Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Periodika 49. kérdés - 2011. 5. szám

2011. szeptember 1-jétől szigorodtak a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjárművek belföldi üzemeltetésének feltételei, melynek részletszabályait a Magyar Közlöny 79. számában közzétett a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I. törvény (továbbiakban Kkt) módosítása tartalmazza.

A Kkt 25/B § rendelkezésének értelmében a közúti forgalomban résztvevő olyan gépjárművek esetében, amelynek
– üzembentartója belföldi üzembentartónak minősül, vagy
– vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik

Magyarország közútjain csak magyar hatósági engedéllyel, és rendszámmal ellátva közlekedhetnek.

Belföldi üzemben tartónak minősül az az üzemben tartó, akinek (amelynek) lakó, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van.

Tekintettel arra, hogy a törvény vagylagos feltételként szabályoz, ezért ebben az esetben, ha valamelyik feltétel megállapítható (a kivételi szabályoktól
eltekintve), akkor már a járműnek rendelkeznie kell magyar hatósági engedéllyel és rendszámmal. Tehát a két feltétel külön-külön vizsgálandó.

A törvény mindkét feltétel esetében kivételi szabályt is rögzít. Ennek értelmében a forgalomban külföldi rendszámmal is üzemeltethető azon jármű, amelynek
– üzembentartója olyan természetes személynek nem minősülő belföldi üzembentartó, amely rendszeres tevékenységét a külföldi bejelentett székhelye vagy telephelye szerinti országban végzi, illetve
– a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte.

A törvény további kivételi szabályként nevesíti azon külföldi rendszámú járműveket, amelynek vezetője ugyan magyarországi lakóhellyel rendelkezik, de
– szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van,
– a járművet harminc napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén, és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,
– a járművet Magyarország területén kívül rendszeres munkavégzés érdekében használja.

A Kkt 25/B § rendelkezéseiből megállapítható, hogy ha például egy magyar gazdasági társaság 2 évre bérel német forgalmi rendszámú személygépkocsit egy
német gazdasági társaságtól, akkor 2011. szeptember 1-jétől a magyar társaságnak a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban az alábbiakat kellene megvizsgálni:
1. A német forgalmi engedélyben a magyar társaság üzembentartóként bejegyezték-e?
2. A bérlő rendelkezik-e külföldi telephellyel?
3. Ha rendelkezik, akkor végez-e a telephelyen rendszeres bevételszerző gazdasági tevékenységet és a személygépkocsit ehhez a tevékenységhez használja-e?
4. A bérelt személygépkocsit vezető (munkavállaló) szokásos tartózkodási helye belföldön van-e?
5. A gépkocsi vezető rendszeres külföldi munkavégzése érdekében használja-e a gépjárművet?

Ha a bérlő kizárólag Magyarországon rendelkezik székhellyel, illetve telephellyel, vagy külföldön rendelkezik telephellyel, de ott rendszeres bevételszerző gazdasági tevékenységet nem folytat, akkor bérelt személygépkocsi a közúti forgalomban jogszerűen csak magyar forgalmi rendszámmal vehet részt.

Ha azonban a magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság – a példa szerint – Németországban rendelkezik telephellyel, és a telephelyen rendszeres bevételszerző gazdasági tevékenységet is folytat, akkor a jármű ugyan az első feltételnek a kivételi szabályok figyelembevételével megfelelhet, de a külföldi rendszám jogszerű használatához a vezető személye is vizsgálandó. Amennyiben a vezető lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van, illetve a járművet rendszeres munkavégzés céljából Magyarország területén kívül használja, akkor a német rendszámú személygépkocsi belföldön jogszerűen közlekedhet.

A közúti ellenőrzés során a külföldi rendszámú jármű jogszerű használatát, és a Kkt 25/B § (2)–(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések fennállását a jármű
vezetőjének közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolnia kell.

A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén a hatóság 2011. szeptember 1-jétől a 138/2011.
(VII.19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint jár el. Ennek értelmében, ha a közúti vagy a telephelyi ellenőrzés során a vezető vagy az üzembentartó nem
tudja igazolni a gépjármű külföldi rendszámának jogos használatát, akkor a jármű rendszáma és forgalmi engedélye a helyszínen bevonásra kerül. Az intézkedést követő 8 napon belül a rendszám és a forgalmi engedély továbbításra kerül a belföldi üzemben tartó, vagy a járművezető lakóhelye, székhelye, telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, amely az engedélyt illetve a rendszámot határozattal bevonja. A külföldi rendszám jogosságát utólag a határozat jogerőre emelkedéséig belföldi üzembentartója vagy a gépjármű vezetője igazolhatja. Ebben az esetben az engedély és a rendszám visszaadásával egyidejűleg a területileg illetékes közlekedési hatóság az eljárást megszünteti.

Ha azonban sem a helyszínen, sem utólag nem igazolható a külföldi rendszám jogszerű használata, akkor a hatóság 800.000 Ft-ig terjedő bírság kiszabása mellett a rendszámot illetve a forgalmi engedélyt a kiállító külföldi hatóság részére továbbítja.