyelvi képzése elszámolható-e a szakképzési hozzájárulás terhére?
Mire fordítható az önkormányzatot megillető talajterhelési díj, szükséges-e analitikus nyilvántartás vezetése és hogyan történik a könyvelése?
A különböző pénzbeli ellátásokat igénybe vevő magánszemélyek eltérő okokból, de igen jelentős számban vállalnak munkát a juttatás mellett. A munkavégzésre sor kerülhet foglalkoztatottként (pl. munkaviszony, megbízás), vagy egyéni, illetve társas vállalkozóként egyaránt.
Jelen írással a belső ellenőröknek kívánunk némi segítséget nyújtani az informatikai ellenőrzésükhöz. Az ellenőrzés céljáról, szükségességéről és néhány gyakorlati tapasztalatról.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem és az adójának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 59–63. §-ai tartalmazzák. Az említett paragrafusok 2008. január 1-jétől jelentős mértékben változtak. A következőkben példák segítségével igyekszünk bemutatni a jövedelem meghatározásának menetét a jogszabályi változások tükrében.
Bérpótlékot megállapíthat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.), más jogszabály, kollektív szerződés és a felek megállapodása.
Az adóév vége felé, gyakran keresi a munkáltató/kifizető azokat a megoldásokat, amelyek a kevesebb munka ráfordítással járnak, és ugyanakkor a magánszemélyek számára is előnyös.
Az új Áfa törvény hatálybalépésétől a cikk írásáig terjedő időszak háromnegyed évet ölel fel, de az adóhatósági ellenőrzések – a havi adóbevallások kivételével – főleg két negyedévre vonatkoznak, és ha figyelembe vesszük az év közben hatályba lépett módosításokat, akkor a vizsgálati tapasztalatok valójában egy negyedéves elszámolási időszakra vonatkoznak.
Adózási, járulékfizetési szempontból melyik társaság minősül kifizetőnek, illetve foglalkoztatónak abban az esetben, ha a "X"Kft., a tulajdonában lévő "Y" Zrt. részvényeiből könyv szerinti értéken (piaci értéknél alacsonyabb áron) ad el az "Y" Zrt. munkavállalóinak.
Egy társaság közös megegyezéssel megvált az egyik munkavállalójától. A dolgozó munkaszerződésében foglaltaknak megfelelően a közös megegyezésben is rögzítik a konkurencia tilalmi megállapodást, mely alapján a munkavállaló a munkaviszony megszűnését megelőző hat havi törzsbérének együttes összegére jogosult. A megállapodás arra is kiterjed, hogy a magánszemély, ha vállalt kötelezettségét megszegi, a teljes összeget köteles visszafizetni.
Az árumintára milyen nyilvántartási kötelezettség vonatkozik és adózás szempontjából reprezentációként kell-e figyelembe venni?
2008. évre az Szja törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja szerinti üzletpolitikai célú juttatások adózása tartalmilag változott.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezik a vagyonszerzés illetékkötelezettségéről. A törvény vagyonszerzésnek minősíti, és ez által illetékkötelessé teszi az ajándékozást.
Kiemelkedő közhasznú besorolással rendelkező nonprofit Kft-nek kell-e társasági adót bevallani és megfizetni, ha az év során volt vállalkozási tevékenysége?
Az utastól utazás közvetítőként átvett részvételi díj bizonylatolása.
Egy cég osztrák anyavállalata felé kíván olyan különböző költségeket számlázni, amelyek az anyavállalat dolgozójának magyarországi tartózkodása alkalmával merültek fel.
A TAO törvény 1. sz. mellékletének 4. pontjában 2008. évben változás történt.
A lízingszerződések alapján a gépjárművekhez kapcsolódó biztosítási szerződéseket az első évben a Társaságnak kell megkötnie és fizetnie is, míg a további években szerződés szerint ez a bérlő kötelessége. Előfordul azonban, hogy ennek a szerződéses kötelezettségének a bérlő nem tesz eleget, ilyenkor Társaság köti meg a szerződést és a megfizetett biztosítási díjat az ügyfélre kívánja továbbhárítani. Mindkét esetben a biztosítótól kapott kártérítés a bérlőt illeti meg, mert a gépkocsi megjavíttatása az ő kötelezettsége.
Az ingatlan értékesítéséről szóló számlát áfa felszámításával, vagy a fordított adózás szabályai szerint, áfa nélkül kellett-e kiállítani?
Egy Kft. Romániába, illetve Spanyolországba irányuló Közösségi termékértékesítés érdekében román társaságtól vesz igénybe ügynöki szolgáltatást. Mindkét társaság Romániának a Közösséghez történő csatlakozása óta az ügynöki jutalékot áfásan számlázza. Helyes-e az áfás számlázás?
Termékértékesítésről gyüjtőszámlát helyes-e kiállítani, vagy a számlázásnál az Áfa törvény 58. §-a szabályát kell-e alkalmazni?
A társaság idegen tulajdonban lévő földterületen végrehajtott beruházás keretében ipari létesítményeket hoz létre. A beruházás részét képezi ipari csarnok, térburkolattal ellátott, parkolásra alkalmas udvar, kerítés, közmű hálózatok létrehozása. Az új ingatlanok besorolásával és értékcsökkenési leírásával kapcsolatosan merültek fel kérdések.
Egy Magyarországon bejegyzett kft magánszemély tagja Szlovákiában biztosított, munkaviszonya alapján. Kérdésük a magyar jogszabályok szerinti járulékfizetési köte-lezettségre vonatkozóan merült fel.
A társaság egyes ügyfelek esetében a céggel szemben fennálló követelés elengedését tervezi. Az érintettek között magánszemélyek, társaságok és egyéni vállalkozók vannak. A továbbiakban követelés elengedése miatt keletkező adó, egészségügyi hozzájárulás és illetékfizetés szabályokkal kapcsolatban adunk tájékoztatást.
A kérdés arra vonatkozik, hogy amennyiben az önálló bírósági végrehajtó ingatlant épít, akor a különböző vállalkozási formában hogyan számolhatja azt el?
Miként befolyásolja egy gazdasági társaság üzletrészének piaci értékét a lekötött tartalék képzése?
Társaságuk átalánydíjas takarítási szolgáltatásra kötött megbízási szerződést. A szolgáltatást ténylegesen 2008. április hónapban végezték, a számla kiállításának időpontja 2008. április 30., a számla fizetési határideje 2008. május 8., a számlán feltüntetett teljesítési időpont: 2008. május 8.
Művészeti tevékenységet végző adószámos magánszemély adó- és járulék fizetésével kapcsolatos a kérdés abban az esetben, ha az adóelőleget a kifizető fogja megállapítani és levonni.
A devizában történő időszakos elszámolású értékesítések könyvelésével kapcsolatos tudnivalók.
Egy Kft., ügyfelei megbízása alapján szállítmányozó és fuvarozó vállalkozásokkal szerződik, amelynek keretében, a fuvar szervezésén túlmenően különböző, a fuvarozáshoz, mint járulékosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat is végez. A külön szolgáltatásként a következő felügyeleti feladatokat látja el: az áru bepakolása a konténerbe, a konténernek a terminálra jutása, a hajón történő szállítás, az áru időbeni megérkezése a vevőhöz.
A 2006. évi LIX törvény (a továbbiakban: különadó törvény) 3. § (2) bekezdés b) és d) pontja, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tör-vény (a továbbiakban: tao törvény) 8. § (1) bekezdésének n) pontja a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás adóalap korrekcióját tartalmazza.
Egy társaság egyik leányvállalata részére alkalmanként a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban MT) szerint munkaerő kirendelés történik. A kirendelt munkavállaló az anyavállalat alkalmazásában áll, munkabért is onnan kap. A kirendelést megrendelő leányvállalat felé a bért, járulékokat és egyéb személyi jellegű kiadásokat megállapodás alapján átterhelik számla kiállításával.
Hogyan kell a bérbeadónak adóznia, ha Eva-s egyéni vállalkozó és 2008. évben magánszemélyként ingatlan bérbeadással bővíti tevékenységi körét?
A magánszemély saját társaságának nyújt tagi kölcsönt.
A cafetéria rendszer keretében adható természetbeni juttatásokkal kapcsolatban több kérdés merült fel.
Kérdés az Áfa törvény 58. § értelmezése, hogy mely jellemzőket kell az idesorolásnál figyelembe venni.
2007. évre vonatkozóan az MVH visszaigazolta a támogatható területet. A kifizetés iránti kérelmet benyújtották, de a mai napig sem határozatot, sem pénzt nem kaptak. Kérdés, hogy elszámolhatják-e a terület alapján kalkulált összeget 2007-ben egyéb bevételként?
Mely esetben mentes a láncügylet a kötelzettség alól?
Mezőgazdasági őstermelő tételes költségelszámolás esetén milyen költségeket számolhat el a bevételével szemben?
Magánszemélyek között történő üzletrész értékesítés után milyen adófizetésikötelezettség keletkezik, illetve az adás-vétel összegét milyen értéken kell meghatározni?
Milyen szabályok vonatkoznak a külföldi kiküldetésre fizetett napidíjakra?
A társaságnál kiküldetés keretében dolgozik egy kanadai állampolgár, aki a kanadai anyacég alkalmazottja. A munkabért, az azt terhelő járulékokat, adókat, valamint a magyarországi lakhatás költségeit a kanadai cég fizeti. Kérdés, hogy ebben az esetben milyen feladatok hárulnak a magyar társaságra.
Egy ausztriai adóalany alkatrészeket gyártat Magyarországon, de minden egyes munkafázist más-más belföldi adóalany végez. A magyarországi adóalanyok közvetlen szerződésben állnak az ausztriai megrendelővel. Az osztrák cégnek nincsen Magyarországon telephelye.
Mely esetben adómentes a munkáltatói lakásvásárlási kölcsön?
A szakképzési hozzájárulás elszámolása milyen jogcímen (milyen szerződéssel), mekkora összegben, milyen mértékig csökkenthető az APEH felé fizetendő összeg.
A cég nem foglalkozik gyakorlati képzéssel, saját dolgozóik nyelvi képzését oldották meg úgy, hogy szakiskola tartott nyelvtanfolyamot a munkahelyen. Mi a cég feladata a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos törvényváltozás miatt.
A kérdés arra vonatkozik, hogy a korkedvezményes nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyának megszűntetése hogyan történhet.
Egy cég a munkaerő toborzáshoz igénybe veszi egy szlovák cég szolgáltatását, melynek feladata a szlovák területen élő munkerőpiac felmérése, a munkaerőpiac állandó figyelemmel kísérése, a munkát keresők felkutatása.
Ügyvédi iroda tevékenysége során maga fizeti meg az ügyfeleit terhelő, az ügyfél nevére szóló illetéket és közzétételi díjat. Az ilyen jellegű költségeken túl felmerülnek egyéb – jellemzően fordítási – költségek, melyeket szintén az ügyvédi iroda előlegez meg, de ezekről a költségtényezőkről kiállított számlák az ügyvédi iroda nevére szólnak.
A dolgozók részére védőital címén szikvizet biztosítanak. Kérdés, hogy a bérelt szikvíz-automata bérleti díját, illetve további járulékos költségeit (műanyag poharak, szénsav patron) tartalmazó számlák áfa tartalma levonásba helyezhető-e, illetve a felmerülő költségek a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásnak minősülnek-e.
A TEÁOR számok uniós harmonizációja számos gyakorlati problémát vet fel.
A 2008. szeptember hónapban vállalkozási tagjainknak tartott előadás anyaga.
A szabadság kiadásánál a munkarend szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.
A főiskolával kötött együttműködési, megállapodás alapján hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlati időre hallgatói munkadíjat kell fizetni.
A kérdés kortárs művészeti alkotások beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonhatóságára vanotkozik.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.) 77/A. § (7) bekezdése szerint kedvezményezett részesedéscsere esetén a megszerzett társaság magánszemély tagjánál az ügyletből keletkező bevételből a jövedelmet az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
A munkavállaló számára eseti jelleggel elrendelt rendkívüli munkavégzés miatt bérelt apartman adózási vonzatára irányul a kérdés.
2007. évi eredmény terhére jóváhagyott, 2008. évben kifizetésre kerülő osztalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályok.
A telefonszámla magáncélú használatának továbbszámlázása következtében keletkező adózás
A cég műanyag bálazsineget használ fel szalma bálázására, illetve műanyag fóliát lucerna széna becsomagolására, ezeket 99 %-ban saját gazdaságában használja fel. Kell-e környezetvédelmi termékdíjat fizetnie?
Cégünk egy használaton kívüli ingatlanát értékesíti. Mi a teendő?
Beépülhet-e a termék értéke az adó alapjába? Külföldön szerelés esetén milyen szabályt kell alkalmazni?
A társas vállalkozások egyes tagjai után felmerülő adó- és járulékfizetési kötelezettségeket alapvetően az határozza meg, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek munkát a gazdasági társaságban.
Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég Franciaországba kölcsönzi munkavállalóit. A bért a magyar munkáltató fizeti ki. Kérdés, hogy melyik államban kötelesek személyi jövedelemadó fizetésére a magánszemélyek a bérek után.
Az adójóváírás alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdések.
A társaság a raktáron levő készleteit értékesíti az anyavállalat részére Németországba. Az értékesített készlet szállítása több hónapot vesz igénybe.
„Panel” program keretében az épületek homlokzatfestésénél színváltoztatás esetén egyszerűsített építési engedély kerül kiadásra.
Kérdés, hogy a munkáltató által fizetendő önkéntes nyugdíjpénztári és egészség-pénztári hozzájárulás milyen összegig adható adómentesen.
A társaság egy szlovák kollégával munkaszerződést köt, aki a cseh anyavállalat szlovák és lengyel leányvállalatánál is dolgozik. Szlovák hatóság által kiállított E 101 jelű nyomtatványát benyújtotta, mely azt tanúsítja, hogy biztosítási jogviszonya Szlovákiában áll fenn.
A társaság cseh tulajdonosa által megválasztott tisztségviselő a magyar társaság ügyeinek intézése, illetve feladataik ellátása végett Magyarországra jön. A magyar leányvállalat biztosítja a szállást részére. A magánszemély nem áll jogviszonyban a magyar társasággal. Kérdés, hogy hogyan kezelendő a cég nevére szóló számlával felmerült szállásköltség.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: TAO törvény) 7. § (1) bekezdésének lb) pontja értelmében, az adózás előtti eredmény csökkenthető - az adózó választása szerint - a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által működtetett művészeti zsűrik által kibocsátott művészeti szakvéleményben művészeti értékűnek elismert kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékével, a beszerzés adóévében és az azt követő négy adóévben egyenlő részletekben, figyelemmel a (22) bekezdésben foglaltakra.
A használaton kívüli tárgyi eszközök elszámolásával kapcsolatban a számviteli teendők különfélék.
Egy 2003. évben beszerzett személygépkocsi aktiválásakor maradványértéket határoztak meg. A személygépkocsik várható használati idejét 5 évben jelölték meg. Az 5. év letelte után vállalkozásuk a kevés futási teljesítménnyel rendelkező gépjármű használati idejét utólag további 4 évvel szeretné meghosszabbítani, illetve a maradványértékét csökkentenék.
Oktatási intézmény különféle kérdéseire, melyek külföldiek foglalkoztatásától szólnak komplex választ adunk.
Egy cég ügyvezetői feladatait egy Angliából, a tulajdonos által kiküldött magánszemély látta el, aki Magyarországon 183 napot meghaladóan tartózkodott, de akivel a társaság munkaszerződést nem kötött.
Egy társaságnál tulajdonos változás következett be. A régi anyacég által nyújtott hitelt az új tulajdonos átvállalja. Ennek eredményeként a társaság tartozása megszűnik.
A társaság a 100 %-ban tulajdonukat képező Kft beolvasztását tervezi. A Kft. részére pótbefizetést teljesítettek a veszteségek fedezetére. A beolvadás során mi a teendő a lekötött tartalékként elszámolt pótbefizetés összegével?
Szülési szabadság után visszatérő dolgozó esetében hogyan kell rendelkezni a szabadságának kiadásáról?
A munkáltató által munkavállaló nyugdíjba vonulása alkalmával juttatott egyszeri természetbeni ajándék - mobiltelefon- adózása.
Az Áfa törvény 2008 január 1-jétől hatályos változásai miatt sokféle kérdés vetődött fel a teljesítési időpont meghatározásában.
Az Áfa törvény 87. §-nak értelmezése alapján a személygépjárműveket adómentesen kell értékesíteni.
Romániába irányuló használtgépjármű értékesítés esetén el kell határolni az egyes értékesítéseket abból a szempontból, hogy az eladott autók beszerzése kitől történt.
Ipari terület értékesítésével kapcsolatos kérdések, költségvetési szervek vállalkozási tevékenység utáni áfa fizetési kötelezettsége
Bérleti szerződés felmondása esetén, a bérlőnél a szerződéskötéskor letétbe helyezett pénzeszköz a bérbeadót több okból illetheti meg.
Az áfa törvény 2008 május 1-i változása miatt a fordított adózásban változás történt.
A számla előállításával kapcsolatos előírások 2008 január 1-jétől lényegében nem változtak.
Építési engedélyköteles ingatlan létrehozásával kapcsolatos szolgáltatások helyes besorolása a következő
A Magyarországon bejegyzett partner utazási irodák útjainak értékesítése miatti jutalék álláspontunk szerint általános forgalmi adó köteles.
A 2006-ban kötött ingatlan adás-vételi szerződés esetén, ha az ügyletben 2007. december 31-ig előlegfizetés történt, akkor az új Áfa törvény 269. § (1) bekezdése alapján a 2007-ben érvényben lévő szabályokat kell alkalmazni.
Egy cég - mint gyógyszerek forgalmazója – úgy kívánja népszerűsíteni, illetve támogatni az allergológiai szűréseket, hogy a szakorvosok egyes felmerülő költségeit számla ellenében megtéríti.
Egy társaság egy alkalommal kamatmentes kölcsönt nyújtott alapítványnak, melyet egy éven belül visszafizettek. A hitelezési tevékenység a cég részéről szabályos volt-e, illetve a jövőben adhatnak-e kölcsönt alapítványnak, vagy egyéb szervezeteknek, illetve vállalkozásoknak?
Magánszemélytől bérelt ingatlan jövedelméből kell-e Eho-t vonni, ha a magánszemély állandó lakcíme a nevezett ingatlan?
Kht. formában működő társaság, az ivóvízellátást alaptevékenységként végzi, mellette vállalkozási tevékenységet is folytat. A társasági adókötelezettség megállapítása során a Tao. törvény 6. számú mellékletét alkalmazták, a saját tőke megosztása arányosítással megtörtént. Mely szabályok vonatkoznak a nonprofit kft-vé történő átalakulásra, az adómentes saját tőke adókötelezettségére?
Az Szja törvény 2007 január 1-jei változásából adódóan megváltozott az alapítványi támogatás adómentessége.
Változhat-e a konszolidációs kötelezettség beolvadás esetén?
Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése során nem minősült gyakorlati képzést végzőnek, azonban fejlesztési támogatás nyújtásával a város közoktatási intézményének (szakközépiskolának, szakképző iskolának) nyújtottak fejlesztési támogatást a jogszabályi feltételeknek megfelelően.
Egy közhasznú társaság kötelezett volt-e szakképzési hozzájárulás fizetésére 2007. december 31-ig a cég részvénytársasággá történő átalakulásáig, valamint 2008. január 1-jétől mint Rt.-t terheli-e a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség?
Egy társadalmi szervezet a tagjainak, saját, illetve dolgozóinak továbbképzést, valamint külföldi tanulmányutat szervez. Hogyan kell megítélni az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (étkezés, szállás, stb.) költségeit adózási és könyvviteli szempontból?
Egy társaság gázolajat kíván vásárolni nagykereskedőtől, és azt tovább számlázza a kapcsolatban álló hajózó cégeknek. Milyen feltételekkel végezhető ez a tevékenység?
Egy Kft. egy taiwani illetőségű cégnek értékesít terméket, amelyet az egy közösségi illetőségű cégnek értékesít tovább. Az árukat a végső vevő által rendelt és fizetett fuvarozó szállítja el a rendeltetési tagállamba.
Egy társaság öntvényeit fóliával csomagolja, rakodólapra helyezi, pántszalaggal rögzíti, majd csomagolt öntvényeket harmadik országba exportálja, vagy Közösségen belülre értékesíti. Milyen nyilvántartási, bevallási, stb. kötelezettségek terhelik a társaságot a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggésben?
Egy társaság részére Svájcból érkezett küldemény, amelyet egy futárszolgálat kért szabad forgalomba helyezni a Társaság megbízása alapján. Az iratokból megállapítható, hogy DDP paritással történt a szerződéskötés (DDP = Delivery Duty Paid, azaz leszállitva vámfizetéssel). Ez azt jelenti, hogy a terméket értékesítő svájci céget terheli a vámeljárással összefüggő fizetési kötelezettség: vám, és eltérő megállapodás hiányában (amire nem utal az okmányokban semmi) az általános forgalmi adó.
Egy társaság az SZJ 74.82.10 száma alá tartozó csomagolási szolgáltatást végzett, amelyet az Áfa tv. 15. § (5) bekezdése szerint export-szolgáltatásnak tekintett, ekként adómentesen számlázta. Az APEH revízió szerint viszont fel kellett volna számítani az általános forgalmi adót (a vizsgált időszakban 25 %). Helyesen sorolta-e be a társaság az Áfa tv. 15. § (5) bekezdése alá a szolgáltatását?
A tényállás szerint harmadik országból Hollandiába érkező terméket vámkezeltet osztrák vállalkozás, az osztrák vállalkozástól egy magyar vállalkozás megvásárolja a terméket, melyet a magyar vállalkozás értékesít egy francia vállalkozásnak, a terméket nem szállítják Magyarországra, hanem Hollandiából egyenesen Franciaországba kerül. Ezen ügylet a magyar áfa hatályán kívüli-e, továbbá, hogy az osztrák vállalkozás az értékesítéséről a magyar vállalkozás felé áfás számlát állít-e ki, a magyar a francia felé áfás számlát állít-e ki, és milyen adószámmal, azaz kell-e hozzá a magyar vállalkozásnak holland adószám? További kérdés, hogy az ügylet felfogható-e háromszög ügyletként, illetve, hogy a magyar közösségi adószámmal rendelkező vállalkozás magyar könyvelési rendszerében a beszerzés és értékesítés értéke a magyar nyilvántartásokban hogyan fog megjelenni, a magyar adóalanynak a magyar adóhivatal felé van-e áfa bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettsége?
Egy társaság egy ciprusi cégben tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A ciprusi társaságtól részosztalék jogcímen kaptak egy meghatározott összeget. A könyvvizsgáló véleménye szerint a ciprusi jogszabályok nem ismerik az osztalék-előleg fogalmát, így amit részosztalék címen adtak azt végleges osztaléknak kell tekinteni. A megkapott összeget osztalékelőlegként, vagy végleges osztalékként kell-e kezelni?
Egy mezőgazdasági vállalkozás 2007. év során felhagyott a cukorrépa termesztéssel, a termelési kvótájáról véglegesen lemondott, a szerkezetátalakítási támogatás odaítéléséről szóló határozatot kapott az MVH-tól 2008. év január hónapjában. A támogatás összege a határozatban kizárólag euroban került számszerűsítésre. Kérdés: a támogatás számviteli elszámolásának időpontja, az alkalmazandó árfolyam, az időbeli elhatárolás, továbbá társasági adólapnál érvényesíthető beruházási kedvezmény igénybevételérének lehetősége.
Egy intézet 2008. január 31-éig kiemelten közhasznú Kht-ként működött, ezen időponttól – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelően – kiemelten közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működik tovább. Milyen a jogállása, illetve az adótörvények szerinti minősítése a jogutódnak minősülő – nonprofit gazdasági társaságnak?
Egy cég Kínából importál világítástechnikai termékeket, amelyeket Magyarországra hoz, majd exportál Horvátországba. Mikor és hogyan igényelhető vissza a kifizetett vámtartozás?
A Ptk. nem tartalmazza a kapcsolt vállalkozás fogalmát, hanem csak a többségi befolyás definícióját határozza meg (amely fogalmat az Art. és Tao. szerinti kapcsolt vállalkozási jogviszony fennállásának meghatározásakor kell alkalmazni).
Egy társaság egyéb élelmiszer termékeket forgalmaz, például alkoholos italokat. Nem rendelkezik kis- vagy nagykereskedelmi üzlettel, a kiskereskedők részére terítőjárati rendszerben értékesíti a termékeket. A kérdés az, hogy az így értékesített kereskedelmi csomagolás után – közvetlenül a gyártóktól megvásárolt termékek esetén – keletkezik-e termékdíj fizetési kötelezettsége a „k” díjtétel tekintetében?
Egy cég a 2007-es üzleti évben a mérleg fordulónap dátumát megváltoztatta szeptember 30-ára. 2008. évben a két tulajdonos közül az egyik kivásárolta a másikat, és ennek következményeképpen most vissza szeretnének állni a decembertől decemberig tartó üzleti évre. Meg lehet-e ezt valósítani?
Egy vállalkozás reklámfilm sugárzását vállalja megrendelőik felé. A filmek különböző televíziós csatornákon kerülnek levetítésre több héten keresztül. A televíziós csatornák a levetített reklámfilmek sugárzási díját a kampány végén egy számlában számlázzák le, illetve egy hónapot meghaladó kampány esetén két részletben, a hónap, illetve a kampány végén. A sugárzási díjak jutalékkal növelt összegét a cég továbbszámlázza.
A dolgozói részvény általános adózási szabályai
Sok bizonytalanság van az időszaki szolgáltatások helyes számlázásánál, ezért szolgáltatásnemenként vizsgáljuk meg a témát.
Egy társaság közösségen belüli értékesítésre előleget kapott német partnertől. A teljesítést megelőzően a vevő magyar adószámot vált ki, és kéri, hogy az általa teljesített előleget számítsák majd be a belföldi értékesítés ellenértékébe. Hogyan kell rendezni a mentesen kiállított előleg számlát?
Egy lapcsoport kiadói napilapokat ad ki. A napilapokban megjelenítendő szöveget szerkesztett formában, elektronikus úton juttatják el a céghez. A cég nyomdai úton előállítja a folyóíratokat, melynek során az anyagszükségletet (papír) maga biztosítja. A kész napilapokat a 4902 VTSZ szám alatt, 5 %-os áfa kulccsal számlázza le a kiadók felé, mint készterméket. A cég az újságok előállítása folyamán nyomdai alvállalkozót vesz igénybe, aki csak nyomdai részmunkát végez, így szolgáltatását az SZJ 22.2 alatt, szolgáltatásként, 20 % áfával terhelten számázza ki. Megfelel-e az eljárás az Áfa törvény szabályainak?
Az idei áfa törvény 87.§ b) pontja alapján mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó nem volt levonható.
Összefoglalás a külföldi ügyletek árfolyamáról és az adóbevallásban történő szerepeltetéséről.
A külföldi szállásköltséget tartalmazó számla – mely értelemszerűen a külföldi ország „áfá”-ját is tartalmazza – összegének egy részét tovább kívánják számlázni a belföldi partner felé, mivel a vevőpartner költségét is tartalmazza e számla. Kérdés, hogy a külföldi szállásköltség továbbszámlázásakor milyen általános forgalmi adó mértéket kell alkalmazni, illetve mi az általános forgalmi adó alapja.
A cég a használt autó értékesítésére a különleges eljárással megállapított adózást alkalmazza (áfa törvény 214-227. §). E szabálynak megfelelően az adó alapját az árrésre jutó adóval csökkentett árrés képezi. Kérdés, hogy a vevőnek utólag adott engedmény csökkenti-e az adó alapját.
A cég csehországi üzleti partnere a részére kiszámlázott szolgáltatás – kocsihasználat – ellenértékéből 10 % adót megfizetett, ezzel csökkentette az utalt ellenértéket. Kérdés, hogy ez az adólevonás jogszerű-e a cseh partner részéről, vagy jogértelmezési probléma áll az adólevonás hátterében.
A cég könyveket, napilapokat értékesít. Az értékesített termékekhez más cikkeket is (DVD, CD, színes ceruza) hozzácsomagolnak, melyek áfa kulcsa eltérő az értékesített termékétől.
Egy cég németországi ingatlanokat vásárolt, amelyeket bérbe adnak.
Egy magyarországi betéti társaság személyesen közreműködő beltagja egyidejűleg Ausztriában munkaszerződéssel végez munkát.
A társaság munkavállalói holland, és német vállalkozások megrendelése alapján, a külföldi helyszíneken csőszerelő- és hegesztő tevékenységet végeznek. A dolgozók személyi alapbérükön felül devizaellátmányban részesülnek, amelyek után felmerülő közterhek a következőképpen alakulnak.
2008. szeptember 1-jétől a szakképzési hozzájárulás terhére átadható fejlesztési támogatásban részesíthető intézmények köre jelentősen megváltozott.
Ki minősül foglalkoztatottnak a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség meghatározásánál?
Megilleti-e a tizenharmadik havi illetmény, illetve tizenharmadik havi illetmény előleg a prémiumévek programban résztvevőket?
Ügyfeleink részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy melyek azok esetek, amikor átlagkereset jár a dolgozónak, és mikor kell távolléti díjat fizetni? A kétfajta járandóság számítása merőben eltér egymástól, ezért cikkünkben a távolléti díj, valamint az átlagkereset alkalmazásának eseteit vizsgáljuk, amely során a jogszabályi környezet bemutatásán túlmenően példákon keresztül is bemutatjuk a számítás menetét.
A munkaviszony megszűnésének, megszüntetésének számos esete lehetséges. Kezdeményezheti a munkavállaló és a munkáltató, de sor kerülhet rá a felek közös megállapodása alapján is. Megszűnhet továbbá a jogviszony automatikusan is, például határozott idejű munkaviszony esetében, a határozott idő leteltekor. Bármelyik módon kerül sor a jogviszony megszűnésére (megszüntetésére), a munkáltató számos feladattal szembesül, melyek már hasonlóan alakulnak. Jelen írás ezért nem a munkajogi szabályokkal, hanem a munkaviszony megszűnésekor felmerülő feladatokkal – kiadandó okmányok, a megszűnés miatt felmerülő különböző jogcímű kifizetések adó- és járulékkötelezettsége, valamint ezek bevallása – foglalkozik.
Az elektronikus cégeljárás lényege, hogy az adott cég és az illetékes cégbíróság közötti kommunikáció, ügyintézés elektronikus formában történik, és ugyancsak ekként kerül sor a cégiratok nyilvántartására.
A szak- és felnőttképzést érintő reformprogramban foglaltak végrehajtása érdekében módosították többek között a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt. A módosítások közül az elsők 2007. szeptemberével, az utolsók – néhány kivétellel – pedig 2008. szeptember 1-jével lépnek hatályba.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 2007. szeptemberi módosulása következtében a jegyzett tőke minimális értéke Kft. esetében 500 ezer forint, míg a zártkörűen működő Rt. esetében 5 millió forintra csökkent. Ennek következtében egyre gyakrabban döntenek úgy a társaságok tulajdonosai, hogy a törzstőkéjüket (alaptőkéjüket) lecsökkentik az új összegre.
Mi a teendő, ha a társaság a bérbeadást áfásan kezelte, de erre vonatkozó választását nem jelentette be az adóhatóságnál?
Egy újonnan alakult kft. minden tagját be kell-e jelenteni a 08T1041-es nyomtatványon, ha nem kötnek egyikükkel sem munkaszerződést vagy megbízási szerződést?
Milyen közüzemi költségek számolhatók el anyagköltségként, iparűzési adóalap csökkentő tételként?
Anyagköltség-e a szakkönyv és a szakmai folyóirat?
Kell-e transzferár nyilvántartást vezetni az önkormányzati tulajdonban lévő közmű társaságoknak?
Kell-e a szolgálati nyugdíjra jogosultaktól munkavállalói járulékot levonni?
Milyen feltételekkel adható az utazási utalvány közalkalmazottnak?
Hogyan és milyen juttatásként adható a munkaterápiás jutalom?
Kiállítható-e egy hónapon belül több gyűjtőszámla, vagy csak egy gyűjtőszámlát lehet havonta készíteni?
Faktoráláskor kell-e áfát felszámítani a követelést értékesítő vállalkozás által kiállított számlában?
A cikk áttekintést kíván adni az apport - mint nem pénzbeli hozzájárulás - adózási és számviteli szabályairól, mind az átadó, mind az átvevő részéről. A számviteli elszámolás bemutatása során összefoglalja a vállalkozások, valamint a költségvetési szervek által könyvelendő tételeket, számlaösszefüggéseket is.
A cikk a kutatást, a kísérleti fejlesztést támogató kedvezmények adórendszeren belüli komplex bemutatását tűzte ki célul, amely során kitér a társasági adóalapban nyújtott és a társasági adóból érvényesíthető kedvezményekre, a különadó alapban nyújtott kedvezményre, illetve az innovációs járulékból történő visszatartásra. E részletek bemutatása előtt azonban azt indokolt tisztázni, hogy mit is kell kutatási, kísérleti fejlesztési, azaz K+F tevékenység alatt érteni?
A társaságnak különböző feladatokat elvégző külső személyek 15.000 Ft-os ajándékutalványt kapnak
Rokkantsági járadékban részesülő részmunkaidős dolgozó munkabéréből 2003. szeptember hónaptól 2008. április hónapig nem vontak nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot, mivel nyugdíjasnak tekintették. 2008. évben tévedésüket feltárták, megállapították, hogy a többször módosított 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontja alapján a rokkantsági járadékos dolgozó nem minősül nyugdíjasnak.
Részét képezi-e az adómentes keretnek a munkába járási kjöltségtérítés?
Kell-e fizetni üzembentartási díjat kereskedelmi üzletekben üzemeltetett televízió készülékek után?
A társaság üzletkötői hálózat útján értékesít, mely tevékenység ellátásához az üzletkötők számára cégautót biztosít. A cég székhelye Budapesten van, az üzletkötők pedig az ország különböző pontjain laknak és tevékenykednek. A cégautókat a munkavállalók lakóhelyükön tárolják, és jellemzően onnan indulnak a partnerekhez. Kérdés, hogy ezek az utak hivatali célú használatnak minősíthetők-e.
Lassan elérkezik az iskolakezdés! Gyakori kérdés, hogy egy gyermekre mennyi és milyen formában nyújtott iskolakezdési támogatás adható adó és járulékkímélő módszerrel?
Kötelező-e a repülőjegy értékesítésről számlát kiállítani?
A társaság 2004. évtől munkábajárás címén helyközi utazási bérletet ad munkavállalóinak, oly módon, hogy a bérleteket megvásárolja és a dolgozóinak a bérletszelvényt juttatja. Levonásba helyezhető-e a dolgozóknak juttatott munkábajáráshoz kapcsolódó bérlet általános forgalmi adója?
Épület lebontását és ezen belül a kazánházban található kazánok és szerelvények kibontását rendelték meg. Ez utóbbi munkát más vállalkozó végzi, mint az épület bontását. Az épület lebontása engedélyköteles, a kazánok lebontásához nem szükséges hatósági engedély. Kérdés, hogy a kazánházban található kazánok és szerelvények kibontása és raktárba szállítása egyenesen vagy fordítottan adózik-e.
Egy nappali tagozatos hallgatónak tanulmányi szerződés alapján kifizetett ösztöndíj, könyvek és jegyzetek árának adó- és járulék kötelezettsége.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében 2008. július 1. napjától a cégbejegyzési, valamint a változásbejegyzési eljárások lefolytatására csak elektronikus úton van lehetőség.
A gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek) különböző jogviszonyokat alakít(hat)nak ki a velük kapcsolatban álló (magán)személyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony és a felhasználási szerződés.
Áfa köteles-e a sírhely értékesítése?
Keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség a bérlő által óvadék címén fizetett összeg visszatartása címen a bérleti jogviszony megszűnésekor?
Keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség a magánszemélytől beszerzett személygépkocsi értékesítése után?
Milyen mértékű nyugdíjemelésre jogosultak a saját jogú nyugdíjuk mellett munkát végző magánszemélyek és hogyan igényelhetik azt meg?
Milyen közteher fizetési kötelezettség keletkezik a munkaviszony megszűnésekor kifizetett titoktartási díj után?
Hogyan kell a könyvekben kimutatni a haszálaton kívüli tárgyi eszközöket?
Milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást kell levonni és milyen összegű hozzájárulás-fizetési felső határig, a 2006., 2007. években megszavazott osztalékból, ha annak kifizetésére 2007-ben, illetve 2008. évben kerül sor?
Kinek és milyen bejelentési kötelezettsége kelekezik az építési tevékenység kivitelezésekor?
Ha az önkormányzat a módosító áfa törvény szerint választotta a lakóingatlan bérbeadásra az adómentességet, akkor az mikortól lép hatályba? Hogyan kell számlázni, ha a bérleti díjat negyedévente állapítják meg?
Tapasztalataink szerint egyre inkább növekszik a pályázói kedv a magyar vállalkozások, civil szervezetek, költségvetési szervek körében. Ez egyrészt a pályázati források bővülésének, másrészt az információ-áramlás javulásának köszönhető. Az egymás után megnyíló kiírások szinte mindegyike elérhető az interneten, és a beadáshoz szükséges iratok köre is szűkült.
Keletkezik-e adó-, járulék- illetve illetékfizetési kötelezettség, ha egy társaság elengedi a magánszeméllyel szemben fennálló követelését?
Mikor adómentes a munkavállaló számára bérelt apartman?
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel az adószámos képzőművész tevékenységével kapcsolatban?
Évek óta foglalkoztatja olvasóinkat az államháztartási támogatás miatti arányosítás témaköre, amely egyaránt érinti a vállalkozási és a költségvetési szférát. Tanácsadó szolgálatunkhoz érkezett kérdések és problémafelvetések aazt igazolják, hogy nagy érdeklődésre számot tartó kérdésre adott választ a Legfelsőbb Bíróság 2007. november 29-ei ítélet, amely a Bírósági Határozatok 2008/5. számában jelent meg.
2008. május 1-jétől módosult az Áfa törvény, amelynek eredményeképpen némi változás történt a bizonylatolás körében, továbbá jelentősen módosultak a számlát érintő korrekciós bizonylatok, illetve azok elszámolásának rendje.
Az új Áfa törvénynek a termékimport adómentességeire vonatkozó szabályai között jelentős szerepet játszik az a joghelyzet, amikor a termékimport szabadforgalomba helyezését közvetlenül követi a termék értékesítése a Közösség más tagállamába. Ezen adómentességi tényállás jelentősen módosult május 1-jével, egyben módosult az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) is. A következőkben a május 1-jétől hatályos törvényi szabályokat mutatjuk be.
A viszonteladókra vonatkozó szabályozás szükségességét a használtcikkek kereskedelmének, illetve nyilvános árverésen történő értékesítésének sajátosságai indokolják. A viszonteladók ugyanis a továbbértékesítésre szánt cikkeket jellemzően olyan körből, többnyire nem adóalany magánszemélyektől szerzik be, akik ebből kifolyólag nem jogosultak adó áthárítására.
A költségvetési területen dolgozó belső ellenőröknek 2008. év folyamán a 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet alapján két kötelezettségnek is eleget kell tenniük, melyeknek mindkét esetben 2008. június 30-a a határideje.
Egy vállalkozás az ügyfeleivel szemben fennálló követelését kívánja elengedni, amely során a következő adó, egészségügyi hozzájárulás és illetékfizetés szabályokra kell figyelemmel lenni.
Végelszámolásra a cég legfőbb szervének önkéntes elhatározása alapján, vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott végzése (alkalmazott szankciója) alapján kerülhet sor. A végelszámolási eljárás a nem fizetésképtelen, azaz fizetőképes helyzetben lévő gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszűnését jelenti, vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett.
A társasági adó rendszerében már 2004-től kezdődő adóévtől lehetőség van arra, hogy az adózók a törvényben meghatározott tárgyú, az adóalapból illetve adókedvezmény formában érvényesíthető támogatásokat figyelembe vehessenek.
Előző számunkban már foglalkoztunk a közétkeztetéssel. A témakör továbbtárgyalását több tényező is indokolja.
A gazdasági élet szereplőinek az új 2008. évi Áfa törvény különösen sok problémát okozott. Az év elején teljes tanácstalanság lett úrrá a legtöbb gazdálkodón.
2007. december 31-éig az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: régi Áfa tv.) 71. §-ának (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésről szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) határozta meg a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatéríttetés módját és annak részletszabályait.
Az egészségkárosodott (csökkent munkaképességű) személyek számára új társadalombiztosítási nyugellátás, a rehabilitációs járadék került bevezetésre 2008. január 1-jétől. A törvény meghatározása szerint „egészségkárosodás” kifejezés, az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változást jelenti.
Milyen árfolyamon kell átszámítani, illetve milyen áfa bevallási időszakban kell szerepeltetni az időszaki elszámolású szolgáltatásokról devizában kiállított számlában feltüntetendő áfát?
Hogyan változott a műanyag bevásárló reklámtáskákkal kapcsolatos termékdíj kötelezettség 2008. január 1-jétől?
Mit jelent a láncügylet a termékdíjas szabályozásban?
Mi a teendő az újrahasználható termékdíjas termék (raklap, rekesz, láda, egyéb göngyöleg) nyilvántartásával kapcsolatban?
Eva hatálya alá tartozó KFT magánszemély tagja mikor és milyen összegű osztalékot kaphat?
A Cégbíróság által be nem jegyzett előtársaságnak milyen bevallási kötelezettsége keletkezik?
Ha részben önálló intézmények külön-külön kötnek szerződést tisztítószer beszerzésre, akkor az közbeszerzés tárgyát képezi-e?
A fordított adózás alá tartozó szállítói számlát hogyan kell könyvelni a költségvetési szervnél?
Hogyan módosult a bérlakások adókötelezettsége az Áfa törvény évközi módosulása következtében?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) alapján 2008-tól már csak az jogosult előrehozott (csökkentett öszszegű előrehozott) öregségi nyugdíjra, aki megfelel a Tny.-ben előírt – az életkorra és szolgálati időre vonatkozó – feltételeknek, továbbá nem áll a Tbj. (1997. évi LXXX. tv.) 5. § (1) bekezdésének a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban, így közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban (Tny. 9., 18/A., 18/B. §). 2008-tól tehát mindaddig, amíg a közalkalmazott vagy köztisztviselő e jogviszonyait nem szünteti meg, nem kaphat előrehozott öregségi nyugdíjat, azt részére nem állapíthatják meg.
Egy kereskedelmi vállalkozónak két beszállítója van. Mindketten rendszeresen és folyamatosan szállítják ugyanazokat az árukat. A számlát hetente állítják ki az adott heti szállításról. Az egyik beszállító az Áfa törvény 58. §-a alapján állítja ki a számláját, melynek megfelelően a heti szállítás összevont mennyiségét tünteti fel termékenként egy sorban, teljesítési időpontként pedig a fizetési határidőt jelöli meg.
Szakmai körökben több, egymásnak ellentmondó álláspont jelent meg az utóbbi időben e témában, részben a szakmai lapok, részben a média által, amelyet ezúttal szeretnénk egyértelművé tenni.
A 2008. január - február - március hónapban vállalkozási tagjainknak tartott ankétsorozat írásos anyaga.
Felfüggesztették az Art. közbeszerzési kifizetésekről rendelkező 36/A. §-ának alkalmazását!
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt 2008. január 1-jei hatállyal két törvény is módosította, írásos anyagunkban ezt mutatjuk be.
A 2008. január - február - március hónapban vállalkozási tagjainknak tartott ankétsorozat írásos anyaga.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényt a 2007. december 17-i ülésén fogadta el az Országgyűlés, mely a 2007/183. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre 2007. december 23-án.
Az új áfa törvény bevezetésével egyidejűleg több egymásnak ellentmondó értelmezés látott napvilágot a számlázás körében, ugyanis a törvény új szövegezése több helyen félreértésre ad lehetőséget, és nem minden esetben tükrözi vissza a törvény alkotójának valódi akaratát.
Az adózással foglalkozó szakemberek számára nem könnyű az egyes ügyleteknek megfelelő szabályok megtalálása az új áfa törvényben.
A 2008. január 1-jétől lényegesen változtak az áfa bevallásra és visszaigénylésre vonatkozó szabályok.
Megszüntethető-e nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással?
A követelés elengedése illetékkötelessé válik-e 2008. január 1-jétől?
Hogyan számolhatók el a belföldi bejövő devizás számlák az új áfa szabályok következtében?
Kiket érint 2008. január 1-jétől a nyugdíj melletti jövedelemszerzési korlát?
2008. január 1-jétől az új áfa törvény új szerkezetű és a korábban megszokottól eltérő fogalomhasználatú szabályozást vezetett be. Nagyon lényeges változás, hogy az adómérték besorolása elszakadt a hosszú évek alatt megszokott Szolgáltatási Jegyzéktől.
Mielõtt részletekbe bocsátkoznánk, tisztázandó, hogy mit is jelent a közvetett vámjogi képviselõ fogalma? Az Áfa törvény több helyen is foglalkozik a közvetett vámjogi képviselõre vonatkozó szabályokkal, de nem definiálja, hogy valójában kit/kiket kell érteni alatta.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja törvény) értelmében 2007-ben és 2008-ban is az egyes adókedvezményeket csak bizonyos feltételek esetében lehet az adókötelezettség megállapításánál érvényesíteni.
A nyereség(jövedelem)minimum számítás szabályát – az egyéni és társas vállalkozók körére kiterjesztve – a 2007. július 1-jétől hatályba lépő 2007. évi XXXIX. törvény iktatta be.
A társasági adóalapot csökkentő jogcímek között már 2003. január 1-jétől lehetőség van fejlesztési tartalék képzésére. A fejlesztési tartalék képzésében és annak feloldásában az évek során alapjaiban nem történt jelentős változás, de a tanácsadói tapasztalatunk alapján a gyakorlatban mind a mai napig számtalan kérdés ad okot a félreértésre.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 2008. január 1-jével több ponton módosult.
Milyen járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni, ha a megbízási szerződés 2007. október 1-jétől 2007. december 20-ig tartott, a díj összegének nagysága biztosítási jogviszonyt eredményez és a kifizetésre 2008. január 15-e után kerül sor?
Elegendő-e csak egy helyen megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a több társaság tagjaként, illetve az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozóként is tevékenykedő nyugdíjas magánszemélyek után?
Milyen járulékok terhelik és milyen ellátás igénybe vételére jogosít az egyszerűsített közteherviseléssel adózó jövedelem 2008-ban?
Vonatkozik-e a fordított adózás a költségvetési szervekre?
Hogyan változott a közhatalmi szervek áfa törvény szerinti helye és milyen választási lehetőségeik vannak?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírja, hogy a hatálya alá tartozó foglalkoztató valamennyi foglalkoztatottja részére foglalkozás-egészségügyi szolgálatot köteles biztosítani a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995 (VII.14.) Kormány rendeletben foglaltak szerint.
Az új áfa törvény értelmezése kapcsán nap mint nap számtalan probléma vetődik fel az adózók körében. Egyik ilyen országos jelentőségű kérdés a készpénzfizetési számla kiállításához fűződik, hiszen több száz kérdést kaptunk már ügyfeleinktől ez ügyben.
Egy társaság Franciaországból az Európai Unióból kíván versenybenzint és olajat behozni Magyarországra, továbbértékesítés céljából. Milyen jövedéki szabályok vonatkoznak e tervezett behozatalra?
Egy építőipari cég központi fűtés-, illetve villanyszereléssel foglalkozik. Helyes-e az, ha a felhasznált anyagot áfásan, míg a szolgáltatást áfa nélkül, a fordított adózás szabályainak megfelelően számlázzák?
Egy cég német partnerétől hasznosításra kap repülőgépeket üzleti céllal. A repülőgépek német lajstromszám alatt nyilvántartottak, és 2008. április 1-től légi taxiként üzemeltetik, jellemzően külföldre, unión belül és kívül is, valamint kisebb mértékű belföldi fuvarozás is elképzelhető. Visszaigényelhető-e az üzemanyagok jövedéki adója?
Egy társaság az általa üzemeltetett autóbuszok karbantartásához bizományosi konstrukcióban bizományosi raktárakból szerzi be az alkatrészeket. Az adott hónap folyamán felhasznált készletekről jelentést küldenek a raktárkészlet tulajdonosainak, akik ez alapján számlázzák le társaságuk felé a havi felhasználást. Vonatkozik-e ezen konstrukcióra az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 58. §-a?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2007 december 31-ig hatályos előírása szerint a munkáltatónak nem minősülő kifizető csak abban az esetben volt köteles a bevallást benyújtani, ha [az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti] adó és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező kifizetést, juttatást teljesített magánszemélynek.
Ingatlan bérbeadása esetén a magánszemélynek 2002-ben - és jelenleg is - kellett adószámmal rendelkeznie e tevékenységére tekintettel, valamint számlakiállítási kötelezettség is keletkezett.
Milyen vonzata van annak, ha a tulajdonos csak ügyvezető, vagy ténylegesen személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében?
Köthető-e szolgáltatási szerződés felsőfokú intézményben elvégzett OKJ-s alapképzettséget nyújtó képzésre?
A használttermék-kereskedőre az Áfa törvény 214-227. §-ai vonatkoznak. Ennek megfelelően a törvény a kereskedőre az árrés-adózást írja elő, de választási lehetőséget ad az általános szabályok alkalmazására is.
Munkaerő kölcsönzés keretében éves keretszerződés alapján foglalkoztatnak munkavállalókat.
Egy magyar gazdasági társaság terméket szerzett be Hollandiából, az ellenértéket megfizette, az eladó által kibocsátott számlán hiányzik a magyar vevő közösségi adószáma. A befizetendőként bevallott általános forgalmi adó e számla alapján levonásba helyezhető-e?
Egy társaság az elmúlt években pénzügyi lízingszerződést kötött több ingatlan vonatkozásában, a lízingszerződés megkötésekor ezen ingatlanok áfásan kerültek értékesítésre. A 2008. január 1-én hatályba lépett új törvényi szabályozás szerint adómentesen végzik az ingatlan-értékesítési tevékenységet, (nem választották az adókötelezettséget). Hogyan ítélendő meg áfa szempontjából ha a lízingszerződés felmondásra kerül a futamidő folyamán?
Az ügyfeleknek adott árumintára milyen nyilvántartási kötelezettség vonatkozik és adózás szempontjából reprezentációként kell-e figyelembe venni?
Milyen feltételek mellett minősül adómentes természetbeni juttatásnak az üdülési csekk?
Egy vállalkozás különböző rendszereket (tűzjelző, biztonságtechnikai, stb.) tart karban, melynek keretében havi egyszeri átvizsgálásra kerül sor, szükség esetén munkavégzéssel párosulva. Az elvégzett munkával szerződés szerint a tárgyhót követő hónap 5-én számolnak el a számla benyújtásával. A számla kiegyenlítési határideje a számla benyújtását követő 8 nap. Milyen teljesítési időpontot kell feltüntetni a számlán?
Milyen áfa szabályok vonatkoznak 2008 évben a mezőgazdasági tevékenységek köréből a műtrágyaszórásra, talajmunkákra?
Egy vállalkozás bizonyos termékei csomagolásában feltünteti a „nyerő” feliratot, melynek bemutatásakor a terméket értékesítő partnereken keresztül meghatározott ajándékot juttat egyes vásárlók részére. A játékszabályzat kizárta a lehetséges nyertesek közül a vállalkozás alkalmazottait, közeli hozzátartozóit, illetve a játékban résztvevő termékek forgalmazóit, valamint hozzátartozóikat. Megfelel-e ez a személyi korlátozás az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában szereplő „bárki által azonos feltétellel” kitételnek?
Eltérő üzleti éves vállalkozás az előző üzleti évben 100 % értékvesztést képzett egy felszámolási eljárás alá vont partnerrel szembeni követelésre. Biztosítási szerződés alapján a biztosító átutalta a kétes vevőkövetelés 75 %-át jelen üzleti évben. Jogerős bírósági végzés nem született, de várhatóan erre ebben az üzleti évben nem kerül sor. Hogy történik az elszámolás a társasági adóban és milyen könyvelési lépéseket kell tenni?
Egy vállalkozás a németországi anyavállalat részére értékesít termékeket, amelyeket a végső vevő részére közvetlenül szállítanak a Közösség más tagállamába, vagy Közösségen kívülre. Befolyásolja-e az ügylet adójogi megítélését az, hogy a németországi anyavállalat rendelkezik magyar adószámmal? Hogyan oldható meg adójogi szempontból optimálisan a szállítás?
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 213. §-a módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) kötelező könyvvizsgálati értékhatárra vonatkozó 155. §-ának (3) és (4) bekezdéseit.
A magánszemély által társaságnak nyújtott kölcsön ellenében fizetett kamat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 65. §-a szerint 2007. szeptember 1. után kötött szerződések esetében már nem minősül külön adózó kamatjövedelemnek, hanem az a magánszemély összevonandó jövedelme lesz.
Egy vállalkozás elsősorban hazai és nemzetközi konferenciák, szakkiállítások szervezésével foglalkozik. Tevékenységük során valamennyi partnerük felé gépi áfás számlát állítanak ki. Más rendezvény kapcsán előfordul, hogy parkoló- és belépőjegyekről nyugtát adnak és csak a vevő kérésére, állítanak ki áfás számlát. 2008. évtől kötelesek-e mindenkinek számlát adni annak érdekében, hogy a pénztárgép működtetését elkerülhessék?
Egy romániai cégtől közvetlenül Magyarországra történik termékszállítás, de az értékesítés folyamata a következő: a román cég egy német cégnek, az egy orosz cégnek, ez utóbbi egy másik orosz cégnek értékesít, végül a második orosz cég lesz az, amelyik a magyar cégnek fogja a terméket továbbértékesíteni. Milyen teljesítési hellyel adóznak az egyes ügyletek és mely cégnek hol van bejelentkezési kötelezettsége?
A megemelt minimálbért 50 év feletti munkavállaló esetén (pl. az előrehozott öregségi nyugdíjas) tehát abban az esetben kötelező alkalmazni, amennyiben a munkakör betöltésének feltétele a legalább középfokú végzettség, illetve meghatározott szakképzettség, gyakorlati időtől függetlenül.
Hogyan kell értelmezni az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) 7. § (3) , valamint 9. § -át?
Magánszemélytől történő fa felvásárlása esetében kell-e az ellenértékből adóelőleget levonni, illetve ki lehet-e adómentesen fizetni a társaság által igényelt támogatást az erdő tulajdonosainak?
Egy vállalkozás nemzetközi közúti árufuvarozási tevékenységet folytat. A partnerekkel kötött (szóbeli) szerződéseikben a teljesítés időpontját nem határozzák meg, az áru fel- és lerakodás idejét a CMR bizonylaton rögzítik. Eltérő paraméterek alapján kerül-e megállapításra a teljesítés helyének és idejének meghatározása?
Fuvarozási szolgáltatás ellenértékét devizában határozzák meg. Fel kell-e tüntetni az áthárított adó összegét forintban is? Hogyan alakul a számlakiállítás határideje? Amennyiben a bejövő számlákon más bank árfolyama szerepel, úgy mely árfolyamot kell alkalmazni a könyvelés során, illetve az adóbevallásban levonható adóként milyen összeg szerepelhet?
Francia székhelyű társaság magyarországi kereskedelmi képviseletén a francia céggel munkaviszonyban álló, francia magánszemélyek dolgoznak. A munkavállalók bérét a francia munkáltató fizeti. A magánszemélyek közül van aki tartósan, 183 napot meghaladóan dolgozik Magyarországon. Felmerül annak lehetősége, hogy a kereskedelmi képviselet rendezné a bejelentésre, bevallásra és adófizetésre vonatkozó kötelezettségeket. Mi a kifizetés jogcíme?
Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaság külföldi társasághoz, külföldi munkavégzésre is kölcsönöz munkaerőt. A dolgozók számára megigényelték az E 101 jelű nyomtatványt, melynek kiadását az 1408/71/EGK rendelet (Rendelet) 13. cikk (2) bekezdésére hivatkozással az OEP elutasított. Jogos-e az elutasítás?
Egy vállalkozás raktárcsarnokot épített külső vállalkozók bevonásával. A helyi önkormányzat részéről a végleges használatbavételi engedély kiadása még nem történt meg. Megtörténhet-e az ingatlan aktiválása, vagy meg kell várni a használatba vételi engedélyt?
Egy társaság kollégium építésére és üzemeltetésére PPP keretében szerződést kötött az Oktatási Minisztériummal, melynek keretében 20 évre ingyenes földhasználati jogot biztosít számukra a Magyar Államkincstár.
Egy cég társasházi ingatlant ad bérbe, melynek keretében a bérlő átvállalta a társasházi közös költség megfizetését. Fel kell-e számítani erre is az áfát?
Egy vállalkozás kereskedelmi szálláshely szolgáltatást nyújt. Saját nevében megvásárol fürdőbelépőket, melyet igény szerint továbbértékesít a vendégeknek.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 65. §-a szabályozta és jelenleg is szabályozza a kamatból származó jövedelem adózását.
Egy kereskedelmi cég klíma értékesítést folytat. Az értékesítés kapcsán vállalja a klímák beszerelését is. A klíma beszerelése egyenesen vagy fordítottan áfázik-e?
Egy víziközmű szolgáltató vállalkozás a területileg illetékes önkormányzati rendeletben megállapított víz- és csatornadíjat számlázza ki. Az önkormányzati rendeletben megállapított vízdíjnak részét képezi a fejlesztési hányad, amely összeget - megállapodás alapján - társaságuk átad az önkormányzat részére. A fejlesztési hányad összege nem kerül külön feltüntetésre a számlán, annak mértéke csak a vízdíj összegének kalkulációjából tűnik ki. Milyen módon kell elszámolni a könyveben a vállalkozás által beszedett, de az önkormányzatnak átadásra kerülő fejlesztési hányad összegét?
Az általános forgalmi adóról szóló CXXVII. törvény 80. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő történő átszámításhoz azt a meghatározott árfolyamot kell alkalmazni,
Egy vállalkozás tevékenységét településüzemeltetési szolgáltatások képezik. Ilyen a parkok, zöldterületek, közterületek tisztántartása, karbantartása, parlagfű-mentesítés, csúszás-mentesítés, burkolatok karbantartása, tisztítása stb. Ezen tevékenységek esetén az Áfa törvény 142. §-a szerinti fordított adózás szabályai alkalmazásával kell-e a számlát kiállítani?
Alapító okirat módosításának kötelezettsége TEÁOR számok változása miatt.
Belföldi székhelyű, általános áfa szabályokat alkalmazó társaság saját gyárüzemi területén munkásszállást kíván létesíteni, mely beruházási munkálatokat alvállalkozók igénybevételével fogja megvalósítani. A munkásszálláson helységenként legalább két munkavállaló kerül majd elhelyezésre, lehetőségük lesz a szálláson tartózkodni pihenőnapokon is. Levonható-e a beszerzések áfája, amennyiben a munkásszállást térítésmentesen nyújtja mind a saját, mind a kölcsönzött munkavállalók részére? Változtat-e az áfa levonhatóságon az a körülmény, hogy a munkásszállás használata részben kiszámlázásra kerül a magánszemélyek számára piaci értéken, illetve az alatt? Levonásba helyezhető-e a későbbiekben az ingatlan üzemeltetéssel kapcsolatos beszerzések, szolgáltatások áfája?
Egy társaság nonprofit gazdasági társaságként - Zrt. formában - működik, kiemelt közhasznú minősítését várhatóan ez évben megkapja. Közhasznú tevékenységen túl vállalkozási tevékenységet is folytat, a vállalkozási tevékenység egy része nem szolgálja a közhasznú tevékenységet. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó bejövő számlák, továbbá a központi általános költségek áfa tartalma levonható-e?
Közbeszerzési eljárásokban nyertes ajánlattevő és alvállalkozóik között teljesített kifizetésekhez kapcsolódó együttes adóigazolás.
Egy szövetkezet élelmiszer bolthálózatot üzemeltet. A beszállító partnerek naponta szállítanak árut az üzletekbe, az áru átvétele szállítólevélen történik. A szállítólevelekről a partnerek hetente, vagy 10 naponta számlát állítanak ki.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2008. január 1-től érvényes mértéke.
Hogyan változott tartalmilag a 2008. évre az Szja törvény 1. számú melléklet 8.14 pontja szerinti üzletpolitikai célú juttatások adózása?
"A" vállalkozás szerződés alapján gépkocsikkal kapcsolatos komplex szolgáltatást nyújt "B" társaságnak. A komplex szolgáltatás tartalmazza a karbantartást, adminisztrációt és a segélyszolgálatot is.
Egy vállalkozás belföldi üzleti partnerei meghatározott készletkört tárolnak telephelyükön. A folyamatosan felhasznált készletek mennyiségéről leltár alapján szerződés szerint meghatározott időpontban számolnak el. Mely teljesítési időpontot kell feltüntetnie a szállítónak az általa kibocsátott számlában, illetve mely időszakban felmerült költségei között kell szerepeltetniük ezen készleteket a számviteli elszámolásukban?
A Tao tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontjában szereplő, a kis- és középvállalkozások adóalapjának csökkentésére vonatkozó szabály szerint a tárgyi eszköznek, amelynek beszerzésére a kedvezményt igénybe kívánják venni, korábban még használatba nem vettnek kell lennie.
Belföldi székhellyel rendelkező vállalkozás DVD kiadással foglalkozik oly módon, hogy megvásárolja a filmek jogait, legyártja a DVD-ket és értékesíti azokat belföldi székhelyű magyar cégnek, aki EU-s országba változtatás nélkül továbbértékesíti. A kulturális járulékot az értékesítés után, mint első forgalomba hozónak meg kell-e fizetni, abban az esetben, ha a termék belföldi forgalomba nem is kerül? A társaság saját termékei népszerűsítése céljából vásárol DVD-n filmeket, ezek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, hanem a terméket vásárlók ajándékként kapják meg. Kell-e járulékot fizetni ez után?
Egy vállalkozás egy társasház tetőterének beépítési jogát megvásárolta, ahol új lakásokat épít. A felek az emeletráépítési és beépítési jognak a vételárát szerződésben megállapították. A szerződő felek írásban rögzítették, hogy a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a társasházon felújítási munkákat fog végezni.
Személygépkocsi értékesítésekor az eladáskor egyedi megállapodás alapján ajándékot adnak a gépkocsikhoz. Az értékesítésről kiállított számlában a kialkudott felszerelések értékkel kerülnek kiszámlázásra és a felszerelések értékével megegyező engedmény kerül a számlában az ellenértékből levonásra.
Ha elsősorban termékértékesítésre irányuló adás-vételi szerződést köt a terméket gyártó vállalkozó a megrendelőjével, akkor az adott termék beszerelésének ellenértéke, mint járulékos tevékenység bevétele, beletartozik a termékértékesítés adóalapjába.
Volt munkavállaló özvegyének keresetpótló támogatást fizetnek. Járulékalapot képez-e az ilyen jogcímen fizetett jövedelem?
A szerzői díj nem része a keresetnek, így nem bérköltségként, hanem személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
A Foglalkoztatási törvény (1991. IV. törvény) 26. § (1) bekezdése szerint az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani.
A számla módosításának áfa törvény szerinti szabályai 2008-tól megváltoztak.
Egy társaság nemzetközi fuvarozási tevékenységet folytat, a számlázás alapját képező CMR fuvarlevelek sokszor 10-15 napon belül nem érkeznek vissza társaságukhoz, ebből következően nem tudnak eleget tenni az 2007. évi CXXVII. Áfa törvény 163. §-ában foglalt rendelkezésének. Hogy oldható fel ez a dilemma?
Egy vállalkozás pékséget üzemeltet. A pékség a kereskedőnek 10 naponként állítja ki az értékesítéséről a számlát.
Egy társaság 2007. évben jelentős mértékű tőkeemelést hajtott végre egy angliai székhelyű külföldi vállalkozásban. A tőkeemelés a külföldi cég jegyzett tőkéjében, angol fontban került megállapításra. A társaság ezen befektetését 2007. év végén átértékelte, amely a fordulónapi HUF/GBP árfolyam következtében igen jelentős, több milliárdos nem realizált veszteséget okozott.
2007. decemberében az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá bejelentkezett egy olyan betéti társaság, amely a bejelentkezés időpontjában nem felelt meg az adóalanyiság feltételeinek. Ilyen esetben az adózó a kizáró ok miatt be sem kerülhetett az eva hatálya alá.
Amennyiben egy ügylet (amely korábban előleggel, foglalóval nem volt biztosítva) utóbb bármilyen okból meghiúsul, akkor az arról kibocsátott számlát az Áfa-törvény szerint sztornírozni kell.
A társas vállalkozás nyugdíjas vezető tisztségviselője után - amennyiben az a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre, és ügyvezetői feladatát díjazás nélkül látja el -, a társaságnak nem merül fel tételes egészségügyi hozzájárulási és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége.
A kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, ill. kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 7. § g) pontja értelmében nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie.
Amennyiben az egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaszerződéssel látja el egy társaság ügyvezetési feladatait, úgy ő a vállalkozásában nem minősül főállásúnak, vállalkozásában a jövedelem kivét alapján kell járulékot fizetnie.
Nyílászárók gyártásával, értékesítésével foglalkozó társaság, igény szerint az ajtók, ablakok beszerelését is vállalja.
Az ipari létesítményeken nyújtott szolgáltatások megítélésekor annak eldöntése fontos, hogy a szolgáltatással érintett létesítmények ingatlannak minősülnek-e.
Egy társaság németországi telephelyén a magyar társasággal munkaviszonyban álló munkavállalók teljesítenek külszolgálatot. A cég kiváltja részükre az E 101 jelű nyomtatványt, így a magánszemélyek magyarországi biztosítási jogviszonya, és a magyar szabályok szerinti járulékfizetési kötelezettség megmarad.
A készletekről év közben nem vezetnek folyamatos értékbeni nyilvántartást, költségeket az 5. számlaosztályban könyvelik, eredmény-kimutatásukat összköltség eljárással készítik.
Az Áfa törvény 269. § (1) bekezdés jelenlegi értelmezése szerint a folyamatban lévő szerződések esetén a 2007. évi szabályokat kell alkalmazni.
A nonprofit gazdasági társaság által is érvényesíthetők-e azok az adókedvezmények amelyek közhasznú társaság által igénybe vehetők?
2008. január 1-től milyen szabályok vonatkoznak a nyugdíjasok foglalkoztatására?
Egy alapítvány vállalkozási tevékenységet is folytat, figyelembe vehető-e a fejlesztési tartalék képzése a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján az alapítvány társasági adóalapjának meghatározásakor adóalap-csökkentő tételként?
Kohéziós Alapból folyósított mérlegkészítésig megigényelt, de addig be nem folyt támogatást melyik évben kell elszámolni?
A 2007. évi CXXII. általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében a fordított adózás alkalmazhatóságához mindkét érintett félnek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie.
A 2008. január 1-jétől hatályos Áfa törvény 11. § (3) bekezdése szerint csak az áruminta és a kis értékű termék átadása nem minősül termékértékesítésnek.
Egy vevővel a Ptk. szerinti szállítási szerződést kötöttek. A számlában az eladott termékeket összefoglalóan meghatározva - és nem tételenként kirészletezve - egy soron tüntették fel, azonban a számlához tartozó számlamellékletben a termékek részletesen (név, darabszám, ár) feltüntetésre kerültek. Partnerük annak ellenére kéri a számla tételenként történő kirészletezését, hogy az eladott termékek azonos áfa mérték alá tartoznak. Helyesen jártak-e el a számlakiállítás során?
A kiállítókat érintő szolgáltatások teljesítési helyével kapcsolatban 2007. 09. 07-én jelent meg részletes APEH tájékoztató.
A hatóságokkal folytatott konzultációk alapján azt a következtetést vontuk le, hogy a folyamatban lévő szerződések esetén alkalmazandóak az Áfa törvény 269 §-ának előírásai.
Az Áfa törvény 176. §-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor egyszerűsített adattartalmú számla kiállításra kerülhet.
Az italautomata bevételének bizonylatolására alkalmas bizonylatnak a Számviteli törvény 166-168. §-ai által előírtaknak kell megfelelnie.
A kaució lényege, hogy szerződésszerű teljesítés esetén az visszajár. Ebből következik, hogy annak átadásakor nem valósul meg az előleg funkciója, tehát nem keletkeztet áfa fizetési kötelezettséget.
Kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) társas vállalkozó járulékfizetése
A nyugdíj melletti foglalkoztatás korlátjai és a nyugdíjas munkavállalónak történő felmondás szabályai.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény (Szja) 72. § (4) bekezdés f) pontja alapján nem kell kamatkedvezményből származó jövedelemként figyelembe venni a magánszemély által meg nem fizetett kamat összegét, ha az lakáscélú munkáltatói hitellel kapcsolatos.
A 2007. december 31-ig hatályban lévő általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa tv.) 48.§ (7) bekezdés alapján a visszaigényelhető adó összegét csökkenteni kell azon beszerzések áfa összegével, amelyek ellenértékét az adózó nem egyenlítette ki.
Egy vállalkozás hetente számol el szállítójával a tényleges teljesítésről. Gyűjtőszámlát kell-e kiállítani?
Egy társaság terméket értékesít belföldi nagy- és kiskereskedések felé. A forgalom növelése érdekében akciókat szerveznek magánszemélyek részére, ahol ajándékot adnak át nekik. Megfelel-e az üzletpolitikai célú ajándéknak és adható-e adómentesen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. sz. melléklet 8.14. pontja szerint?
Az Áfa törvény 142. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési munka fordítottan adózik.
Egy ingatlanhoz takarítási szolgáltatást vesznek igénybe. Az ingatlan egy részét bérbe adják, és ezzel együtt a takarítási szolgáltatást is továbbszámlázzák a bérbevevőknek. Hogyan adózik az így továbbszámlázott takarítási szolgáltatás?
A kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján elszámolt bevétel 50 %-a, és 8. § (1) bekezdés k) pontja alapján növeli az adóalapot a kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján az adóévben elszámolt bevételt meghaladóan kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján elszámolt ráfordítás 50 %-a, azzal, hogy ezeket a szabályokat az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó nem alkalmazza.
2006-ban értékesített ingatlanból keletkezett jövedelmet ingatlan vásárlására fordították 2007-ben.
Egy betéti társaság műanyag zacskók, tasakok, kukás zsákok, műanyag (bevásárló- reklám táskák) forgalmazásával foglalkozik, ezeket a termékeket közvetlenül gyártótól vásárolják és házhoz szállítással értékesíti. Keletkezik-e termékdíj bevallási és befizetési kötelezettség, ha nem rendelkezik üzlethelyiséggel, csak raktárról értékesít?
Üzletpolitikai célúnak akkor tekinthető az engedmény, ha mindenki megkaphatja, azonos feltételek esetén, illetve mindenki megkaphatná, ha teljesítené a kikötött feltételeket.
A módosító számla kötelező kiállításáról, vagy a már említett lehetőségről az új Áfa törvény 77. §-a rendelkezik. A módosító számlát akkor kell kiállítani, ha az adóalap változik a számla kiállítását követően.
Egy társaság zománchuzalt, villamos vezetéket forgalmaz, melyet orsón (göngyöleg) szerez be az Európai Unióból, harmadik országból és belföldről egyaránt. Az Uniós beszerzés számláján nincs feltüntetve a göngyöleg, azonban vissza kell szállítani, míg a harmadik ország számlájában költségmentesként kerül feltüntetésre, de ha nem szállítanák vissza, ki kellene fizetni.
Fordított adózás alá esik-e az a termékértékesítés, ha egy villamossági cikkekkel kereskedő cég áfa adóalany személy részére értékesít?
Az áfa törvény 5. számú melléklet szerinti arányosításnál a felfelé történő kerekítés azt jelenti, hogy a tizedes tört harmadik helyi értékén 0-nál nagyobb szám áll, akkor a 2. helyen álló számot felfelé kell kerekíteni.
Tanulmányútnak kell tekinteni a munkavállalók munkakörével összefüggő szakmai jellegű továbbképzést, amely történhet munkaszerződés, vagy munkáltatói kötelezés alapján. Ezt írásba kell foglalni. Ha képzés külföldön történik, akkor külföldi kiküldetésről van szó.
Az Áfa törvény 71. § (2) bekezdésében a törvény alkotója kísérletet tett az üzletpolitikai árengedmény megfogalmazására. A szövegezés következtében több adózó úgy véli, hogy a törvény ez által beavatkozik a polgárjogi szerződéses kapcsolatokba, és nem következményként érvényesül az adóhatás, hanem irányító, diktáló szereplővé válik a szerződési feltételek meghatározásakor, ennek következtében némileg sérül a szerződéses szabadság elve.
Egy cég tulajdonosa tagi kölcsön nyújtását banki hitel felvétellel finanszírozta. A bank által felszámított kamat és bankköltség hogyan számolható el a cég költségei között?
Egy társaság több éve informatikai alrendszer software elemeket üzemeltet szerződés keretében. A konkrét feladat rendszerüzemeltetés, rendszerszoftverek és az alrendszerekkel együttesen történő működésének folyamatos biztosítása.
Egy társaságnál a különböző munkakörök betöltésének feltételeként a magánszemélyek részére előírt orvosi vizsgálatok esetenként vizsgálati díjat vonnak maguk után. Hogyan lehet a cég költségeinek tekinteni, illetve elszámolni ezeket a - a szükség szerint, kizárólag orvosi alkalmassági vizsgálatok miatt - felmerülő költségeket?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató munkavállalói számára természetbeni juttatást adjon. Ennek egyik legelterjedtebb formája a cafetéria rendszer, melynek keretében a munkáltató által összeállított juttatásokból, az általa meghatározott keretösszegig a munkavállalók választhatnak, hogy mit szeretnének igénybe venni.
A 2008. január 1-jétől hatályos 2007. évi CXXVII. törvény 71. §-a tartalmazza a teljesítéssel egyidejűleg adott árengedmény szabályát. A 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adó alapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú engedmény.
Hogyan kell értelmezni az új Áfa törvény 186. § (4) bekezdés a) pontját?
A termékimport esetén az adómentes szabadforgalomba helyezésnek milyen új szabályai vannak 2008. január 1-jétől, tekintve, hogy a korábbi import adójogi megbízotti státusz megszűnt?
Egy társaság telefon, informatikai, optikai és villamos hálózatok kivitelezésével karbantartásával foglalkozik.
A számviteli törvény hatálya alá tartozó eva adóalany nyilvántartásait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai alapján a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.
Egy cég fuvarozási szolgáltatást nyújt. A megrendelővel kétféle elszámolási mód fordulhat elő. Egyik esetben a vevővel időszakonként, azaz hetente számolnak el (Áfa törvény 58. §). Ebben az esetben a fizetési határidő a számla kiállítását követő 60-dik nap.
Egy társaság baromfiértékesítéssel foglalkozik, az élőállatot felvásárolja, a vágásra-feldolgozásra pedig feldolgozási szerződést kötnek egy vágó- és feldolgozó üzemmel, társaságuk nem végez konkrét munkaműveletet.
Az új Áfa törvény 142. § b) pontjába tartozó szolgáltatások megítélése nem egyértelmű, így vitatott szolgáltatások esetében cégünk úgy döntött, hogy nem a fordított adózás szabályát alkalmazza, hanem változatlanul az egyenes adózást. Milyen konzekvenciái lehetnek cégünkre vonatkozóan e döntéseknek?
Földterület, illetve ingatlan bérbeadás általános forgalmi adó szempontjából történő megítélésének változása 2007. december 31 – 2008. május 01 között
A szénipari szerkezetátalakítási támogatás és a kedvezményes árú villamos-energia támogatás általános forgalmi adóbeli megítélése, számlázása
Képviselő testület tagja képviselői tiszteletdíját közösségi célokra felajánlja. Az önkormányzat a tiszteletdíj bruttó, vagy nettó összegét utalhatja át a képviselő által megnevezett szervezet számára?
Önkormányzat munkavállalóinak kedvezményesen építési telkeket biztosít. Vonatkozhat-e rájuk az személyi jövedelemadó törvény lakáscélú támogatás adómentessége?
Az önállóan gazdálkodó GESZ esetében hogyan alakul a kötelezettségvállalás rendje? A GESZ-hez tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek esetében a GESZ vezetője hogyan viselkedik a kötelezettségvállalás szempontjából?
A termőföld hasznosítása utáni egyszeri földvédelmi járulékot átvállalhatja-e az önkormányzattól az igénybevevő vállalkozás? Az átvállalt járulék megtérítését hol kell az önkormányzatnak elszámolnia a könyvekben?
Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó esetében mit lehet jogszerző időként figyelembe venni a végkielégítés, valamint a jubileumi jutalom szempontjából?
A dolgozó részére nem fizették ki az esedékesség idejében a jubileumi jutalmat. Meddig követelhető ez a költségvetési szervtől, illetve elévülhet-e a jogosultság?
Milyen módon lehet határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létrehozni?
Az általános iskola igazgatóját, amennyiben rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, pedagógus-szakvizsgával egyenértékűnek elismert közoktatási vezető képzésben szerzett oklevéllel, valamint humánszervező egyetemi végzettséggel, akkor hogyan kell besorolni? Az igazgató humánszervezési szakképzettsége további szakképzettségnek minősül-e, valamint ennek alapján jogosult-e valamilyen szempontból illetménynövekedésre?
A köztisztviselő munkaköri leírásának módosítása a kinevezés módosítását is jelenti-e egyben?
Sírhely és urna bérbeadás tevékenységbeli megítélése, bérbeadás vagy temetkezési szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatás?
Viziközmű bérbeadás általános forgalmi adóbeli megítélésének változása az új Áfa törvény alapján
Bankgaranciával kapcsolatos gazdasági események számviteli elszámolása
Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a nyomtatványboltokban vásárolt számlák, készpénzfizetési számlák és nyugták közül 2008. január 1-jétől csakis olyan bizonylatokat lehet kiállítani és befogadni, amelyek sorszámozása megfelel az új formátumnak.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény XXVI. fejezete módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi CVI. törvény (Kt.) néhány előírását.
Milyen szabályok vonatkoznak 2008. január 1-jétől a számla sorszámtartományaira?
Egy cég személygépkocsi flottát bérel saját célra. Átmenetileg 1 személygépkocsi kihasználatlan és azt bérbe adják. Milyen bejelentési kötelezettség van a tevékenységgel kapcsolatban?
Elveszíti-e a munkavállaló a 2006. évről áthozott szabadságát, ha annak kiadására 2007. szeptember 30-áig nem került sor?
Milyen korlátok vonatkoznak az azonos munkáltatónál munkaviszony melletti további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére?
Kell-e pótlékot fizetni a ruházati bolti eladó munkavállaló részére vasárnapi munkavégzés esetén?
Munkaviszony megszűnésekor levonható-e és milyen mértékig a dolgozó munkabéréből a nála maradt munkaruha értéke?
Hogyan számolható el a könyvekben a beruházási támogatás összeállításának költsége?
Hogyan kell elszámolni a kamat követelés engedményezését az engedményezettnél?
Melyek a legfontosabb tudnivalók a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásról?
Milyen módszer alapján kell meghatározni az elmaradt hasznot?
Milyen szempontok alapján dől el egy intézményben történő vízvezeték cseréről, hogy beruházásként vagy költségként egy összegben kerüljön elszámolásra?
Be kell-e jelenteni az Áfa törvény szerint a költségvetési intézmények, önkormányzatok, önkormányzati intézmények lakóingatlan bérbeadását?
Kifizethető-e a polgármester részére a saját gépjármű hivatalos célú használatával összefüggésben további költségtérítés a részére fizetett költségátalányon felül?
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény több ponton módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: társasági adótörvény) és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvényt (a továbbiakban: különadó törvény).
Az új Áfa törvény – a 2007. évi CXXVII. tv. – 2007. november 16-án került kihirdetésre, s a Magyar Közlöny 155. számában jelent meg. A jogszabály szerkezetében, fogalomhasználatában, terjedelmében és a szabályzás tartalmában egyaránt változott.
E rövid tájékoztatóban sorra vesszük, hogy az új Áfa törvény alapján mely esetekben szükséges az adózóknak a 2008. január 1-jétől kezdődő időszakhoz kapcsolódóan áfá-ra vonatkozó nyilatkozatot tenniük, melyet 2007. december 31-ig kell eljuttatni az adóhatósághoz.
A fedezeti rendszert érintõen az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási konstrukciójában és a rokkant nyugdíj finanszírozásában bekövetkezõ változásokkal összefüggõ, valamint a jogalkalmazást segítõ pontosító jellegû következõ legfontosabb szabályokat tartalmazza.
Talán soha nem került ennyire a középpontba az adózás rendjét érintő módosítások kommunikációja, mint a 2008. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok esetében. A sajtó általában az anyagi adótörvényekkel – szja-val, áfával, társasági adóval – foglalkozik, és csak mellékesen említi az eljárás rendjében történő, általában csak az adóhatóság dolgozóit és az adótanácsadókat érdeklő változtatásokat.
A cikkben a szerző az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény által kihirdetett szabályokból a személyi jövedelemadóra, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (ekho), és az egyszerűsített vállalkozói adóra (eva) fókuszálva öszszefoglalja e három adótörvény 2008-tól hatályba lépő legfontosabb változásait.
A 2007. november-december havi ankét előadássorozat írásos anyaga.
Az Országgyűlés 2007. november 12-én elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt. Ebben módosul 2008. január 1-jétől, egyes esetekben visszamenőleges hatállyal, illetve egy esetben 2008. szeptember 1-jével a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXI. törvény (Tao.), valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi XLIX. törvény (Különadó tv.) és az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva).
A 2008. évi adótábla azonos a 2007. évivel, a 18 százalékos adókulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, a meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék. Ezt az adótáblát kell alkalmazni az összevont adóalap adójának meghatározására, valamint az átalányadózó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági kistermelők is ugyanezen tábla szerint számítják ki az adójukat.
A 2007. november-decemberi ankét előadás anyaga
2007. december 11-i Pataky Művelődési Házban tartott előadás írásos anyaga.
Egy társaság 1997-ben 10 éves, elérésre és halálesetre szóló életbiztosítást kötött az ügyvezetője javára, ahol a díjfizető fél a cég, a biztosított és a kedvezményezett pedig a társaság ügyvezetője. A 10 év leteltével az összeg a biztosító által ebben az évben kifizetésre kerül.
A jelenleg hatályos rendelkezések szerint 2007. évben korengedményes nyugdíjat csak a férfiak vehetnek igénybe.
Milyen művelődési intézményi szolgáltatás nyújtható adómentesen?
Hogyan kell kitölteni a 0708-as bevallást, ha a munkavállaló jogviszonya 2007-ben szűnik meg és végkielégítésben, valamint felmentési időre járó bérben részesül?
Milyen feltételekkel lehet a korengedményes nyugdíjazást 2007-ben igénybe venni? Milyen korlátai vannak a nyugdíj melletti munkavégzésnek?
Milyen szabályok között vezethet be kollektív szerződés hatálya alatt működő mezőgazdasági ágazathoz tartozó munkáltató idényjellegű munkavégzést?
Hogyan kell besorolni a közalkalmazottat pszichológusi munkakörbe?
Van-e lehetőség felmentéssel történő jogviszony megszüntetésére „nyugdíjra hivatkozással” 2008-tól?
A közalkalmazott milyen formában kérheti a meleg étkezési hozzájárulást, amennyiben munkáltatója főzőkonyhával rendelkezik?
Hogyan kell könyvelni a főzőkonyhán történő meleg étkeztetést, mint természetbeni juttatást?
A gazdasági élet minden szereplőjének érdeke, hogy megismerje a számlázásra vonatkozó szabályokat, mivel egyrészt valamennyi gazdasági tevékenységet végzőre vonatkoznak a számla-kiállítási szabályok, másrészt pedig mint számla elfogadók, a kapott számlák alapján költségeket, kiadásokat számolnak el, illetve előzetesen felszámított áfát igényelnek vissza. Mivel mind a helytelenül kiállított, mind a befogadott hibás számlának komoly adójogi és számviteli következményei lehetnek. Ezért szeretnénk felhívni a figyelmüket néhány a közelmúltban életbe lépett változásra.
Az áfa törvény alkalmazásában teherközlekedésnek minősül a fuvarozás és a szállítmányozás [13. § (2) bek.]. A teherszállítás, a csomagolás, a rakodás és az ezekhez szokásosan kapcsolódó szolgáltatások, így például a mérlegelés, a szállítmányozás és közvetítés áfa törvényi szabályai termékexport és termékimport esetén az uniós csatlakozás időpontjától nem változtak.
A 2007. évi LXI. törvényt az Országgyűlés 2007. június 11-én fogadta el, mely a Magyar Közlöny 75. számában került kihirdetésre. A módosítás érintette többek között a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt, a 2006. évi V. Cégtörvényt, valamint a 2006. évi VI. csődtörvényt. A módosító rendelkezések hatálybalépésével 2007. szeptember 1-jétől jelentősen csökkennek a társaságok alapítási, piacra lépési és működési költségei, adminisztratív terhei – különösen a hazai kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan.
A START kártya bevezetésekor a PERIODIKA 2005. évi 4. számában adtunk tájékoztatást a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítésével, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatással kapcsolatosan igénybe vehető kedvezményekről.
Elérkeztünk a szakképzési hozzájárulás 2007. évi szabályainak ismertetéséről szóló cikksorozatunk utolsó állomásához. Írásunkban a gyakorlati képzők bejelentési, elszámolási és bevallási kötelezettségét ismertetjük. Ezt a témakört azért rangsoroltuk hátrébb, mert a hozzájárulásra kötelezettek mindössze 1%-ánál valósul meg gyakorlati képzés.
Az Európai Unió a szociális gazdaság koncepcióját mint a XXI. századba vezető fejlődési út egyikét vázolta fel, és intézményesítésére, fejlesztésére igen nagy hangsúlyt fektetett az elmúlt évtizedekben. A szociális gazdaságot tulajdonképpen a harmadik gazdasági szektornak tekinthetjük az üzleti magánszektor és a közszféra mellett, mely a közösségi, az önkéntes és a vállalkozási tevékenységek széles skáláját foglalja magában, ezek gazdasági aktivitása révén alakul ki és fejlődik. A szociális szövetkezetek a szociális gazdaság egy új, sajátos „társasági formáját” adják, melyeknek – szemben a gazdasági társaságokkal – elsődleges célja nem a nyereség elérése, hanem a profiton túl más közösségi (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) célokat, igényeket is preferálnak.
Magyarországon 2003. óta a pénzügyi ellenőrzés területén lényegi változások történtek. Megjelent a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet (Ber.), amely átalakította az államháztartás belső pénzügyi rendszerét.
Az előadás témái között szerepelt többek között: a 2007. évközi törvénymódosítással újra életbe léptetett elvárt adó, a gazdasági társaságokról és a cégtörvényről szóló évközi változások, a számlaadás legújabb szabályai, a különböző engedmények hatásai az adókötelezettségre, az illetéktörvény új szabályai, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári szolgáltatások adókötelezettségének 2007. 06.01-től hatályos változásai.
1.) Sok cég köt „Ösztöndíj megállapodást” a főiskolai hallgatókkal, amely alapján ösztöndíjat fizet számukra. A vállalkozás a felsőoktatási intézmény(ekk)el nem áll szerződéses jogviszonyban, valamint a hallgatók jelentős része számára a gyakorlati képzés a tanulmányi rendjük alapján nem kerül kötelezően előírásra.
1) Két cég között kereskedelmi megállapodás jött létre forgalomhoz kötött rabatról. Bizonyos összeghatár elérése esetén a szállító cég természetben (anyag-, illetve eszközszállítás) visszatéríti a nettó forgalom 1 % - át a vevőnek.
1. A visszáru bizonylatolása; 2. Továbbszámlázott számítástechnikai szolgáltatás áfa levonása
A nyári szünet közel két és fél hónapját sok diák nem kizárólag pihenésre, hanem munkavégzésre és némi jövedelem megszerzésére fordítja. Erre az idõszakra jellemzõ továbbá a szorgalmi idõvel összefüggõ szakmai gyakorlatok teljesítése is.
Az elmúlt időszakban, pontosabban a HÓNAP TANÁCSA c. rovatunk 2007.áprilisi számában már egyszer foglalkoztunk a tagi kölcsön kamatának megváltozott adózási szabályaival.
Hogyan kell a számlát kiállítani, ha azt a megrendelő átvállalja?
Be kell-e az adóhatóságnak jelenteni, ha a társaság levelezési címe megváltozik?
Köthető-e kizárólag hétvégi munkavégzésre nyugdíjassal részmunkaidős munkaszerződés, és ha igen, hogyan kell megállapítani a szabadság mértékét?
Milyen járulékot kell fizetnie annak a betéti társaság beltagjának, aki Franciaországban vállal munkát?
Hogyan kell alkalmazni az egészségbiztosítási ellátások közti választási lehetőséget a gyermekgondozási segély mellett munkát végző magánszemélynek?
Anyavállalattól kapott, vevői előlegként nyilvántartott összeggel lehet-e jegyzett tőkét emelni?
Kötelező-e a járművet a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállamban nyilvántartásba vetetni?
Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség zártkörű részvénytársaság részvényeinek öröklése esetén?
Köztudott, hogy az Alkotmánybíróság a 8/2007. (II. 28.) AB határozatával megsemmisítette „az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2006. évi CXXXI. törvény 8. § által a társasági adótörvényben elõírt és 2007. január 1-jétõl hatályba lépõ un. elvárt adóra vonatkozó rendelkezéseket, azzal az indokkal, hogy „a törvényalkotó az anyagi adójogszabály körében felállított vélelemmel szemben nem tette lehetõvé az ellenbizonyítást”.
Milyen adó- és járulék szabály vonatkozik 2007. évben az adószámos magánszemély bérbeadási tevékenységére?
Egyre-másra felmerül a jogalkalmazókban a kérdés, hogy milyen sajátos szabályok érvényesülnek az általánostól eltérõ munkarend, így különösen a megszakítás nélküli (24, illetve 12 órás), a többmûszakos, részmunkaidõs, illetve éjszakai foglalkoztatás esetében
Az étkeztetéssel kapcsolatos áfa fizetés és visszaigénylés mindig nagy érdeklõdésre tartott számot a költségvetési intézmények körében. Sok intézmény kizárólag az étkeztetés miatt válik áfa adóalannyá. Az utóbbi években többször változott az áfa visszaigénylés szabályozása és ezek a változások az étkeztetés kérdéskörét is érintették.
Jelenlegi cikkünk aktualitását indokolja, hogy a gyakorlati képzést nem végző hozzájárulásra kötelezettek, akiknek az üzleti évük megegyezik a naptári évükkel most kötelesek (2007. 07. 20-ig) megállapítani a 2007. évi hozzájárulásuk előlegének összegét.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak mûködésének, illetve szolgáltatásának rendje 2007. június 1-jétõl jelentõs mértékben megváltozott. A szolgáltatások módosulása és azok struktúrájának átalakítása lényegesen befolyásolja a magánszemély tagok lehetõségeit.
Bevételi nyilvántartást vezető evás betéti társaság a 2006. évi adózott eredményét 2007. május 31-ig osztalékként kifizeti a tulajdonosok között, tulajdoni hányaduk arányában. Az osztalékfizetés körülményeivel, bizonylatolásával többek részéről kaptunk telefonos vagy írásbeli megkeresést, ezért összefoglaltuk ezeket a kérdéseket és a válaszokat.
A Tbj. és az Eho törvények 2006-2007. évi változásai számos kérdést vetettek fel a gyakorlati alkalmazás során. A problémák megnyugtató tisztázása érdekében kérdésekkel fordultunk a Pénzügyminisztériumhoz. A felvetések nagyon sok gazdálkodó szervezetet érinthetnek ezért közzé tesszük a feltett kérdéseket és az arra kapott válaszokat.
Adóköteles-e a külföldi, illetve a belföldi munkavállalók kiküldetésével kapcsolatban felmerülő lakhatási költség megtérítése?
Keletkezik-e adókötelezettség a gazdasági társaság által fizetett kockázati életbiztosítási díj, valamint a biztosító által kifizetett összeg után?
Megilleti-e felmondási védelem a próbaidő alatt és határozott idejű munkaviszony esetén a keresőképtelené vált, táppénzre jogosult munkavállalót?
Meg tud-e szűnni a határozott idejű munkaviszony a munkavállaló keresőképtelensége miatti táppénzes időszak alatt?
Hogyan teljesítheti a külföldi munkáltató az adó és járulékbevallást a Magyar Köztársaság területén munkaviszony keretében foglalkoztatott magyar magánszemély után?
Beletartozik-e a 2006. évi iparűzési adó alapjába a kapott kamat összege?
Kell-e illetéket fizetni az elengedett követelés után?
Mely adózók kötelezettek televíziókészülék üzembentartási díj fizetésére, és melyek a fizetési kötelezettség szabályai?
Milyen feltételekkel fizethető ki a 13. havi illetmény és mi tartozik bele ezen illetmény alapjába?
Mi a szabadság kiadásának feltétele abban az esetben, ha a közalkalmazott munkaviszonya létszámleépítés miatt szűnik meg?
Hogyan kell eljárni a fizetési osztályba sorolását illetően a költségvetési szervnél, ha a gazdasági vezető képesítés megszerzése alól mentesítést kapott?
Milyen speciális szabály vonatkozik a jubileumi jutalom megállapítására?
A belföldi vállalkozás üzleti évérõl szóló eredménykimutatása tartalmazza a külföldrõl származó jövedelmeket. Külföldön szerzett jövedelmek lehetnek a magyar vállalkozás külföldön bejegyzett telephelyébõl elért jövedelmek, illetve olyan típusú jövedelmek, melynek szerzéséhez nincs fióktelep (telephely) alapítására szükség. Utóbbiakhoz tartoznak jellemzõen a jogdíjakból, a kölcsöntevékenységbõl eredõ jövedelmek, illetve a tõkejövedelmek.
A szakképzési hozzájárulás elszámolásának feltételei jelentõsen megváltoztak 2007. évtõl. A Saldo Zrt. ez évben a szakképzési hozzájárulás elszámolásának szabályairól és általános feltételeirõl nem jelentet meg külön kiadványt, ezért e témakörben a Perodika c. szaklapban írunk cikksorozatot. A beérkezõ telefonok és levelek alapján a hozzájárulásra kötelezetteket elsõsorban a saját munkavállalók képzési költségének elszámolása érdekli, ezért jelen írásunk fõleg e témára szorítkozik. Lapunk következõ számaiban azonban folytatjuk cikksorozatunkat a hozzájárulás elszámolásának általános ismertetésével, valamint a gyakorlati képzés tudnivalóival, figyelemmel az addig megjelenõ végrehajtási rendeletben leírtakra.
Az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntetõ magánszemélynek a tevékenység megszüntetését követõ 30 napon belül számot kell adnia az egyéni vállalkozásból származó jövedelmérõl.
„Azon gazdasági társaságok, amelyeknek a cégbejegyzése e törvény hatálybalépésekor folyamatban van, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük. Ez a rendelkezés irányadó a folyamatban lévõ formaváltási, egyesülési és szétválási eljárásokra is.” [336. § (1) bek.]
A miniszterelnök múlt évi ígéretének megfelelõen januártól tömegesen kezdtek vagyonosodási vizsgálatba az adóhatóság ellenõrei. Míg 2006-ig évente kb. 300–600 ilyen jellegû vizsgálatot végeztek, ez évben tízezer ellenõrzést kívánnak lefolytatni és még akkor is meg akarják tartani célkitûzéseiket, ha ehhez létszám átcsoportosítást kell végrehajtaniuk. Az adóhatóság közleménye szerint kb. háromezer vizsgálat már megkezdõdött.
A 2006. évrõl elkészített és jóváhagyott éves beszámoló cégbírósági letétbe helyezésén túlmenõen az idei év még további feladatot is ró a társas vállalkozások ügyvezetése részére.
Az elmúlt időszakban két ellentétes állásfoglalás is érvényben volt arról, hogyha egy ügylet kapcsán előleget fizettünk és utólag az ügylet meghiúsult, akkor sztornó vagy helyesbítő számlát kell-e kiállítani?
A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-a határozza meg a törvényben alkalmazandó nettó árbevétel fogalmát.
Egy Kft. tagja a 2006. februárjában megkötött kölcsönszerződés alapján tagi kölcsönt nyújtott a cégének, amelyre a társaság 2007. márciusában kamatot fizetett. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2006. évi módosítása szerint a tagi kölcsönre fizetett kamat nem szerepel a kamatjövedelmek felsorolásában. Kérdés, hogy ezt figyelembe véve mennyi adót kell fizetnie a magánszemélynek a kamat után?
A törvénymódosítás szerint a bérbeadó magánszemély adóbevallásában eldöntheti, hogy a 25 %-os mértékű különadózást, vagy az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózást választja.
A 2007. január - február hónapban tartott előadássorozat anyaga.
A 2007. január - február hónapban tartott előadássorozat anyaga.
A 2007. január - február hónapban tartott előadássorozat anyaga.
A 2007. január - február hónapban tartott előadássorozat anyaga.
A 2007. január - február hónapban tartott előadássorozat anyaga.
A 2007. január - február hónapban tartott előadássorozat anyaga.
Közeleg 2007. február 15-e, mely időpont többek között az EVA hatálya alatt adózó egyéni vállalkozók 0643-as bevallásának beadási határideje.
A Periodika c. lapunk hasábjain évrõl-évre tájékoztattuk olvasóinkat az éppen aktuális számviteli változásokról (legutóbb a 2005/5–6. számunkban). Elkezdõdött az új üzleti év, amelyben a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) újabb rendelkezései léptek hatályba, így most a módosító jogszabályok elõírásait ismertetjük. A számvitelt érintõ, 2006-ban közzétett módosító rendelkezések egyrészt a 2006. évi IV. törvény (új Gt. törvény) 349. §-ával összefüggésben, másrészt a 2006. évi CXXXI. törvény által elõírtak következtében léptek életbe.
Sorozatunk e részében megvizsgáljuk, hogyan kell figyelembe venni a minimum járulékalapot az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak alapjául szolgáló átlagkereset számításánál, továbbá a kötelezõ egészségbiztosítási ellátások körében kitérünk az útiköltség térítés 2007-tõl megváltozott szabályainak ismertetésére.
3/2007. Hogyan kell a számlát helyesbíteni az Eva adóalanyiság időszaka alatt, ha a teljesítés még áfa alanyiság alatt történt?
4/2007. Hogyan kell a mérlegben kimutatni a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat?
5/2007. Hogyan számolhatja el a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás az értékvesztést és annak visszaírását?
6/2007. Mely juttatásokkal egészült ki, illetve módosult az ajándékozási illetékmentesség?
7/2007. Milyen kötelezettsége keletkezik az alanyi adómentes költségvetési szervnek, ha éves bevétele meghaladja a 4 millió forintot?
8/2007. Az önkormányzat mezőgazdasági földterületeket átminősített belterületté. Közművesítették a területet és építési telekként értékesíteni kívánják. Az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásba a telkeket áfás értéken kell-e felvenni?
9/2007. Egy intézmény több alkalommal vásárolt céges telefont, ezért legutóbbi alkalommal a vásárlásánál engedményt kapott. Hogyan kell az engedményeket elszámolni?
10/2007. Helyesbítés az „52/2006. Mikor jogosult a vízgazdálkodási társulat közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetésére?” és a „85/2006. Kiegészítés az 52/2006. Mikor jogosult a vízgazdálkodási társulat közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetésére?” számú kérdés-feleletekhez. Mivel az előző két kérdés-felelet egyrészt egy adott helyzethez próbált segítséget nyújtani, valamint néhány esetben pontatlanul fogalmazott, ezért ezektől elvonatkoztatva a következők szerint kell a közcélú érdekeltségi hozzájárulást értelmezni.
Az Országgyűlés a 2006. december 21-i ülésén fogadta el a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvényt (továbbiakban: Tv.), mely a 2006/160. számú Magyar Közlöny I. kötetében került kihirdetésre 2006. december 22-én.
A Periodika 2006/5. számában tájékoztattuk Olvasóinkat a telefonhasználattal összefüggő, 2006. szeptember 1-jétől hatályos adózási változásokról. Az ott leírtak elsősorban a személyi jövedelemadóra és a járulék kötelezettségekre vonatkoztak – figyelemmel az Szja törvény 69. §-ában leírt új szabályokra –, kiegészítve a PM–APEH által közzétett közös tájékoztatóban foglaltakkal.
A személyi jövedelemadóról szóló törvényt – az 1995. évi CXVII. törvényt – 2006-ban többször is módosította a Parlament. E módosításokat az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról rendelkezõ 2006. évi LXI. és a szintén 2006. évi CXXXI. törvények tartalmazzák.
A társadalombiztosítási ellátások fedezetére 2007. január 1-jétõl a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minõsülõ biztosított, illetõleg kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végzõ biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot is fizet.
1/2007. Egy gazdasági társaság ügyvezetője milyen szabályok szerint láthatja el a társaság ügyvezetői teendőit, kötelező-e ezért díjazásban részesülnie és hogyan adózik a díjazás?
2/2007. Hogyan változott a tagi kölcsön kamatának adókötelezettsége?
A számviteli törvény módosítását az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény tartalmazza. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítását részben a jogszabályi környezet változása (2006. év folyamán új törvények léptek hatályba), részben a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések rendezésének az igénye indokolja. A módosítások 2007. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy az új rendelkezéseket már a 2006. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
Az Áfa törvény teljesítés idejére vonatkozó szabályok az áfa megfizetésének, illetve levonhatóságának napját határozzák meg, míg a teljesítés helyére vonatkozó szabályok arra irányulnak, hogy az adott termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást hol (Magyarország területén, vagy azon kívül) kell megvalósultnak tekinteni. Így indokolt, hogy más jellemzők alapján szabályozza az Áfa törvény a teljesítés idejét és helyét.
Egy németországi cég Magyarországon végeztet bérmunkát. A terméket a megrendelő németországi cég nem szállítja vissza Németországba, hanem Magyarországról küldi tovább harmadik országba, áfa-raktárba, és különböző közösségi tagállamokba értékesíti. Hogyan történik a számlázás?
Lakóingatlan, üdülő, illetve ezen ingatlanokhoz kapcsolódó telek általános forgalmi adó szerinti besorolása
Egy takarítással foglalkozó Kft. vállalkozási szerződés keretében vállalta fel a munkát Ausztriában, így a munkavállalók kinti munkavégzése kiküldetés keretében történik.
Személygépkocsi flottát bérlő cégnél átmenetileg egyik személygépkocsi kihasználatlan, és lehetőség nyílik egy évre bérbe adni a kihasználatlan járművet. Be kell-e jegyeztetni a cégbíróságon a bérbeadási tevékenységet, van-e bejelentési kötelezettség az APEH felé?
Szlovákia és Magyarország között a kettős adóztatás elkerüléséről a 2006. évi C. törvény rendelkezik. Az egyezmény 10. cikke szabályozza az osztalék adóztatását.
Egy ingatlanforgalmazó társaság továbbértékesítési céllal egy másik társaságtól raktárépületet vásárolt. Az adásvételi szerződésnek megfelelően az ellenérték megfizetése és a tulajdonjog bejegyzése megtörtént. Ezt a szerződést egy harmadik fél megtámadta és így az ingatlanra perfeljegyzés bejegyzésre került. A harmadik fél azért támadta meg az ingatlan adásvételi szerződést, mert az eladó fél felszámolás alatt állt, továbbá keresetében értékaránytalanságra is hivatkozott.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 15. § (5) bekezdése értelmében a mérnöki szolgáltatás teljesítésének helye a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg.
Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek a befektetéshez kapcsolódó 10 évnél hosszabb lejárattal rendelkező biztosítási szerződés keretében a biztosító által különböző jogcímeken fizetett összeg után?
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Áfa törvény) 7/C. §-a csak az új közlekedési eszköz Közösségen belüli termékbeszerzésre tartalmaz speciális szabályt. A használt közlekedési eszköz beszerzésére az általános szabályokat kell alkalmazni.
A munkáltató elkészítheti-e a munkavállaló adó megállapítását, ha az adóévben külföldről is származik jövedelme?
1996. december 31-éig volt lehetőség arra, hogy az elszámolandó adót az adózó csökkenthesse a behajthatatlan követelésre jutó adó összegével (az Áfa tv. 68. §-a rendelkezett erről).
A Cégbíróság által be nem jegyzett előtársaságnak milyen elszámolási, illetve bevallási kötelezettsége keletkezik?
Két cég között kereskedelmi megállapodás jött létre forgalomhoz kötött rabatról. Bizonyos összeghatár elérése esetén a szállító cég természetben (anyag-, illetve eszközszállítás) visszatéríti a nettó forgalom 1 % - át a vevőnek. Milyen módon számlázzák az árut?
A garanciális javítás áfa törvénybeli helyzete attól függ, hogy a terméket értékesítő és a javítást végző személye megegyezik-e.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt.) 79. § (4) bekezdése szerint bérjárulékok között kell kimutatni a szakképzési hozzájárulás összegét.
Egy társaság vevőköveteléseit visszavásárlási joggal el kívánja adni egy pénzintézetnek (a társaság megítélése szerint ún. repó ügyletet hajtanak végre). Az eladást és a visszavásárlást hogyan kell a könyvekben elszámolni?
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 33. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében az élelmiszerek és italok beszerzése esetén, ha nem továbbértékesítési vagy nem közvetlen anyag felhasználási céllal vásárolták, akkor annak általános forgalmi adóját nem lehet levonásba helyezni.
Hogy történik a dolgozóknak vásárolt mobiltelefonok könyvelése, abban az esetben, ha a mobiltelefonok értékének egy részét megtéríttetik a dolgozókkal, számla ellenében?
Közösségen belüli beszerzésre engedményezéssel fizetett előleg utáni áfa kötelezettség megállapításában nyújtunk segítséget.
Egy társaság tárgyévben új tevékenységet fog végezni. Amennyiben a társaság olyan tevékenységet folytat, amelyet korábban nem tartalmazott a társasági szerződése, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény évközi változása miatt 2006. szeptember 15-től ennek bejelentését elegendő az adóhatósághoz megtennie.
Egy társaság egy speciális témáról szóló könyvet adna ajándékba magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Milyen juttatások tartoznak a béren kívüli juttatások 400 ezer Ft-os adómentes keretébe?
Írásunkban közös üzemeltetésből származó pénzügyi eredmény megosztásával, annak áfa vonzatával foglalkozunk.
Egy társaság 2003-ban telket vásárolt, amely telken 2004. évtől folyamatosan lakóingatlan építését végezte. A lakóingatlant bérbeadási céllal építette, tehát a lakóingatlan továbbértékesítési lehetősége nem merülhet fel.
Egy kft. a szülők többségi tulajdonában, a bt. pedig a gyermekek többségi tulajdonában van.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. § (1) bekezdése szerint a devizában történő beszerzés esetén az értékelést a bekerülés napján, illetve a szerződés szerinti teljesítés napján a számviteli politikában rögzített árfolyamon kell forintra átszámítani.
Egy társaság megrendelte egy épület tervrajzát, az ingatlan beruházást azonban nem ezen terv szerint valósítják meg, hanem egy másik alapján. A meg nem valósított terv készítője a Ptk. 312. §-a alapján kártérítési igényt nyújtott be, amit a társaság ki is fizetett. Meg kell-e növelni a kártérítés összegével az adózás előtti eredményt?
Egy társaság rendszeresen köt spekulációs célú opciós ügyleteket. Könyveikben a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt ügyletek kifizetett opciós díját aktív időbeli elhatárolásként vették figyelembe, míg a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt, nagy valószínűséggel veszteséggel záruló opciós ügyletekre céltartalékot képeztek.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban Gt.) 21. § - 32. §-a általánosságban szabályozza a gazdasági társaságok ügyvezetésének jogállását. A szabályozás értelmében a társaság ügyvezetését a Ptk. szerinti megbízásos jogviszonyban láthatja el az ügyvezető 2007. szeptember 1-ig.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2006. január 1-jétől hatályos 3. § (3) bekezdés e) pontja szerint a magánszemély az adóévben megszerzett, az szja törvény szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
Egy társaság internetes tartalomszolgáltatási tevékenységet végez. Ez egy meghatározott adatbázisnak interneten keresztül történő használatát foglalja magában.
Egy társaság márkakereskedőként ún. demo autót helyez forgalomba saját javára, és azt készleten tartja, majd az importőr által előirt demo-időszak leteltével értékesíti. Áfa alapot képez-e a regisztrációs adó?
Egy társaság gépkocsi értékesítésével és javításával foglalkozik. Az értékesítésre került gépkocsik meghibásodása esetén a javítást a társaság szervize végzi. Egy korábban értékesítésre került gépkocsi esetében a szervizük nem tudta a hibát kijavítani és a garanciális kötelezettségüknek eleget téve a régi gépkocsit visszavették és helyette új gépkocsit kapott az ügyfél.
Több munkavállaló személygépkocsival történő munkábajárás költségeinek elszámolása.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Áfa tv) 33. § (2) bekezdésének b) pontja alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó azon személygépkocsi után, amely beszerzése nem továbbértékesítési céllal történik.
Anyagunkban összefoglaljuk mi minősül készpénzfizetésnek, kapcsolódik-e hozzá bejelentési kötelezettség.
Írásunkban az ingatlan visszavételének számviteli elszámolásában, az ügylet áfa vonzatában nyújtunk segítséget.
Egy zártkörűen működő részvénytársaság, 2007. évben a felhalmozott eredménytartalékból és a tőketartalékból alaptőke emelést kíván végrehajtani. A befektetők társas vállalkozók.
Egy társaság több komplett telefonrendszert kíván bérbe adni eltérő Közösségbeli adóalany részére. A telefonrendszer a szükséges tartozékokkal együtt a bérleti időszak végén bontás nélkül leszerelhető és visszaszállításra kerülhet.
Egy társaság 2004-ben pénzügyi lízing szolgáltatást végzett. A szolgáltatás elősegítése érdekében megbízási szerződést kötött közvetítői tevékenység ellátására. A közvetítői tevékenységet a társaság felé a szolgáltatást nyújtók SZJ 74-87 "máshová nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás" címén számlázták.
Egy magánszemély a tulajdonát képező lakását eladta, majd az értékesítést követő 1 éven belül, az eladott lakásnál nagyobb forgalmi értékű lakástulajdont szerzett meg egy vállalkozástól zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében. Hogy alakul a magánszemély illeték- és személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége?
Egy társaság deviza alapú, zárt végű pénzügyi lízingszerződést köt magánszeméllyel. A lízingszerződés megkötésekor a felek rögzítik a bázisárfolyamot, illetve a jövőben esedékes lízingdíjakat mind forintban, mind devizában.
Kell-e társasági adóalapot emelni 2007-ben és 2008-ban a nyilvántartási értéknél alacsonyabb áron értékesített tárgyi eszköz esetén?
Milyen a társasági adóbeli megítélése egy agrárvállalkozásnál a tenyészállatok értékcsökkenési leírásának?
Egy vállalkozás Brazíliából terméket importál. A terméket Hollandiában (Amszterdamban) helyezik vámjogi szabadforgalomba, majd azt követően értékesítik egy német cégnek, aki azt Németországba szállítja. A társaság minősül importálónak, így a vám és az ahhoz kapcsolódó vám áfa a társaságot terheli.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően a saját előállítású termékeket évvégén, közvetlen önköltségen kell értékelni.
A 48/2006. (VI.22.) FVM. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében támogatásra azok a mezőgazdasági termelők jogosultak, akik a következő két feltétellel rendelkeznek:
Egy mobilszolgáltató cég ügyfelei pontgyűjtő program keretében a megvásárolt szolgáltatás mennyiségétől, értékétől függően jutalompontokat kapnak. Ezen pontok a mobilszolgáltató cég üzleteiben levásárolhatóak (egy pont értéke meghatározott forintérték). Társaságuk a jutalompontokból mobiltelefon készülékeket és SIM kártyát vásárol. Hogyan kell a jutalompontokért cserébe kapott mobiltelefon készülékeket és a SIM kártyákat kimutatni a könyvekben?
Két kapcsolt vállalkozásnak minősülő cég között havonta gépkocsi bérbeadást számláznak, összesen négy autóra, különböző áron. Milyen árak felelnek meg a kapcsolt vállalkozások között alkalmazandó szokásos piaci árnak, és hogyan lehet bizonyítani ezek megfelelőségét, ha netán APEH ellenőrzésre kerülne sor.
Egy társaság szoftverfejlesztéssel foglalkozik, az elkészült szoftver tulajdonjoga (licence joga) is a cégnél marad, üzletfeleinek a követési díjat számlázza ki. A társaság korábbi könyvelője az elkészült szoftvert a 2-es számlaosztályban tartotta nyilván, ezen elszámolás helyességével kapcsolatban kétségeik merültek fel. Problémát jelent továbbá, hogy a szoftverkészítésről szóló alvállalkozói számlák a korábbiakban nem kerültek a szoftverre ráaktiválásra. Mi a helyes számviteli elszámolás?
Anyagunkban egy bérmunka ügylet során felmerülő alapanyag-vásárlás áfa vonzatának meghatározásának szempontjait vizsgáljuk.
Milyen esetben mutatható ki üzleti, vagy cégérték a vásárlás miatt?
Állami támogatással kapcsolatos kezességet vállalt a német anyacég, ezért díjat számít fel. A KSH besorolása alapján "Máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatásról" van szó, tehát áfa köteles.
Egy gyártó cég megállapodás alapján vállalja, hogy a forgalmazó éves forgalma értéke után termékben ad árengedményt.
Üzletpolitikai céllal adott juttatás adómentességére, társasági adóalapra gyakorolt hatására vonatkozó szabályokat foglaljuk össze.
Egy cég olyan akciót szervez vevői körében, hogy az általuk megvásárolt áru (sör) dobozának felbontásakor láthatnak egy számot és egy hozzá kapcsolódó ajándékot. Nem minden vásárló nyerhet, hanem a promóció ideje alatt minden nap nyilvánosan kihúznak egy nyerőszámot. Hogyan kell adójogilag kezelni az ilyen formában szervezett ajándékozásokat?
Vállalkozás által a társasággal kapcsolatban lévő magánszemélyek tudományos rendezvényen való részvételének támogatása.
"A" magyar kft. harmadik országbeli cégtől italautomatákat vesz bérbe, melyet bérbead más magyar vállalkozásoknak. A bérbeadott italautomaták mozgathatók, karbantartásukat, feltöltésüket, áthelyezésüket "A" magyar cég végzi.
Osztrák anyavállalat Ausztriában szabályszerűen alkalmazható késedelmi kamatszámítást és a számlában való érvényesítést kívánja Magyarországon is bevezetni. A konstrukció szerint a vevő felé kiállított számla végösszegére rászámolnak 3-5% közötti, előre kalkulált - fix összegű - késedelmi kamatot, amely levonható a számla összegéből, ha a vevő a fizetési határidőn belül fizet, vagyis ekkor a tényleges számla értékét fizeti meg. Azonban, ha a vevő fizetési késedelembe esik, függetlenül annak időtartamától, az előre meghatározott késedelmi kamat összegével növelt számlaérték megfizetésére kötelezett.
Egy spanyol adóalany Magyarországra szállított áruját raktározza, illetve kiszállítja a magyar vevők részére.
Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany által értékesítésre kerülő tárgyi eszköz tekintetében az adott termékértékesítésre az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómértéknek megfelelő áfa-t kell felszámítani.
Egy cég munkavállalói Kazahsztánban dolgoznak tartós kiküldetés keretében. Biztosítási jogviszonyuk továbbra is Magyarországon áll fenn, és ennek megfelelően járulékfizetésük is a magyar jogszabályoknak megfelelően történik. Dolgozóik keresőképtelenné váltak, gyógykezelésükre Magyarországon került sor. A keresőképtelenség időtartama a másfél hónapot nem haladta meg. A dolgozók részére kifizetett táppénz melyik államban adóköteles?
Egy Társaság terméket értékesít a németországi anyavállalatának, amelyet az továbbértékesít más közösségi, vagy harmadik országi vevőknek.
Egy osztrák vállalkozás Magyarországon gépet értékesít. A termék értékesítésének a feladásának - ezáltal a teljesítésének - a helye Magyarország, tehát az osztrák cégnek az értékesítése után magyar áfát kell felszámítania.
Igénybe tudja-e venni Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokat az Európai Unió egy másik tagállamában biztosítási jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgárságú magánszemély magyarországi járulékfizetés nélkül?
A munkáltató saját hatáskörben dönt az üzemanyag megtakarítás elszámolásának gyakoriságáról, a tényleges fogyasztás értékéről.
Egyes cégek bérleti díj fejében (jutalékért) hirdetési felületet biztosítanak reklámtáblák elhelyezésére. Kulturális járulék alapját képezi-e az ilyen jogcímen származó bevétel?
A számviteli törvény 42. §-ában foglaltak értelmében azokat a rövidlejáratú kötelezettségeket, amelyek a mérleg fordulónapot követő év után esedékesek, a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
Vevők részére szervezett tanulmányi út költségeinek elszámolása, adóvonzata, a tanulmányi út dokumentálása a téma jelenlegi írásunkban.
Az egyéni vállalkozó az Eva törvény 10. § (1) bekezdése szerint december 20-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be, ha a következő adóévre az eva alanyiságot választja.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 118/A § előírása szerint a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje a napi munkaidő mértékének alapulvételével munkaidőkeretben is meghatározható.
A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás szabályait a Gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazásról és biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 67-72. §-ai rendelkeznek. (hatályba lépése: 2006. december 29.)
Az EVA hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozónak az eva időszaka alatt egyéb tevékenységéből származó bevétele, amelynek alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát állít ki, pl. bérbeadás evás bevétellé válik.
A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 3. § (4) bekezdése szerint a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (tárgyév) állapítja meg.
Az egy órára jutó személyi alapbért kell alkalmazni az Mt. 145. § előírása szerint, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére.
Írásunkban diákszállásokon és vendéglátóipari egységekben üzemeltetett televíziók után fizetendő üzemben tartási díjra vonatkozó szabályokat, mentességeket foglaljuk össze.
Az adózó alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés korrigált közvetlen költségével csökkentheti az adózás előtti eredményét.
Egy cég vezető munkatársai részére szervez komplex orvosi vizsgálatot. Elszámolható-e költségként a vizsgálatról kapott számla értéke?
Iroda céljára vásárolt új ingatlan (lakás) esetén érvényesíthető-e a Tao törvény 7. § 1. bekezdés zs) pontjában meghatározott adóalap csökkentő kedvezmény, illetve befolyásolja-e a kedvezmény igénybevételét az, hogy az ingatlan lakásként van a földhivatalban bejegyezve?
Hogyan adózik az ügyvéd, illetve magánszemély által magánszemélynek nyújtott kölcsön kamata ?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (5) bekezdése alapján a közös tulajdon bérbeadásából az ingatlan tulajdonosainak tulajdoni hányaduk arányában, személyenként keletkezik adókötelezettség alá eső jövedelmük, függetlenül attól, hogy a teljes ingatlan bérbeadása az egyik tulajdonos által kiváltott egyéni vállalkozói igazolvány adószámával került kiszámlázásra.
Összefoglaljuk az EVA-s betéti társaság ingatlan vásárlásával kapcsolatos általános forgalmi adó kötelezettségeket.
Egy cég kollektív szerződése értelmében "a nyugdíjba vonuló munkavállalók munkaviszonyát közös megegyezéssel kell megszűntetni, a felmentési időt a rendes felmondásra vonatkozó általános szabályok szerint kell alkalmazni".
Példa alapján mutatjuk be a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat kétműszakos, munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetén.
Összefoglaljuk megszüntetés kapcsán felmerülő bevallási és egyéb adókötelezettségeket.
Egy cég az önkormányzat által szervezett falunap alkalmából vetélkedő nyereményként kiosztott ajándékokat ajánlott fel, illetve adott át az önkormányzatnak.
Egy társaság szerződést kötött egy követelésbiztosító céggel. Havonta jelentik a nyitott vevőállományukat a biztosító cég felé. Amennyiben valamelyik vevő nem egyenlíti ki tartozását, abban az esetben a biztosító átveszi az adott nyitott vevőállományt és a biztosítási limitkeret illetve egyéb feltételek megvizsgálása után a követelés 90%-át megfizeti.
Külföldi szállító a teljesítésről kiállított számlán skontót tüntet fel. A számlák kiegyenlítése minden esetben 30 napon belül történik, ez a 3 % engedmény feltétele. A skontót (3 %) elengedett kötelezettségként kezelik és társasági adóalap csökkentésénél teljes összeget figyelembe veszik, azért mert nincs fizetési határidő feltüntetve a számlán, amihez a skontó késedelmi kamattal arányos részét elszámolhatnák.
Egy betéti társaság, aki 2004. évtől bejelentkezett az Egyszerűsített Vállalkozói Adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatály alá, 2007. évben módosító számlát állított ki a 2004, 2005 és 2006. évekre vonatkozóan.
A munkavállaló, amennyiben betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt és rendelkezik a jogszabály által előírt szolgálati idővel, jogosult nyugdíjigényét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló1997. évi LXXXI. törvény 64. § (2) bekezdése értelmében hat hónapra visszamenőleg érvényesíteni.
A levonásba helyezett jutalékról kapott áfá-s számla áfa tartalma levonásba helyezésére vonatkozó szabályokat foglaljuk össze.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1) bekezdése alapján a cégautó magáncélú használatára tekintettel a kifizetőnek cégautó-adó fizetési kötelezettsége keletkezik.
Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.6 pontja szerint adómentes természetbeni juttatásnak számít a kifizető által a magánszemélynek biztosított művelődési intézményi szolgáltatás.
Írásunkban a kiküldetés során adott élelmezési költségtérítés adókötelezettségének megállapításában nyújtunk segítséget.
A vezetői tisztség ellátása mellett a tag a társaság tevékenységében személyesen is közreműködhet (munkát végezhet). Annak nincsen akadálya, hogy a vezető tisztségviselő ugyanannál a gazdasági társaságnál más feladat ellátására munkaviszonyban álljon, feltéve, hogy felette a munkáltatói jogokat más gyakorolja.
Mekkora távolságot lehet figyelembe venni a saját gépkocsival történő munkába járásnál?
Egy társaság telephelyén kertrendezési munkálatokat végeznek. Ezen munkálatok keretében különböző fák, növények és gyepszőnyeg kialakítása, valamint öntöző berendezés telepítése történik. A telken kialakításra kerül egy kis kerti tó is.
A környezetterhelési díjról a 2003. évi LXXXIX. törvény rendelkezik.
Nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatos kérdések megválaszolásában nyújtunk segítséget.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 49. § (5) bekezdése értelmében a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz bekerülési értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték.
Egy magánszemély az általa 2000-ben vásárolt ingatlant - melyen 2002-ben értéknövelő beruházást hajtott végre - értékesítené. Hogyan állapítsa meg az értékesítésből származó jövedelmet, ha a felújítás számlái már nem állnak rendelkezésre?
Munkavállalónak a nyugdíjba vonulásakor adott ajándék adózása és könyvelése
Az illeték kötelezettségről és mentességekről az 1990. évi XCIII. törvény rendelkezik.
Egy magyarországi vállalkozás ausztriai értékesítés miatt osztrák közösségi adószámot váltott ki. A termékek Magyarországról Ausztriába történő kiszállításával egy közösségi mentes értékesítést hajtanak végre, melyről egy mentes számlát állítanak ki, eladóként a magyar adószámot, vevőként az osztrák adószámot használva. Az osztrák vevőknek történő értékesítéseket osztrák áfával terhelt áfás számlák kísérik. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a fenti eseményekhez?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (MT) 193/I. § előírása szerint a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással és azonnali hatállyal a próbaidő alatt. A határozatlan időtartamú munkaviszonyt felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti [193/J. § (1) bekezdés].
Részvényes részére a 2006. évi eredmény terhére 2007. évben kifizetendő osztalékból milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást kell levonni, illetve milyen hozzájárulás-fizetési felső határt kell figyelembe venni.
A 2006. évi IV. törvény ( továbbiakban: Gt. ) 21. § (4) bekezdése értelmében a részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság, mint testület látja el.
Egy társaság átalakul Kft-ből Zrt-vé. Hogyan kell szerepeltetni a devizás tételek árfolyam különbözetét az átalakulási vagyonmérlegekben?
Egy szlovákiai vállalkozás egy magyar céggel bérmunkát végeztet. A bérmunkához szükséges gépeket a szlovák fél bocsátotta a magyar szolgáltatást végző rendelkezésére. Ezzel a bérmunkát végző magyar céggel egy másik magyarországi vállalkozás is kötött bérmunkára szóló megállapodást. A bérmunka ellenértékét a bérmunkát végző magyar cég a megrendelő magyar vállalkozás felé áfásan kiszámlázza.
Egy részvénytársaságnak részesedése van egy Kft-ben. A Kft. 2000. évben az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre. A tőkeemelés után tulajdoni hányaduk változatlan maradt. Hogyan kell szerepeltetni ezen üzletrész értékét a tulajdonos Rt. könyveiben?
Átalakulás során "A" társaság (anya) beolvasztja magába "B" társaságot (leányát), amelynek 100 %-os tulajdonosa. Van-e könyvelési teendője az átalakulás során az "A" társaságban 90 %-os tulajdoni hányaddal rendelkező "C" tulajdonosnak, alkalmazni kell-e rá a számviteli törvény 86. § (3) bekezdés c) illetve d) pontjában előírt szabályt?
Tanulmányi szerződéssel rendelkező munkavállaló maga kezdeményezte a munkaszerződésének a felmondását. A társaság igazgatósága viszont a tárgyi költségek (könyvek, utazás) kifizetésén túl, igényt tart a tanulmányok miatt kieső napokra kifizetett munkabér megtérítésére. Jogosnak tekinthető-e a kieső napokra járó munkabér megtérítése, szükséges-e számlázni a kiterhelt költségeket, vagy egyéb módon is elszámolhatóak?
Hol adóztatható a német illetőségű magánszemély Magyarországon történő kiküldetésére való tekintettel juttatott díjazása?
Egy szövetkezetnél amely célszervezeti, akkreditált, védett foglalkoztatóként működik felmerült a szociális szövetkezeti formába történő további működés kérdése. Szükséges-e a közhasznúsági jogállást megszerezni ahhoz, hogy a társasági adókötelezettség alól, valamint a szövetkezeti törvény 106. § (8) bekezdése szerinti lekötött tartalék-képzési kötelezettség alól mentesüljön a szövetkezet. Mik az előnyök és a hátrányok a közhasznú jogállás megszerzéséhez kapcsolódóan, illetve felosztható-e az adózás utáni eredmény a tagok között, ha a szövetkezet nem szerez közhasznú jogállást?
Közösségen belüli bérmunkához, termékértékesítéshez kapcsolódó csomagolóanyagok környezetvédelmi termékdíjkötelezettsége a kérdés.
Egy vállalkozás likviditási problémája áthidalására anyavállalatától a tulajdonos döntése alapján előleget kapott. Lehet-e jegyzett tőkét emelni - természetesen a társasági szerződés módosítása mellett - a vevői előlegként nyilvántartott összeggel?
Áfa kötelezettség megállapításban nyújtunk segítséget adott tagállamban vámjogi szabadforgalomba helyezett áru másik tagállamba szállítása esetén.
Két gazdasági társaság szálloda építése érdekében konzorciumot hozott létre. A konzorciumi tagok között történő elszámolás az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó ügylet-e?
Speciálisan a tesztautókkal foglalkozó külön jogszabály nincs, a számviteli és adózási jogszabályok rendelkezéseiből vezethetők le a tesztautókra alkalmazható szabályok.
Az adószámos magánszemélyek bérbeadási tevékenységének részletes adózási és Eho fizetési kötelezettsége
Nemzetközi fuvarozási tevékenységét egy Kft. saját tehergépjárművével saját munkavállalójával végzi.
A társaság tagja által a társaság részére nyújtott kölcsön (tagi kölcsön) alapján fizetett kamat személyi jövedelemadó, társasági adó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége, valamint könyvelési módja.
Egy társaság kiválással jött létre oly módon, hogy a jogelőd társaság felhalmozott eredménytartalékából került vagyon átadásra az új társaság alapításához. Azon társaság jegyzett tőkéje és tulajdonosai változatlanok maradtak, amelyből az új társaság kivált.
Az átalakulás időszaka alatt a továbbműködő cég egy vásárolt ingatlanon jelentős beruházást hajt végre. A vásárolt ingatlan átalakulás során kerül a kiváló társaság tulajdonába.
Az üzemanyag túlfogyasztás miatti adókötelezettség keletkezését a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71.§-a szabályozta, mely paragrafus 2000. január 1-jétől hatályát vesztette.
Egy társaság 2007-ben egy angliai székhelyű, befektetési kapcsolatban álló vállalkozásában tőkeemelést hajtott végre.
Egy társaság magánszemély tulajdonosának 2007-re különadó túlfizetése keletkezett, melyet szeretnének visszaigényelni. Mikor kerül sor a visszatérítésre?
Egy cég zártvégű pénzügyi lízingszerződés megkötésekor középvállalkozásnak minősült. Kérdése, hogy e szerződés keretében beszerzett termelőgépek után az adóévben megfizetett lízingkamat 40 %-át adókedvezményként igénybe veheti-e, és de minimis támogatást, vagy a 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatást kell választaniuk?
A vevővel kötött szerződés alapján a teljesítés időpontját a termék legyártásának időpontjában határozták meg.
Írásunkkal abban kívánunk segítséget adni, hogy az Áfa tv. szerint mi minősül első lakásértékesítésnek.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint egy tárgyi eszközt akkor lehet rendeltetésszerűen használatba venni, ha biztosítottak a rendeltetésszerű működés műszaki, technikai, illetve jogi, hatósági feltételei, továbbá az eszközt a vállalkozási tevékenységhez fogják használni.
Összefoglaljuk hogyan történik a felügyelő bizottsági tagok megítélése biztosítási szempontból.
Egy gépjárműjavítással foglalkozó társaság más tagállami cég saját gépjárművének javítását végzi Magyarországon. Helyes gyakorlat-e a szolgáltatási számlát adómentesen - ÁFA területi hatályán kívüliként - kiállítani?
Hogyan kell elszámolni a számvitelben azt a juttatást, amikor egy felsőoktatási intézménnyel olyan ösztöndíj létesítéséről szóló megállapodást kötöttek, miszerint meghatározott hallgatót támogatnak?
A fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat a rendkívüli bevételek között a pénzügyi teljesítés időpontjában kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a passzív időbeli elhatárolások között.
Egy 1989-ben alakult és 2003. évtől eva hatálya alá belépett betéti társaság 2003-ban belépett kültagja 2007. évben megvásárolja a beltag tulajdoni hányadát és ezzel 50 %-ot meghaladó tulajdonrészhez jut. Maradhat-e a betéti társaság eva hatálya alatt?
Egy társaság tagja volt egy mezőgazdasági értékesítő szövetkezetnek, melyből a szövetkezet közgyűlési határozata szerint kizárásra került. A kizárást követően a korábban befizetett részjegy összegét a szövetkezet számukra visszafizette. Hogyan történik meg ennek a gazdasági eseménynek a könyvviteli elszámolása?
A helyi iparűzési adó ráfordításként elszámolt összege az adózás előtti nyereség összegéig adóalap csökkentő tétel, feltéve, ha az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Az adótartozást adónemenként, vagy adóhatóságonként összevontan kell-e vizsgálni?
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 59. § (1) bekezdése értelmében a közgyűlés dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról. A hivatkozott jogszabályi szakasz (2) bekezdés sorolja fel azon jogcímeket, amelyekre az adózás utáni eredmény fordítható, a (2) bekezdés c) pontja rendelkezik az elkülönített közösségi alap képzéséről. Mellőzhető-e az adózás utáni eredmény terhére a közösségi alap képzése?
Egy alapítvány több gazdasági társaságban többségi tulajdonos, melyből az egyik tartósan veszteséget mutat ki, mivel 2004-2006 években jelentősen elveszítette jegyzett tőkéjét. Hogy alakul a befektetés számviteli és társasági adótörvény szerinti megítélése?
A garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 1. §-a értelmében a rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
Egy cég láncértékesítés keretében közösségbe értékesít. A terméket közvetlenül Németországba szállítják, a számlát egy német közösségi adószámmal rendelkező svájci cég felé állítják ki. Az alkalmazott fuvarparitás EXW, a fuvar megrendelőjének személyéről nincs tudomásuk. Számlázható-e közösségen belüli adómentes értékesítésként?
Németországi megrendelő Németországból alapanyagot hoz be Magyarországra megmunkálás céljából. A magyar termelő a készárut Olaszországba szállítja ki, a számlát a német adóalany nevére állítja ki. Kell-e áfát felszámítani a bérmunka után?
Az áfa törvény 29/A. §-a alapján Közösségen belüli adómentes értékesítésként csak a közösségi adószámmal rendelkező adóalany felé történő értékesítés minősíthető.
Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság bankközi devizapiacon kíván ügyletet végrehajtani. Hogyan kell az eva alapját megállapítani ebben az esetben?
A vezető tisztségviselői jogviszony sajátos polgári jogi megbízási jogviszony, amely a megválasztással és az elfogadással jön létre, illetve visszahívással vagy lemondással mindkét oldalon bármikor megszűntethető.
Egy vállalkozáshoz munkavégzésre kirendelt külföldi állampolgárok részére lakást béreltek/bérelnek. Hogyan kell elszámolni a lakásbérlettel kapcsolatos összes költséget és felszámított áfa-t, ha az említett magánszemélyek külföldi kiküldetést teljesítenek Magyarországon? Változtat-e az adózáson az a körülmény, ha ezen személyekkel munkaszerződést kötöttek?
Írásunkban bérleti díj megállapítására vonatkozó Ptk. szabályokat, a szokásos piaci ártól eltérő bérleti díj esetén annak társasági adóalapra gyakorolt hatását részletezzük.
Az Illetéktörvény (Itv.) 11. §-a az ajándékozási illeték tárgyaként nevezi meg az ingatlan, ingó ajándékozását, illetve a vagyoni értékű jog átengedését, ilyen jogról való ellenszolgáltatás nélküli lemondást.
Egy DVD forgalmazással és mozi filmforgalmazással foglalkozó cég az iparűzési adó alapját milyen anyagköltségekkel és közvetített szolgáltatásokkal csökkentheti?
Az Áfa törvény 48. § (7) bekezdés szerinti visszaigényelhető adót csökkentő tétel
A színlelt szerződések megszüntetése, illetve munkaviszonnyá történő átalakítása esetére először a 2003. évi XCI. törvény 223. §-a biztosított visszamenőleges adó- és járulékmentességet.
Szlovákia és Magyarország között a kettős adóztatás elkerüléséről a 1996. évi C. törvény rendelkezik. Az egyezmény 10. cikke szabályozza az osztalék adóztatását.
Személyautók flotta kezelési díjának (SZJ 71.10.1) áfa levonási lehetősége
A vállalkozás által fizetett ösztöndíj nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját. Ennek jogszabályi hátterét mutatjuk be.
A kiküldetést teljesítő magánszemély részére biztosított szállás (lakhatás) adókötelezettsége
A nemzetközi közlekedéssel kapcsolatos, nem járulékos szolgáltatásként teljesített szolgáltatás adómentesen számlázható, ha termék Közösségen belüli forgalmához közvetlenül kapcsolódik.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. LXXIV. (továbbiakban Áfa tv.) törvény 45/A §. (1) bekezdés b) pontja alapján, ha a számítógéppel, vagy elektronikus úton előállított számla lezárását követően észlelt hibát, adatot javítani kell, akkor annak módja a stornírozás.
Egy Kft. és egy Bt. szeretne egymás között számlázni. Mind a Kft. mind a Bt. a társasági adó hatálya alá tartozik. A Bt.-ben 50%-os tulajdoni részesedést a feleség birtokol, aki egyben a társaság vezető tisztségviselője is, a másik tulajdonos ugyancsak 50%-ban egy külső magánszemély (nem családtag). A Kft. tagja 76%-os tulajdoni arányban a férj, a részesedés 24%-át a feleség birtokolja. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a fenti tulajdonosi struktúrát figyelembe véve a Kft. és a Bt.?
Egyéni vállalkozó személygépkocsit lízingel pénzügyi lízingszerződés keretében. A lízingbeadótól kapott első számla az általános forgalmi adót is tartalmazza. A lízingszerződés futamideje 10 év. Az egyéni vállalkozó a lízingelt személygépkocsit be szeretné vinni a vállalkozásába oly módon, hogy kizárólag üzemi célú eszköznek minősüljön, de a személygépkocsi nem minősül a vállalkozói tevékenység tárgyának. A vállalkozó menetlevél vezetésével kívánja igazolni, hogy a gépkocsit kizárólag a vállalkozási tevékenysége érdekében használja. Hogy alakul a gépkocsi költségelszámolása annak függvényében, hogy az egyéni vállalkozó a cégautó-adót megfizetését alkalmazza-e vagy sem.
2005 évben illetve 2006 adóévtől kezdődően hogyan támogathatja a munkáltató munkavállalóit?
Egy vállalkozás a vele kereskedelmi kapcsolatban lévő vállalkozásnak visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt folyósítana. Milyen adóvonzata van ezen pénzeszköz átadásának, illetve keletkezik-e az átadónak illetékfizetési kötelezettsége?
Külföldi adóalany belföldi gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségeket foglaljuk össze.
Mennyi időn belül kell az értékesítést követően a terméket kiszállítani Közösségen belüli termékértékesítés esetén?
Évközben tartósan (több mint 183 napra) munkavégzés céljából Ausztriába kiküldött dolgozó e tevékenységére való tekintettel kapott díjazása melyik államban adóztatható?
Külföldi (osztrák) adóalany részére végzett szolgáltatás általános forgalmi adójának megállapításában kívánunk segítséget nyújtani.
Bérleti szerződéshez kapcsolódó pótlólagos díj, illetve korábban kiszámlázott, de visszajáró díj számlázása.
Írásunkban összefoglaljuk milyen előírásoknak kell megfelelniük a számláknak, hogy elszámolhatóak legyenek és áfa tartalmuk visszaigényelhető legyen.
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséget von maga után a magánszeméllyel szembeni követelés elengedése?
Az Áfa törvény 15. § (5) bekezdése alapján reklámszolgáltatás esetén a teljesítés helye a megrendelő székhelye, illetve állandó telephelye.
Egy Kft. tag részére 2006. év után fizetett osztalék és 2006. évi bérleti díj utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás.
Lehetőség van-e magánszemély részére a Kft. tulajdonában lévő lakóingatlan osztalék fejében történő átadására?
Írásunkban összefoglaljuk mi tartozhat egy vásárolt földterülettel kapcsolatban a bekerülési értékbe.
Kft. rendelkezik egy ipari telephellyel, melyet értékesíteni szeretne. A telek 1992-ben került a Kft. szövetkezeti formában működő jogelődjének a tulajdonába apportként. A szövetkezet 1994-ben alakult át szövetkezetből kft-vé, majd 2006-ban beolvadt a kérdező Kft-be. Merülhetett-e fel korábban áfa fizetési kötelezettségük ingatlannal kapcsolatban, hogyan alakul 2008 évben az értékesítés áfa vonzata?
Írásunkban támogatási szerződés alapján kifizetett számla áfa tartalma visszaigényelhetőségére adunk választ.
Ruházati boltban eladók alkalmazásával, bérezésével kapcsolatban felmerülő különféle kérdések.
Vevő által elismert kártérítés számviteli elszámolása.
Tagok részére járó kis összegű osztalék kifizetése esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás levonása.
Bérleti szerződéshez kapcsolódóan 2 havi óvadékot kértek a bérbevevőtől, mely összeget a szerződésszerű nem teljesítés esetében utolsó 2 havi bérleti díjba beszámítanak. Szerződés szerinti fizetés esetén a szerződés lejártával az óvadék visszajár a bérlőnek.
Éjszakai pótlék, műszakpótlék, illetve rendkívüli munkavégzésre tekintettel fizetendő pótlék megállapítása.
A társadalombiztosítási jogszabályok hogyan érintik a magyarországi foglalkoztatót, amennyiben 2005. szeptemberétől két munkavállalóját az általa Romániában alapított gazdasági társasághoz küldi munkavégzésre?
Felvásárlási jegy és annak kitöltési útmutatójában található nyilatkozat.
Aranyáru selejtezése, törtaranyként újra feldolgozása esetén a helyes számviteli eljárást mutatjuk be.
Magyar-bolgár kettős állampolgársággal rendelkező magánszemély Svájcban történő munkavégzéséből származó jövedelmének adózatási helyének megállapításában nyújtunk segítséget.
Az 1993. és 1997. közötti időszakban kifizetett tiszteletdíjak járulékfizetési kötelezettsége
Az átlagkeresetbe valamennyi, a munkáltatótól kapott olyan díjazás beszámít, amely munkabérnek minősül.
Egy Zrt. 20 % feletti részesedéssel rendelkezik egy másik gazdasági társaságban, ezt a befektetést a mérlegben a számviteli törvény 27. § (2) bekezdése alapján "Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban" soron mutatták ki. Helyesen mutatták-e ki a fenti követelést a mérlegben az Eszközök/III. Befektetett pénzügyi eszközök/ Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban soron?
Csökkenthető-e különadó alapja a visszafizetési kötelezettség nélkül, fejlesztési célra kapott támogatás tárgyévi részével?
Egy társaság önkéntes egészségpénztári befizetést teljesít dolgozói részére. A munkavállalók egy részénél a munkáltatói egészségpénztári befizetés meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény 7. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adómentesen adható összeget. Az adómentes összeget meghaladó befizetés a magánszemély munkaviszonyából származó összevonandó jövedelmének minősül.
A 2006. évi LIX törvény értelmében nem rendszeres jövedelmet juttató munkáltatónak attól kezdve kell vonnia a különadó előleget, amikortól a tőle addig származó jövedelmek összege meghaladja az éves nyugdíjjárulék alapot.
Egykori munkavállaló a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal nyugellátásra jogosító szolgálati időre kötött megállapodást. Az ezzel összefüggésben felmerülő járulék fizetését a társaság - egy külön megállapodás alapján - átvállalta. Ez az átvállalt kötelezettség a magánszemélynél bevételnek minősül.
Holland tulajdonban lévő társaság holland állampolgár ügyvezetője feladatait nem munkaviszonyban, hanem a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint látja el. Részére tiszteletdíjat fizetnek ki, mely Magyarországon adóköteles. Hogyan történik az adóelőleg megállapítása?
Tanácsadási szerződés valódi tartalmának bizonyítása
Egy társaság tehergépjárműveket kíván bérbe adni közösségi adószámmal rendelkező, eltérő tagállambeli adóalany részére.
Költségvetési szervek esetében ki jogosult a szakmai teljesítés igazolására? Hogyan kell rögzíteni a szakmai teljesítés szabályait?
A költségvetési intézménynek hogyan kell elszámolnia a 2006. évben képződött, 2007. évre jóváhagyott negatív pénzmaradványát?
Hogyan kell elszámolni az INTERREG program keretében elnyert pályázati pénzekkel?
Mikor jogosult valaki rokkantsági nyugdíjra? Amennyiben a közalkalmazott rokkantnyugdíjas, hogyan lehet foglalkoztatni?
Mi minősül rendkívüli munkavégzésnek, és hogyan történik ennek díjazása?
Polgármester nyugdíjba vonulása esetén részére a 35 éves jubileumi jutalmat ki lehet-e fizetni?
Mikor rendelhető el szombati, vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzés?
Felmentési idő megállapításánál a külföldön alkalmazotti jogviszonyban töltött időt figyelembe lehet-e venni?
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazása esetén 2007. január 1-jétől havi 65500 Ft, 2008. január 1-jétől havi 69000 Ft.
Az iskolaigazgatói feladatok ellátásával 5 évre határozott időre megbízott személytől az intézményi összevonás után megvonható-e a vezetői megbízatás?
A vizuális és környezetkultúra szakos, főiskolai oklevéllel rendelkező tanárt e képzettségének megfelelően soroltak be. Figyelembe vehető-e a tanár további szakképesítéseként a rajzszakos főiskolai oklevél meg-szerzése?
Milyen szabályok vonatkoznak a munkaidő beosztására, munkáltató által történő megállapítására?
20 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkező egyetemi végzettségű pszichológus munkakört betöltő személyt besorolhatunk-e H7-es fizetési fokozatba?
Költségvetési intézmény meglévő épületét jövőbeni bérbeadás céljából kibővíti, illetve felújítja. A bérbeadás a jövőben alap-, vagy vállalkozási tevékenységnek minősül ebben az esetben?
Önkormányzathoz kapcsolódó részben önállóan gazdálkodó, munkáltatói jogkörrel rendelkező költségvetési szerveket a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének szempontjából hogyan kell kezelni, ha a bevallást, illetve a fizetési kötelezettség teljesítését az önkormányzat végzi?
Az önkormányzat közművagyonát értékesíteni szeretné. Hogyan lehet elidegeníteni az önkormányzati közművagyont?
A hatósági eljárás díjáról kell-e számlát kiállítania az eljáró hatóságnak?
Írásunkban azonos munkáltatónál munkaviszony melletti további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének lehetőségeit foglaljuk össze.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 117.§ (1) bekezdésének j) pontja értelmében idénymunkának tekintendő az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy végzett szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
2006. szeptember 1-től új fogalom a minimum járulékalap, a 1997. évi LXXX. Tv. (Tbj. tv) 20-29.§-ban foglaltak szerint.
Egy társaság elsősorban beruházási célú hitelt kapott Európai Uniós befektetőktől, majd ezeket a kölcsönöket a vállalatcsoporthoz tartozó más leányvállalatok fogják részben vagy egészében továbbítani.
Egy társaság saját részvényt vásárolt vissza. A visszavásárlási érték a névérték 50%-a. Az így megszerzett részvényeket munkaviszonyban is álló tulajdonosoknak, illetve munkaviszonyban álló nem tulajdonosoknak kívánják értékesíteni. A munkaviszonyos tulajdonosoknak a névérték 20%-án kívánják a részvényeket továbbértékesíteni. Milyen adózási és járulékfizetési szabályokat kell szem előtt tartaniuk?
Írásunk ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettségére irányadó szabályokat foglalja össze társadalmi szervezet esetén.
A szerződésen alapuló, utólag adott engedmény és az esedékességen belül történő pénzügyi rendezéshez adott engedmény összegével növelni kell-e a különadó alapját? A Tao törvény és a különadóról szóló törvény fogalmai alatt ugyanezt kell-e érteni ? Az elengedett követeléssel és az elengedett kötelezettséggel módosítni kell-e a különadó alapját?
Magyar cég munkavállalóinak tartós külszolgálat esetén felmerülő adó-és járulékkötelezettségét foglaljuk össze.
Magyar állampolgár kanadai céggel kíván munkaszerződést kötni, illetve az a megoldás is felmerült, hogy a magyar társasággal fennálló munkaviszony megtartása mellett köt további munkaszerződést a kanadai céggel.
Egy társaság egyszemélyes Kft - t alapított, melybe munkatársakat helyeztek át, akik a a példabeli társaság által felvállalt ipari szolgáltatásokat végeznek idegenek részére. A társaság által vállalt megrendelések teljesítéséhez az összes termelési feltételt (műhely, gép, anyag stb.) a társaság biztosítja, azonban a munka elvégzését az egyszemélyes Kft-től rendeli meg, hiszen a munkavállalók munkajogilag itt vannak alkalmazásban. Hogyan módosítja a fenti helyzet a társasági adóalapot?
Az ÁPV Rt. által felvásárolt - korábban nyugdíjas tagok és külső üzletrész tulajdonosok birtokában lévő - üzletrészekre vonatkozó pályázaton elnyert ajánlati áron visszavásárolt üzletrészek számviteli elszámolása.
Managerek részére biztosított ingyenes Internet használat után keletkezik-e adókötelezettség?
Három évre Ukrajnába külszolgálatba kiküldött munkavállaló EUR-ban történő díjazásának adózási és járulékfizetési kötelezettségei.
A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szh.) 3. § a) pontja szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 79. § (2) bekezdése szerinti bérköltség.
A két típusú pénztári támogatás adómentes havi összege együttesen nem haladhatja meg a minimálbér 80 százalékát, azaz a havi 55.200 forintot.
Egy társaság 2007. év január 1-jétől kezdte meg tevékenységét, ügyfélkörét az anyavállalatuktól vették át a szerződések átcedálásával. Az anyavállalat a vevőkör átadását kiszámlázza.
A vezetők a társaság tulajdonát képező személyautókat használják, mely gépjárművek tárolása részben a cég székhelyén, esetenként a dolgozó lakásán van, a dolgozótól bérelt garázsban.
Egy cég fizikai dolgozói változó munkahelyen végeznek munkát. Többször előfordul, hogy a tehergépkocsikat a dolgozó lakásán tárolják, és onnan mennek munkába a székhely érintése nélkül.
A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetésével az 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 27. §-a foglalkozik.
A társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalék felhasználható minden, a számviteli törvény beruházás, felújítás fogalmába tartozó fejlesztésre.
Egy cég számítástechnikai szolgáltatást vesz igénybe, majd annak egy részét továbbszámlázza egy Európai Unióban székelő külföldi igénybevevőnek. Levonásba helyezhető-e a továbbszámlázott szolgáltatás áfája?
Tagi kölcsön adózási szabályai, átmeneti rendelkezés.
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szerint a szakképzési hozzájárulás terhére fejlesztési támogatásként pénzeszköz vagy tárgyi eszköz is átadható.
Ha egy cég olyan belső érdekeltségi szabályzatot készített, ahol a juttatás elemei az Szja törvény szerint egyedileg is adómentesek, akkor a meghatározott keretösszegig akár adómentes juttatás is megvalósulhat.
Annak megállapításában nyújtunk segítséget, hogy az esetben szereplő két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül-e.
Lehet-e értékvesztést elszámolni meglévő készletekre, abból kiindulva, hogy a készletek egy éve "nem mozogtak"?
A külföldi fél szállítási szerződés alapján rendelte meg a nagy értékű berendezés legyártását, melyben a végszámla kiállítását a termék átvételéhez és a számla megérkezéséhez kötötte. A megrendelő a terméket 2007. októberben végátvételi jegyzőkönyv alapján hiánytalanul átvette és engedélyt adott annak kiszállítására. Az eszköz kiszállítása 2007. novemberben ténylegesen megtörtént. A szállítás feltételeként FCA paritást kötöttek ki a szerződő felek. Jogosan számolhatja-e el a társaság a 2007. október 31-i fordulónapra az értékesítés nettó árbevételét?
Az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés k) pontja alapján a kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján az adóévben elszámolt bevételt meghaladóan kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján elszámolt ráfordítás 50 %-a a gazdasági társaságnál növeli a társasági adó alapját.
Az Önkéntes nyugdíjpénztárban elkülönül a munkáltatói hozzájárulás és az adomány kezelése.
Lényegében a faktor könyv szerinti vevőköveteléseket vásárol rendes üzleti tevékenysége során. A követelésvásárlás a faktorálás kiinduló pontja. Ezzel válik lehetővé háromféle alapszolgáltatás, mint azonnali előlegnyújtás az átvett követelésekre, a vevőanalitika adminisztrálása és a fizetési kockázat átvállalása.
Egy cég beruházásához támogatást kapott 2007. szeptember hónapban, azonban ennek a támogatásnak elbírálására és a beruházás üzembe helyezésére is 2006. évben került sor.
A fejlesztési tartalék tartalmában előrehozott értékcsökkenési leírás (a beruházás megvalósítása előtt csökkenthető e címen az adóalap). A fejlesztési tartalékkal kapcsolatos szabályokat ketté kell választani számviteli, és társasági adó szempontjából.
Egy társaság zárt végű pénzügyi lízing keretében vitorláshajót szeretne beszerezni bérbeadás céljából.
A Szerencsejáték Rt. engedélyével 2003. évben kereskedelmi partnereik részére ajándéksorsolást bonyolítottak le. A nyereménytárgyak áfá-jának levonását arra alapozták, hogy a Tao. törvény a költségeket elismeri a vállalkozási tevékenységhez tartozónak, továbbá arra is, hogy a nyeremények személyi jövedelemadóját megfizették.
A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított, 1995. évi CXVII. törvény 69. § (1) bekezdés dc) pontja alapján természetbeni juttatásnak minősül az olyan termék, szolgáltatás juttatása, amelyet a munkáltató ad a munkavállalójának, illetőleg közeli hozzátartozójának - ideértve azokat a magánszemélyeket is, akiket a törvény a munkavállalóval azonosan kezel (pl. szakközépiskolai tanuló, stb.) - úgy, hogy ahhoz valamennyi munkavállaló és az említett személyek azonos feltételek mellett és azonos módon hozzájuthat. Ilyen feltételekkel tekinthető természetbeni juttatásnak az úgynevezett cafetéria rendszer keretében adott termék és szolgáltatás.
Egy társaság alkalmazottja munkaviszonyának megtartása mellett munkát vállalna (nem kiküldetésben) az unióban (Németországban, Hollandiában, vagy Észtországban) körülbelül egy hónap időtartamra.
Kapcsolt vállalkozások közti elengedett követelés nem tartozik az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. §-ában meghatározott ingó- és vagyoni érték fogalomba, azaz az illeték törvény tárgyi hatályán kívül eső gazdasági esemény.
Beltag, mint biztosított és kedvezményezett javára kötött életbiztosítás adókötelezettségének megállapításában kívánunk segítséget nyújtani.
Társaság által zárt körben forgalomba hozott kötvény után magánszemély részére fizetett kamat adóztatható-e kamatjövedelemként?
Hogyan adózik a 2007. évben névértéken visszavásárolt dolgozói részvény, ha azt 1998. évben a jegyzett tőkén felüli saját vagyonból bocsátották ki, s a dolgozók csak a névérték 10 %-át fizették meg?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) 3. § 10. pontja értelmében "Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást."
Milyen módon fizethető saját tulajdonú gépjármű használatára költségtérítés az olyan munkavállalóiknak, akik területi képviselők és feladatukat szokásosan a cég telephelyén kívül végzik?
A számviteli törvény pénzkezelési szabályzatra vonatkozó, 14. § (8) - (10) bekezdéseiben foglalt módosult szabályai 2007. január 1-én léptek hatályba. 2007. február 15-én az Art. 172. § (18) bekezdése lépett hatályba, mely a pénzkezelési szabályzat megsértésére vonatkozó mulasztási bírság kiszabás lehetőségét tartalmazza.
Egy szövetkezet 2000. év júniusában végelszámolással szűnt meg, a megmaradt fel nem osztható vagyon egy másik szövetkezethez került. Az átvevő szövetkezet alapszabálya ezen összeget fel nem osztható vagyonként rendelte kezelni, 2000. évben tőketartalékként, majd 2001. évben lekötött tartalékként szerepeltették a saját tőke elemi között a beszámolóban.
Szakképző iskola a szakképzési hozzájárulást felhasználhatja-e nyílászárók cseréjére?
A Termelői csoporttá elismert Beszerző és Értékesítő Szövetkezet a 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet alapján támogatásban részesül. A támogatáshoz kérelem benyújtása szükséges, a támogatás odaítélése előtt a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ellenőrzi a közölt adatokat, a megítélt támogatás összegéről pedig végzésben értesíti a Szövetkezetet. Hogyan történik a kapott támogatás számviteli elszámolása?
Eva hatálya alatt beszerzett személygépkocsi áfa időarányos része - 5 évből hátralévő idő - a személygépkocsi értékesítésekor visszajár-e abban az esetben, ha a vállalkozás az értékesítéskor már nem volt Eva alany?
Egy társaságnál a különböző munkakörök betöltésének feltétele a magánszemélyek részére előírt orvosi vizsgálat. Ez esetenként vizsgálati díjat és vizitdíj von maga után. A kérdés arra irányul, hogy ezeket - a szükség szerint, kizárólag orvosi alkalmassági vizsgálatok miatt - felmerülő költségeket hogyan lehet a cég költségeinek tekinteni, illetve elszámolni?
A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 135.§ -a szerint a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.
Általános forgalmi adó szempontjából a tetőtér - amely szoros egységet alkot a lakás külső védelmi rendszerét képező tetővel - szükségszerűen hozzátartozik a lakás rendeltetésszerű használatához.
A kérdező az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló többször módosított 2006. évi LIX. törvény (további-akban: Különadó tv.) 3. § (3) bekezdés b) pontjában leírt adóalap csökkentő tételre kérdez rá. A társaság javára a 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete alapján a Nemzeti Kiosztási Lista alapján nagyobb mennyiségű szén-dioxid kibocsátási egység került kiosztásra. Ezen kibocsátási egység 2005-2007. időszakra vonatkozott, és évente, egyenlő részletekben kerül átadásra, továbbá a kereskedési időszak lezártával, vagyis 2008. április 30-át követően a 2005-2007-es időszakból megmaradt, vissza nem adott kibocsátási egységek törlésre kerülnek.
Adókonferencia 2020 tananyagok
Havi adózási események
| 2026. május | ||||||
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | 2 | 3 | ||||
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
