A költségvetési szférát érintő 2009. évi főbb változások (II.)

1. Költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény („Státusz” tv.)

Nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az év legfontosabb új jogszabálya a költségvetési szféra számára a „Státusz” tv. A 2009-ben, illetve 2010-ben életbe lépő, az államháztartást érintő változások jelentős hányada ezen alapul, ehhez kapcsolódik.

A törvény első része önálló szabályozást tartalmaz a költségvetési szervek jogállására („státuszára”), s egyes ehhez kapcsolódó kérdésekre nézve. Rendelkezik a költségvetési szervek létrehozásáról, átalakításáról, megszüntetéséről, nyilvántartásáról, a szervek tevékenységeiről, irányításáról, felügyeletéről és a költségvetési szervek új típusairól.

A második részében a hatályos Áht.-t módosítja, ennek első blokkjában rögzíti, kiegészíti az irányító, illetve felügyeleti szerv funkcióit, második blokkjában a költségvetési szervek gazdálkodásának új alapjait teremti meg, a harmadik blokkban a költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteire, a gazdálkodó szervezetek által történő közfeladat ellátásra vonatkozó szabályokat tartalmazza, végül a negyedik blokk a belső ellenőrzési rendszer módosuló szabályairól rendelkezik.

A törvény gerincét a költségvetési szervek új típusainak, jogállásuknak és legfőbb működési-gazdálkodási szabályainak rögzítése képezi.

Az esetenként még ma is hiányzó alapító okiratok, hiányos nyilvántartás miatt még az sem egyértelmű, hogy valójában hány és milyen típusú költségvetési szerv van ma Magyarországon. Bizonytalan sokszor maga a költségvetési szervi minősítés és az indokoltság is. A törvény rögzíti, hogy minden költségvetési szervnek szerepelnie kell a közhiteles, nyilvános, Interneten is elérhető nyilvántartásban. A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, és alapító okiratot szükséges kiadni. Az alapító okiratok elkészítésével, módosításával, kiegészítésével, pontosításával kapcsolatban jelentős feladatok várnak az államháztartás szerveire 2009-ben.

A törvény alapján a költségvetési szervek lehetnek központi költségvetési szervek, társadalombiztosítási költségvetési szervek (együtt központi költségvetési szervek), helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek és köztestületi költségvetési szervek. A költségvetési szervek fajtáit a továbbiakban a tevékenység jellege, illetve a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók alapján állapítja meg. A költségvetési szerv a tevékenységének jellege alapján közhatalmi költségvetési szerv vagy közszolgáltató költségvetési szerv lehet, a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint pedig – a szakmai feladatellátás önállósága mellett – önállóan működő  és gazdálkodó költségvetési szerv vagy önállóan működő költségvetési szerv. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv egyes szervezeti egységei jogi személyiséggel ruházhatók fel.

A közszolgáltató költségvetési szervek altípusai a közintézmények, közintézetek, vállalkozó közintézetek, közüzemek.

A korábban hatályos, 2009-ben az átmeneti rendelkezések alapján még alkalmazandó önállóan gazdálkodó, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kategóriák a „Státusz” tv. tipizálása szempontjából nem relevánsak.

A törvény újradefiniálja az alaptevékenység, kiegészítő tevékenység, kisegítő tevékenység, vállalkozási tevékenység fogalmát.
A törvény az alapítás, irányítás, felügyelet és ellenőrzés rendszerét, ezek (különösen az irányítás, felügyelet) tartalmát is érinti.

2. A költségvetést megalapozó egyes törvénymódosítások (ún. „Saláta” tv.) és változások az Áht.-t és az Ámr.-t érintően

Az államháztartás fogalmának újraszabályozása, egyes fogalmak újradefiniálása, gazdálkodási alapelvek módosítása, összevont adószám, alap-, kiegészítő-, kisegítő- és vállalkozási tevékenység fogalmának változása A költségvetési szervek jogállásának és gazdálkodásának megreformálásához, a „Státusz” tv.-hez kapcsolódóan az Áht. 2010-től újradefiniálja az államháztartási rendszer fogalmát, valamint az alrendszer gazdálkodását érintő fogalmakat. Megjelennek majd olyan új fogalmak, mint elsődleges bevétel és kiadás, külső és belső tétel. Az eddig a jogszabályokban néhol helytelenül használt, keveredő irányítás és felügyelet kifejezéseket mind az Áht.-ben, mind az Ámr.-ben a helyes fogalmakra cserélték (felügyelet helyett legtöbb helyen irányítás lépett be). Szintén újra meghatározásra kerülnek az államháztartás gazdálkodásának alapelvei, bár jelentős mértékben a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan.

Az Ámr.-ben a korábbi felügyelet, immár irányítás szabályai módosultak, változtak az irányítási (korábbi felügyeleti) jogok átruházásának szabályai. Új intézményként került be az Ámr.-be az összevont adószám fogalma, amely a kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetés, valamint OEP által finanszírozott önkormányzati intézményekre vonatkozó, a Kincstár által benyújtandó bevallások teljesítéséhez és a biztosítottak bejelentéséhez képzett technikai azonosító. 2009. január 1-jétől az Ámr. tartalmazza az alaptevékenység, kiegészítő-, kisegítő- és vállalkozási tevékenységek új definícióit (2. § 83–86. pont). A saját bevétel (államháztartási értelemben használt) fogalmát kiiktatták.

A korábbi fejezet felügyeletét ellátó szerv helyett 2009-től fejezetet irányító szervről beszélhetünk. Az Áht. 49. §-a újraszabályozta ezen szervek feladatait és jogosítványait, mely megfelelően irányadó az önkormányzatok irányítási jogaira is az általuk alapított költségvetési szervek vonatkozásában.

Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartás és adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségek, „egyablakos” rendszer bevezetése, új rend a költségvetési szervek alapítására, megszüntetésére, szervezeti és működési szabályzat tartalmi meghatározása és nyilvánossága (vonatkozó jogszabályok: „Státusz” tv., Áht., Ámr., Art.)

A kincstár vezeti a költségvetési szervek, a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek (együttesen törzskönyvi szervek) törzskönyvi nyilvántartását, mely nyilvános és közhiteles [Áht. 18/B. § (1) bek. l) pont].

Jelenleg a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, adóköteles tevékenységet végző költségvetési szervek, valamint a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve a külön törvény alapján nyilvántartandó egyéb jogi személyek közvetlenül az állami adóhatóság felé teljesítik bejelentkezési és változás-bejelentési kötelezettségüket.

A jövőben az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szervek vonatkozásában is bevezetésre kerül az ún. „egyablakos” rendszer. Ez azt jelenti, hogy a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó törzskönyvi szervek az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési és változás-bejelentési kötelezettségüknek a jövőben a Kincstár útján tesznek eleget. A bejelentés rendszerének változásából adódó esetleges adatkülönbségek elkerülésére az adóhatóság és a kincstár az egyeztetés érdekében kölcsönös adatátadást valósít meg 2009. december 31-ig.

Az ún. „egyablakos ügyintézésre” vonatkozó szabályok 2009. július 1-jétől lépnek hatályba. A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, adóhatóság által is kezelt adatokról, valamint ezen adatok megváltozásáról (így az adóazonosító szám megváltozásáról) a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti az állami adóhatóságot. A változás bejegyzése automatikusan, elektronikus úton történik. [Áht. 18/K. § (3), (4) bek.].