Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Periodika 9. kérdés - 2017. 3. szám

A felek olyan módon szerződnek, ahogyan azt saját szempontjukból jónak, eredményesnek vélik, ha nem sértenek valamilyen jogot vagy a jó erkölcsöt. A felek úgy határozzák meg a pénzkövetelésük határidejét, amilyen módon akarják (néhány feltételt támaszt a Ptk.). Amennyiben egyáltalán nem kerül meghatározásra a fizetési határidő, akkor a Polgárjog szabályai alapján kell eljárni, amely esetben a számla átvételét követő 30 nap a fizetési határidő (Ptk. 6:130. §).
Utólagos elszámolások esetében kizárt, hogy az elszámolási időszak utolsó napja legyen a teljesítési időpont annak okán, hogy a felek rendre meghatározzák a fizetési határidőt, vagy a szerződéses előírás hiányában a Ptk. meghatározza azt, és mindkét esetben nyilvánvalóan a fizetési határidő későbbi mint az elszámolt időszak utolsó napja, így a fizetési határidő a teljesítési időpont (max. 60. nap).
Sajnálatos módon a Ptk. rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával jelent meg egy NAV álláspont a tárgykörben, amely szerint ha a felek nem kötnek ki fizetési határidőt, úgy az elszámolt időszak utolsó napja a teljesítési időpont. Megjegyezzük, hogy amennyiben a felek nem jelölnek meg fizetési határidőt, de az eladó a számlán meghatároz egy időpontot, amit a vevő nem vitat, akkor a számlán szereplő időpont a fizetési határidő. Az elszámolt időszak utolsó napja csak akkor lehet teljesítési időpont, ha a felek azt határozzák meg fizetési határidőként, vagy ha a vevő szerződés alapján az utolsó nap előtt teljesíti a pénztartozását, de az eladó a számlát az elszámolt időszak utolsó napja után állítja ki.