Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A nemzetközi kereskedelem adminisztrációs buktatói

I. Fontosabb okmányok a nemzetközi kereskedelemben
A számla általában ismert minden Olvasó előtt, a nemzetközi kereskedelemben is lényegében azonos tartalommal használatos, mint a hazai gyakorlatban. Lényeges azonban, hogy az Áfa-tv. előírásaihoz képest a nemzetközi gyakorlat további adatokat is megkíván a számlában, így a fuvarparitást (erről a következő fejezetben lesz szó), a termék származási helyzetére vonatkozó információt (mely ország terméke az adott ügylet tárgya, export esetén a közösségi származásra utalás).

A számla lehet ún. kereskedelmi számla, amely adás-vételi ügyletről szól, ennek megfelelően tartalmazza a fizetési feltételeket (fizetési határidő, bankszámlaszám) is. A számla lehet továbbá Pro Forma számla, amely alakjában és tartalmában majdnem azonos a kereskedelmi számlával, viszont nem tartalmaz fizetési feltételeket – mert nem adás-vételről szól a számla kiállítója és a címzett között –, és rendszerint magában foglalja az „érték vámcélokra” záradékot a kiállítás nyelvén. Ilyen számlát az ellenszolgáltatás nélküli ügyleteknél, ( nem keverendő az áfa köteles ellenérték nélküli ügyletekkel)valamint akkor szokás kiállítani, ha az ügylet többszereplős, és a szállítás az első szereplőtől (első eladó) az utolsó szereplőhöz (végső címzett) történik, ilyenkor a feladata a termék szállítása jogszerűségének „igazolása”, és a behozatali vámeljárás során a vámérték megállapíthatósága.