Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Periodika 13. kérdés - 2016. 3. szám

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao törvény) 18. § (1) bekezdés értelmében, amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben,
megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó adózás előtti eredményét
a) csökkenti, feltéve, hogy
 aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint 
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;
b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
Fentiekből az következik, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó adóalap-korrekció felmerülését valamennyi társasági adóalanynak vizsgálnia kell. [Kivéve a Tao törvény 18. § (3) bekezdését.]
A Tao törvény 4. § 23. pontja definiálja a kapcsolt vállalkozás fogalmát, amelynek értelmében a kapcsolt vállalkozási viszony fennáll az önkormányzat és a több mint 50 százalékban önkormányzati tulajdoni hányadú társaságok között, ugyanakkor
1) az önkormányzat nem alanya a társasági adónak, ezért a Tao törvény rendelkezései nem vonatkoznak rá, azonban
2) az önkormányzat kapcsolt vállalkozása alanya a társasági adónak, ezért ha az önkormányzattal a szokásos piaci ártól eltérő áron köt szerződést, akkor a társaságnak a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel korrigálni kell az adózás előtti eredményét. Növelni kell a társasági adóalapot, ha az alkalmazott ellenérték következtében az kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, viszont ellenkező esetben nem csökkentheti az adózás előtti eredményét tekintve, hogy az önkormányzat a Tao törvény rendelkezéseinek alkalmazásában nem minősül belföldi illetőségű adózónak.
A Tao törvény 18. § (5) bekezdése kimondja, hogy az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. § (1) bekezdése szerint az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.
A Tao törvény 18. § (5) bekezdésében hivatkozott rendelkezésénél az állam kifejezés tehát nem foglalja magában az önkormányzatokat.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglaltak szerint nem minősül Kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesdése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot.
E jogszabályhely értelmében az 50 %-ot meghaladó önkormányzati tulajdoni hányadú társaság nem minősülhet kisvállalkozásnak, tehát főszabály szerint a transzferár nyilvántartás készítésének kötelezettsége fennáll e társaságok vonatkozásában. Csak és kizárólag abban az esetben mentesül e kötelezettség alól, ha az önkormányzat leányvállalata közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaság.
Nyomatékosítjuk, hogy a mentesítés csupán a transzferár dokumentáció készítésére vonatkozik az állam által tulajdonolt vállalkozásoknál és az önkormányzat által tulajdonolt közhasznú, kiemelt közhasznú nonprofit vállalkozásoknál. A piaci áreltérések miatti társasági adóalap korrekciós kötelezettség felmerülését ez esetben is vizsgálni kell. Tekintettel azonban arra, hogy a piaci áralkalmazás megfelelőségének bizonyítása a társasági adóalanynak minősülő társaság oldaláról merül fel, ezért célszerű valamilyen dokumentációval rendelkezni az alkalmazott vagy a nem alkalmazott korrekció alátámasztására.