Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Periodika 27. kérdés – 2017. 5. szám

A tagoknak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben vállalniuk kell a személyes közreműködést. A személyes közreműködésre a szövetkezet és tagja tagsági megállapodást köt, melyben rögzítésre kerül a személyes közreműködés módja, illetve annak ellentételezése. A szövetkezet tagja személyes közreműködését a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti.
A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjas tagjainak tagsági megállapodás alapján történő feladatteljesítése nem eredményez biztosítási jogviszonyt, így a korhatár előtt öregségi nyugdíjban részesülő hölgyek nyugdíját nem „veszélyezteti” a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelem, azaz a nyugdíj melletti keresetkorlátba nem számít be (minimálbér tizennyolcszorosa).
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Kormányhatározat rendelkezik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazottak és kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetésének kezdeményezéséről, álláshelyeik betöltéséről, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek foglalkoztatási tilalmáról mind a közszférában, mind pedig a polgári jogi jogviszonyok terén.
A Határozat személyi hatálya a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra terjed ki. A személyi hatálya igen tág, a teljesség igénye nélkül felöleli az egészségügyi szektor jelentős részét, az alsó, közép- és felsőoktatást, valamint a rendvédelmi szervek állományát is.
A nyugdíj melletti foglalkoztatási korlát a közszférában azt jelenti, hogy közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyt nyugdíjassal az intézmények nem köthetnek, és az öregségi nyugdíjasnak minősülők sem vállalkozási sem megbízási szerződés keretében nem foglalkoztathatók.
A nyugdíj melletti munkavégzés tiltása nem vonatkozik a nyugdíjas szövetkezettel tagsági jogviszonyban állókra, így megnyílik a nyugdíj melletti munkavállalás lehetősége számukra is, amennyiben tagsági megállapodás alapján külső szolgáltatás keretében a közszférában látják el feladatteljesítésüket.
Miután a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjas tagjai nem biztosítottak, feladatteljesítésükért kapott díjazásukból csak személyi jövedelemadó kerül levonásra, így magasabb nettó jövedelmet érnek el mint bármely más biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonyban. Mivel biztosítási kötelezettség hiányában a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjas tagjainak jövedelméből nyugdíjjárulék nem kerül megállapításra, megszerzett jövedelmük után nem számíthatnak a 0,5%-os nyugdíjemelésre.