Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A pénzügyi instrumentumok számviteli kezelése IV. rész

1. Követelések leírása

1.1 AZ ELADOTT (ENGEDMÉNYEZETT) KÖVETELÉS könyv szerinti értékét, ha az saját követelés, akkor az egyéb ráfordításokkal szemben, ha vásárolt, vagy azzal azonosan kezelt követelés, akkor a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell kivezetni a könyvekből. A könyv szerinti érték kivezetésére az értékvesztés számla egyenlegének a bekerülési értéket tartalmazó számlára való átvezetését követően kerül sor, vagy a bekerülési értéket és az értékvesztést az adott ráfordítás számlával szemben külön-külön vezetik ki. A pénzügyi intézmények esetében a már hivatkozott számviteli kormányrendelet megengedi, hogy az értékesített saját vagy vásárolt, illetve azzal azonosan kezelt követelés már elszámolt értékvesztését az eladási ár, de legfeljebb a bekerülési érték összegéig visszaírják a követelés értékesítésének elszámolása során és az így módosított könyv szerinti érték kerüljön az eladáskor kivezetésre. Ezzel egyidejűleg a követelés ellenértékét saját követelés esetében az egyéb bevételek, vásárolt, vagy azzal azonosan kezelt követelés esetében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni a pénzeszközökkel vagy az ellenértékre szóló követelés számlával szemben.

Mivel a vásárolt, vagy azzal azonosan kezelt követelések esetében az eredmény-kimutatásban csak az értékesítés eredménye jelenhet meg, ezért a pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait a könyv szerinti érték és az eladási ár közül a kisebbik összegében össze kell vezetni, vagy azok elszámolását közvetlenül egy elszámolás-technikai számlával szemben kell megvalósítani és annak egyenlegét kell az eredményszámlára átvezetni. Ha az engedményes (bank, faktorcég, más vállalkozás) leszámítolási vagy faktordíj címén díjat számít fel, akkor azt az egyéb szolgáltatások költségeként kell elszámolni a pénzeszközök csökkentésével szemben, vagy a kötelezettségekkel szemben és ez utóbbi tartozást az eladási árat tartalmazó követelésbe beszámítva (azt csökkentve) kell kivezetni. Az átadáskor a követelés biztosítékául szolgáló fedezetek érvényesítési joga is jellemzően átszáll a követelést átvevő félre, hacsak jogszabály vagy a felek közötti szerződés azt nem zárja ki.

Fontos kihangsúlyozni, ha vásárolt követelést értékesítenek tovább, akkor az a teljes névértéke összegében (az eredeti követelést keletkeztető szerződés szerint az adós által még nem törlesztett tőke, kamat és járulékos költségek összegében) száll át a vevőre (engedményesre) függetlenül attól, hogy azt milyen értéken tartotta nyilván az engedményező a könyveiben,  az 1. vagy a 3. számlaosztályban, illetve a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban (kivéve, ha a felek a követelés egy részének engedményezésében állapodtak meg és azt jogszabály vagy szerződés nem zárja ki). Viszont az engedményes az érte fizetett ellenértékben veszi azt fel könyveibe.

Ha egyidejűleg több követelést is értékesítenek, úgymond csomagban egy, a követelések együttes névértékénél lényegesen alacsonyabb képviseleti értéken, akkor is a csomag egyes egyedeit külön-külön kell kivezetni a könyvekből és hozzájuk kell rendelni a „követelés-csomag” eladási árának meghatározott összegét, valamint hasonlóan a partnernél is egyedenként kell felvenni a könyvekbe a csomagban vásárolt követeléseket. Így van ez akkor is, ha fiókátruházás keretében az átadott eszközök között követelések is átruházásra kerülnek, ezeket is tételes értékesítésként elszámolva kell kivezetni, azzal, hogy az ellenértékükre szóló követelést az átruházott kötelezettségek ellentételezésére szóló másik kötelezettségbe beszámítva kell rendezni. Csak már meglévő, azaz az engedményező könyveiben szereplő (a mérlegszámlákon, az 1. vagy a 3. számlaosztályban kimutatott) követeléseket lehet a fenti szabályok szerint elszámolva átruházni.

Ha még nem létező, jövőbeni követelések átruházásában állapodnak meg a felek, akkor az valójában egy felfüggesztett, azaz határidős eladást jelent, amit a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell ennek megfelelően elszámolni. Ha a határidő előtt az engedményes kifizeti a jövőbeli követelések ellenértékét, akkor azt előlegtartozásként, mint kölcsöntartozást kell az engedményezőnél kimutatni, a partnernél pedig előlegkövetelésként, ami saját követelésnek minősül az ő esetében. Később, ha az engedményezés tárgyát képező követelés már bekerült a könyvekbe, akkor azt az engedményezés fenti szabályai szerint kell elszámolni, és az eladási árára szóló követelést a kapott előlegtartozásba beszámítva kell rendezni.

1.2 A KÖVETELÉS CSERÉBE ADÁSAKOR a csereszerződés – már ismertetett – elszámolási szabályai szerint kell eljárni, azaz a cserébe adott követelés könyv szerinti értékét a követelés eladás szabályai szerint kell kivezetni a könyvekből, ha saját követelés az egyéb ráfordításokkal szemben, ha vásárolt vagy azzal azonosan kezelt, akkor a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben (vagy az értékvesztésnek a bekerülési értéket tartalmazó követelés számlára történő átvezetését követően, vagy azoknak a ráfordításokkal szembeni külön-külön történő kivezetésével). Ezzel egyidejűleg a követelés csereszerződés szerinti értékét (a beszámítási értékét, mint kvázi eladási árát) elő kell írni egy arra vonatkozó másik követelés számlán saját követelés cserébe adásakor az egyéb bevételekkel szemben, vásárolt követelés cserébe adásakor a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben, a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit és egyéb ráfordításait össze kell vezetni a követelés könyv szerinti értéke és a beszámítási érték közül a kisebbik összegében. A cserébe kapott másik eszközt jellege szerint kell felvenni a könyvekbe a csereszerződés szerinti értékén (a beszámítási értéken, mint vételáron) a kötelezettségekkel szemben (jellemzően szállítói tartozással szemben), majd ezt a tartozást a cserébe adott követelés csereszerződés szerinti értékére (kvázi eladási árára) szóló követeléssel beszámítva kell rendezni. A vásárolt követelés cserébe adásakor a könyv szerinti érték és a csereszerződés szerinti érték pénzügyi műveletek ráfordításai és bevételei között történő elszámolása helyett alkalmazható egy elszámolási számla is, amelynek egyenlegét vezetik át jellege szerint az előbb említett eredményszámlákra. Az átadáskor a követelés biztosítékául szolgáló fedezetek érvényesítési joga is jellemzően átszáll a követelést átvevő félre, hacsak jogszabály vagy a felek közötti szerződés azt nem zárja ki.

1.3 A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSAKOR VAGY TŐKEEMELÉSEKOR A TULAJDONOS GAZDÁLKODÓ SZERVEZET ÁLTAL NEM PÉNZBELI HOZZÁJÁRULÁSKÉNT (APPORTKÉNT) ÁTADOTT KÖVETELÉS könyv szerinti értékét – függetlenül attól, hogy az saját követelés vagy vásárolt, illetve azzal azonosan kezelt követelés – a rendkívüli ráfordításokkal szemben kell kivezetni a könyvekből, egyidejűleg a kapott részesedést az apportba adott követelés létesítő okirat szerinti értékében kell felvenni a könyvekbe a rendkívüli bevételekkel szemben. A könyv szerinti érték kivezetésére az értékvesztés számla egyenlegének a bekerülési értéket tartalmazó számlára való átvezetését követően kerül sor, vagy a bekerülési értéket és az értékvesztést a rendkívüli ráfordításokkal szemben külön-külön vezetik ki. Az átadáskor a követelés biztosítékául szolgáló fedezetek érvényesítési joga is jellemzően átszáll a követelést átvevő félre, hacsak jogszabály vagy a felek közötti szerződés azt nem zárja ki.

1.4 A TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTADOTT KÖVETELÉS könyv szerinti értékét a rendkívüli ráfordításokkal szemben kell kivezetni a könyvekből függetlenül attól, hogy saját követelésről vagy vásárolt, illetve vásárolttal azonosan kezelt követelésről van szó. A könyv szerinti érték kivezetésére jellemzően az értékvesztés számlának a bekerülési értéket tartalmazó számlára való átvezetését követően kerül sor, vagy a bekerülési értéket és az értékvesztést a rendkívüli ráfordításokkal szemben külön-külön vezetik ki. A térítés nélküli átadáskor a követelés biztosítékául szolgáló fedezetek érvényesítési joga is jellemzően átszáll a követelést átvevő félre, hacsak jogszabály vagy a felek közötti szerződés azt nem zárja ki.

1.5 A BEHAJTHATATLANNAK NEM MINŐSÜLŐ ELENGEDETT KÖVETELÉS könyv szerinti értékét a rendkívüli ráfordításokkal szemben kell kivezetni a könyvekből, függetlenül attól, hogy saját követelésről vagy vásárolt, illetve vásárolttal azonosan kezelt követelésről van szó. A kivezetésre jellemzően az értékvesztés számla egyenlegének a bekerülési értéket tartalmazó számlára való átvezetését követően kerül sor, vagy a bekerülési értéket és az értékvesztést a rendkívüli ráfordításokkal szemben külön-külön vezetik ki. A követelés elengedése a felek közötti megállapodáson, szerződésmódosításon alapul. Ha olyan követelés elengedésére kerül sor, amely csak a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban jelenik meg, a 3. számlaosztályban nincs kimutatva, akkor azt a 0. számlaosztályban lévő ellenszámlával szemben kell kivezetni, az eredményszámlákat nem érinti az ilyen követelés elengedése.

Lehet pl. ilyen eset az, amikor a követelést névértéke (az adós által még nem törlesztett hátralévő tartozás összege, beleértve a tőke, az alapkamat, a késedelmi kamat, a járulékos költségek összegét is) alatt vásárolják meg az eredeti hitelezőtől és ezt követően a névérték és a vételár közötti különbözetet az adóssal való megállapodás, szerződésmódosítás alapján elengedik számára, de tisztázni kell, hogy az kamatra vagy tőkére vonatkozik. Hasonlóan, nem érinti az adott évi eredményt, ha egy nullára leírt követelést (amely után 100%-os értékvesztés számoltak el) engednek el, mert azt vagy úgy vezetik ki a könyvekből, hogy a bekerülési értékét (illetve a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékét) tartalmazó számlára átvezetik az értékvesztés számla egyenlegét, amely azzal azonos összegű és ellentétes előjelű, vagy a bekerülési értéket és az értékvesztést külön-külön vezetik ki a rendkívüli ráfordításokkal szemben.

1.6 A TÁRSASÁG TAGJÁNAK KILÉPÉSKOR VAGY TŐKELESZÁLLÍTÁSKOR KÖVETELÉS FORMÁJÁBAN ÁTADOTT ESZKÖZ esetén a követelést az engedményezés szabályai szerint kell kivezetni a társaság könyveiből az egyéb ráfordításokkal vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben és előírni a követelés ellenértékére (beszámítási értékére) szóló másik követelést az egyéb bevételekkel vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben attól függően, hogy saját vagy vásárolt, illetve azzal azonosan kezelendő követelésről van szó. A tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésekor csökkenteni kell a megszűnő részesedés névértékével a jegyzett tőkét, valamint a részesedésre jutó arányos összegben a jegyzett tőkén felüli tőkeelemeket (tőketartalékot, eredménytartalékot, lekötött tartalékot) a taggal szembeni kötelezettség előírásával egyidejűleg és ezt a kötelezettséget kell beszámítani az átadott követelés ellenértékére szóló – azonos nagyságrendű – követelésbe.

1.7 A VÁLTÓKÖVETELÉST A KIBOCSÁTÓNÁL A FUTAMIDŐ VÉGÉN TÖRTÉNŐ BEVÁLTÁSKOR, VAGY AZT MEGELŐZŐEN A BANKNÁL, ILLETVE MÁS GAZDÁLKODÓNÁL TÖRTÉNŐ LESZÁMÍTOLÁSAKOR, VAGY EGY HARMADIK FÉLLEL SZEMBEN FENNÁLLÓ TARTOZÁS KIEGYENLÍTÉSEKÉPPEN TÖRTÉNŐ ÁTRUHÁZÁSAKOR, azaz tovább-forgatásakor kell kivezetni a könyvekből. A váltókövetelést a kibocsátónál történő beváltáskor a pénzeszközök növekedésével szemben kell kivezetni a könyvekből a nyilvántartási értékén és a pénz többletként befolyt összegét, amely a váltó névértékének a bekerülési értéket meghaladó összegében fennálló kamat, a kamatbevételekkel szemben kell elszámolni. A váltó banknál vagy más vállalkozásnál történő leszámítolásakor, azt a követelés értékesítés szabályai szerint kell kivezetni a könyvekből annak nyilvántartási értékén az egyéb ráfordításokkal szemben, egyidejűleg a kapott ellenértékből a váltóbirtokost megillető kamat összegét kamatbevételként, a fennmaradó összeget egyéb bevételként kell elszámolni a pénz növekedésével szemben. A váltó leszámítolásakor ellenértékként általában legalább akkora ellenértéket tud érvényesíteni a váltóbirtokos, mint amekkora összeget a váltó bekerülési értéke és a váltó futamidejére – a névérték és a bekerülési érték különbözetében – járó kamat, váltóbirtokost – a nála való tartás idejére – megillető időarányos összege együtt képvisel. Ebből a leszámítoló külön szolgáltatási díjként (leszámítolási díjként) legfeljebb akkora összeget számít fel és von le az ellenérték pénzügyi rendezésébe beszámítva, amely a váltó beváltásával összefüggő költségeit fedezi. A váltó birtokos a leszámítolási díjat bankköltségként számolja el az egyéb szolgáltatások költségein belül. Ilyen esetben, mivel a váltó leszámítoló a névérték alatti vételáron veszi meg a váltót, a különbözetben ő realizálja futamidő hátralévő ideje alatt – a nála való tartás miatt – őt megillető kamatot, amikor a váltót a kibocsátónál beváltja és megkapja érte a teljes névértéket. Az is előfordulhat azonban, hogy ezt a kamatot beépíti a leszámítolási díjba és a váltó vételáraként magasabb összegben állapodnak meg. Ha a váltót a váltóbirtokos továbbforgatja harmadik fél felé valamilyen kötelezettség kiegyenlítéseképpen, akkor a – leszámítoláshoz hasonlóan – váltókövetelést a követelés értékesítés szabályai szerint vezeti ki könyveiből az egyéb ráfordításokkal szemben és számolja el annak beszámítási értékét (kvázi ellenértékét) a harmadik féllel szemben előírt követelésként a kamatbevételekkel (a váltóbirtokost időarányosan megillető kamat erejéig) és az egyéb bevételekkel szemben (a beszámítási érték kamaton felüli összegében). A harmadik féllel szemben a váltó forgatásból (átruházásból) eredő követelést a váltóval kiegyenlített tartozásba beszámítva kell a könyvekből kivezetni. Tehát a váltóval legalább olyan értékű tartozást tud rendezni a váltóbirtokos, mint amekkora beszámítási értéket tud érvényesíteni a váltó bekerülési értéke és az őt megillető időarányos kamat együttes összegében. A váltó a további forgatmányosoknál (váltóbirtokosoknál) már a vásárolttal azonosan kezelt követelésekhez hasonlóan viselkedik.

1.8 AZ ELSZÁMOLÁSRA KIADOTT ÖSSZEG MIATTI KÖVETELÉS A VELE VALÓ ELSZÁMOLÁSKOR kerül a könyvekből kivezetésre.
Az elszámolás időpontjában az elszámolásra kiadott összeg célszerinti felhasználását igazoló bizonylatok alapján megtörténik a cél szerinti gazdasági esemény elszámolása, jellemzően valamilyen igénybevett szolgáltatás költségként való elszámolása vagy beszerzett eszköz könyvekbe való felvétele a kötelezettségekkel szemben és az így elszámolt kötelezettségbe beszámításra kerül az elszámolásra kiadott pénz miatt keletkezett követelés. A követelés fennmaradó összegét annak visszafizetésekor kell kivezetni a könyvekből. Elszámolásra történő kiadás célja azonban lehet, valamilyen harmadik fél felé fennálló tartozás rendezésére ügynöknek, közvetítőnek átadott összeg, vagy közvetítőn keresztüli kölcsönnyújtás harmadik félnek.

Ilyenkor a tartozás rendezéséről kapott bizonylat alapján a tartozást az elszámolásra kiadott összeg miatti követelésbe beszámítva kell rendezni, illetve a kölcsönnyújtás megvalósulását igazoló bizonylat alapján az elszámolási célra kiadott összeg miatti követelést a kölcsönt felvevő harmadik féllel szembeni követelés keletkezésével egyidejűleg kell a könyvekből kivezetni. A saját dolgozónak elszámolási céllal készpénzben rendelkezésre bocsátott összeg elszámolásakor – az erre vonatkozó belső szabályozás alapján – gyakran járnak el úgy a vállalkozások, hogy azt az elszámolás időpontjában bizonylaton és a nyilvántartásokban rögzítve visszavételezik a pénztárba („fiktív gazdasági eseményként”) teljes összegében, holott annak nagy része már elköltésre került, egyidejűleg kivezetik a dolgozóval szembeni követelést és a felhasználásról hozott bizonylatok alapján elszámolják az igénybevett szolgáltatásokat, eszközbeszerzéseket a pénztárból történő pénzkiadás elszámolásával szemben. Ezzel az elszámolással leginkább az jelent gondot, hogy sorszámozott pénztári bizonylatokon visszadatálva dokumentálnak korábban megvalósult szolgáltatásokkal és beszerzésekkel kapcsolatos készpénzkifizetéseket, továbbá naprakészen elszámolt készpénzmozgásokat módosítanak korábban megvalósult ügyletek miatt, ha a szolgáltatás teljesítésének napjára vonatkozóan akarják a készpénzfelhasználását elszámolni. Ha a vállalkozás a dolgozó rendelkezésére bocsátott vállalati bankkártyával biztosítja az elszámolási célra történő pénzfelhasználás lehetőségét, akkor a bankkártya átadásakor még nem keletkezik a dolgozóval szembeni követelés és nem csökken a pénzállomány sem, így könyvelendő gazdasági esemény sincs. A bankkártya csak rendelkezési jogot biztosít a pénzszámla felett, de nem testesíti meg a pénzt.

Akkor keletkezik könyvelendő gazdasági esemény, amikor a kártyával pénzt vesz fel a dolgozó vagy azt használja közvetlen pénzügyi rendezésre vásárláskor. Ilyenkor rendszerint hamarabb érkezik meg a bank értesítése a kártyafedezeti számláról történő pénz felhasználásáról, mint ahogy a dolgozó elszámolna azzal. A kártyával való közvetlen pénzügyi rendezést a vállalkozás – a számviteli politikájában, számlarendjében kialakított eljárásnak megfelelően – vagy úgy számolja el, hogy egy kötelezettség számla (jellemzően szállítói tartozás számla) Tartozik oldalán könyveli el a pénz csökkenésével szemben, jelezve, hogy előbb rendeztek egy tartozást, mint ahogy a szállító által kibocsátott számla beérkezett volna, majd azt később, a dolgozóval való elszámoláskor a kapott bizonylatok alapján lekönyveli a kötelezettség számla Követel oldalán is az igénybevett szolgáltatások költségeivel vagy az eszköz bekerülésével szemben és az a dolgozóval szembeni követelésként átmenetileg sem jelenik meg. Másik eljárásként a bankértesítéskor elszámolja a pénzfelhasználást dolgozóval szembeni követelésként, mondván, hogy amíg nem számol el azzal, addig ő használja a vállalkozás pénzét, majd az elszámoláskor a hozott bizonylatok alapján elszámolja a kötelezettség keletkezését és a költséget vagy eszközbeszerzést, egyidejűleg a kötelezettséget a dolgozóval szembeni követeléssel összevezetve szünteti meg. A kártyával való pénzfelvételt mindenképpen indokolt dolgozóval szembeni követelésként és pénz csökkenésként elszámolni, mivel a pénzt ő vette fel és használja, mindaddig, amíg el nem számol vele. Az elszámoláskor a hozott bizonylatok alapján – a költségekkel és eszközbeszerzésekkel szemben – elszámolt kötelezettséget a dolgozóval szembeni követeléssel beszámítva kell kivezetni könyvekből és a követelés számlán maradt többletet a dolgozó általi visszafizetéskor kell a követelés számláról kivezetni.

1.9 A KÖVETELÉSKÉNT KIMUTATOTT UTALVÁNYOK DOLGOZÓ RÉSZÉRE JUTTATÁSKÉNT történő számfejtésekor azt el kell számolni a költségek között személyi jellegű egyéb kifizetésként és dolgozóval szembeni kötelezettségként az utalvány névértékének összegében, majd a dolgozónak történő átadáskor az utalvány miatti követelést a dolgozóval szembeni kötelezettséggel össze kell vezetni a névérték és az utalvány miatti követelés közül a kisebbik összegében. A beszámítást követően fennmaradó különbözetet az egyéb ráfordításokkal szemben indokolt kivezetni az utalványkövetelés számláról, ha az utalvány bekerülési értéke meghaladja a névértékét, illetve az egyéb bevételekkel szemben célszerű kivezetni a dolgozóval szembeni kötelezettség számláról, ha a névértéke magasabb, mint a bekerülési értéke.